Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-08 / 32. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1981. augusztus 8. 12 A CSKP XVI. kongresszusának határozata mindenki szá­mára világosan meghatározta a 7. ötéves tervidőszak felada­tait s hangsúlyozta, hogy annak eredményes megoldása teszi lehetővé dolgozóink életszínvonalának további emelését. Nem engedhető meg, hogy a jövőben a „hatékonyság növelése“, megszokott szólam maradjon. Feltétlenül szükséges, hogy minden munkaszakaszon haladéktalanul, és az eddiginél fo­kozottabb szorgalommal lássanak hozzá a gondos megfonto­lás nyomán született tervek megvalósításához. Ä termelésnövelés egyik leglénye­gesebb területe az alapvető élelmi­szerek termelése, többek között a tej- és hústermelés fokozása. Alžbeta Kanátová mérnököt, a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) Járási Mezőgazdasági Igazgatáság főzcotechnikusát abból a célból kerestem fel,, hogy a szar­vasmarha-tenyésztés Jelene és jövője felől érdeklődjem. ф Milyen a szarvasmarha-tenyész­tés jelenlegi helyzete a járásban, hogyan viszonyul ez az előző évek eredményeihez, mi várható a jövő­ben? i—i A fejlesztési terv jelentős fel­adatok megvalósítását tűzte ki célul az elkövetkező évekre. Ennek alap­ján járásunk mezőgazdasági üzemei hozzáfogtak a rájuk háruló feladatok megoldásához, teljesítéséhez, melyek bizony számos mutatóban jóval Igé­nyesebbek az elmúlt évinél. A kezdetről csak Jót mondhatunk: a tervezett 30 991 darab szarvas­marha-állományt 131 darabbal túltel­jesítették a járásban. A tehenek szá­ma a tavalyihoz viszonyítva kétszáz­ötven darabbal gyarapodott. Az állat­állomány kedvező alakulása nyomán a tejeladás több mint négyszázezer literrel növekedett. Persze ebben nagy része van an­nak Is, hogy járásszerte javult a te­henek hasznossága. Az első félévben a tehenenként tejtermelés! átlag el­érte az 1610 litert járási viszony­latban. • Mivel magyarázható ez az ör­vendetes fejlődés? — Mindenekelőtt annak köszönhe­tő, hogy az eddig gyenge eredményt elérő tejtermelő gazdaságok — pél­dául az ipolyvarbői (Vrbovka), a kő­­keszi (Kamenné Kosihy), az óvári (OlváraJ, a sklabinái szövetkezet, va­lamint a Nagykürtöst Állami Gazda­ság — jelentősen javították a fejésl átlagot. A sklabinái szövetkezet 259, az ipolyvarbői 221, a kőkeszi 210, az ipolynyéki (Vinica) szövetkezet pedig 182 literrel növelte a tehenenkénti tejhozamot, de 23 literrel a Nagykür­tösi Állami Gazdaság is törlesztett valamit az „adósságból“. A tejfelvá­­sérlás eredményeit rendszeresen ér­tékeljük. A jelenlegi „tejliga“ rang­létrájának felsőbb fokán a bussai (Bušince), az alsópalojtai (Dőlné Plachtince), az lpolybalogi (Balog nad Ipľom), a lukanyényel (Nenince) és a závadal szövetkezet helyezkedik el. — De egyéb kedvező eredmények­ről Is szót kell ejteni — mondotta a főzootechnikus, amint az első fél­évi eredményekről szóló „gyorslis­tát“ nézegette. — Sikerült elérnünk, hogy a tej zsírtartalma is a meg­határozott szabvány — 3,66 százalék >—i felett van, de elégedettek lehe­tünk a tej minőségével is. Hiszen az eladott tej összmennyíségének het­venhét százaléka első, huszonkét szá­zaléka második, s csupán egy száza­léka harmadik minőségi osztályú. A tejminőséget illetően az Ipolynyéki Efsz jár az élen. Az eladott tej össz­­mennyiségét az első minőségi osz­tályban értékesítették. De jó ered­ményt értek el a závadai, a lutoanyé­­nyei és a Dačov Lom-i szövetkezetek Is. A tejtermelés körüli gondok meg­oldása, úgy látszik, jő úton halad. Ezidálg jó minőségű és gazdag ter­mést sikerült begyűjteni a tömegta­karmányokból. Ez pedig kedvező ki­látásokat nyújt a szükséges takar­mánykészlet megteremtésére. Meg kell jegyezni, hogy a takarmányalap biztosításához jelentős mértékben hozzájárultak a kistermelők is, akik a háztáji területekről több száz má­zsa kiváló minőségű szénát adtak el a szövetkezeteknek. О Az utóbbi években sok szó esett a marhahústermelés fokozásának szükségességéről. Mi a helyzet ezen a téren a járásban? — Annak ellenére, hogy a járás a tavalyi marhahúsfelvásárlási tervét teljesítette, s egy hektárra számítva 84 kilő húst adtunk el, ezen a téren még jelentős javulást szeretnénk el­érni. Ezt célozza az idei előirányzat is, melynek alapján százhúsz kilő marhahúst kell termelni egységnyi mezőgazdasági területre. Az elkövet­kező évek tennivalóit következetesen összeállított tervek határozzák meg,, annak alapján fejlesztjük járásunk­ban a szarvasmarha-tenyésztést, azon keresztül a hústermelést Is. Jelenleg hozzávetőlegesen hatvanhat darab szarvasmarha Jut száz hektár mező­­gazdasági területre, ezt a számot a 7. ötéves tervidőszak végére nyolc­­vau darabra szeretnénk növelni. /*•- ------- • .............. levő létesítmény felújítására te sor kerül. Mivel a jövőben a marhahústerme­lés nagyobb részét néhány üzemben összpontosítjuk, az ipolybalogi szö­vetkezet kelenyei (Kleftany) részle­gén egy „ezres“, a Zsélyi (2elovce) Efsz záhorcei részlegén „ötszázas“, závadán pedig két „ötszázas“ marha­hizlalda építését szorgalmazzuk. • A kitűzött tervek szépek s biz­tató, hogy közülük több már a meg­valósulás utolsó szakaszában van. De vajon lesz-e elegendő szakember, dolgozó az új létesítmények üzemel­tetéséhez? — Sajnos, az állattenyésztésben uralkodó munkaerőprobléma járá­sunkban is egyre jobban általánossá válik. Kitartó, jó szakemberekben hiány van, mert — néhány kivételtől eltekintve — nem vernek gyökeret nálunk. Akik itt maradnak, azok fő­leg a járási székhelyen laknak, csak dolgozni járnak falura. Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, rájövünk arra, hogy a városi élethez hozzá­szokott fiatalemberek egyre sokolda­lúbb igényét falvaink a legkisebb mértékben sem elégítik ki. Hiszen elfogadható szintű szórakozóhely, ál­landó színház, mozi szinte nincs is errefelé, pedig munka után a fiata lók társasági életet is akarnak élni. Ez pedig jogos követelmény. Hasonlóan elkeserítő az állatte­nyésztési dolgozókról készített kimu­tatás is. Maga az a tény, hogy az , állattenyésztésben dolgozók átlagélet­­kora járásunkban meghaladja a negy­venhét évet, arról tanúskodik, hogy a fiatalok nem vonzódnak oda. Ha jön is néhány fiatal, rövidebb-hosz­­szabb idő után más munkát keres. Mivel a keresettel nincs probléma, az okot itt is másban kell keres­nünk. A legelőt ameddig lehet hasznosítani kell. Base János a gulyával • Adottak ehhez a feltételek? — Annak ellenére, hogy mezőgaz­dasági üzemeink megalakulásuk óta eltelt három évtized alatt rend­szeresen fejlesztették állattenyésztési telepeiket, a jelenlegi állapotuk nem megfelelő. Amellett, hogy az istállók Jelentős hányada elavult, férőhelygondokkal is küzdünk. Ezek belátható időn belül megoldódnak, mert járásszerte épül­nek a nagykapacitású, korszerű ál­lattenyésztési telepek. Közülük legje­lentősebb a terbegeci (Trebušovce) borjúnevelőtelep, mely évente két­szer szállít majd 1760 darab növen­dékállatot a járás szövetkezetei szá­mára. A létesítmény üzemeltetése már beindult. Az ipolynyéki „Béke“ Efsz magas­­majtényi részlegén egy 1200 férőhe­lyes telep épül, ahol üszőket nevel­nek majd. Ez a telep még ebben az évben átadásra kerül. Dačov Lomban Jövőre adják át a hasonló küldetést betöltő ötszáz férőhelyes létesít­ményt, Suchá Brezovában pedig egy kétezres speciális borjúnevelő telep épül. De a hetedik ötéves tervidő­szakban további jelentős létesítmé­nyek építésének megkezdésére is sor kerül: Ipolybalogon, Bussán, Závadán egy-egy kétszázas tehénistálló, Záva­dán egy „ezres“ borjúnevelde épül maid. Ezekkel egyidőben több meg­• Például? hA Vegyük talán a munkafeltétele­ket. Az állattenyésztésben — egy-két gazdaság kivételével — nincsenek meg a szükséges szociális létesítmé­nyek. Hiányoznak a zuhanyozók, az öltözők. Legtöbb helyen olyan hiá­nyos berendezésű, elhanyagolt helyi­ségekben öltöznek át a dolgozók, a­­melyek nemigen különböznek a mun­kahelyüktől. Pedig ott is meg kelle­ne teremteni az olyan feltételeket, hogy ott munka előtt és után szíve­sen maradjanak néhány percre, meg­beszélhessék gondjaikat, munkájuk­kal kapcsolatos észrevételeiket, vagy ahol jó étvággyal elfogyaszthatnak egy üdítő italt, vagy egy rögtönzött reggelit, uzsonnát. Természetesen ennek kialakításá­ban elsősorban az üzemek vezetői­nek kell tenni valamit, megteremteni a feltételeket — ahogy ez már a ba­romfitenyésztésben vagy több helyen sertésgondozóknál megvalósult —, de legalább annyira fontos a dolgozók hozzáállása, rendszeretete, a kultu­rált munkahely Iránti igénye is. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek vezetői közül sokan úgy gondolkod­nak, hogy a szociális és kulturális alap a leghasznosabban akkor van kihasználva, ha azt egy-egy könnyen megvalósítható kirándulásra, fürdő­látogatásra használják fel. Nem ve­szik észre közben azt a tényt, hogy az útközben csupa szépet-jót tapasz­talt dolgozónak talán nincs Is kedve visszamenni arra a munkahelyre, a­­hol a kulturált munkafeltételek leg­alapvetőbb tényezői sincsenek bizto­sítva. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy az ilyen „kedvcsináló“ kirándu­lások éppen az ellenkező hatást vált­ják ki. Mi tehát a teendő? A jól átgon­dolt, a dolgozók között végzett köz­véleménykutatás eredményeit haszno­sító tervezéssel olyan feltételeket te­remteni az állattenyésztésben dolgo­zók számára, hogy azok jól érezzék ott magukat, mert a jó munkakör­nyezet jelentősen elősegíti az ered­mények alakulását is. A terbegeci borjúnevelő telep (A szerző felvételei). BÖJTÖS JÁNOS Igényes feladatok A két pártkongresszus közti Idő­szakban a lévai (Levice) járás mező­­gazdasági dolgozóinak a figyelme mindenekelőtt a termelés hatékony­ságának a növelésére irányult. Első­rendű feladatként a gabonatermelés fejlesztését tűzték ki célul. Az elért eredmények különbözőek. A gabona­­termesztésben az 1980-as év volt a legeredményesebb — a felszabadulás óta a legjobb termést érték el. A járási mezőgazdasági igazgatóság kommunistái kidolgozták és megvitat­ták azon feladatok teljesítésének a módszerét, amelyek a CSKP XVI. kongresszusának határozatából ered­nek. A növénytermesztés szakaszán nagy súlyt helyeznek a földalap védelmére és a termőföld hatékony kihasználá­sára. Azokat a földterületeket, ame­lyek nagyüzemi termelésre nem al­kalmasak, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyt szervezeteinek ad­ták át. A talaj termőképességének növelése érdekében évente a szántó­­terület egynegyedét tstállótrágyázzák. A gabonafélék hektárhozamának növelését elsősorban az új nagytelje­sítményű fajták bevetésével szeretnék elérni. Az évelő takarmánynövénye­ket a szántóterület tizenöt, az egy­nyári takarmánynövényeket pedig 8,5 százalékán termesztik majd. Igényes feladatok megvalósítása vár az állattenyésztésben dolgozókra is, Az ötéves tervidőszak végéig a tej­termelés tehenenkénti évi átlagát há­­romezer-háromszázötven literre kell növelnünk. Az egy liter tej előállítá­sára felhasznált erőtakarmány nem haladhatja meg a 32 dekagrammot. A marhahizlalásban 0,91, a sertéshizla­lásban pedig 0,54 kilogrammos súly­gyarapodási átlagot tűztek ki célul. Száz tehéntől pedig 97 borjút akar­nak felnevelni. A növénytermesztéssel szorosan összefügg a gépesítés. A korszerű, nagy teljesítményű gépeket több mű­szakban akarják üzemeltetni. Hat me­zőgazdasági üzemben korszerű gép­javító és diagnosztikai műhelyt épí­tenek, s fokozatosan bevezetik a ren­delkezésre álló technika diszpécser rendszerű irányítását, rádióállomások segítségével. Az igényes feladatok megkövetelik az új létesítmények építését is. A szarvasmarha-tenyésztés szakaszán például 16 900 férőhelyet biztosítanak. A juhtenyésztés fejlesztése céljából a deméndí (Demandice), a felsőszeme« rédi (Horné Semerovce), az Ipoly­sági (Šahy) és a žemberovcei szövet­kezetekben új létesítmények építésé­vel az istállók kapacitását négyezer­ötszáz férőhellyel bővítik. Abel Gábor Több figyelmet a kukorica öntözésének Egy brigád kiváló eredménye A SÄNDOR GÄBORNÉ Jf: vezette szocialista bri­gád kiváló eredményt ért el a karfiol termesz­tésében. A karfiolt prog­resszív eljárással, fekete fólia alkalmazásával ter­mesztették összesen tíz hektáron, ami annyit je­lent, hogy tíz nappal ko­rábban szállították a ter­mést a Galántai Zeleni­­nának, mint a többi gaz­daság. A módszer jól be­vált. A karfiolszüret két­százharminc ezer koro­nás bevételt eredménye­zett. A begyűjtés után a talajt felszántották, s ká­posztát ültettek helyébe. Egységnyi területről két termést érnek el. A ké­pen a brigád legfiata­labb tagja KONDAKOR MÄRIA, csak 18 éves. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében gabonafélékből nem sikerült elérnünk kimagasló hozamo­kat. Ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a lemaradást behozzuk, elsősorban a szemes kuko­rica jé termésének biztosításával. Valamennyien jól tudjuk, hogy Szlovákiában a háromszázezer hek­tárnyi területen felépftett öntözőbe­rendezéseket sokszor nem használják ki kellőképpen a gazdaságok. Pedig az évek során a mezőgazdasági nagy­üzemek meggyőződhettek az öntözés felbecsülhetetlen termésnövelő hatá­sáról. A kukorica azon növények egyike, amely az öntözésre jelentős hozamnövekedéssel reagál. Az új hazai és külföldi nagy telje­sítményű hibridek kiváltképpen meg­hálálják az öntözést. A jelenlegi idő­szakban a kukoricák a címerhányás fejlődési szakaszába kerültek, s ez a vízellátás szempontjából a kritikus időszakok egyike. Köztudott, hogy a hozamok alakulását az egyedszám be­tartása és az optimális tápanyagellá­tás mellett a vízszükséglet biztosítá­sa is döntően befolyásolja. A vizsgá­latok jelzik, hogy az aszályos időjá­rási viszonyok következtében a kuko­ricanövényzetekben ötven-hatvan mil­liméteres vizhiány mutatkozik. Ez pe­dig kedvezőtlenül befolyásolja a nö­vényzet fejlődését és ezáltal a ter­més alakulását is. Az aszály által előidézett kedvezőt­len helvzet javítására egyedüli mód az öntözési lehetőségek maximális kihasználása. Hozzá kell fűznöm, hogy a kukorica öntözése termeszté­sinek egyik leggyengébb pontja. Az öntözési lehetőségek ki nem haszná­lását rendszerint azzal Indokolják a gazdaságok, hogy a széles nyomtávú Fregatt és Dnyeper öntözőberendezé­sek kivételével a többi rendelkezésre álló öntözési technika alkalmatlan a kukorica öntözésére, főleg a fejlődés előrehaladottabb szakaszában. Gyak­ran feltüntetik azokat a vesztesége­ket, amelyeket a sávos öntözőberen­dezések okoznak a kukoricaállomány­ban. Igaz, a takarmánynövényekkel szemben a kukorica öntözése bizo­nyos nehézségekbe ütközik. Ellenben tudni kell azt is, hogy ezekkel a ne­hézségekkel érdemes megbirkózni, mert öntözéssel nyolcvan, sőt száz­húsz mázsás hektárhozamok érhetők el. Ez pedig tízezer hektárnyi terüle­ten tetemes terméstöbbletet jelent. Az öntözőberendezések ésszerű kihasz­nálásának köszönhető, hogy például az ostrovi és šoporňai szövetkezetben szemes kukoricából csúcshozamokat értek el. A jelenlegi időszak fő feladata, hogy a kukoricatáblákra összponto­sítsuk az öntözési technikát. Ennek segítségével maximálisan kihasznál­hatjuk a kiváló biológiai anyag ge­netikai tulajdonságait a minél na­gyobb termés elérése érdekében. MICHAL SANTA mérnök, a Brattslavai Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Eredményformáló tervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom