Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-25 / 30. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1981. július 25« A Bajcsi Állami Gazdaság az idén Ismét nagy területen termesztett őszi repcét, így volt hol bizonyítaniuk a nyári munkacsúcsra előkészített gépeknek és embereknek. Felvételünkön Goldberger József, Kiss István és Vicena Pál kombájnost örökítettük meg Fotó: —bor Ha lépni, akkor csak előre Az S615 hektáros udvardi (Dvory nad 2itavmi) Auróra Efsz-ben évek óta megkülönböztetett figyelmet szentelnek az állattenyésztési ágazat tervszerű fejlesztésének. A társadalmi elvásároknak megfelelően, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését és eredményesebbé tételét szorgalmazzák, s már a tervezéskor úgy határozzák meg a növénytermesztési ágazat fő feladatait, hogy képes legyen hiánytalanul kielégíteni az egyre népesebb állatállomány növekvő igényeit. A körültekintő munka ebben a gazdaságban mindenkor meghozta a várt sikert. A szövetkezet állattenyésztési ágazata az utóbbi ötéves tervidőszakot minden tekintetben sikerrel zárta. A nagygazdaság tavaly 4 millió 441 ezer liter tejet értékesített, vagyis terven felül 263 ezer liter tejet adott a népgazdaságnak. Húseladási feladatát teljesítette, miközben a tervezettnél 11,5 tonnával több marhahúst értékesített. Az idén ismét jél indultak, félévi értékesítési kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek. Ez arra utal, hogy az udvardiak alaposan felkészültek az új ötéves tervidőszakra, és ismételten bizonyítani akarják, hogy még korántsem mondták ki az utolsó szót a fejlesztési lehetőségek felmérését és kihasználását illetően. TÖBB TEJET, DE GAZDASÄGOSAN Amikor megkérdeztem Rapca Sándor agrármérnököt, a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetőjét, hogy milyen elképzelésekkel kezdték az új évet és egyben az ötéves tervidőszakot, így válaszolt: — A központi Irányelveknek megfelelően, továbbra Is a szarvasmarhatenyésztés hathatós fejlesztését tekintjük legfontosabb feladatunknak. Elsősorban a tejtermelést kívánjuk eredményesebbé tenni. Az irányszámok értelmében az idén 332 ezer literrel több tejet kell értékesítenünk, mint a múlt évben. A többtermeléshez két út vezet: az 'állatok létszámának gyarapítása és az évi tejtermelés növelése. Ogy tervezzük, hogy az állományt kétszáztíz darabbal, a darabonkénti évi tejtermelést pedig a múlt évi 3330 literről 3500 literre növeljük. így a száz hektárra számított állatsűrűség 28 darabos lesz, és egy hektár átlagában nyolcszázötven liter tejet fogunk értékesíteni. Á NAGY KÉRDÉS: HOGYAN? A merész elképzelések általában a megvalósítás hogyanján szoktak megbukni. Ogy tűnik, hogy az udvardiak esetében Ilyesmire nem kerülhet sor. Ismét a főágazatvezetőé a sző. — A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében felmutatott eddigi sikereinket úgymond az állatok „száján keresztül“ értük el. Vagyis: megteremtettük és viszonylag ésszerűen hasznosítottuk a takarmánykészletet. Nem tagadom, bizonyos tartalékaink még e téren is vannak, de lényegesen többet remélünk az átgondolt tenyészmunkátél, a fajtamegválasztástél, a genetikától. Nemsokára üzembe helyezzük a préselt takarmányt gyártó üzemegységet, melynek segítségével sokkal jobban hasznosíthatjuk a rendelkezésre állő takarmányokat, és egységessé tehetjük az állatok egész évi ellátását. Ettől ezt reméljük, hogy a jövőben mérsékelhetjük a nyári és a téli termelési szint közötti különbséget. Egyeyőre ugyanis úgy fest a dolog, hogy nyáron kétszer annyi tejet termelünk, mint a téli hónapokban, és ez tulajdonképpen a takarmányozás eredménye. Ami pedig a másik kérdést illeti: a folyamatosság elve alapján, idővel szeretnénk teljesen átállni a fekete-tarka állományra, hiszen ezekkel a tehenekkel 4,5— 5 ezer literes évi fejési átlagot lebet elérni. És ilyen átlagot nyújtó állatokra ugyancsak szükségünk van, hiszen feltett szándékunk, hogy a tervidőszak végéig — közel kétezer tehénnel — 4200 literre emeljük az egyedenkénti évi tejtermelés átlagát. Ha ezt a színvonalat sikerül elérnünk, már jövedelmező lesz a tejtermelés. FURCSA ÖSZTÖNZÉS Igen ám, csakhogy a járást mezőgazdasági igazgatóság — a szövetkezet dicséretet érdemlő igyekezetét, sőt, az ágazat fejlesztésében eddig elért eredményeit is figyelmen kívül hagyva — irreális irányszámokat adott a gazdaságnak. Szerintük a szövetkezetnek 1382-ben 2750 liter tejet kell termelnie egy tehén átlagában. Hogyan, mire ösztönözheti ilyen feladat azt a szövetkezetei, amely már az idén három és félezres fejési átlaggal számol? Lehet, hogy másokat ilyen irányszámok — a helyi kezdeményezés lebecsülése, a társadalmi elvárások helytelen tolmácsolása — letörnének, esetleg kényelemre, önelégültségre ösztönöznének, de az udvadiakat nem ilyen fából faragták. Kitartanak az elhatározásuk mellett. Tervbe vették, hogy a legtöbb tejet termelő teheneket külön telepen összpontosítják, mert a korszerű istállókban két laktáció alatt teljesen leromlanak. A kiváló hasznosságú állatokat megkülönböztetett gondozásban, ellátásban részesítik, utódaikat nagy körültekintéssel készítik elő az állományba sorolásra. A tejtermelésen kívül a hústermelés fejlesztésére is gondolnak. A sertéstenyésztést a korábbi színvonalon tartják, marhahúsból pedig már az idén húsz tonnával többet értékesítenek, mint a múlt évben. A marhahizlaldábnn tavaly 82,6 dekagrammos átlagos napi súlygyarapodást sikerült elérniük. Ezt az átlagot az idén — ésszerűbb takarmányozással — 97 dkg-ra javították s szilárd elhatározásuk, hogy az év végére ennek a mutatónak el kell érnie az 1 kg-ot. A sertéstenyésztésben a színvonal megtartása is sikernek számit majd, hiszen az előhizladában elért 42, Illetve a hizlaldában felmutatott 62,3 dkg-os felhízási átlag önmagáért beszél. Ez legalább olyan dicséretes, mint az a tény, hogy a borjúelhullást a múlt évi 5,2 szaázalékről június végéig 1,47 százalékra mérsékelték. (d«k) Milyen a tejminőség? - ez itt a kérdés Mindennapi táplálékunk: a tej. Legfőképp a gyermekeké és a serdülőké. De szívesen fogyasztják az idősebbek és a középkorúak is. Miért? Mert a tejben sok olyan tápanyag van, amely az emberi szervezet részére nagyon fontos, mással nemigen pótolható. Laktató és tápláló. Feltéve, ha elmarad a „kizsigerelése“, úgy is mondhatnánk: a vízzel társítása. Az ilyen „kék“ tej már fabatkát sem ér ... Szerencsére a tej minőségének ellenőrzése ma már nem ütközhet akadályokba, sem a termelőüzem, sem pedig a tejfeldolgozó szakemberei részéről. No meg az átvételi ár is függvénye a tej minőségének. Minden valamirevaló tejtermelő üzem vezetőgárdája gondoskodik arról, hogy a tehenészet dolgozót lehetőleg csak I. és II. minőségi osztályú tejet adjanak ét a tejüzemnek. Ezt a célt szolgálja az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati alkalmazása; vagy ellenkező esetben a bírságolás, a bércsökkentés. Ennek ellenére mindmáig nem sikerült számos járásban száműzni a III. minőségi osztályú tejetl KÖZÉPMEZŐNYBEN Nyugat-Szlovákiában például a tejminőséget javító versenyben a komáromi (Komárno) járás a középmezőnyben helyezkedik el. A mezőgazdasági üzemek által kitermelt — és felvásárolt — tejnek például a 70,9 százaléka volt az Idei év első öt hónapjában az I. minőségi osztályba sorolva. A II. minőségi osztályú tej 22,8 százalékot tett ki, tehát közel az egynegyedét. Ez azt jelenti, hogy a hátralevő 6,3 százalék volt csupán harmadosztályú. Felvetődhet a kérdés: érdemes-e a tejminőség további javítását szorgalmazni? De méí; mennyire! Ez majd kézzelfoghatóan kitűnik cikkünk további részében, ahol két szövetkezet tejminőség-javítási küzdelmét, s az ezzel kapcsolatos emberi tudatra hatás jelentőségét, valamint egyéb nehézségeket, problémákat, eltérő hozzáállásokat stb. érzékeltetjük, meggyőző, szemléltető módon. Azzal folytathatnánk a gondolatsort — és a tényeket is felemlítve —, hogy míg azelőtt csupán egy-két mezőgazdasági üzem adott át elsőosztályú tejet a járásban a tejfeldolgozó üzemnek, s magas szintű szarvasmarha-tenyésztést, céltudatos, üszőnevelést folytatott, ma már ezek száma egyre gyarapodik. Ezek közé sorolható jelenleg nemcsak az őgyallal (Hurbanovo), a vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) szövetkezet, hanem például a nemesócsai (Zemianska 01- öa), a búcsl (Búó), a lakszakállasl (Sokolce), a csallóiközaranyost (Zlatná na Ostrove), az újgyallai (Dűlovce) és más tejtermelő mezőgazdasági üzemek. Természetesen, ez többéves céltudatos felvilágosítő-nevelő- és szervező-ellenőrző munka eredménye. Sőt a helyes anyagi érdekeltség, a jó takarmányozási technológia meghonosításának, az állategészségügyi és higiéniai követelmények következetes betartásának, a fejők szakmai ismeretgyarapításának is köszönhető. Az meg szinte magától értetődő, hogy az elegendő és jó minőségű takarményalap megteremtésére törekedtek. így azután nem csoda, hogy a komáromi járás tejtermelő mezőgazdasági üzemei túlteljesítették féléves tejtermelési és értékesítési tervüket. Am a második félévben többet kell tenni a tejminőség javítása érdekében a dunamocsi (Moóaj, a martost (Martovce), a madari (Modrany) és a hozzájuk hasonló szövetkezetekben. Mégpedig azért, hogy az átadott tejnek ne az egyötödét megközelítve sorolják harmadik osztályba, hanem jóval kevesebbet. ELŐRELÉPÉS, DE HOGYAN?,., Meglepett, ahogy az ógyallai (Hurbanovo) szövetkezet elnöke, Polák elvtárs érzékeltette, miként sikerült lényeges előrelépést tenniük a tejminőség javítását Illetően. f—■ Ha venne annyi fáradságot, s lenne rá ideje is, belelapozgathatna a néhány évvel ezelőtti jegyzőkönyvekbe, amelyek a tejminőség javításával foglalkozó vezetőségi gyűlésekről készültek, hát azt hihetné: talán a járás legrosszabb tejtermelése nálunk volt. Tulajdonképpen nem is a menynyiséggel, hanem a minőséggel volt baj, ami jórészt az emberek hanyagságán, helytelen szemléletmódján múlott. Ezen kellett gyökeresen változtatni... I Ez csakis céltudatos és következetes . ráhatással sikerülhetett; még a bírságolástól, a ■ bércsökkentéstől sem riadva vissza... A továbbiakban konkrétabb magyarázatot adott. Elmondta többek között, hogy például 1976-ban az évi fejési átlag csak valamivel haladta túl a 2900 litert. Akkor a tehénlétszám a kilencszázat 'kissé meghaladta; jelenleg az 1200 tehénnél tartanak. Tavaly például az éves fejési átlag már elérte a 3580 litert. Miért ez a számszerű felsorolás? Azért, hogy méginkább érzékeltethető legyen, valójában mit is jelent a mennyiség mellett a minőség javítására törekvés. •— Képzelje el — folytatta érvelését az elnök —, ha egyetlen év alatt 3—3,5 millió liter tejet értékesítünk, s a tej literét csupán ötven fillérrel kevesebbért veszik át, annak rossz minősége miatt, mekkora anyagi kára származik ebből a közösnek? Ez nagyon könnyen kiszámítható... Hát ezért1 voltunk annyira következetesek a tejminőség lényeges javítását illetően. Megérte a hosszas küzdelmet, amely végül sikerrel járt. Sikerrel, bizonyl Ma már járási élvonalbeliek az őgyallaiak. Mi játszott ebben közre? Túl a tehénlétszám gyarapításán? Mindenekelőtt a hasznosság előtérbe helyezése, amit a céltudatos takarmánytermesztéssel, a takarmányozási technológia javításával és a haszonkeresztezéssel (szlovák-tarka kanadai vörös-tarka) mozdítottak elő. A keresztezési folyamat körülbelül egy év múlva befejeződik, jelenleg 63 százalékos már a kanadai vörös-tárka (két változat érvényesül) vérarány. A biztos és jő minőségű takarmányalap megteremtéséhez igen jelentősen hozzájárul a lucerna, a rétiszéna, a kukoricaszilázs, a répakaraj, a préselt takarmány (pelletgyártő vonaluk működik!) és a sörgyári melléktermék. Ami a pelletgyártást illeti, ezen belül „lép be“ a takarményalapba a szalma, amit melasszal ízesítenek és különböző koncentrátumokat adnak hozzá. S végül még említést érdemel, hogy az emberi tényezőkre is nagy figyelmet szentelnek. Vagyis: a sokat és keveset fejés itt is „örökzöld“ téma. Merthát mint ahogy mondani szokják —, kezünkön az ujjak sem egyformák. Tehát az előrelépés megtörtént, amelyhez a bonyolult problémák egész sorát kellett, komplex módon megoldani. Ez csaknem egészében sikerült Is! Persze, a különböző takarmányelőállttási és egyéb 'kísérleteik is azt bizonyítják: érdemes újításokon, ésszerűsítéseken fáradozni, még annak ellenére Is, hogy néha kudarc is társul hozzá. NEHÉZSÉGEK, ELLENTMONDÁSOK Míg az őgyallal szövetkezetben derűlátóan ítélik meg a helyzetet, sorra — céltudatosan — oldották meg a súlyos problémákat, gyűrték le a nehézségeket, néhány kivételtől eltekintve; addig a martos! (Martovce) közös gazdaságban inkább a nehézségekbe való belenyugvás, önmarcangolás jeleit tapasztaltuk. Az utóbbi szövetkezet jóval kisebb területű, az időjárási viszonyok majdhogynem azonosak. Csakhogy a munkaerőhiány itt még szembetűnőbben jelentkezik. Lépten-nyomon ebbe ütköznek bele. Bár az utóbbi időben sikerült két tehéngondozót „Importálniuk“, a helyzet lényeges javulása rövid távon szinte reménytelen. Ez abból adódik, hogy a fiatalabb munkaerők csakis a lakásproblémájuk megoldása ellenében hajlandók rövidebb-hosszabb időre elkötelezni magukat. Ez pedig egyre nehezebbé váló probléma; afféle gordiuszi csomó..« A tehenészet itt 330 darabos. A tavalyi tehenentkénti évi fejési átlag közepesnél jobbnak mondható: 3273 liter volt. Emiatt nincs okuk holmi borúlátásra. Mégis, ml az — a munkaerő-hiányon kívül —, ami zavarólag hatott a tejtermelés minőségére? A tejtisztaság kettős ellenőrzése (szövetkezeti és a tejüzem!) során fogyatékosságok merültek fel, főleg az utóbbi hőnapokban, amióta karámban vannak, kint a szabadban a tehenek, főleg éjjel — hiszen napiközben jobbára legelnek. A gyakori május-júniusi esőzések következtében sár- és trágyatengerré vált a karám, így a tehenek tisztántartása jóval körülményesebbé vált. Legalábbis, ezt mondják a tehenészetért felelős szakemberek: Héder Ferenc, állattenyésztési főágazatvezető és a tehenészeti ágazatvezető. Ezt azzal is igyekeznek alátámasztani, hogy ez év első néhány hónapjában nem volt harmadosztályú tejük (viszont az utóbbi hónapokban 18 százalékot mutatnak ki az Illetékes járási szervekl) Kérdés, hogy a csapadékszegényebbnek mutatkozó júliusban mennyi lesz majd a III. osztályba sorolt tej...? Márcsak azért is, hogy korszerű tejház épült. Ha az idei félév tejtermelés! eredményeit a tavalyi első félévivel hasonlítjuk össze, akkor lemaradás, csökkenés tapasztalható. Ez nem nagyon számottevő. Mindamellett igyekezniük kell a tehenészet dolgozóinak, s az érte felelős szakembereknek, hogy a második félévben a lemaradást még behozhassák. TAKARMÄNY ÉS FAJTAJELLEG A martosl szövetkezet tehénállománya túlnyomórészt szlovák-tarka fajtájú. Lényes minőségi változással •— rövid távon — nemigen számolhatnak. Más kérdés az, hogy a tehénállomány tervszerűbb, szakszerűbben Irányított fedeztetésével a tejtermelés hullámvölgyei jobban kiegyenlíthetők. Ehhez nemcsak a mesterséges termékenyítést végző szakember járulhat hozzá, hanem a tehenészek is, főleg azáltal, hogy lelkiismeretesebben szemmel tartják a tehenek párzási hajlamát, s azt idejében jelentik.., Azt mondja a jő magyar közmondás: Szájáról fejik a tehenet! Hát a takarmányproblémáről is szót kell ejteni. Az illetékes állattenyésztési szakemberek szerint a tavalyi nagyobb tejelékenységhez az is hozzájárult, hogy a tehenek naponta kaptak úgynevezett sörtörkölyt, míg az idén már csak hetente háromszor... No meg az Is a tejelékenységet negatívan befolyásoló tényező, hogy a lucerna- és rétiszénájuknak csupán az egyharmada mondható I. minőségi osztályúnak. Az idei termésű lucerna- és rétiszénájuk egy része az eőzések következtében csak almozőnak felel meg. Tehát, minden lehetőséget meg kell ragadni a bőséges és lehetőleg jő minőségű takarmányalap megteremtése érdekében — a még hátralevő Időszakban. A betonfelületű silózási térség építésével tisztább, sármentes szllázs készítéséhez termetődnek meg a jobb feltételek. S hadd zárjuk a martosi tanulságokat azzal, hogy a tejtisztaság lényeges javításához már adottak a feltételek: ezt nemcsak a korszerű tejház segítheti elő, hanem azok a szigorú, a minőséget jobban számonkérő intézkedések gyakorlati megvalősítása Is, amelyeket foganatosítottak a közelmúltban. A tej 100 literenkénti célprémiumával némileg egyetérthetünk az I, és II. minőségi osztályra vonatkozóan; de ha a harmadosztályú tej mellőzése valóban cél, akkor azért miért Jár 35 korona Jutalom.,.? N. KOVÁCS ISTVÁN
