Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-25 / 30. szám

„IeRvežeí ] Egyre eredményesebben Sni я зп ! Hasznosat a kellemessel A Szlovákiai Klsállattenyész­­tők Szövetsége diószegi (Slád­kovičovo) alapszervezetének tagjai az értékelő taggyűlésen úgy határoztak, hogy — a hasz­nosat és a kellemeset éssze­rűen egybekapcsolva — tanul­mányi kirándulást szerveznek ismereteik gyarapítása céljából. A kétnapos kirándulásra a kö­zelmúltban sor került. A tanul­mányút negyvenöt résztvevője megtekintette a žírecí apróál­­lat-bemutatót, a Dvűr Králové-1 Safari állatkertet, valamint a Jozef Probošt és Jozef Kapucián mesterek kézügyességét dicsé­rő, mintegy kétezer darab, fá­ból faragott figurát bemutató, világhírű tfebechovicei Betle­hemet. Kisállattenyésztőinkre a csodálatos látvány legalább olyan hatással volt, mint azok­ra a nézőkre, akik Montreal­ban, a hollandiai madurdanui gyermekvárosban, illetve Lon­donban megcsodálhatták ezt a világhírű alkotást. Arról nem is beszélve, hogy a színvonalas kiállításon elbeszélgethettek az ország más tájairól érkező te­nyésztőtársakkal és kölcsönö­sen kicserélhették tapasztala­taikat. Bátran állíthatjuk, hogy a kétnapos kirándulás minden szempontból teljesítette külde­tését. (Nagy Mihály) tevékenykedik a Szlovákiai Kis­állattenyésztők Szövetségének Gogh Imre által vezetett — immár 123 tagot számláló — deméndi (Demandice) helyi szervezete. Az új-zélandi, belga és csincsilla fajtát tenyésztő nyulászok a múlt évben több mint kétezer kilogramm éld tö­megben értékesítettek vágóérett nyulakat. A legtöbb pecsenye­­nyulat Gábor Lajosné, Régi Sán­dor, Öberfranc Istvánné és Tóth Pál kínálta a nyitrai Branko vállalatnak. Az alapszervezet tagjai átlagosan ezer tojást ad­tak át a Jednotának. Fellendü­lőben van a kacsatenyésztés (pekingi fehér), egyre aktívab­bak a lúdtartók (szlovák fehér és landeni) és a nemzeti bi­zottság fokozódó támogatását g ^nnTicfafŕcťcY» tanácsadó élvezve, a Juhtenyésztők is az állatok (merinój számának nö­velése mellett döntöttek. Az alapszervezet támogatja a fia­talok kezdeményezését. Az ifjú kisállattenyésztők klubjának egyelőre hat tagja van. A fia­talok galambokat és egzotikus madarakat tenyésztenek, s már néhány kiállításon is bemutat« ták kedvenceiket. A község kisállattenyésztői a közhasznú tevékenységből is kiveszik a részüket. Eddig 800 társadalmi munkaórát dolgoz« tak le az óvoda, illetve a szol­gáltatások háza építésénél, s a gépek számára hozzáférhetet­len területekről csaknem tizen­öt tonna Szénát gyűjtöttek. Az utak mentén és az erdőszéle­ken Régi István (a felvételen) és Bukta József gyűjtött leg­több szénát, jó példát mutatva a fiataloknak. Kép és szöveg: -bj-Az utóbbi években az eb­tenyésztők több ország­ban felfigyeltek az álla­tok különleges — általában el­hulláshoz vezető — megbetege­désére. Az állatok elhullására általában az elválasztás idején kerül sor, de nem ritkaság az egyéves kutyák megbetegedése, pusztulása sem. A kutatások során megállapítást nyert, hogy fertőző megbetegedésről van szó, melyet a parvovirus idéz elő. A fiatal kutyák szívizora-Terjed a kutyák parvovírusos megbetegedése alkalmaz, mellyel a fiatal ku­­tyák esetében 5 százalékosra vagy annál is kisebbre csök­kenthető az elhullás. A be­tegséggel járó, nagymértékű hányás és hasmenés a szerve­zet jelentős vízveszteségéhez vezet, tehát igen fontos, hogy a szervezet számára szükséges nedvességet pótoljuk. A beteg állattal — főleg, ha fajtatiszta, elismert, elhullás esetén anya­gi veszteséget is jelentő állo­mányról van szó — mielőbb állatorvoshoz kell fordulni. Az injekciós folyadékpótláson kí­vül általában elkerülhetetlen az állatok antibiotikumos keze­lése, mert csakis igy lehet ele­jét venni a másodlagos fertő­zésnek. A szervezet általános ellenállóképességét vitaminok adagolásával szilárdítjuk. A gyógyuló állatokkal kez­detben nyers, később reszelt sárgarépával kiegészített, főtt húst etethetünk. A betegség terjesztésében el­sősorban a beteg állatoknak van nagy szerepük. A hányás, hasmenés, de még a vizelet is a fertőzés forrása lehet. Sőt) Közvetve a gondozó is terjeszt­heti a betegséget a ruhájávul, a kezével stb. Ebből követke­zik, hogy a váladékok rendsze­res eltávolítása, illetve a fer­tőtlenítés a legfontosabb jár­vány-megelőzési tennivalók kö­zé tartozik. Ne feledjük, hogy kiállításon vagy más rendezvé­nyen a kutyák csak érvényes állatorvosi engedéllyel vehet­nek részt! Örvendetes, hogy immár fo­lyamatban van a házimacskák panleukopéniája elleni oltó­anyag nagyobb tételű előállítá­sa. A kutatásban szerzett ta­pasztalatok igazolják, hogy ez a gyógyszer háromhónapos kor­tól a kutyáknak is kellő vé­dettséget biztosíthat a parvo­­vírusos megbetegedés ellen. Dr. Kórősi Rudolf, ( állatorvos Hulák Miroslav őt éve tagja a Szlová­kiai Kertészkedők Szövetsége irobá­­rovái alapszerveze­tének. Kertjében karalábét, uborkát, üsemegepaprikát és paradicsomot ter­mel, természetesen szerződéses alapon Fotó: -bor e gyulladásáról szóló első hírek 1979 ben az USA-ból és Kana­dából érkeztek. A kutatók rö­vid Időn belül kimutatták, hogy a betegség vírusa rokonságban van a macskák panleukopéniá­­jának vírusával, így az oltó­anyag, amely a macskák gyó­gyítására készül, a kutyáknak is megfelelő védettséget nyújt­hat. A parvovírust később más or­szágokban is kimutatták a szív­izom-gyulladásban és véres bél­gyulladásban szenvedő kutyák­nál. Hazánkban a Vratislavicei Állami Állategészségügyi Inté­zet foglalkozik a betegség vizs­gálatával. Az ország több ré­széről már 1980-ban érkeztek jelentések a tárgyalt betegség előfordulásáról, főleg olyan ál­lományokból, ahol egy tenyé­szetben több állat összpontosul. Ezekben az állományokban ese­tenként 100 százalékos megbe­tegedést, sőt, olykor 20—50 szá­zalékos elhullást tapasztaltak. Az elektromikroszkópos vizsgá­lat során minden esetben sike­rült kimutatni a parvovirus je­lenlétét. A betegség a fertőződést kö­vető 4—11 napos lappangási idő után jelentkezik, és gyakorla­tilag minden korcsoportnál elő­fordulhat. Az első tünetek kö­zé tartozik a nagy szomjúság vagy hányás, amit hamarosan étvágytalanság és kitartó has­menés követ. A hasinenéses ál­latok ürüléke rövid időn belül véressé válik, az állatok lever- ■, tek, nem érdeklődnek a kör­nyezetük iránt. Beiázasodás általában csak az idősebb ku­tyáknál fordul elő. A fiatal ku­tyák egy-három nap múlva el- : hullanak. Előfordul, hogy a be­teg állat látszólag felépül, de később szívelégtelenségben el- : pusztul. Boncoláskor a gyomor és a bél gyulladásával találko- i zunk, és a szívizom elváltozása ' Is elég gyakori. A vraťislavicei intézet immár hatásos gyógykezelési módszert <2 1 A húsnyulak vitamin­­szükséglete A termelés növelése érdeké­ben a genetikusok egyre na­gyobb termelőképességö fajtá­kat tenyésztenek ki. Természe­tes, hogy ezek nagyobb igénye­ket támasztanak a takarmá­nyok tápláló- és hatóanyagai iránt. A házinyulaktól gyorsabb súlygyarapodást, jobb takar­­mányértékesitést és kedvezőbb vágási eredményeket kívánnak meg. Világszerte ezért arra tö­rekednek, hogy az intenzív hús­­nyúl-fajták vitaminszükségletét megismerjék. Ez a vizsgálódási terület egé­szen rövid múltra tekinthet vissza, hiszen a legtöbb ország­ban a nyulakat napjainkban is vegyes, tehát eléggé természet­szerű takarmányozásban része­sítik, s így vitaminhiány ritkán fordul elő. A nyúl értékes tulajdonságait az ember már régen felismerte, és több mint kétezer évvel ez­előtt hozzáfogott a megszelídí­téséhez és háziasításához. A nyúlhús nagy biológiai értékű, kö< yen emészthető táplálék. Kedvező étrendi hatása miatt elsősorban a gazdaságilag fej­lett államok piacain keresett húsféleség. Napjainkban a nyúl­­búst a galambhússal együtt dié­tás étrendekben is javasolják. Ёрреп ezért a szakszerű takar­mányozásnak egyre nagyobb je­lentőséget tulajdonítanak a szakemberek, hiszen az állatok megfelelő elhelyezésével, a leg­alkalmasabb fajta kiválasztásá­val a termelésnek még csak az alapfeltételeit teremtettük meg. A húsnyulak takarmányozása során leggyakrabban az A-, D- és E vitamin hiánya okoz gon­dot, de kimutatták már a K- és В-csoportbeli vitaminok hiányá­ból eredő rendellenességeket is. Az A- vitamin hiánya a házi­­nyulaknál ugyanolyan tünete­ket idéz elő, mint más házi­állatokban. Elsősorban a szapo­rodásban és a fiatalkori növe­kedésben mutattak ki A-vita­­min hiány okozta rendellenes­ségeket. A kutatók megfigyel­ték, hogy a karotlnhiányos ta­karmányozás következtében a magzat felszívódása, a libidó megszűnése, a született fiókák számának és az alomsúlynak a csökkenése, vagyis a magzatok gyenge fejlődése észlelhető. A tenyészanyák hiányos A-vita­­min-ellálása esetén a szopós­­nyulak életképessége csökken, felléphet vízfejűség és más fej­lődési rendellenesség is. A vi­taminhiány gyakran a szem, a tüdő, a légutak hurutos, geny­­nyes gyulladásában mutatkozik meg, de kimutatták a hüvely falának gyulladását is, ami az A-vitamln „hámvédő“ szerepé­nek ismeretében jól érthető. A nyulak a takarmány révén karofinhoz jutnak, amiből a májban А-vitamin képződik, el­sősorban a zöldtakarmányok, zöld szénák és lisztek, a sárga­répa és a kukorica jöhetnek szóba karotinforrásként a házi­­nyulak számára. A forrólevegős szárítású lucernaliszt is sok ke­ratint tartalmaz. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy a zöld szénalisztek dús karotin­­tartalma eléggé rosszul értéke­sül. fgy az A-vitamln kiegészí­tése indokolt lehet, különösen a vemhes és szoptatós anya­­nyulak, a nagy növekedési eré­lyű, hústípusú növendékek, va­lamint a fedező bakok takar­mányozásában. A nyúltápokba ezért adagoljuk a kereskede­lemben kapható különböző ki­egészítőket. Az intenzív hús­­nyúltartással foglalkozó kister­melők részére változatlanul ajánlatos a zöldtakarmány, té­len pedig a sárgarépa etetése. A nyulak vitaminellátásával kapcsolatos vizsgálatok elsősor­ban az А-vitaminra terjedtek ki, ezért jóval kevesebb adat található a világirodalomban a D-vitaminra vonatkozóan. A D- vitamin hiánva főként a nagy szaporaságú fajtáknál okoz ko­moly gondot. A nagy létszámú almokat hozó anyák ivadékai között gyakori az „angolkór“. Különösen a helytelen Ca: P arány esetében mutattak ki an­golkórt. Napon szárított, jó mi­nőségű lucernaszéna etetésével jó eredményeket érhetünk el az angolkór megelőzésében. A nagyüzemi nyúltelepeken gyakran az E-vitamin hiányát emlegetik, amikor baj van a sza­­oorasággal. Kétségtelen, hogy hiánya a magzatok felszívódá­sában, életképtelen ivadékok világrajöttében nyilvánul meg. Gvakran előfordul izomsorva­dás is. Különösen, ha a takar­mány zsírtartalma magas. A házinvúl az E-vitamin hiá­nyára határozottan érzékeny, olvannyira, hogy előbb elhul­lik, mintsem a szaporodási szer­vek тя-arai kimutathatók len­nének. A gyakorlatban az E- vitamin hiánya meglehetősen ritka, akkor, ha zöldtakar­(Folytatás a 2. oldalon) Országjáró riportútjaink alkalmával lépten-nyomon tapasztal­juk, hogy a fiatalok is szeretik az állatokat és szívesen segí­tenek szüleiknek az állomány gondozásában. Fotó: -bor Rovar-invázió Az utóbbi években jelentősen elszaporodtak a kártékony ro­varok. Helyenként annyira el­lepik a kerti növényeket, az útszéli fákat, meg a „senki földjén“ burjánzó gyomokat, hogy kártételük a növény pusz­tulásához vezet. A jelen idő­szakban igen veszélyes mérték­ben elszaporodtak a hernyók (amerikai szövőlepke) és a szinte minden növényt ellepő levéltetvek. Azon túlmenően, hogy tetemes kárt okoznak a kertészkedőknek, az emberek szabadban való tartózkodását is megkeserítik. A levéltetvek tömeges elsza­porodásának egyik — ha nem is a legfeltűnőbb, de kétségte­lenül a legvisszataszítóbb — jele, hogy támadási gócpontjaik közelében fénylő, ragacsos méz­­harmat borítja a növényeket. Ez annak a következménye, hogy a túlságosan mohó levél­tetvek a szervezetük számára szükségesnél jóval több nedvet szívnak el a növényektől, s a fölösleges mennyiséget felhasz­nálás nélkül kiürítik. Ebbe a növények lombján megtapadó mézharmatba sajnos nem csu­pán a tetvek levedlett bőre ra­gad bele, de a sötét színéről korompenésznek nevezett gom­ba spórái Is, minek követkéz« tében a leveleken a lélegzést gátló, fekete bevonat képződik. Ez a közvetett kártétel néha sokkal ártalmasabb, mint a közvetlen nedvszivogatás. Kö­vetkezménye, hogy a megtáma« dott növényi részek, elsősorban a fiatal hajtások eltorzulnak, összezsugorodnak, a levelek gyakran piros színt kapnak, s a helytelenül vagy egyáltalán nem kezelt növények idővel el­pusztulhatnak. A levéltetvek a növényi ned< vek szivogatásával jutnak hoz« zá a testük felépítéséhez szük­séges tápanyagokhoz. Más éve­ken sem voltak válogatósak, de az idén szinte kivétel nélkül megtámadnak minden növényt júniusban és júliusban olyan szárnyas egyedek is kifejlőd­tek, amelyek a legkisebb lég­mozgás segítségével nagy tá­volságra képesek eljutni. Ebből kövekezik, hogy az elszigetelt, egyéni védekezés szinte ered­ménytelen. Kiirtásuk szervezett védekezéssel is csaknem lehe« tetten, mert valamenyi kártevő a legerősebb vegyszertől sera pusztul el, a túlélők pedig ro­hamosan szaporodnak. A rend« szeres gyomirtást nem szabad elhanyagolni, mert a gyomos kert — és szabad térség —, akárcsak a növények túl buja fejlődése és sűrű térállása se­gíti a tetvek elszaporodását, fii kertekben feltétlenül rendsze« resíteni kell a vegyszeres nö­vényvédelmet (Metation, Fosfo­­tion, Soldep, Pirimor, Bi 58, DI- mecron, Phosdrin, Gesfid),- de az ellenállóképesség kialakulá­sának, Illetve fokozásának meg­előzése érdekében kialakulásá­nak, illetve fokozásának meg­előzése érdekében tanácsos fel­váltva használni a hozzáférhe­tő készítményeket, mégpedig ta­padást segítő anyagok (pl. ke­vés cukor) hozzáadásával. K. Molnár Faron*

Next

/
Oldalképek
Tartalom