Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-18 / 29. szám
1981. július 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A vandorzäszEó birtokéban - nagy feladatok elit BES2ÉLGETÉS A NAGYÖLVEDI WILHELM PIECK EFSZ FIATAL ELNÖKÉVEL A nagyölvedi (Veľké Ludince) Wilhelm Pieck Efsz-t évek óta a lévai (Levice] járás egyik legjobb szövetkezeteként tartják számon. Van, aki abszolút éllovasnak mondja, mások szerényebbek — vagy csupán tárgyilagosabbak? — és az ugyancsak hírneves nagysallói (Tekovské Lužany) CSKP XII. kongresszusa Efsz legnagyobb vetélytársaként említik e gazdaságot. Ezért talán leghelyesebb, ha konkrét számadatokra alapozunk, melyekből kitűnik, hogy a termelési eredményeivei a növénytermesztésben ez a szövetkezet a negyedik, az állattenyésztés vonalán az ötödik, ökonómiai vonatkozásban pedig éllovas. A megközelítőleg ezerkilencszáz hektáros mezőgazdasági földterülettel rendelkező gazdaság — akárcsak korábban — a hatodik ötéves tervidőszakban is becsülettel megállta a helyét. A növénytbrmesztés és az állattenyésztés fejlesztésében egyaránt kiemelkedő sikereket ért el. Fő feladatait minden ágazatban és minden vonatkozásban hiánytalanul teljesítette. A tervidőszak utolsó évében felmutatott eredményeivel elnyerte a legjobbnak (kijáró elismerést, a baráti arkadaki járás vörös vándorzászlaját. A termelés tervszerű fejlesztése terén aratott sikereiket talán a következő adatokkal lehetne leginkább jellemezni. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a mezőgazdasági nyerstermelés értékét tizenkilenc, az árutermelés értékét huszonhárom, a tiszta nyereséget pedig több mint harminc százalékkal növelték, miközben a növénytermesztésben tizenhárom, az állattenyésztésben pedig huszonhat százalékos fejlődést sikerült elérniük. A főbb mutatók közül csupán egy jelez visszaesést: öt év alatt tizenhárom százalékkal csőikként a szövetkezet tagjainak száma. Viszont az összteljesítményekből számított, dolgozónkénti munkatermelékenység értéke csaknem negyven százalékkal nagyobb lett. Az értékelő taggyűlés óta Vígh Ferenc személyében új elnöke van a szövetkezetnek. Számvitelt és üzemszervezést tanult, közel másfél évtizeden át a szövetkezet kőnyvelőségén dolgozott, ismeri a gazdaság feladatait és gondjait, és persze az embereket is, akik bizalmat előlegeztek számára, amikor enökké választották. — Tudom, hogy nagy feladatra vállalkoztam — mondta a fiatal elnök minapi beszélgetésünk alkalmával —, viszont az évek során azt tapasztaltam, hogy az ölvedi szövetkezetben földet, munkát szerető, szorgalmas emberek élnek és dolgoznak, akik úgyszólván nem ismernek lehetetlent. Statisztikai adathalmazzal bizonyíthatnánk a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében megtett három évtizedes út sikerességét. Rendíthetetlenül hiszek az emberek szorgalmában, abban, hogy a többre, jobbra vágyás a jövőben is sikerre segíti közös elképzeléseinket. 0 Megtudhatnánk valami közelebbit is ezekről az elképzelésekről? — érdeklődtünk. >—i■ Az országos elképzelésekkel összhangban, továbbra is nagy gondot fordítunk a gabonatermesztés fejlesztésére. Az árpa immár négy éve hat tonnát meghaladó átlaghozamot nyújt. Tavaly már az őszi búzával is sikerült felzárkóznunk a hatvanasokhoz. Hogy több szemest termelhessünk, a jövőben több gabonát fogunk vetni és a hozamokat is javítani kívánjuk. Nagy feladat a kukoricatermelés fellendítése, öt-hat évvel ezelőtt hét tonna körüli hektárhozamnak örülhettünk, de az utóbbi években valahogy megrekedtünk a négy-öt tonna közötti színvonalon. Most vettünk egy korszerű vetőgépet. Igaz, hogy háromszázezer koronába került, de segítségével immár sikerült optimális mennyiségben és mélységben kijuttatnunk a magot. Az egységes növényállomány, a kellő egyedszám és a növényzet fejlettsége csúcshozamot ígér. Fejű üzemig A munkaérdemrendes leleszi f Leles) Május 1. szövetkezet elnöke, Iván András dicsérte a csibéket keltető, kiváló eredményeket elérő aszszonyokat; jogosan, hiszen 80 százalékos a kelést arány. Tulajdonképpen a szövetkezet bácskai (Baőka) keltetőjében vagyunk, ahol. Kosztyu Bertalannét és Pandi Istvánnét látjuk, amint vízzel locsolják a tojásokat. — Minden azon múlik — mondják hogy pontosan betartjuk-e a technológiát. Még a gazdasszonyok is tudják: manapság csibét keltetni kényes dolog. ■— A viz? •— A tartályban melegebb, mire a vízpermet a tojáshoz ér, addigra kézmeleg. Ezzel biztosítjuk a páratartalmat, s könnyítjük a csibék kelését, mert így puhul a tojáshéj. Rend és makulátlan tisztaság. Ügy mondják az asszonyok — nem is lehet ez másképp. — A kelésiarány-terv? — Az 74 százalék, ha ettój jobb az eredmény, azért prémium jár. — És ha rosszabb ...? 1— Akkor bérelvonás ‘történik. Tehát érdekeltek vagyunk abban, hogy ilyesmi elő ne forduljon. Ehhez jó előfeltételeket kell teremteni a keléshez. Dubík István, a keltető vezetője tévúton végzi főiskolai tanulmányait. Kérdéseimre szívesen válaszol. — Kétmillió-százkilencvenezer tojás a tervünk. Huszonnyolcezer a tojóállomány. A hústípusú fajta dominál. Csibekeltetéssel tizennégy éve foglalkozunk. A törzsállomány, sajnos, öt helyen van elhelyezve. Az állományt évente kétszer frissítjük. A továbbiakban még arról tájékoztat a fiatalember, hogy évente 1 millió 152 ezer csibét keltetnek, s ebből 809 ezer kerül az előbb már említett Dubík István továbbtenyésztő vállalathoz Rozsnyóra. Az adásvételi kapcsolatuk nagyon jó. A szálitás pontos. — A távolság okoz-e kárt? — Nem a távolságon múlik. A rozsnyóiak éppúgy kötelezőnek tartják a technológiai követelmények betartását, mint mi a sajátmagunk előírásait. t— Jövedelmező-e ez az üzemág? >— Természetesen. Évente közel tíz millió korona a termelést érték. Az államnak minden évben 200 ezer tojást adunk a közellátás javára, ugyanakkor a tagság tojásigényeit is kielégítjük. Pecsenyecsirkéket padlástérben nevelünk, ami 200 tonna baromfihúst jelent, ötvanhat nap alatt 1,7 kiló a pecsenyecsirkék súlyátlaga. Az idén már több mint 360 ezer naposcsibét értékesítettünk, s a tagságnak Is ejadtunk harmincezret. Utólag megjegyzendő: a keltetőben kilenc nő dolgozik. Mindannyian ügyelnek arra, hogy a technológiai fegyelmet következetesen betartsák. Figyelik a műszereket, nincs-e valami baj, probléma. Nagy felelősséget ró az asszonyokra a csibék szállításra való előkészítése, valamint a tojáskezelés. De eredmény csakis így várható. A leleszi szövetkezet a közeljövőben már 6—7 millió szárnyas tenyésztésére rendezkedik be. Bővítik a keltetőüzemet, s új férőhelyeket építenek. A jó partnerviszony nyertese pedig a népgazdaság. Ĺ В. / 0 A Járáson említették, hogy a Wilhelm Pieck Efsz-ben sok ipari növényt termelnek. Ez így igaz. Sok ipari növényünk van, ami tulajdonképpen jó, hiszen hozzájárul a kedvező jövedelemszint megtartásához. A hozamoknak persze átlagon Jelűiteknek kell lenniük. A cukorrépánk tavaly ötvenöt tonnát meghaladó átlaghozamot nyújtott, a száz hektáron termelt napraforgó évek óta huszonöthuszonkilenc mázsa közötti átlagot ad. Lóbabból hektáronként negyvenöt mázsát csépeltünk. Ezért ugyancsak sokan irigyeltek bennünket, valamint azért is, hogy szlovákiai viszonylatban mi vagyunk a legeredményesebb dohánytermelők. Bátran állíthatjuk, hogy — kedvező év esetén — a konzervparadicsom, a fűszerpaprika és a sokak által rettegve emlegetett seprücirok is jelentősen hozzájárul gazdálkodásunk jövedelmezőségének növeléséhez. Fejlesztési elképzeléseink értelmében a jövőben növelni kívánjuk a cukorrépa és a dohány termőterületét. 0 Általános tapasztalat, hogy gyakran még a legjobb gazdaságokban is a takarmánytermesztés sikertelensége gátolja az állattenyésztés tervszerű fejlesztését. Nagyölveden mi a helyzet ezen a téren? — Közel ezerháromszáz szarvashát és ötezerötszáz sertést tartunk, hektáronkénti átlagban négyszáznegyven kiló húst és 874 liter tejet értékesítünk, viszont takarmánygondjaink nincsenek. Amióta átgondolt, a népes állatállomány igényeinek megfelelő takarmány-gazdálkodást folytatunk, azóta soha nem szenvedünk hiányt jó minőségű takarmányokból. A hlzómarhákat egész évben szilázszsal etetjük, és persze szenázst is készítünk. A lucernánk tíz tonnánál többet nyújt egy hektárról, természetesen szénában számítva, a silókukorica pedig némely parcellákon hatvan-hetven tonna takarmányt terem. Szinte ismétlődő jelenség, hogy más gazdaságokat is kisegítünk jó minőségű takarmánnyal. Akadályozzuk meg a szemveszteséget! Az aratás eredményessége, vagyis a gabonatermés mennyisége sokban múlik azon, hogyan sikerül csökkenteni a szemveszteséget. Ezért minden gazdaságban fő- követelménynek kell tekinteni, hogy a gabona tisztán, mechanikai károsodás nélkül, s minimális veszteséggel kerüljön a raktárba. Már az aratás kezdetén ügyelni kell valamennyi tényező kiküszöbölésére, amely a magveszteséghez vagy a minőség romlásához vezethet. Min is múlik tulajdonképpen a szemveszteség elkerülése? A válasz egyszerű. Elsősorban az arató-cséplőgép tökéletes beállításán. A zavarmentes cséplési folyamat biztosításához feltétlenül szükséges, hogy a cséplődob lécei élesek legyenek. Ugyanis a lécek és a dobkosár éle ötszáz-hatszáz hektár gabona learatása után elkopik. Ha tehát elhasznált kombájnnal, vagyis élteién cséplőszerkezettel fognak hozzá az aratáshoz, nagy szemveszteséggel számolhatnak. Ha azt akarjuk, hogy az elhasználtabb cséplőberendezés kicsépelje a kalászból a magot, a kosarat teljesen be kell húzni és a cséplődobot magasabb fordulatszámra kell állítani. Említést érdemel, hogy az ilyen beállítás több káros következménnyel jár. Elsősorban a cséplőszerkezet töri a magot és a szalmát. A tisztító szerkezete nagy mennyiségű összetört szalma következtében túl van terhelve, ami csökkenti a gabona tökéletes tisztítását, de elősegíti a, szemhullást is. Ugyanis a nagy tömegű pelyvával és összezúzott szalmával együtt jelentős mennyiségű szem is lepereg a földre. Ilyen esetekben a kombájnosok gyakran arra panaszkodnak, hogy hiába állítják be a szellőztető berendezést, vagy a rosták nyílását, a kombájn ennek ellenére szórja a szemet. Téves felfogás, hogy ezért a tisztítóberendezés a felelős. A nagy szemveszteséget a cséplési folyamat, pontosabban a cséplődob és dobkosár elhasználódása idézi elő. Az említett esetben azonban egyéb káros hatást is tapasztalhatunk. Mégpedig a cséplődob túl nagy fordulatszáma, valamint a túlzottan behúzott dobkosár jelentősen károsítja, töri a szemet. Jól tudjuk, hogy a mechanikailag károsított szem mennyire rontja a gabona minőségét. Egy-egy tonna gabona értékesítési ára hetven— nyolcvan koronával is alacsonyabb lehet. Elgondolkoztató, vajon érdemes-e elkopott cséplőberendezésü kombájnokat üzemeltetni. Természetesen a szemveszteségnek és a szem károsításának ez csak az egyik oka. Üzemelés közben több hiányosság is előfordulhat, amely szemveszteséget eredményez. Az észlelt hibákat a kombájnosoknak azonnal el kell hárítani. Végezetül még egyszer hangsúlyozni szeretném: a túlságosan összezúzott szalma minden esetben nagy szemveszteséggel jár, ezért feltétlenül szükséges meggyőződni arról, hogy a kombájn megfelelően ki van-e javítva. Bakulár Lfiszlő 0 Milyen termelékenységi színvonalon van az állatállomány? Az évi fejésl átlag megközelíti a háromezerötszáz litert, a szarvasmarhák átlagos napi súlygyarapodása túlhaladja az egy kilogrammot, a sertéseknél pedig — előhizlalda nélkül — ötvenhét dekagrammos átlagot tudunk elérni. A kocánkénti malacelválasztás átlaga tizenhét darab. Sokan mondják, hogy ez bizony kevés. Lehet,, hogy kevés, de legalább igaz. Vannak gazdaságok, melyek húsz-huszonegy darabos elválasztási átlaggal kérkednek, viszont a hizlalda betelepítéséhez tőlünk vásárolnak malacot. A távlatokról annyit: a társadalmi érdekekkel összhangban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szorgalmazzuk. Korszerű hizlaldáink már vannak, most sertés-előhizlaldát akarunk építeni, és felújítjuk a tehénistállókat. Tervbe vettük a központi takarmánykeverő felépítését is. jövőre harminc tonnával több marhahúst, tíz tonnával több sertéshút és kilencvenezer literrel több tejet kell értékesítenünk. Nem kis elvárás, a feladat teljesítésére alaposan fel kell készülnünk. Szövetkezetünk valamennyi dolgozója nevében ígérem, hogy mindent megteszünk a sikerérti A beszélgetést köszöni: KÄDEK GÄBOR LUTfíľl beszélnek Közös mezőgazdasági vállalatoh A mezőgazdasági termelés összpontosításának növeléséhez és a belüzemi szakosítás elmélyítéséhez vezető fő útként a CSKP KB 1975. évi októberi ülése a kooperációs kapcsolatok fejlesztését jelölte meg. A kooperáció jelentősége főleg abban rejlik, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek erőinek és eszközeinek egybekapcsolásával lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés fokozatos nagyüzemi termelési átépítését, de ugyanakkor — a termelőerők fejlődésével összhangban — az egyes ágazatok különböző igényeinek kielégítését is. A mezőgazdasági nagyüzemek a kölcsönös együttműködéssel ugyanis jobban és ésszerűbben kihasználhatják a nagyüzemi termelési gépesítést, közös berendezéseket (így például javítóműhelyeket, takarmányszárftó és formázó berendezéseket stb.) építhetKosztyu Bertalanni és Pandi Istvánnó nek és fgy szélesebb területi keretek közepette valóban ipari jellegű közös vállalatokat hozhatnak létre. A vállalatok közötti együttműködés hazánkban egyrészt kooperációs társulások formájában, másrészt közös mezőgazdasági vállalatok formájában valósult meg. 1981 január elsejével a CSSZSZK- ban a közös mezőgazdasági vállalatok száma 352 volt, ebből agrokémiai tevékenységgel száznégy, építkezési és talajjavítási tevékenységgel 102, állattenyésztési termeléssel százegy, zöldség- és gyümölcsfélék termelésével, betakarítás utáni kezelésével, tárolásával és esetleges feldolgozásával tíz, takermányszárítással és préseléssel pedig tizenhárom közös mezőgazdasági vállalat foglalkozott. Az állattenyésztési termeléssel foglalkozó közös mezőgazdasági vállalatok közül tizennégy tojástermelésra és baromfihús-termelésre, harminc sertéshús-termelésre, hét pedig borjúnevelésre szakosodott. A múlt évben a közös mezőgazdasági vállalatokban dolgozók száma elérte a 66 ezret, ebből 39 ezren az építkezési és talajjavítási tevékenységgel foglalkozó vállalatokban, 11 ezren az agrokémiai vállalatokban ée ugyancsak 11 ezren az állattenyésztési termeléssel foglalkozó közös mezőgazdasági vállalatban tevékenykedtek. A közös mezőgazdasági vállalatok fő tevékenységüket azon ágazatok fejlesztésére irányítják, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a földalaphoz és amelyekben széles körben alkalmazni lehet az iparszerű munkamódszereket. Csak kivételes esetekben foglakoznak növénytermesztéssel (elsősorban a zöldségfélék és a dísznövények termesztésével). Annál jelentősebb az állattenyésztési termeléssel foglalkozó közös mezőgazdasági vállalatok szerepe. Például a hatodik ötéves tervidőszakban a bruttó állattenyésztési termelés 62,5 százalékkal növekedett. Az állattenyésztési termeléssel foglalkozó közös mezőgazdasági vállalatok a gazdasági állatok hasznossága tekintetében is figyelemre méltó eredményeket értek el, amelyek több esetben túlszárnyalják a szövetkezetek átlagát. Például míg a közös mezőgazdasági vállalatokban a múlt évben a sertések átlagos napi súlygyarapodása az előhizladákban és a hizlaldákban 0,54 kiló volt, addig az efsz-ekben csak 0,51 kg. Ugyanez a megállapítás érvényes a tyúkok tojástermelését illetően is. Az említett példák jól igazolják, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban tovább nőtt a közös mezőgazdasági vállalatok, elsősorban az állattenyésztési termeléssel foglalkozó közös mezőgazdasági vállalatok szerepe. . (blmj
