Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-25 / 30. szám
A húsnyulak vitaminszükséglete (Folytatás az 1. oldalról) mányt, szénalisztet, gabonadarát etetünk. Nagyon jó hatásának bizonyul a kora tavaszi fedeztetési idény megkezdése előtt a csíráztatott gabonamagvak etetése. A К-vitamin hiányát a nyáltartók ritkán jelzik, ugyanis a nyúl az emésztőcsatornájával „szintetizálni* tudja. Egyes esetekben vemhes anyáknál vetélést, placentavérzést állapítottak meg, amikor K-vitaminhiányt mutattak ki. Ezek a tünetek főként akkor jelentkeztek, amikor szulfonamid-készítményeket etettek a vemhes anyanyulakkal. A szokásos nyúltakarmányokban használatos szénák vagy szénalisztek a megfelelő mennyiségű K-vitamint tartalmazzák. A В-csoportbeli vitaminokat a nyulak a vakbelükben baktériumos szintézis útján részben vagy teljesen előállítják, s ezzel saját szükségletüket fedezik. Hibának tekinthető az, hogy a szárítás és a granulálás révén a csaknem teljesen „sterilizált“ nynltápokkal nem adjuk meg a választott kisnyulaknak a szükséges bélflórát, ami a nagyüzemekben a jelenleg is nagyarányú fiatalkori elhullás egyik oka lehet. A nyulakban C-vitaminhiányt még nem mutattak ki. A C-vitamin adagolásával kapcsolatos vizsgálatok hatására egészen fiatal, választott nyulakban sem észleltek súlygyarpodást, vagy egyéb kedvező hatást. A házinyúl vitaminigényével kapcsolatban csak viszonylag csekélyszámú kísérletre, exakt kutatási eredményekre lehet támaszkodni. Magyarországon Gippert Tibor és Holdas Sándor kutatók főként gyakorlati tapasztalatokból vagy más fajokkal végzett kísérletekből átvett következtetések, megfontolások alapján próbálják a nyúl vitaminigényét meghatározni. A nagyüzemi tartás, a nagy termelőképességű fajták és a komplett tápokra alapozott takarmányozás azonban olyan ötletes megoldás: a kevés faanyagból, csibedrótból és kátrány papírból készült, sok napfényt, mozgást és friss levegőt biztosító szálláson jói érzik magukat, — egészségesek és szépeii fejlődnek a nyulak. Fotó: -bor igényt támaszt, hogy ezzel a témával kiterjedtebben érdemes foglalkozni. Az már most is megállapítható, hogy az A-vitaminra főként a tenyészállatok, a В-vitaminokra pedig a növendékállatok takarmányozásában érdemes odafigyelni. Nem lehet senki előtt sem kétséges, hogy a feletetésre kerülő takarmányok minősége, előnyös összetétele, takarékos, de elégséges adagolása, kedvező értékesülése, a takarmányozás helyes gyakorlati végrehajtása és megszervezése mennyire döntő befolyással van az állomány egészségi állapotára, az előállított termékek mennyiségére és minőségére, a termelés önköltségének alakulására és az egész nyúltenyésztő-termelőmunka sikerére! Dr. László László Eladom az ebedi (Obid) szőlőhegyen elterülő, 30 áras, jó karban levő, évente optimális termést adó szőlőültetvényemet. A telepítés jó fekvésű területen, fennsíkon található, az árfeltételek kedvezőek. Kotra Károly, 943 51 Obid, érsekújvári (Nové Zámky) járás. W f j + n w f * f r Y/f, ^ f e»_ /« fpffv ÍSFMí 1ЙМ &li Nottf/i Lapunk ez évi második számának szakrovatában — január 10-én —. Bozótosból oázis címmel méltattuk a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége tornaijai 2-es számú alapszervezetének érdemdús tevékenységét. Elmondtuk, hogy a szervezet tagjainak mennyit kellett fáradozniuk, amíg termelésre alkalmassá tették, virágzó kertteleppé varázsolták a Gömöri Efsztől kapott, legelőként nyilvántartott, de évek óta nem használt földterületet. Olyan bozót borította, hogy talán egy elefántcsorda sem tudott volna csapást gyúrni rajta. Mindez hetvenhét elején történt, s őszszel a kiskertek többségében már gyümölcsfát telepítettek a kertbarátok. Négy év múlva összesen 89 négyáras kiskert virult a bozót helyén. Ezúttal szomorú eseményről kell beszámolnunk. A június hatodikéról hetedikére virradó éjszaka sokáig emlékezetes marad az új kertelep kiskerttulaj- Üonosai számára. A kerttelep körzetében olyan felhőszakadás volt, melyhez hasonlóra eleink is csak elvétve emlékeznek. A lezúdult óriási vízmennyiség hatalmas, helyenként másfél méteres áradattá duzzadva rohant végig a domboldalon, és felbecsülhetetlen kárt, hatalmas pusztítást okozott a kertekben: kidöntötte a kerítést, magával ragadta a gyökerestől kitépett fákat és bokrokat, a veteménvnyel együtt elsodorta a termőréteget, másutt pedig húsz-harminc centiméteres rétegben iszapot és hordalékot hagyott maga mögött. Másnap a kertészkedők közül többen könnyes szemmel nézték a pusztítást. Most, négy év után, amikor végre élvezhették volna fáradságos munkájuk első gyümölcseit, kezdhetik elölről az egészet. Mert — becsületükre legyen mondva ’— nem adták fel a harcot. Bízunk benne, hogy az emberi akarat, az öszefogás ismét meghozza a várt sikert! GARAI FERENC As árvíz sújtotta kerttelep a kívülálló számára is megrázó látványt nyújtott. (A szerző felvételei) Kistermelők оме es gondja A szocialista társadalmi rendszerben a fogyasztók élelmiszerszükségletének biztosítása a mezőgazdasági nagyüzemek feladata, melyek tervgazdálkodást folytatva, egyre korszerűbb termelési módszereket alkalmazva, évről évre fokozzák termelésüket. Vitathatatlan tény viszont az is, hogy a kisüzemi termelés jelentősen besegít bizonyos szakaszokon az élelmiszerigények kielégítésébe. Egyik ilyen terület a zöldségtermesztés, amely örvendetesen fejlődik, különösen hazánk déli részén, ahol a kedvező mezőgazdasági feltételek a „vitamin-termeléshez* szükséges időjárási tényezőkkel is párosulnak. Igaz, az utóbbi években nem vizsgázott jelesre az időjárás, szeszélyes tavasz, hűvös nyarak váltogatták egymást, ami bizony a zöldségtermesztőknek nem kedvezett. De jött a fóliasátor, és az időjárást, mint negatív tényezőt — ha nem Is teljesen — száműzte a termelésből. A termelési költségek megnövekedtek, de óriási „Időelőnyt" szerzett az ember. Nem csoda hát, hogy országszerte évről évre nő a fóliasátrak száma és területe, s ami szintén lényeges: egyre több az olyan „magánfőlia“, melyben nem csupán saját szükségletre, de eladásra is nő saláta, paprika, uborka stb. A nagykürtösi (Vefký Krtíš) járásban, az Ipoly mentén levő községekben egyre több házkörüli kiskert válik „zöldségtermesztő nagyüzemé". Ipolyhídvág (Ipelské Predmostie) és Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) községben felkerestem néhány kistermelőt, eredményekről, gondokról kérdeztem őket. 4* 4* 4* Özvegy Szurovy Jánosné tíz évvel ezelőtt kezdte a házikertben a fólia alatti zöldségtermesztést. A szövetkezet kertészetében dolgozott több éven át, megismerte, megszerette ezt a munkát. A termést kezdetben nehéz volt eladni, mivel a Zelenina csak akkor vette át, ha helyébe vitték. Ez bizony sokakat visszatartott a termeléstől, mert. a szállítást nem mindenki tudta megoldani. Jelenleg más a helyet, mert a rimaszombati (R. Sobota) RISO megbízottja helyben vásárolja fel az árut, melyet hetente két alkalommal szállítanak eL Dicséretes az a tény, hogy a hibás árut is átveszik, hiszen a konzervgyár mindezt hasznosítani tudja. Nagy segítség a termelőknek, hogy a RISO a szerződő félnek vetőmagot Is biztosit. Hasznos lenne, ha hasonló módon lehetne kapni, beszerezni növényvédő szereket vagy műtrágyát 4* 4* 4* Az ipolynagyfalusi Abelovszky József és családja mintegy 6—7 áras kertben tevékenykedett, Az Abelovszky család példásan gondozott „vitaminbirodalma* (A szerző felvétele) amikor felkerestem őket. Meglepett a példás rendezettség, a növénykultúra tisztasága. Úgy nézett ki ez a „házikertészet“, mint a kiskert. Látszott rajta, hogy gazdái nemcsak a hasznosra törekszenek, de a szépre is, hiszen még virág is díszelgett a fóliasátrak bejáratánál. — Azon igyekszünk, hogy minél szebb legyen a kert, hiszen ez tulajdonképpen második munkamelyünk — mondta Abelovszkyné. •— Naponta bizony jó néhány órát kell itt eltölteni, ha azt akarjuk, hogy munkánknak eredménye legyen. De aki megszereti ezt a munkát, az nem is tudna nélküle meglenni. Mi talán egy évtizede kezdtük, akkor a fele kertet ültettük be berakni való uborkával. Jó termés volt, alig győztük szedni. Pedig akkor még segítségünk is volt, itthon volt a három lányunk: Marika, Erzsi és Anni. Most már a saját útjukat járják: az egyik egészségügyi dolgozó a fővárosban, a másik óvónő, a harmadik pedig hivatásos népművelő itt a községben. A kívülállók Irigykedve mondják, hogy jó a „fóliásoknak“, sokat keresnek vele. Igaz oz? — Aki ért hozzá és szívvellélekkel csinálja, az megtalálja a számítását. Ezért is foglalkoznak vele egyre többen a környékén. Jól jön egy kis mellékes jövedelem, hiszen az emberek igénye egyre nő, sok mindenre kell a pénz. Különösen, ha az embernek három igényes lánya van, akik szeretnek szépen öltözködni, színházba járni... De dolgoztak is szorgalmasan. Hajnalban már kint voltunk a kertben és a délutánt sem az Ipolyban való lubickolással töltötték, hanem uborkaszedéssel, zöldségcsomózással. Mert azt is kell mondani, hogy a kertészkedés ugyan jövedelmező, viszont rendkívül idő- és munkaigényes foglalkozás. A pénzért meg kell dolgozni! Arról már nem Is szólva, hogy bizonyos anyagi beruházásra is szükség van, hiszen a fóliasátrakat el kell készíteni, minden évben palántát kell venni vagy nevelni, stb. — A kitermelt áru értékesítése nem okoz gondot? *-? Ezen a téren még sokat kell javítani, ha az illetékesek azt akarják, hogy a kistermelők még hatékonyabban segítsék a zöldségellátást t—i vette át a szót a házigazda, f— Piacra járni nincs Idő, az Ipolysági (Šahy) központ meg csak addig vette át tőlünk az árut, amíg a szövetkezetek meg nem kezdték a szállítást. Ha nem lenne ez a bizonytalanság az értékesítés körül, bizonyára többen foglalkoznának zöldségtermesztéssel, ami a népgazdaság számára Is előnyös volna. v— Az Idén mi minden kerül ki ebből a házikertészetből? i— Mintegy tizenöt mázsa uborka, körülbelül ezer csomó sárgarépa, néhány mázsa zöldpaprika és zöldhagyma. Persze az eredmény az időjárás alakulásától is függ, hiszen a termény nagy részét a szabadban termesztjük, fólia alatt csupán a paprikát. Minden munkát becsületesen igyekszünk elvégezni, reméljük, igyekezetünknek eredménye is lesz. 4* 4* 4* A két község egy-egy zöldségtermesztőjével folytatott beszélgetésből kitűnik, hogy szép és jövedelmező a kertek ilyen irányú kihasználása, de ez a tevékenység rengeteg munkával, lemondással jár. Naponta több órát kell feláldozni a szabadidőből, a kertet, a fóliasátrat nem lehet néhány napra se magára hagyni. Gondot okoz az áru értékesítése. Ezen az illetékes felvásárlószerveknek kellene elgondolkodniuk és olyan megoldást keresni, mely mindkét fél számára megfelelő. Nagy hiba az Is, hogy eddig egyik községben sem működik a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezete, mely eredményesen segíthetné a kertbarátokat. Például a vetőmag, a permetező szerek és a műtrágya beszerzésében. A nagyfalusi Oroszlán György panaszolta, hogy nem lehet kapni fűrészpor-kályhát, mellyel gazdaságosan lehetne fűteni a fóliasátrakat. Ebbén, valamint az értékesítési gondok enyhítésén szintén az alapszervezet segíthetne. Szép, egészséges, hasznos és társadalmi szempontból is kívánatos tevékenység a háztáji zöldségtermesztés. Meg kell tehát találni mindenütt azt az utat, amely a mozgalom eredményes továbbfejlesztéséhez vezet. Bojtos János ШШП шит Nyulitato, ecetes flakonból Nagyon jól bevált nyúlitatót készítettem műanyag flakonból és vásárolt itatószelepből. Az ecetes flakon aljába fúrunk egy 9,8 mm-es lyukat és ebbe toljak be a gyorsragasztóval bekent, készen vásárolt szelepet. Szorosan fér bele, de így a jó, mert akkor körberagasztva nem fog szivárogni a víz. Ha a szelep a helyén van, kívülről még ragasztóval körbekenjük ott, ahol a tartályrésszel érintkezik. Egy napi száradás után kipróbálhatják, nem szivárog-e valahol a víz. Ha igen, további ragasztás kell. A vízzel teletöltött flakon egy óra alatt megmutatja, tökéletes-e a ragasztás. Ha a ragasztó jól megszáradt, és a víz sem szivárog sehol, akkor a szelepet többször megemelgetjök, hogy meggyőződjünk tökéletes működéséről. A szelep egyébként mindig függőlegesen legyen, mert ha megdől, akkor esetleg nem zár jól. Az itató a ketrecen belül van az ajtóra aluminiumszalaggal vagy 2—2,5 mm-es acéldróttal erősítve. Az én ketrecem 52 cm magas, így az itatószelep az ajtó felső szélétől 28 cm magasan van, az inni akaró nyúl alá-mellé fér. Még szoptatós anyának is elegendő egyszer megtölteni az ecetes flakont. Ilyen az én egyszerű, nagyon olcsó és praktikus nyúlitatóm. (Kocsis J., Kistenyésztők Lapja, 1981. 2)
