Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-01 / 31. szám
IMI. augusztus 1. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A közepes vagy ennél kisebb községekben a közellátás és a közszolgáltatás nem mindig éri el a kívánt szintet. Nem egy esetben az áruválaszték még kielégítőnek sem nevezhető, a szállítások időpontja pedig néha napokkal is eltolódik, jogos a lakosság elégedetlensége, ha üres kézzel, bosszankodva távozik az üzletből. Az említett községek közül, a felettes szervek segítségével, sok helyen következetesen megvalósították a CSKP XV. kongresszusának idevonatkozó határozatát, és az elmúlt öt év alatt a közellátás és közszolgáltatás színvonala jóval az országos szint fölé emelkedett. Ahhoz, hogy az emberek mindenütt elégedettek legyenek a közellátás és közszolgáltatás színvonalával, olyan határozott és tettrekész emberekre van szükség, mint amilyen H a n v á n (Chanava) a nemzeti bizottság elnöke. (A közelmúltban lezajlott képviselői választások fellendülést sürgettek ezen a téren sok helyen.) Czókoly Albert hót évvel ezelőtt pótválasztással került a nemzeti bizottság élére. Fiatal kora ellenére élvezte választói bizalmát és a járási szervek támogatását. A község közelltásának színvonaláról és a választási időszak erre vonatkozó terveiről beszélgettünk: — A legmegfelelőbb jelzőt használva azt mondhatom, hogy Hanva erőteljesen fejlődő község. A fejlődéssel egyenes arányban emelkedik az itt élő 870 ember életszínvonala is. Az életszínvonal emelkedése pedig nagyobb igényeket teremt. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, nem kevés munkát igényel közszolgáltatással és közellátással szemben támasztott igényeinek kielégítése. A különböző tömeges tanácskozásokon, de az egyéni beszélgetések során is bebizonyosodott, hogy lakosságunk elégedett a színvonallal, de már ők is a Jövőt veszik figyelembe, konkrét javaslataik alapján vették a választási programba a közellátás és közszolgáltatás bővítését. ф jellemezné bővebben az eddigi eredményeket? — Szívesen! Kezdeném ott, hogy 1963-ban adták át a Jednota Fogyasztási-Szövetkezet boltját azzal az elképzeléssel, hogy a község üzlethálózatát nem kell bővíteni. Kicsit furcsán hangzik, de ma örülünk, hogy a község akkori vezetői tévedtek. Az életszinvonal olyan rohamosan emelkedett, hogy a község boltjainak a forgalma a múlt tíz évben megháromszorozódott. Ez szükségessé tette, hogy az élelmiszerbolt hatásköréből elkülönítsük a tej és a kenyér árusítását. Erre á célra külön üzletet nyitottunk. A tejen és kenyéren kívül ott is árusítanak alapfontosságú élelmiszereket és konyhakész termékeket. A konyhakész áruk választékát és mennyiségét állandóan növeljük. Ezzel könnyítjük a háziasszonyok otthoni munkáját. Nem kis dolog az sem, és a boltok dolgozóit dicséri, hogy mivel itt mindenki mindenkit ismer, a bolt ajtajára csak akkor kerül lakat, ha már mindenki bevásárolt. Ahogyan azt a nemzeti bizottság illetékes albizottsága többször megállapította, a község élelmiszerellátása színvonalas. A felmérések alapján a nemzeti bizottság tanácsa negyedévenként, a plenáris ülés pedig évente kétszer foglalkozik a közellátás kérdésével. Raktározási gondok miatt a nyári hónapok mezőgazdasági csúcsmunkáit minden évben kissé aggódva várjuk. A szövetkezet kertészetébe ilyenkor átlagosan 120—130 idénymunkás érkezik. Ezekkel a közellátás terén számolnunk kell. A frissítő és üdítő italokból nyáron is az átlagosnál több fogy. A nehézségeket úgy hidaljuk át, hogy rendszeres és rugalmas kapcsolatot tartunk fenn a járási nemzeti bizottság kereskedelmi szakosztályával és a Jednota járási vezetőségével is. Ha valamelyik élelmiszer, vagy az üdítő italok gyorsabban fogynának a tervezettnél, azonnal intézkedünk. Nem hagyjuk, hogy a boltok akár egy napra is áru nélkül maradjanak. A nyári mezőgazdasági munkák idejére a raktárterületek korlátozottsága miatt általában fontossági sorrendet állapítunk meg, s a boltok eszerint kapják az árut. Szükség esetén a nagy-raktárakkal is felvesszük a kapcsolatot, s onnét szerezzük be az árut. Az intézkedésekre főleg a nyári hónapokban van szükség, mert amint említettem, ilyenkor 120—130-al több emberről kell gondoskodnunk. ф Említette, hogy a Jednota boltja főleg élelmiszerek árusítására van berendezve. Milyen a kínálat háztartási cikkekből? — Az utóbbi Időben sajnos boszszantó, hogy a szokottnál kisebb a választék egyes, naponta használatos háztartási cikkekből. A népgazdaság szempontjából sem elhanyagolható, hogy a vásárlónak szabadságot kell kivennie és harminc kilométert utaznia, ha edényre, tányérra, esetleg pohárra van szüksége. Ezek nálunk újkeletű hiánycikkek, de úgy áll a helyzet, hogy a boltból tartósan hiányoznak. A megjegyzés talán csípősen hangzik, de ez az igazság, s nem szeretnénk, ha a nélkülözhetetlen Czókoly Albert, a hnb elnöke közszükségleti cikkek hosszabb időn át hiányoznának az üzletből. — Visszatérve az elemzéshez, megemlítem, hogy a közellátásban a vendéglő Is besegít. Ott is árusítanak félkésztermékeiket. Ezenkívül cukrászkészítményeket is. Itt szeretném megjegyezni, hogy községünkben az egy főre jutó alkoholfogyasztás jóval az országos átlag alatt van. Ezt a szintet a közeljövőben ts tartani szeretnénk, attól eltekintve, hogy a vendéglőt korszerűsítjük. Erre a kulturált és esztétikus vendéglását végett van szükség. A jövőre vonatkozó tervekről beszélve, megemlítem, hogy ebbe a választási programba egy új bevásárló központ felépítését is tervbe vettük. A létesítmény, gondolom, 25—30 évre biztosítja majd a lakosság színvonalas ellátását. Megvalósítást sürget a községhez tartozó település lakosságának ellátása is. Ezen a telepen több mint 120 ember él. Ez a település a községtől egy kilométerre van és az ott élőknek nem kis fáradságot okoz a községből hazavinni az árut. Mivel az autóbuszközlekedés korlátozott, tehát nem is megfelelő; ezt a problémát úgy oldjuk meg, hogy ott egy kis boltot építünk. Ezzel főleg az ott élő idősebb emberek bevásárlási lehetőségeit könnyűjük. Van miből választani__ ф Milyen a közszolgáltatás színvonala? , — Községünkben az utóbbi öt évben ezen a téren is jelentős javulás tapasztalható. Az emelkedő életszínvonal ezen a téren Is nagyobb szaktudást és gyors ügyintézést követel. Községünkben a különböző javítórészlegeknek nincs műhelye. Bejélentésre kijönnek a meghibásodott gépeik megjavítására. Az eseteket a nemzeti bizottságon kell bejelenteni. A közszolgáltatók munkáját dicséri, hogy a bejelentés utáni napon, ritkább esetben másnap a szakemberek megjavítják a háztartási gépeket. A szolgáltatásokat végzőknek és irányítóiknak csak dicséret jár a jó munkáért. A beszélgetésből kitűnik, hogy Hanván, mindenki megelégedésére, jó kezekben van a közellátás és közszolgáltatás. GARAI FERENC « Hazánkban в sör régóta a legközkedveltebb italok közé tartozik. Am az utóbbi évtizedekben világviszonylatban is teljes győzelmet aratott az egyéb italok felett. Növekvő fogyasztása kedvező exportlehetőségeket kínál a söriparnak. A CSSZK-ból származó sörök a világpiacon jó hírnévnek örvendenek, hiszen gyártásuk több évszázados múltra tekint vissza. Szlovákiában a sörgyártás jóval fiatalabb, de az utóbbi években egyes márkák nemcsak belföldön, hanem külföldön is közismertté váltak. Gazdasági szempontból ez lényegbevágó tényező, hiszen számottevő devizaforrást jelent. Hogy ezeket a lehetőségeket miképpen használjuk ki, s hogyan teszünk eleget a hazai fogyasztók igényeinek, az az őstermelőn és a sörtermelőn múlik. A közelmúltban megtartott sajtóértekezleten ŠTEFAN JUNAS, a Sör- és Malátaipar termelési-gazdasági egység vezérigazgatója arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az idei termés felmérése kapcsán milyenek a kilátások a sörárpa felvásárlására és feldolgozására, hogyan alakul a sörellátás a nyári hónapokban, milyenek az exportfeltételek, s milyen eredménnyel zárta a söripar az első félévet. A felsoroltakból kiderült, hogy míg a múltban a mennyiségen volt a fő hangsúly, a jövőben — az idei évet is beleszámítva — mindenekelőtt a minőségre kell összpontosítani a figyelmet mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind a malátagyáraknak. A maláta ugyanis a sör legfontosabb nyersanyaga, s ez döntő mértékben befolyásolja a minőséget. Másrészt a maláta fontos exportcikk. Értékesítési lehetősége a világpiacon koránt sem olyan kedvező, mint a múltban, mert mások is megtanultak jó minőségű malátát gyártani. A helyzetet továbbá bonyolítják a tőkés országok gazdaság-politikai spekulációi. Ez főleg a szocialista tábor ellen irányul. Ha tehát továbbra is meg akarjuk állni helyünket a könyörtelen világpiaci versenyben, akkor maradéktalanul eleget kell tennünk az egyre szigorúbb minőségi követelményeknek. A minőségre való orientálódást nemcsak az exportlehetőségek kiaknázása, hanem a hazai fogyasztók minél jobb áruellátása érdekében is el kell érni. A minőség megalajKizása az őstermelőnél kezdődik. Hazánkban megfelelő sörárpafajtákkal rendelkezünk. Több gazdaságban jól elsajátították a sörárpa termesztési technológiáját. Viszont akadnak olyan üzemek, ahol nem tesznek különbséget a sör- és a takarmányárpa termesztése között. Nem szentelnek kelló figyelmet az elővetemények kiválasztásának, a' beltartalmi értéket befolyásoló — a fehérjetartalom csökkenésére és a szénhidrátok növelésére irányuló — műtrágyázásnak, a kíméletes vegyszerezésnek. A gazdaságok többségében ezidáig nem tudatosították, hogy a sörárpa minőségét döntő módon befolyásolja a betakarítás, az utókezelés és a tárolás színvonala. E téren követik el a legtöbb hibát. A kíméletlen cséplés, a szakszerűtlen utókezelés során a csíraház károsodása miatt tetemes károk keletkeznek. Az elhalt csírájú szemből nem lehet jó malátát készíteni... Külön probléma a tárolás. Sok gazdaságban a sörárpát alkalmatlan tárolókban tartják. A száraz szemtermést nedvessel keverik össze. A tárolás során a termést nem kezelik, de ami a legrosszabb, sokszor a takarmányárpávai együtt tárolják. Rossz minőségű nyersanyagból pedig nem lehet jó minóségű malátát és sört gyártani. Szlovákiai viszonylatban az árpa termése jónak mutatkozik, s hozzávetőlegesen egymillió tonna készlettel számolhatunk. Ahhoz, hogy a söripar teljesítse tervfeladatát, közel háromszázezer tonna sörárpát kell felvásárolnia. A gazdaságoknak mindent meg kell tenniük a sörárpa beltartalmi minőségének megóvása, a veszteségek csökkentésének érdekében. A termés szakszerű kezelése mellett megkülönböztetett gondot kell fordítani arra, bogy a söripari célokra szánt árpa csakis az előre kijelölt, megfelelő tárolókba kerüljön. Természetesen a végtermék minősége sokban múlik a maláta- és sörgyárak munkáján, a technológiai fegyelem betartásán, hiszen a sör minősége nem mindig kifogástalan, amit a gyártók kapacitáshiánnyal indokolnak. Igaz, a söriparra igényes feladatok hárulnak. Nem könnyű feladat kielégíteni az évről évre növekvő fogyasztást és az exportkötelezettségeket, miközben a gyártókapacitások alig változnak. Az első félévben a söripar a jelentős munkaerőhiány ellenére sikeresen teljesítette tervfeladatát. Malátából négyezer tonnával többet gyártottak, s ennek köszönve, főleg a magasabb alkoholtartalmú sörökből a tervezettnél többet adhattak a piacra. Ugyanis ezek iránt nagyobb a fogyasztók érdeklődése. Az exportfeladatokat ugyancsak túlteljesítették. A nyári hónapokban, amikor szinte ugrásszerűen növekedik a sörfogyasztás, nagy segítséget jelent a söripar számára a diákokból toborzott, több mint ezer idénymunkás. Ez lehetővé teszi a gyárak hárommüszakos üzemelését. Havonta hatszázezer hektoliter sört gyártanak. A tervezett mennyiség túllépésével sem képesek a kereskedelmi hálózat igényeinek kielégítésére, s emiatt a nyári hónapokban a sörellátás hasonló lesz, mint a múlt évben. Nemcsak a söriparon múlik Az erdő és a fa az ember életében“ jelszó alatt július 10-19. között Banská Bystricán a Kultúra és Pihenés Parkjában, a Téli Sportcsarnokban, továbbá a Szakszervezeti Kultúrpalotában, az, SZNF emlékmű tőszomszédságában, festői szépségű környezetben első ízben mintegy ötezer négyzetméteres alapterületen zajlott le az erdőgazdaság, a fafeldolgozó ipar és a rokonszakmák termékbemutatója. Ján Gregor fcormányhelyettes méltató beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy társadalmunk az eltelt időszakban a faipari létesítmények kialakítását és korszerűsítését csaknem 15 milliárd koronával támogatta. Társadalmunk ezzel már arra törekedett, hogy elősegítse a faanyagok komplex hasznosítását. Beleértve a fák zöldanyagát is, amiből állattenyésztésünk részére értékes takarmányt készíthetünk. A szabad környezetben levő területen elhelyezett panelek a szlovákiai erdőgazdaság dinamikus fejlesztéséről tájékoztatták a látogatót. A szakszervezeti kultúrpalota termeinek egyik részében a faipari kutatóintézetek és erdőgazdasági főiskolák mutatták be a gyakorlatban jól hasznosítható eredményeiket, módszereiket és kifejlesztett mintapéldányaikat. A kiállítás anyagából nem hiányzott papíriparunk közszükségleti igényeket kielégítő gazdag termékválasztéka sem. Ezzel párhuzamban az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium Irányítása alá tartozó vállalatok és üzemek sorakoztatták fel termékeiket, a fát mint nyersanyagot, az abból készített termékeket, továbbá róintegy figyelmeztetésként bemutatták az életkörnyezetünk alakulá-Hasznos bemutató volt sát rendkívüli módon befolyásoló zöld környezetet, hogy törekedjünk megóvására, mert az erdő nem csupán a szakipari ágazatok nyersanyagbázisa, hanem minden biológiai lény életfeltételének nélkülözhetetlen kelléke is. Itt mutatták be az erdők gazdag gyümölcsválasztékából készített finomabb konzerveket, szörpöket és desztillátumokat Is. A sportcsarnok előtti szabad térségen láthattuk az ASTRA és a SASANKA kerti és a MÓNIKA nyaralóházakat is. A sportcsarnokban azonban a fa- és bútoripari vállalatok és más ebben a témakörben tevékeny létesítmények ízléses gyártmányait láthattuk. A minőségi bútorok nagy érdeklődést váltottak ki a látogatókban. Rendkívüli érdeklődés övezte a DETVA szobabútor mintakészletet, amely népművészeti (kivitelben gyönyörködtette a látogatót. A bratislavai Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat olyan választékkal jelentkezett a bemutatón, amelyekkel a korábbi kiállításokon magas fokú minősítést kapott. így sorolhatnánk a többi jó minőségű, tetszetős és hasznos készítmények sokaságát Is. A kiállítást nem kereskedelmi célzattal, hanem azért szervezték, hogy politikai és kulturális mondanivalójával felhívja az emberek sokaságának figyelmét erdeink társadalom-politikai jelentőségére, a faanyagok komplex hasznosíthatóságának népgazdasági hasznára, s nem utolsósorban arra, hogy a lehető leggazdaságosabban bánjunk a fával mint biológiai s mint nyersanyaggal. Ezt a mondanivalót domborította ki a bratlslavat Fa- és Bútoripari Kutatóintézet kiállítási anyaga is, amely a fejlesztési program keretében a jövőben a lomblevelű fák nyersanyagának bútoripari hasznosításával is számol. jónak és hatásosnak bizonyult az a törekvés, hogy a kiállítás anyaga nyomon követte a fa útját, a telepítéstől a gondozáson keres-tű! szén a feldolgozásig. Ezáltal kidomborodott az erdőnek a népgazdaság egészében betöltött nagy szerepe, s az élő környezetre, vagyis életünkre kapcsolódó hatása. Ugyanígy homloktérbe került a kutatás és a nemzetközi együttműködés nagy jelentősége is. »A kiállításon huszonnégy nagy vállalat és intézmény mutatta be termékeit. Elmondható, hogy a — maga nemében első ilyen jellegű — kiállítás betöltötte a programban meghatározott küldetését. A szervezők és a résztvevők dicséretet érdemelnek. —hossza— A nagykűriösi (Veľký Kr tíš) járás erueiuól évente hatalmas mennnyiségfi faanyagot szállítanak el Fotó: Böjtös J. A söripar helyzetét a szállítási gondok is nehezítik. Saját tehergépkocsikkal nem rendelkeznek, s az Állami Teherforgalmi Vállalatra hivatkoznak. Jelentős segftséeet nyújthatnának nekik azok a gazdaságok, melyek szállítási szolgáltatásokra vannak berendezve. A söripar dolgozói a termékújító programban elsősorban az üdítő alkoholmentes italok választékának bővítésére törekedtek. Az idén két új terméket adtak piacra, mégpedig a narancskivonattal ízesített Pomaritot és a Dia citron üdítőt. A közeljövőben három változatban — szamócával, ribiszkével és málnával ízesítet Jamara üdítőital várható a piacon. Ha a fogyasztói igények kielégítéséről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a kereskedelmi hálózatról sem, amelyre legalább olyan komoly feladatok hárulnak, mint az őstermelőre és az iparra. Ami a sört és az üdítőitalokat illeti, kötelességük a megfelelő hűtésről gondoskodni. Hiszen ezért külön rabatt jár a kereskedelemnek. Sajnos, a gyakorlatban csak ritkán bukkanunk olyan boltra, ahol hűtött italt vásárolhatna vagy fogyaszthatna a vevő. A társadalmi érdek megköveteli, hogy a fogyasztói igények kielégítését szolgáló hármas láncszem — az őstermelő, az ipar és a kereskedelem — egyenlő arányban részesedjék az ellátási feladatok teljesítésében, s megfelelő összhangra törekedjék a mindenki számára kedvező adásvételi kapcsolatok ápolása érdekében. Klamarcsik Mária и t C
