Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-25 / 30. szám
1981. Július 25. SZABAD FÖLDMŰVES' 13 Talajjavítás tudományos szinten Valamennyien tudjuk, hogy a termőföld a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. Megóvása, termőképességének szüntelen javítása államérdek, s a mezőgazdasági dolgozók elsőrendű feladata. Amint azt a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, a tudománynak és a műszaki haladásnak a korszerű és hatékony termelés fő tényezőjévé kell válnia gazdaságunk minden területén. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés szakaszán még nagy tartalékok rejlenek a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati érvényesítésében. Ez általános értelemben fennáll, de különösen érvényes a Kelet-Szlovákiai síkság természeti adottságaira. sített perlit nem gyúlékony, a nedvességgel, a faggyal és a mikroorganizmusok tevékenységével szemben ellenálló. A talajjavításhoz szükséges perlit mennyisége a talajtípustól és a termesztett növényektől függően különböző. Ha például a növény savanyú kémhatású talajt igényel, két részegység földanyaghoz két részegység perlitet kell keverni. Ha viszont lúgos kémhatást akarunk kialakítani, akkor egy részegység földanyaghoz három részegység perlitet keverünk. A kötőt talajok perlittel történő kezelése — állandó jelleggel — megváltoztatja a talaj szerkezetét. Ebben az irányban az erőművi pernye is kedvezően hat. A pernye felhasználásánál ügyelni kell arra, hogy a bedolgozás során jól keveredjen el a szántóréteggel, amely rotációs talajporhanyító berendezés alkalmazásával érhető el. Elemzések szerint a hektáronkénti harminc tonan pernyeanyag a leggazdaságosabb. A pernye kedvező hatása már a következő évben termesztett növényeknél is megnyilvánul, mert növeli a felvehető tápanyagok mennyiségét. + Talajjavítás szempontjából nagy jelentőségű az istállótrágyázás is. — Szakszerű szerves trágyázással hatékony talajerőgazdálkodást érhetünk el. Tekintettel a világviszonylatban mutatkozó energiaválságra, szükséges .hogy az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet szenteljünk az istállótrágya felhasználására. Ugyanis a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére irányuló intézkedések jelentős többlet energiafogyasztással jártak. Az elmúlt három évtized alatt az energiafogysztás a négyszereése, az üzemanyagfogyasztás pedig az ötszörösőre nőtt. A korszerű mezőgazdaság a hagyományos ciklikus termelési folyamatot (talaj-növénytermesztés-állattenyésztés-szervess trágyatalaj) megbontja, mert az állattenyésztő-telepeken alkalmazott trágyakiürítési rendszer folytán az istállótrágya nem mindenütt jut vissza a talajba, sőt sok eetben a környezetet is szennyezi. Ez szükségessé tette a műtrágyák fokozottabb használatát, melyek előállítása nagy energiaráfordítást igényel. így például egy kiló nitrogén gyártásához kb. 17 000, egy kiló foszfor előállításához 3200, egy kiló kálium előállításához pedig 2200 kilókalória értékű energia szükséges. Műtrágyázással a három fő tápelemet pótoljuk, de a növények több tápanyagot, főleg mikroelemeket Is igényelnek. Ezeket a szerves trágyák kiegyensúlyozott arányban tartalmazzák, ezért felhasználásukról korántsem mondhatunk le, már csak azért sem, mert kizárólag csakis általuk növelhető a talaj biológiai tulajdonságait javító humusztartelom. Az állattenyésztés melléktermékeként nyert szerves trágya maradéktalan és ésszerű fehasználása révén országos viszonylatban évente sokezer vagon kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. Az Istállótrágyázás a komplex talajjavítás fontos elemét képzi. Ennek pedig a Kelet-Szlovákiai-slkság feltételei között meghatádrozó a szerepe a hektárhozamok növelésében. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézetei fokozott ütemben folytatják a munkát a Kelet-Szlovákiai-síkság fejlesztésére. Az 1990-ig kidolgozott koncepció komplex útmutatást nyújt a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez a Kelet-Szlovákiai-s'íkság sajátos feltételei között. ILLÉS BERTALAN Két kertészet egy közösben A hatalmas fóliasátrak útvesztőjében Báli Károlyt, a kertészt kerestem. Nehezen találtam meg, hiszen .a sok sátor valóságos várost alkot. Am amikor rábukkantam, örömmel állapítottam meg, hogy ezúttal mellém szegődött a szerencse, mert vele volt a „legilletékesebb“ Cibulya László, a kertészet-szőlészet vezetője. Beszélgetésünk során átfogó képet kaphattam a hét falu határát felölelő ipolybalogi (Balog nad Ipľom) „Ipolymente“ Efsz zöldségkertészetének munkájáról, eredményeiről, terveiről. — Kertészetünk hároni község határában helyezkedik el — kezdte a beszélgetést Cibulya László. — A felosztottság nem szándékosan jött létre, csupán abból adódott, hogy Ipolykeszi (Kosihy nad Ipfom), valamint Szécsénke (SeCianky) és vele határos Ipolyhidvég (Ipeľské Predmostie) határában már a két szövtkezet egyesítése előtt Is eredményesen termelő kertészet volt. A szécsénkei-hídvégi határban a több évtizedes tapasztalattal rendelkező Hornyák András irányítja a munkát. Itt, Ipolykeszin pedig a fiatal, de tapasztalt Báli Károly, aki egyben a kertészetben tevékenykedő szocialista brigád vezetője is. — A két kertészet azonos feladatokat lát el, vagy különböző terveket valósít meg? — A kertészet termelési szerkezete lényegében abban tér el egymástól, hogy Ipolykeszin többnyire fólia alatti, a szécsénikei-hidegvégi határban pedig kimondottan szántóföldi termelés folyik. A kertészet 48 hektáros területéből fóliasátor mindössze 68 árat borít, főleg palántanevelés céljából. Az összterületből huszonegy hektáron hagymát, tizenhat hektáron paradicsomot, tíz hektáron paprikát és egy hektáron salátauborkát termesztünk. De onnan salátát, karalábét és zöldhagymát is szállítottak piacra. Az idény kezdete a kertészetben sok gonddal járt: a szeszélyes időjárás késleltette a palánta kiüítetését, később pedig a vihar kidöntött néhány villanyoszlopot — a kertészet területén —, melynek következtében leálltak az öntözőberendezések. Kényszermegoldásként tartálykocsiból öntöztünk, de mégis sok palánta „kiesett“. Szerencsére volt elég tartalék a keletkezett kár pótlására. Sajnos, a mostoha időjárás a későbbiek során is fékezte munkánkat és jelentősen kihatott az eredmények alakulására. — Gondolom, itt, Ipolykeszin szerencsésebb a helyzet, hiszen a fólia alatt zavarmentes a zöldségfélék fejlődése? — fordultam Báli Károlyhoz. — Vitathatatlan, hogy a fólia alatti zöldségtermesztés sokkal előnyösebb, hiszen az időjárástól lényefében független. Am gond, hátráltató tényező akadt itt is, hiszen a tizenhét hektárból csak két hektárnyi a fóliás termesztés. —4»-w.... önként felvetődik a kérdés: hogyan lehetne a Kelet-Szlováktai-síkság mostoha természeti körülményei között ésszerűbben, hatékonyabban gazdálkodni? Erre a kérdésre kerestem választ a Szlovák Tudományos Akadémia Biológiai és Ökológiai Intézetében. e-( Hogy a mezőgazdasági termelés tervezett növelése biztosított legyen és a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megfelelően minél ésszerűbben és hatékonyabban gazdálkodjunk, a talajjal kapcsolatos eddigi nézeteinket újra kell értékelni. A talajt úgy (kell tekintenünk, mint a növények egyetlen lehetséges életterét, természetes tápanyag- és víztárolót, állandóan felújítható energetikai erőforrást — mondotta Ján Guspan mérnök, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa. ♦ Jó néhány éve szemtanúi vagyunk, hogy ősszel vagy tavasszal a szántóterület bizonyos része a kiadósabb esőzések után felázik, sártengerré válik, ami lehetetlenné teszi az idejében történő jó talajelőkészítést és a növények vetését. On, mint kutató, milyen talajjavító eljárásokat javasol? — A nehéz, kötött talajok — különösen a Kelet-Szlovákiai-síkságon — sajátos eljárásokat igényelnek mind a lecsapolás, mind a további talajjavftási munkák során. A végzett talajvizsgálatok kimutatták, hogy főleg a légköri csapadék okozza a nyirkosodást, elsősorban a vizet át nem eresztő rétegű talajokon. Hazánkban a lecsapolási rendszerek építése általában elterjedt. A közelmúltban a szívó- és gyűjtőberendezésekből álló alagcsövezés volt leginkább elterjedve, amely nyílt csatornákba vezette is ez a lecsapolási módszer van túlsúlyban. ♦ A széles körű vízgazdálkodási rendezések és a talajjavító munkák, amelyek a 7. ötéves tervidőszakban tovább folytatódnak, arra a kérdésre hfvják fel a figyelmet, hogy miképpen lehetne ezeket a feladatokat olcsóbban és hatékonyabban megvalósítani. «— A kötött talajok alagcsövezéssel történő lecsapolása valóban nagyon költséges és nem elég hatásos, még akkor sem, ha az égetett agyagcsövek helyett hajlítható műanyegcsöveket használnak. Az alacsony hatásfokot — a szívócsővonalak sűrű elhelyezése esetén is — a talaj elégtelen vízáteresztő 'képessége okozza. Az alagcsövekre szórt takaróréteg úgyszintén gyorsan felveszi ezeket a tulajdonságokat. Kutatási eredményeink szerint célszerű az alagcsövezést mély talajjavító lazítással, meliorációs szántással vagy altalajlazítással kombinálni. + Tehát a komplex meliorációs munkálatokat a tudományos ismeretekre támaszkodva kell végrehajtani. — Ez így van. Például a keresztirányú alagcsövezés feltételezi a szélesebb közökben elhelyezett csöves gyűjtővonalak kombinálását a vakond-drénezéssel. A gyűjtővonalak távolsága 30—50 méter. Az alagcsöveket egy vagy másfél méteres mélységbe helyezik el. A vakond-drénezést a gyűjtővonalakra merőleges irányban, hatvan-hetven centiméteres mélységben végzik. A kombinált eljárást azonban nem lehet alkalmazni olyan területeken, ahol magas az altalajvíz szintje. — A mély meliorációs talajlazítás az alagcsövezéssel kombinálva lényegesen növeli a gyűjtővonalak teljesítményét. Ezt az eljárást fokozatosan kell bevezetni. Először az alagcsőrendszert 'kell kiépíteni, s csak aztán kerülhet sor a mély altalajlazításra. Ez tulajdonképpen a kombinált keresztirányú alagcsővezésnek egyik változata, azzal a különbséggel, hogy itt a vakond-drénezést a mély talajlazítás helyettesíti. A gyűjtővonalak ajánlott távolsága 20—50 méter. A talajlazftást szintén a gyűjtővonalakra merőleges irányban kell végezni, s a ilazított sávok egymástól való távolsága a talajlazítás típusától függ. Ezt mindenesetre úgy kell meghatározni, hogy a lazított sávok hatótávolsága kölcsönösen átfedje egymást. Tapasztalatunk szerint ez akkor érhető el, ha a lazított sávok másfélékét méteres távolságban helyezkednek el. A lazítás mélysége a gyűjtőcsövek mélységétől függ. Ügyelni kell arra, hogy a lazítás következtében ne károsodjanak. A vizenyős felső rétegű kötött talajokon az alagcsövezést meliorációs szántással lehet kombinálni. A meliorációs szántás mélysége a talajszelvény összetételétől függően negyven-hatvan centiméteres lehet, a szántást 20 cm munkaszéleségű eketesttel az alagcsővonalakra merőleges irányban kell végezni. A meliorációs szántás szükségességét az éghajlati és a talajviszonyok döntik el. A Kelet-Szlovákiai-síkság szárazabb területein a meliorációs szántás főleg az olyan kötöt talajokon érvényesül, ahol nem emelkedik túl magasra az altalajvíz, s ahol kedvező az altalaj összetétele. A száraz körzetekben a meliorációs szántás előnye abban is megmutatkozik, hogy lehetővé teszi a műtrágya és az istállótrágya mélyebb bedolgozását. Az itteni éghajlati és talajviszonyok 'között ez nagyon fontos, mert a szárazság közismerten csökkenti a tápanyagok, de főleg a fozsforsav felvételét. ♦ Ezek szerint a Kelet-Szlovákiaisíkság talajjavítási munkálatait komplex módon kell elvégezni. — Természetesen. Szükségesnek tartom elmondani, hogy a Kelet-Szlovákiai-síkság vízgazdálkodási viszonyainak helyes rendezéséhez ki kell építeni a szükséges csatornahálózatot is, s további szivattyútelepek építése szükséges a belvizek rendszeres és kívánt mértékű elvezetéséhez. A kérdésére válaszolva annyit: a kötött talajok komplex javításában fontos szerepük van a meliorációs alapanyagoknak. Választékuk elég széles. Számunkra elsősorban azok fontosak, amelyek lényeges mértékben javítják a kötöt talajok szerkezetét. A mésztartalmú ásványi anyagok közül leginkább a mészégetőkben készített őrölt mészkövet, valamint a helyi forrásokból származó dolomitos mészkövet használják. Ezek elsősorban a savanyú talajokra alkalmasak. Megfelelőnek bizonyulták a természetes mésztartalmú anyagok is, például a márga, a réti és az édesvízi kréta, valamint a meszes homokkő. Ezeket rendszerint közvetlenül, vagy pedig a tőzeghez és a komposzthoz keverve használják. A bazalttufák és a tufitök újabb meliorációs alapanyagok, amelyek szintén alkalmasak a savanyú kémhatású kötött talajok javítására. A szerves eredetű tőzeg, a lignit és a barnaszénpor főleg a komposztok és az istállótrágyával kombinált meliorációs alapanyagok készítéséhez használhatók fel. Jól hasznosíthatók az ipari mésztartalmú hulladékanyagok is, péludául a cementgyári por, a cukor- és szeszgyári mésziszap, továbbá a nagyolvasztók és az acélművek mésztartalmú salakja. ♦ Ogy tudom, hogy az utóbbi években a talajlazításhoz perlitet is használnak. — Igen. A kötött talajok javításához, lazításához a perlitet ajánlom. A perlit vulkánikus eredetű kőzet. Vegyi összetételét tekintve alapjában véve amorf alumíniumszillikát. A mezőgazdaságban feldolgozott formában hasznosítható. Ezt a terméket a Kassai (Košice) Kerámiaipari Művekben gyártják. A hőkezeléssel terjedelmeшШ — Mi okozta a legnagyobb gondot? !—i A szárazság mondta gondolkodás nélkül. —i A palántázáshoz sok víz szükséges, de utána is állandóan öntözni kellett. Május közepéig sikerült kiültetnünk a palántákat örvendetes, hogy a palánták jól meg* eredtek, ami jelentős részben dolgo* zóink becsülettel végzett munkájá* nak köszönhető. Később az időjárás kedvezett. A növényzet szépen fejlődött, s a lemaradást szinte észre sem lehet venni. — Az ipolykeszii kertészetben mit termesztenek? — Legnagyobb területen — tíz hek» táron — paprikát termesztünk. A hátralevő területen pedig karfiolt és salátauborkát. A fóliasátrakban jelenleg paprikát és uborkát termesztünk, de előtte már saláta és kara« lábé termett. Szállítását április közepén kezdtük meg. — Amint a fóliasátrakba benéztem, láttam, hogy a szórófejek szüntelenül permetezik a vizet a növényekre. Öntözési gondjai nincsenek a kertészetnek? — Vízhiány nem igen áll fenn, hl« szén az itt folyó bővizű patak korlátlan lehetőséget biztosít az öntözéshez. A fóliasátrakban tökéletesen megoldja a vízigényt a beépített öntözőberendezés. — Sok dolgozója van a kertészetnek? — Átlagban ötven asszony dolgozik, főleg a községből. Csúcsmunkák idején besegítenek a szőlészetben dolgozó inámi (Dlinka) asszonyok is. Igaz, a segítség kölcsönös, hiszen a mi dolgozóink is besegítenek a szőlészetben, különösen szüret idején, Bár munkaerőben egyelőre nincs hiány, mégis elgondolkoztató, hogy a fiatalok nem nagyon jönnek a kertészetbe dolgozni. Pedig szép munka és nem is olyan nehéz. Persze az asszonyokon kívül van* nak itt férfi dolgozók is. Dobos Lukács kertész, Gyurkovics István, Ke* nyé István, akik évek óta lelkiismeretesen végzik a rájuk háruló feladatokat. Dobos Lukács a munkaszervezésben, szakmai irányításban, a többjeik az öntözésben, különféle javítási munkákban nélkülözhetetlenek. Aztán itt van Rados János, akt nélkül talán meg is állna a kertészetben minden, annyira sokoldalú és hasznos munkát végez. Traktoros: szánt, palántáz, permetez, ha kell még szállít Is. Zárórát nem ismer, nincs olyan munka, amit el ne vállalna, meg ne csinálna. — Amint hallottam, szocialista brigád is van a kertészetben? — Igen, méghozzá eredményesen tevékenykedő brigád. A Jő munkája eredményeképpen kiérdemelte az ezüst fokozatot, s biztató, hogy „karnyújtásnyira“ vagyunk az aranyfokozattól. A brlfgád tagjai: Török 1st* vánné, Dobos Erzsébet, Alaksa Jánosné, Valusz Józsefné, Belő Józsefné, Takács Istvánná, Bodzsár Istvánná és a többiek olyan dolgozók, akik felelősségteljesen végzik a rájuk bízott feladatot. Nagy részük van abban, hogy minden évben sikerül tel* jesíteni a kitűzött tervfeladatökat. Bojtos János Vidámak, szorgalmasak a kertészet dolgozói (A szerző felvételei.) Jó lesz a termés — állapítja meg Cibulya László (balról) és Báli Károly
