Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-25 / 30. szám

A húsnyulak vitamin­­szükséglete (Folytatás az 1. oldalról) mányt, szénalisztet, gabonada­rát etetünk. Nagyon jó hatásá­nak bizonyul a kora tavaszi fedeztetési idény megkezdése előtt a csíráztatott gabonamag­vak etetése. A К-vitamin hiányát a nyál­­tartók ritkán jelzik, ugyanis a nyúl az emésztőcsatornájával „szintetizálni* tudja. Egyes ese­tekben vemhes anyáknál veté­lést, placentavérzést állapítot­tak meg, amikor K-vitamin­­hiányt mutattak ki. Ezek a tü­netek főként akkor jelentkez­tek, amikor szulfonamid-készít­­ményeket etettek a vemhes anyanyulakkal. A szokásos nyúltakarmányokban használa­tos szénák vagy szénalisztek a megfelelő mennyiségű K-vita­­mint tartalmazzák. A В-csoportbeli vitaminokat a nyulak a vakbelükben bakté­riumos szintézis útján részben vagy teljesen előállítják, s ez­zel saját szükségletüket fede­zik. Hibának tekinthető az, hogy a szárítás és a granulálás révén a csaknem teljesen „ste­rilizált“ nynltápokkal nem ad­juk meg a választott kisnyulak­­nak a szükséges bélflórát, ami a nagyüzemekben a jelenleg is nagyarányú fiatalkori elhullás egyik oka lehet. A nyulakban C-vitaminhiányt még nem mutattak ki. A C-vi­­tamin adagolásával kapcsolatos vizsgálatok hatására egészen fiatal, választott nyulakban sem észleltek súlygyarpodást, vagy egyéb kedvező hatást. A házinyúl vitaminigényével kapcsolatban csak viszonylag csekélyszámú kísérletre, exakt kutatási eredményekre lehet támaszkodni. Magyarországon Gippert Tibor és Holdas Sándor kutatók főként gyakorlati ta­pasztalatokból vagy más fajok­kal végzett kísérletekből átvett következtetések, megfontolások alapján próbálják a nyúl vita­minigényét meghatározni. A nagyüzemi tartás, a nagy termelőképességű fajták és a komplett tápokra alapozott ta­karmányozás azonban olyan ötletes megoldás: a kevés faanyag­ból, csibedrótból és kátrány papírból készült, sok nap­fényt, mozgást és friss levegőt bizto­sító szálláson jói érzik magukat, — egészségesek és szépeii fejlődnek a nyulak. Fotó: -bor igényt támaszt, hogy ezzel a témával kiterjedtebben érdemes foglalkozni. Az már most is megállapítható, hogy az A-vita­­minra főként a tenyészállatok, a В-vitaminokra pedig a növen­dékállatok takarmányozásában érdemes odafigyelni. Nem lehet senki előtt sem kétséges, hogy a feletetésre kerülő takarmányok minősége, előnyös összetétele, takarékos, de elégséges adagolása, kedve­ző értékesülése, a takarmányo­zás helyes gyakorlati végrehaj­tása és megszervezése mennyi­re döntő befolyással van az ál­lomány egészségi állapotára, az előállított termékek mennyisé­gére és minőségére, a termelés önköltségének alakulására és az egész nyúltenyésztő-terme­­lőmunka sikerére! Dr. László László Eladom az ebedi (Obid) szőlőhegyen elterülő, 30 áras, jó karban levő, éven­te optimális termést adó szőlőültetvényemet. A tele­pítés jó fekvésű területen, fennsíkon található, az ár­feltételek kedvezőek. Kotra Károly, 943 51 Obid, érsekújvári (Nové Zámky) járás. W f j + n w f * f r Y/f, ^ f e»_ /« fpffv ÍSFMí 1ЙМ &li Nottf/i Lapunk ez évi második szá­mának szakrovatában — január 10-én —. Bozótosból oázis cím­mel méltattuk a Szlovákiai Ker­­tészkedők Szövetsége tornaijai 2-es számú alapszervezetének érdemdús tevékenységét. El­mondtuk, hogy a szervezet tag­jainak mennyit kellett fáradoz­niuk, amíg termelésre alkal­massá tették, virágzó kerttelep­pé varázsolták a Gömöri Efsz­­től kapott, legelőként nyilván­tartott, de évek óta nem hasz­nált földterületet. Olyan bozót borította, hogy talán egy ele­fántcsorda sem tudott volna csapást gyúrni rajta. Mindez hetvenhét elején történt, s ősz­szel a kiskertek többségében már gyümölcsfát telepítettek a kertbarátok. Négy év múlva összesen 89 négyáras kiskert virult a bozót helyén. Ezúttal szomorú eseményről kell beszámolnunk. A június hatodikéról hetedikére virradó éjszaka sokáig emlékezetes ma­rad az új kertelep kiskerttulaj- Üonosai számára. A kerttelep körzetében olyan felhőszakadás volt, melyhez hasonlóra eleink is csak elvétve emlékeznek. A lezúdult óriási vízmennyiség hatalmas, helyenként másfél méteres áradattá duzzadva ro­hant végig a domboldalon, és felbecsülhetetlen kárt, hatalmas pusztítást okozott a kertekben: kidöntötte a kerítést, magával ragadta a gyökerestől kitépett fákat és bokrokat, a veteménv­­nyel együtt elsodorta a termő­réteget, másutt pedig húsz-har­minc centiméteres rétegben iszapot és hordalékot hagyott maga mögött. Másnap a kertészkedők kö­zül többen könnyes szemmel nézték a pusztítást. Most, négy év után, amikor végre élvez­hették volna fáradságos mun­kájuk első gyümölcseit, kezd­hetik elölről az egészet. Mert — becsületükre legyen mondva ’— nem adták fel a harcot. Bí­zunk benne, hogy az emberi akarat, az öszefogás ismét meg­hozza a várt sikert! GARAI FERENC As árvíz sújtotta kerttelep a kívülálló számára is megrázó látványt nyújtott. (A szerző felvételei) Kistermelők оме es gondja A szocialista társadalmi rend­szerben a fogyasztók élelmi­szerszükségletének biztosítása a mezőgazdasági nagyüzemek feladata, melyek tervgazdálko­dást folytatva, egyre korsze­rűbb termelési módszereket al­kalmazva, évről évre fokozzák termelésüket. Vitathatatlan tény viszont az is, hogy a kisüzemi termelés jelentősen besegít bi­zonyos szakaszokon az élelmi­szerigények kielégítésébe. Egyik ilyen terület a zöldségtermesz­tés, amely örvendetesen fejlő­dik, különösen hazánk déli ré­szén, ahol a kedvező mezőgaz­dasági feltételek a „vitamin-ter­meléshez* szükséges időjárási tényezőkkel is párosulnak. Igaz, az utóbbi években nem vizsgázott jelesre az időjárás, szeszélyes tavasz, hűvös nyarak váltogatták egymást, ami bi­zony a zöldségtermesztőknek nem kedvezett. De jött a fólia­sátor, és az időjárást, mint ne­gatív tényezőt — ha nem Is teljesen — száműzte a terme­lésből. A termelési költségek megnövekedtek, de óriási „Idő­előnyt" szerzett az ember. Nem csoda hát, hogy országszerte évről évre nő a fóliasátrak szá­ma és területe, s ami szintén lényeges: egyre több az olyan „magánfőlia“, melyben nem csupán saját szükségletre, de eladásra is nő saláta, paprika, uborka stb. A nagykürtösi (Vefký Krtíš) járásban, az Ipoly mentén levő községekben egyre több ház­körüli kiskert válik „zöldség­­termesztő nagyüzemé". Ipoly­­hídvág (Ipelské Predmostie) és Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) községben felkerestem néhány kistermelőt, eredmé­nyekről, gondokról kérdeztem őket. 4* 4* 4* Özvegy Szurovy Jánosné tíz évvel ezelőtt kezdte a házikert­ben a fólia alatti zöldségter­mesztést. A szövetkezet kerté­szetében dolgozott több éven át, megismerte, megszerette ezt a munkát. A termést kez­detben nehéz volt eladni, mi­vel a Zelenina csak akkor vet­te át, ha helyébe vitték. Ez bizony sokakat visszatartott a termeléstől, mert. a szállítást nem mindenki tudta megoldani. Jelenleg más a helyet, mert a rimaszombati (R. Sobota) RISO megbízottja helyben vásárolja fel az árut, melyet hetente két alkalommal szállítanak eL Di­cséretes az a tény, hogy a hi­bás árut is átveszik, hiszen a konzervgyár mindezt hasznosí­tani tudja. Nagy segítség a ter­melőknek, hogy a RISO a szer­ződő félnek vetőmagot Is biz­tosit. Hasznos lenne, ha hason­ló módon lehetne kapni, besze­rezni növényvédő szereket vagy műtrágyát 4* 4* 4* Az ipolynagyfalusi Abelovszky József és családja mintegy 6—7 áras kertben tevékenykedett, Az Abelovszky család példásan gondozott „vitamin­birodalma* (A szerző felvétele) amikor felkerestem őket. Meg­lepett a példás rendezettség, a növénykultúra tisztasága. Úgy nézett ki ez a „házikertészet“, mint a kiskert. Látszott rajta, hogy gazdái nemcsak a hasz­nosra törekszenek, de a szépre is, hiszen még virág is díszel­gett a fóliasátrak bejáratánál. — Azon igyekszünk, hogy mi­nél szebb legyen a kert, hiszen ez tulajdonképpen második munkamelyünk — mondta Abe­­lovszkyné. •— Naponta bizony jó néhány órát kell itt eltölte­ni, ha azt akarjuk, hogy mun­kánknak eredménye legyen. De aki megszereti ezt a munkát, az nem is tudna nélküle meg­lenni. Mi talán egy évtizede kezdtük, akkor a fele kertet ültettük be berakni való ubor­kával. Jó termés volt, alig győz­tük szedni. Pedig akkor még segítségünk is volt, itthon volt a három lányunk: Marika, Erzsi és Anni. Most már a saját út­jukat járják: az egyik egész­ségügyi dolgozó a fővárosban, a másik óvónő, a harmadik pedig hivatásos népművelő itt a köz­ségben. A kívülállók Irigykedve mondják, hogy jó a „fóliások­nak“, sokat keresnek vele. Igaz oz? — Aki ért hozzá és szívvel­­lélekkel csinálja, az megtalálja a számítását. Ezért is foglal­koznak vele egyre többen a környékén. Jól jön egy kis mel­lékes jövedelem, hiszen az em­berek igénye egyre nő, sok mindenre kell a pénz. Különö­sen, ha az embernek három igényes lánya van, akik szeret­nek szépen öltözködni, színház­ba járni... De dolgoztak is szorgalmasan. Hajnalban már kint voltunk a kertben és a dél­utánt sem az Ipolyban való lu­bickolással töltötték, hanem uborkaszedéssel, zöldségcsomó­zással. Mert azt is kell mon­dani, hogy a kertészkedés ugyan jövedelmező, viszont rendkívül idő- és munkaigényes foglalkozás. A pénzért meg kell dolgozni! Arról már nem Is szólva, hogy bizonyos anyagi beruházásra is szükség van, hi­szen a fóliasátrakat el kell ké­szíteni, minden évben palántát kell venni vagy nevelni, stb. — A kitermelt áru értékesí­tése nem okoz gondot? *-? Ezen a téren még sokat kell javítani, ha az illetékesek azt akarják, hogy a kistermelők még hatékonyabban segítsék a zöldségellátást t—i vette át a szót a házigazda, f— Piacra jár­ni nincs Idő, az Ipolysági (Ša­hy) központ meg csak addig vette át tőlünk az árut, amíg a szövetkezetek meg nem kezd­ték a szállítást. Ha nem lenne ez a bizonytalanság az értéke­sítés körül, bizonyára többen foglalkoznának zöldségtermesz­téssel, ami a népgazdaság szá­mára Is előnyös volna. v— Az Idén mi minden kerül ki ebből a házikertészetből? i— Mintegy tizenöt mázsa uborka, körülbelül ezer csomó sárgarépa, néhány mázsa zöld­paprika és zöldhagyma. Persze az eredmény az időjárás alaku­lásától is függ, hiszen a ter­mény nagy részét a szabadban termesztjük, fólia alatt csupán a paprikát. Minden munkát be­csületesen igyekszünk elvégez­ni, reméljük, igyekezetünknek eredménye is lesz. 4* 4* 4* A két község egy-egy zöld­ségtermesztőjével folytatott be­szélgetésből kitűnik, hogy szép és jövedelmező a kertek ilyen irányú kihasználása, de ez a tevékenység rengeteg munká­val, lemondással jár. Naponta több órát kell feláldozni a sza­badidőből, a kertet, a fóliasát­rat nem lehet néhány napra se magára hagyni. Gondot okoz az áru értékesítése. Ezen az il­letékes felvásárlószerveknek kellene elgondolkodniuk és olyan megoldást keresni, mely mindkét fél számára megfelelő. Nagy hiba az Is, hogy eddig egyik községben sem működik a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetségének alapszervezete, mely eredményesen segíthetné a kert­barátokat. Például a vetőmag, a permetező szerek és a mű­trágya beszerzésében. A nagy­falusi Oroszlán György pana­szolta, hogy nem lehet kapni fűrészpor-kályhát, mellyel gaz­daságosan lehetne fűteni a fó­liasátrakat. Ebbén, valamint az értékesítési gondok enyhítésén szintén az alapszervezet segít­hetne. Szép, egészséges, hasznos és társadalmi szempontból is kí­vánatos tevékenység a háztáji zöldségtermesztés. Meg kell te­hát találni mindenütt azt az utat, amely a mozgalom ered­ményes továbbfejlesztéséhez ve­zet. Bojtos János ШШП шит Nyulitato, ecetes flakonból Nagyon jól bevált nyúlitatót készítettem műanyag flakonból és vásárolt itatószelepből. Az ecetes flakon aljába fú­runk egy 9,8 mm-es lyukat és ebbe toljak be a gyorsragasz­tóval bekent, készen vásárolt szelepet. Szorosan fér bele, de így a jó, mert akkor körbe­ragasztva nem fog szivárogni a víz. Ha a szelep a helyén van, kívülről még ragasztóval kör­bekenjük ott, ahol a tartály­résszel érintkezik. Egy napi száradás után kipróbálhatják, nem szivárog-e valahol a víz. Ha igen, további ragasztás kell. A vízzel teletöltött flakon egy óra alatt megmutatja, tökéle­tes-e a ragasztás. Ha a ragasztó jól megszá­radt, és a víz sem szivárog se­hol, akkor a szelepet többször megemelgetjök, hogy meggyő­ződjünk tökéletes működéséről. A szelep egyébként mindig függőlegesen legyen, mert ha megdől, akkor esetleg nem zár jól. Az itató a ketrecen belül van az ajtóra aluminiumszalaggal vagy 2—2,5 mm-es acéldróttal erősítve. Az én ketrecem 52 cm magas, így az itatószelep az ajtó felső szélétől 28 cm magasan van, az inni akaró nyúl alá-mellé fér. Még szop­tatós anyának is elegendő egy­szer megtölteni az ecetes fla­kont. Ilyen az én egyszerű, na­gyon olcsó és praktikus nyúl­­itatóm. (Kocsis J., Kistenyésztők Lapja, 1981. 2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom