Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-08 / 32. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1981. augusztus 8. 12 A CSKP XVI. kongresszusának határozata mindenki számára világosan meghatározta a 7. ötéves tervidőszak feladatait s hangsúlyozta, hogy annak eredményes megoldása teszi lehetővé dolgozóink életszínvonalának további emelését. Nem engedhető meg, hogy a jövőben a „hatékonyság növelése“, megszokott szólam maradjon. Feltétlenül szükséges, hogy minden munkaszakaszon haladéktalanul, és az eddiginél fokozottabb szorgalommal lássanak hozzá a gondos megfontolás nyomán született tervek megvalósításához. Ä termelésnövelés egyik leglényegesebb területe az alapvető élelmiszerek termelése, többek között a tej- és hústermelés fokozása. Alžbeta Kanátová mérnököt, a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) Járási Mezőgazdasági Igazgatáság főzcotechnikusát abból a célból kerestem fel,, hogy a szarvasmarha-tenyésztés Jelene és jövője felől érdeklődjem. ф Milyen a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzete a járásban, hogyan viszonyul ez az előző évek eredményeihez, mi várható a jövőben? i—i A fejlesztési terv jelentős feladatok megvalósítását tűzte ki célul az elkövetkező évekre. Ennek alapján járásunk mezőgazdasági üzemei hozzáfogtak a rájuk háruló feladatok megoldásához, teljesítéséhez, melyek bizony számos mutatóban jóval Igényesebbek az elmúlt évinél. A kezdetről csak Jót mondhatunk: a tervezett 30 991 darab szarvasmarha-állományt 131 darabbal túlteljesítették a járásban. A tehenek száma a tavalyihoz viszonyítva kétszázötven darabbal gyarapodott. Az állatállomány kedvező alakulása nyomán a tejeladás több mint négyszázezer literrel növekedett. Persze ebben nagy része van annak Is, hogy járásszerte javult a tehenek hasznossága. Az első félévben a tehenenként tejtermelés! átlag elérte az 1610 litert járási viszonylatban. • Mivel magyarázható ez az örvendetes fejlődés? — Mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az eddig gyenge eredményt elérő tejtermelő gazdaságok — például az ipolyvarbői (Vrbovka), a kőkeszi (Kamenné Kosihy), az óvári (OlváraJ, a sklabinái szövetkezet, valamint a Nagykürtöst Állami Gazdaság — jelentősen javították a fejésl átlagot. A sklabinái szövetkezet 259, az ipolyvarbői 221, a kőkeszi 210, az ipolynyéki (Vinica) szövetkezet pedig 182 literrel növelte a tehenenkénti tejhozamot, de 23 literrel a Nagykürtösi Állami Gazdaság is törlesztett valamit az „adósságból“. A tejfelvásérlás eredményeit rendszeresen értékeljük. A jelenlegi „tejliga“ ranglétrájának felsőbb fokán a bussai (Bušince), az alsópalojtai (Dőlné Plachtince), az lpolybalogi (Balog nad Ipľom), a lukanyényel (Nenince) és a závadal szövetkezet helyezkedik el. — De egyéb kedvező eredményekről Is szót kell ejteni — mondotta a főzootechnikus, amint az első félévi eredményekről szóló „gyorslistát“ nézegette. — Sikerült elérnünk, hogy a tej zsírtartalma is a meghatározott szabvány — 3,66 százalék >—i felett van, de elégedettek lehetünk a tej minőségével is. Hiszen az eladott tej összmennyíségének hetvenhét százaléka első, huszonkét százaléka második, s csupán egy százaléka harmadik minőségi osztályú. A tejminőséget illetően az Ipolynyéki Efsz jár az élen. Az eladott tej összmennyiségét az első minőségi osztályban értékesítették. De jó eredményt értek el a závadai, a lutoanyényei és a Dačov Lom-i szövetkezetek Is. A tejtermelés körüli gondok megoldása, úgy látszik, jő úton halad. Ezidálg jó minőségű és gazdag termést sikerült begyűjteni a tömegtakarmányokból. Ez pedig kedvező kilátásokat nyújt a szükséges takarmánykészlet megteremtésére. Meg kell jegyezni, hogy a takarmányalap biztosításához jelentős mértékben hozzájárultak a kistermelők is, akik a háztáji területekről több száz mázsa kiváló minőségű szénát adtak el a szövetkezeteknek. О Az utóbbi években sok szó esett a marhahústermelés fokozásának szükségességéről. Mi a helyzet ezen a téren a járásban? — Annak ellenére, hogy a járás a tavalyi marhahúsfelvásárlási tervét teljesítette, s egy hektárra számítva 84 kilő húst adtunk el, ezen a téren még jelentős javulást szeretnénk elérni. Ezt célozza az idei előirányzat is, melynek alapján százhúsz kilő marhahúst kell termelni egységnyi mezőgazdasági területre. Az elkövetkező évek tennivalóit következetesen összeállított tervek határozzák meg,, annak alapján fejlesztjük járásunkban a szarvasmarha-tenyésztést, azon keresztül a hústermelést Is. Jelenleg hozzávetőlegesen hatvanhat darab szarvasmarha Jut száz hektár mezőgazdasági területre, ezt a számot a 7. ötéves tervidőszak végére nyolcvau darabra szeretnénk növelni. /*•- ------- • .............. levő létesítmény felújítására te sor kerül. Mivel a jövőben a marhahústermelés nagyobb részét néhány üzemben összpontosítjuk, az ipolybalogi szövetkezet kelenyei (Kleftany) részlegén egy „ezres“, a Zsélyi (2elovce) Efsz záhorcei részlegén „ötszázas“, závadán pedig két „ötszázas“ marhahizlalda építését szorgalmazzuk. • A kitűzött tervek szépek s biztató, hogy közülük több már a megvalósulás utolsó szakaszában van. De vajon lesz-e elegendő szakember, dolgozó az új létesítmények üzemeltetéséhez? — Sajnos, az állattenyésztésben uralkodó munkaerőprobléma járásunkban is egyre jobban általánossá válik. Kitartó, jó szakemberekben hiány van, mert — néhány kivételtől eltekintve — nem vernek gyökeret nálunk. Akik itt maradnak, azok főleg a járási székhelyen laknak, csak dolgozni járnak falura. Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, rájövünk arra, hogy a városi élethez hozzászokott fiatalemberek egyre sokoldalúbb igényét falvaink a legkisebb mértékben sem elégítik ki. Hiszen elfogadható szintű szórakozóhely, állandó színház, mozi szinte nincs is errefelé, pedig munka után a fiata lók társasági életet is akarnak élni. Ez pedig jogos követelmény. Hasonlóan elkeserítő az állattenyésztési dolgozókról készített kimutatás is. Maga az a tény, hogy az , állattenyésztésben dolgozók átlagéletkora járásunkban meghaladja a negyvenhét évet, arról tanúskodik, hogy a fiatalok nem vonzódnak oda. Ha jön is néhány fiatal, rövidebb-hoszszabb idő után más munkát keres. Mivel a keresettel nincs probléma, az okot itt is másban kell keresnünk. A legelőt ameddig lehet hasznosítani kell. Base János a gulyával • Adottak ehhez a feltételek? — Annak ellenére, hogy mezőgazdasági üzemeink megalakulásuk óta eltelt három évtized alatt rendszeresen fejlesztették állattenyésztési telepeiket, a jelenlegi állapotuk nem megfelelő. Amellett, hogy az istállók Jelentős hányada elavult, férőhelygondokkal is küzdünk. Ezek belátható időn belül megoldódnak, mert járásszerte épülnek a nagykapacitású, korszerű állattenyésztési telepek. Közülük legjelentősebb a terbegeci (Trebušovce) borjúnevelőtelep, mely évente kétszer szállít majd 1760 darab növendékállatot a járás szövetkezetei számára. A létesítmény üzemeltetése már beindult. Az ipolynyéki „Béke“ Efsz magasmajtényi részlegén egy 1200 férőhelyes telep épül, ahol üszőket nevelnek majd. Ez a telep még ebben az évben átadásra kerül. Dačov Lomban Jövőre adják át a hasonló küldetést betöltő ötszáz férőhelyes létesítményt, Suchá Brezovában pedig egy kétezres speciális borjúnevelő telep épül. De a hetedik ötéves tervidőszakban további jelentős létesítmények építésének megkezdésére is sor kerül: Ipolybalogon, Bussán, Závadán egy-egy kétszázas tehénistálló, Závadán egy „ezres“ borjúnevelde épül maid. Ezekkel egyidőben több meg• Például? hA Vegyük talán a munkafeltételeket. Az állattenyésztésben — egy-két gazdaság kivételével — nincsenek meg a szükséges szociális létesítmények. Hiányoznak a zuhanyozók, az öltözők. Legtöbb helyen olyan hiányos berendezésű, elhanyagolt helyiségekben öltöznek át a dolgozók, amelyek nemigen különböznek a munkahelyüktől. Pedig ott is meg kellene teremteni az olyan feltételeket, hogy ott munka előtt és után szívesen maradjanak néhány percre, megbeszélhessék gondjaikat, munkájukkal kapcsolatos észrevételeiket, vagy ahol jó étvággyal elfogyaszthatnak egy üdítő italt, vagy egy rögtönzött reggelit, uzsonnát. Természetesen ennek kialakításában elsősorban az üzemek vezetőinek kell tenni valamit, megteremteni a feltételeket — ahogy ez már a baromfitenyésztésben vagy több helyen sertésgondozóknál megvalósult —, de legalább annyira fontos a dolgozók hozzáállása, rendszeretete, a kulturált munkahely Iránti igénye is. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek vezetői közül sokan úgy gondolkodnak, hogy a szociális és kulturális alap a leghasznosabban akkor van kihasználva, ha azt egy-egy könnyen megvalósítható kirándulásra, fürdőlátogatásra használják fel. Nem veszik észre közben azt a tényt, hogy az útközben csupa szépet-jót tapasztalt dolgozónak talán nincs Is kedve visszamenni arra a munkahelyre, ahol a kulturált munkafeltételek legalapvetőbb tényezői sincsenek biztosítva. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy az ilyen „kedvcsináló“ kirándulások éppen az ellenkező hatást váltják ki. Mi tehát a teendő? A jól átgondolt, a dolgozók között végzett közvéleménykutatás eredményeit hasznosító tervezéssel olyan feltételeket teremteni az állattenyésztésben dolgozók számára, hogy azok jól érezzék ott magukat, mert a jó munkakörnyezet jelentősen elősegíti az eredmények alakulását is. A terbegeci borjúnevelő telep (A szerző felvételei). BÖJTÖS JÁNOS Igényes feladatok A két pártkongresszus közti Időszakban a lévai (Levice) járás mezőgazdasági dolgozóinak a figyelme mindenekelőtt a termelés hatékonyságának a növelésére irányult. Elsőrendű feladatként a gabonatermelés fejlesztését tűzték ki célul. Az elért eredmények különbözőek. A gabonatermesztésben az 1980-as év volt a legeredményesebb — a felszabadulás óta a legjobb termést érték el. A járási mezőgazdasági igazgatóság kommunistái kidolgozták és megvitatták azon feladatok teljesítésének a módszerét, amelyek a CSKP XVI. kongresszusának határozatából erednek. A növénytermesztés szakaszán nagy súlyt helyeznek a földalap védelmére és a termőföld hatékony kihasználására. Azokat a földterületeket, amelyek nagyüzemi termelésre nem alkalmasak, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyt szervezeteinek adták át. A talaj termőképességének növelése érdekében évente a szántóterület egynegyedét tstállótrágyázzák. A gabonafélék hektárhozamának növelését elsősorban az új nagyteljesítményű fajták bevetésével szeretnék elérni. Az évelő takarmánynövényeket a szántóterület tizenöt, az egynyári takarmánynövényeket pedig 8,5 százalékán termesztik majd. Igényes feladatok megvalósítása vár az állattenyésztésben dolgozókra is, Az ötéves tervidőszak végéig a tejtermelés tehenenkénti évi átlagát háromezer-háromszázötven literre kell növelnünk. Az egy liter tej előállítására felhasznált erőtakarmány nem haladhatja meg a 32 dekagrammot. A marhahizlalásban 0,91, a sertéshizlalásban pedig 0,54 kilogrammos súlygyarapodási átlagot tűztek ki célul. Száz tehéntől pedig 97 borjút akarnak felnevelni. A növénytermesztéssel szorosan összefügg a gépesítés. A korszerű, nagy teljesítményű gépeket több műszakban akarják üzemeltetni. Hat mezőgazdasági üzemben korszerű gépjavító és diagnosztikai műhelyt építenek, s fokozatosan bevezetik a rendelkezésre álló technika diszpécser rendszerű irányítását, rádióállomások segítségével. Az igényes feladatok megkövetelik az új létesítmények építését is. A szarvasmarha-tenyésztés szakaszán például 16 900 férőhelyet biztosítanak. A juhtenyésztés fejlesztése céljából a deméndí (Demandice), a felsőszeme« rédi (Horné Semerovce), az Ipolysági (Šahy) és a žemberovcei szövetkezetekben új létesítmények építésével az istállók kapacitását négyezerötszáz férőhellyel bővítik. Abel Gábor Több figyelmet a kukorica öntözésének Egy brigád kiváló eredménye A SÄNDOR GÄBORNÉ Jf: vezette szocialista brigád kiváló eredményt ért el a karfiol termesztésében. A karfiolt progresszív eljárással, fekete fólia alkalmazásával termesztették összesen tíz hektáron, ami annyit jelent, hogy tíz nappal korábban szállították a termést a Galántai Zeleninának, mint a többi gazdaság. A módszer jól bevált. A karfiolszüret kétszázharminc ezer koronás bevételt eredményezett. A begyűjtés után a talajt felszántották, s káposztát ültettek helyébe. Egységnyi területről két termést érnek el. A képen a brigád legfiatalabb tagja KONDAKOR MÄRIA, csak 18 éves. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében gabonafélékből nem sikerült elérnünk kimagasló hozamokat. Ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a lemaradást behozzuk, elsősorban a szemes kukorica jé termésének biztosításával. Valamennyien jól tudjuk, hogy Szlovákiában a háromszázezer hektárnyi területen felépftett öntözőberendezéseket sokszor nem használják ki kellőképpen a gazdaságok. Pedig az évek során a mezőgazdasági nagyüzemek meggyőződhettek az öntözés felbecsülhetetlen termésnövelő hatásáról. A kukorica azon növények egyike, amely az öntözésre jelentős hozamnövekedéssel reagál. Az új hazai és külföldi nagy teljesítményű hibridek kiváltképpen meghálálják az öntözést. A jelenlegi időszakban a kukoricák a címerhányás fejlődési szakaszába kerültek, s ez a vízellátás szempontjából a kritikus időszakok egyike. Köztudott, hogy a hozamok alakulását az egyedszám betartása és az optimális tápanyagellátás mellett a vízszükséglet biztosítása is döntően befolyásolja. A vizsgálatok jelzik, hogy az aszályos időjárási viszonyok következtében a kukoricanövényzetekben ötven-hatvan milliméteres vizhiány mutatkozik. Ez pedig kedvezőtlenül befolyásolja a növényzet fejlődését és ezáltal a termés alakulását is. Az aszály által előidézett kedvezőtlen helvzet javítására egyedüli mód az öntözési lehetőségek maximális kihasználása. Hozzá kell fűznöm, hogy a kukorica öntözése termesztésinek egyik leggyengébb pontja. Az öntözési lehetőségek ki nem használását rendszerint azzal Indokolják a gazdaságok, hogy a széles nyomtávú Fregatt és Dnyeper öntözőberendezések kivételével a többi rendelkezésre álló öntözési technika alkalmatlan a kukorica öntözésére, főleg a fejlődés előrehaladottabb szakaszában. Gyakran feltüntetik azokat a veszteségeket, amelyeket a sávos öntözőberendezések okoznak a kukoricaállományban. Igaz, a takarmánynövényekkel szemben a kukorica öntözése bizonyos nehézségekbe ütközik. Ellenben tudni kell azt is, hogy ezekkel a nehézségekkel érdemes megbirkózni, mert öntözéssel nyolcvan, sőt százhúsz mázsás hektárhozamok érhetők el. Ez pedig tízezer hektárnyi területen tetemes terméstöbbletet jelent. Az öntözőberendezések ésszerű kihasználásának köszönhető, hogy például az ostrovi és šoporňai szövetkezetben szemes kukoricából csúcshozamokat értek el. A jelenlegi időszak fő feladata, hogy a kukoricatáblákra összpontosítsuk az öntözési technikát. Ennek segítségével maximálisan kihasználhatjuk a kiváló biológiai anyag genetikai tulajdonságait a minél nagyobb termés elérése érdekében. MICHAL SANTA mérnök, a Brattslavai Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Eredményformáló tervek
