Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-19 / 51. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 19. A juharfa legkisebb levele /V Iß pén. a vénséges Oszbátyó szokásához híven fogta a görbebotfát és elbandukolt amúgy öregesen szétnézni a legközelebbi erdőbe. Ment, ballagott, míg végre az erdő közepén fekvő tisztásra nem ért. Ott letelepedett a kövér galagonyabokor tövébe, s nagyot szundított a langymeleg délutánban, hogy majdnem este lett, mire fölébredt. Bizony a Napocska szép pirosra 'érett az ég alján, mikor Oszbátyó felnyitotta a szemét. — Hű, a teremburáját, majdnem elfelejtettem, miért is jöttem én idei *- vakarta meg álmosan a fejebúbját. Ugyan miért ts, no? — töprengett magában, majd hirtelen guruló kalapja után kapott és azt mondta: — Megvan. Nekem ma le kell parancsolnom a fákról minden levelet. Talán bele ts szomorodott kissé a gondolatba, de hát mit tehetett, ez volt a mestersége bizony sok száz esztendeje már. Most sem mulaszotta el a kötelessége teljesítését, — Hallottátok, ti mihasznák? — 'kiáltotta el magát. — Holnapra takarodjatok el a gallyakról, ahányon csak vagytokl Értettétek?Sí A levelek megremegtek vékony koesányaikon. Bátyó is fújt egy nagyot. Fejére illesztette a széleskarimájú kalapot, és elindult hosszú vándorútjára. Minden tisztáson kihirdette a parancsát, s másnap potyogtak, hullottak a sárga, piros és tarka levelek, hogy betakarják a földet, meleg ~ ' ť'. Nagy Zoltán tollrajza avarrá váljanak, ahol menedéket .talál cickány és rovar, sllndisznó és szalamandra, meg sok egyéb apró élőlény. Mert a Fagytündér senkinek sem kegyelmez, ha nem takarózik be időben jó melegen. A levelek a földön ts egymásra találtak, és összebújtak. Csak egy árva kis levél nem lelte meg a maga helyét. Gurult, szaladgált, bukfencezett ide-oda, de mindenhonnan csak ellökték. Végül fennakadt egy ágasbogas nyír fav es szón. Ott sírdogált egészen dérhullásig. A könnyet kris-PÉKSÜTEMÉNY Olyan rég volt, sok éve már, azért tnégís elmondanám. Gyerek voltam még —! nem ciíra, kényes —, cukorra vágyé, öt- vagy hatéves. Apám dolgozott, négyünket tartott, nem, nem éheztünk, kenyerünk volt. Anyám beosztott Jól minden fillért, kölcsön, hitelbe ő soha nem kért. Addig nyújtóztunk, míg a takarónk ért. Hogy megbecsültük akkor a fillért! Nem tudom miért, ma is fáj nekem: egyetlenegyszer kiflire kértem. Tavaszi nap volt, virágot termő, pékinasnál daiqlt a csengő. Kerékpáron Jött, hátán kpsárral, az illatozó zsömlecsodákkal. «-Ч Frissen sült kiflii Mint a mennyország, oly meseszép volt pirosló orcád, gömbölyű tested áhítva vágytam, ropogós héjad, 6, hogy kívántami Fölágaskodva — kapura állva bámultam bele én a kosárba. És beszaladtam i— mert hinni mertem —, édesanyámtól négy fillért kértem. Szomorúság ült anyám arcára. — Kenyeret egyél, nem telik másra. Nincsen négy fillér, ebéd Is kell ma ... S én szemlesütve kullogtam vissza. És szégyelltem, hogy nincs pénzünk, sárral görnyedő hátán. — Azóta hogy nem telik kiflire nékünk. Hogy mennyi süteményt etteml De azt a pékinas hiába vár rém, nehéz ко- kiflit sosem felejtem. T. J. Egyforma a két rák ? Melyik a madár árnyéka ? A válasz Szigetvár ostrománál Muhljbl padisah üzenetet küldött Zrínyi Miklósnak: „Add át a kardodat, és életben maradsz!“ Hogy mit válaszolt Zrínyi Miklós, megtudhatod, ha a betűcsoportokat megfelelő sorrendben olvasód össze. HA GA RS AL UG AG JD ÉR ME KA ZH NI YM AD JJ TE Aranyos dolgok z KI a szerzője: 1. Aranybogár. 2. г Aranykígyő. 3. Aranyketrec. 4. Arany- i borjú. 5. Aranykoporsó. 8. Vér és > arany. 7. Sárarany. 8. Aranykéz utcai J szép napok. 9. Az aranykakas. 10. / Aranyszamár. / Megfejtések •snainbv '01 'Ui3(sn<J í '6 Аррлм '8 'ZOjjQW L 'Apv '9 'M S-0И '9 'AOJied-jH > 'цэрэиэа E 'J19« S -sn -g -еол 'x :j|o§iop soäubjv jau? S Koj peStnu ‘tu[8tj zsjbsjb Som bh“ S :zsbipa v 'sa/ÍSpu v :ZB5J9áuj? Jpp í-ВШ B 5IlAl9W 'IK?ZQ4 ZÍBJ 594 B UBA % sjj§ji3 iß ‘щэи ад в BuuojASa t. tálycsillagokká váltak, reggel a Napnak ajándékozta őket egy kis melegért, míg végül arra vetődött Nagyapó az unokájával, Ktsgergövel. Éppen vesszőt szedni mentek, téli seprűnek valót. Mindig szerettek az erdőben kószálni, de talán legjobban így ősz végén, amikor puhul a galagonya, és osztozkodni lehet rajta a madarakkal. Kisgergőnek már csupa maszat volt a szája széle, de még az orra hegye ts, mikor Nagyapó álmélkodva megszólalt. — Idenézz, Gergő, mit találtam én a nytrfaágont — s kérges tenyerében egy apró levélke lapult. —' Egy silány levél — vonta . meg a vállát Gergő gyerek. — Levél, levél, de nem akármilyen. Hallgasd csak, ez beszélni is tud ám. — Beszélni? — csodálkozott Kisgerqő, és nyomban odatartotta fülét Nagyapó kétmarokra zárt tenyeréhez. — Tényleg mond valamit, bár alig hallható. Mit beszél? — Nézett nagy szemekkel Gergő Nagyapóra. — Valóban nem hallod? Hát azt mondja, hogy 6. a juharja legkisebb levele. Gergő szétnyltotta Nagyapó kemény markát, megtekintette ismét a levélkét, de nem látott rajta semmi különöset. — Olgán ez, mint bármelyik falevél. csak éppen picinyke — mondta egykedvűen. Csakhogy itt sehol az égadta világon nem látsz egy fia juharfái, unokám! Akkor ez a kis árva hogyan kerülhetett ide? Ezt bizony Klsgergő sem tudta. Hogy is tudhatta volna, mikor még Nagyapó ts mástól kérdezi. Csak az öreg fűz látta, egyedül, hogy a paf kos kölyökszél kergette ide meszsziről, valahonnét a harmadik határból az aprócska levélkét. Hanem Gergő megértette, hogy Nagyapó becses jószágot talált. Elkérte tőle hát a parányi falevelet, s otthon beillesztette szépen a gyűjteményébe — ahol idegen szemmel nézve mindenféle lim-lom található, ám Gergőnek csupa hasznos holmi —, és melléje irta egy cédulára szép kerek betűkkel: ,,Á juhar legkisebb levele; találta Nagyapó egy nyírfaágon. messze az erdő közepén, ahol juharfa nem is nő". Pontot tett a mondat végére, s ügy érezte, több szó felesleges is lenne. Azt úgy sem felejti el, hogy ma is tanult valamit Nagyapótól. ' CSICSAY ALAJOS HŐKUTYA Csináljatok hóembert, én csinálok hökutyát, höszőrá komondort, amilyen még sosem volt. így gondolom, úgy gondolom, kész is már a komondorom, szájába jégcsap, neont helyett azt kap! DEMJÉN ISTVÄN: RÓKA-MÓKA Micsoda mókái Játszik két róka két gonosz állat hempereg hármat szökkenik ötöt zsomhékók fölött számolnak s hatra ugranak napba loboncos farkuk söpör alattuk CSOÖRI SÁNDOR: DIÓBÉL BÁCSI KI lakik a dióhéjban? —i Nem lakhat ott bárki. Csak Dióbél bácsi. Ha rácsapsz a dióhéjra, kinyílik a csontkapuja, és cammogva előmászik vén Diőbél bácsi — csak a szádat tátsd kll Égigérő karácsonyfa figlgérő karácsonyfát kért egyszer könnyel a karácsonyfára hullottak: egy kisfiú. Egy olyan kisfiú, akinek mindig teijesftették minden óhaját, kívánságát. Persze, az égigérő karácsonyfa miatt ki kellett bontani a födémet is, s a tetőt is. De a szülök, mint mindenkor, most sem sajnálták a költséget és fáradságot, ha a magzatukról volt szó. Az égigérő karácsonyfához egy égigérő létra is kellett. Csináltattak hát egy égigérő létrát, és hozzáfogtak, hogy méltóképpen felékesítsék a világ legcsodálatosabb karácsonyfáját. A létra egyik oldalán a mama, a másikon a papa mászott fel, s ment egyre magasabbra. De biz ezzel a nagy munkával már semmiképpen sem tudtak megbirkózni. Így aztán karácsonyeste, amikor a világ vala mennyi karácsonyfáján már felragyogott a gyertyafény, és szikrázni kezdett a csillagszóró, az égigérő karácsonyfa tővében egymagában álldogált a kisfiú. Telt -múlt az idő, de a szülők még mindig nem kerültek elő. Ki tudja, hol álltak az égigérő létrán?! A csodálatos égigérő karácsonyfa sötéten állt a lakásban, és a megbontott tetőn át metszőén áradt be a karácsonyi szél fagyos lehelete. A kisfiú hirtelen rádöbbent, hogy ostoba módon a lehetetlent kérte. És a szülők is rádöbbentek az égigérő tetejében, hogy ostobaság minden képtelent kérést teljesíteni. A kisfiú sírni kezdett, és ahogy GYEREKSZÁJ A Moszkvai Gyermekáruházban újesztendő előtt több eladó magára ölti Télapó és Hőpelyhecske jelmezéi, és házhoz szállítja az ajándékot a gyerekeknek. Egy ízben az álruhás eladókhoz két újságíró csatlakozott. Kíváncsiak voltak arra, mit gondolnak a mai gyerekek Hópelyhecskéröl és Télapóról. Ólja (5 éves): — Nézd csak, Ólja, milyen szép babát hozott neked Télapó. Ugyan honnan veszi az ajándékait? — Maga készíti az erdőben. Van ott egy gyára, meg a vadállatok is segítenek neki... Marina (4 éves): Az összefagyott Hópelyhecske, miután átadta az ajándékot, a fűtőtestcsoda történt. Az égigérő karácsonyfa formás kis fenyőfává változott, a megbontott tető nyílása eltűnt, a* égigérő létrával együtt, és a szülei is ott álltak mellette. Most már megtarthatták a gyertyafényes karácsonestét, és elfogyasztották a karácsonyi vacsorát is. A kisfiú pedig soha többé nem kért karácsonyra — égigérő karácsonyfát. TORDON ÁKOS hez támaszkodik. Ebben a pillanatban Marina rémülten felkiált: — Azonnal menj el onnanl Még elolvadsz! Szerjőzsa (5 éves): Átnyújtják Szerjózsának a felhűzós robotembert. — Mert jól viselted magad, Itt az ajándék. A kisfiú összevonja szemöldökét, óvatosan pislant a szüleire, kezét a háta mögé dugja, és úgy mondja: — Hát, őszintén szólva, egész évben szörnyű rossz voltam. Ira (4 éves): Anyuka felveszi az ágyból az alvó Irát. A kislány még álmosan dörzsöli a szemét. —i Jaj, te vagy az, Télapó? Vicces. Nem is tudom, hogy élsz. Tavaly volt egy műanyag Télapóm. De az kicsi volt és egészen új. — Hát azt tudod-e, honnan veszi Télapó az ajándékot? — A saját üzletéből, ahol nincsenek eladók, csak játékok. Idézet „Télapó" c. bői, első rész, zárt betűk: cs, g, e, f, i, lk, r, a. 11. Férfinév. 12. Én szlovákul. 13. Becézett női név. 14. Kétes! 16. Azon a helyen. 17. Átrakásban vanl 18. Ütőkártya. 19. Fiatalok köszöntése. 21. Bányarész éh. 24. Zuhan. 26. Duhaj paripák. 29. Végnélkül didereg. 31. Betű . kiejtve. 32. Bolond németül (NARR). 34. Idom. 35. Mely személy. 36. Növényi ital. 37. Azonosak. 39. Kínai hosszmérték. 40. Omszk folyója. 42. Kettős mássalhangzó. 43. Levegő görögül. 45. Vezényel. 49. Nem németül. 51. Világhírű festmény. 53. A Toldi írója. 55. Római ezerötszáz. 56. Azaz. 57. Dal. 59. Erre. 60. A technikai atmoszféra rövidítése. 62. A gyerekek téli öröme. 63. A Varjú hangja. 65. A növény része. '67. Végtelen zaj. 68. Torbággyal összevont község. 69. A-val a végén szülő. FÜGGŐLEGES: 2. Időszámításunk előtt. 3. O-val az elején vágó eszköz. 4. Európai nép. 5. Nyolcadrét. S, A versidézet 3. része, zárt betűk: e, n, n, k. 7. Faedény. 8. Nyitány kezdete. 9. Személyére. 10. A versidézet 2. része, zárt betűk: ő, о, к, I, k, u. 15. Igen-igen olaszul. 20. Verdi opera. 22. Szóvégződés. 23. Beiktat. 25. Szükséges. 27. Vegyjele Sn. 28. A háború görög Istene. 30. Rajtaütés ang. 38. Sör angolul. 40. Hegycsúcs. 41. Dísz. 44. Megreped a jég. 46. Lám. 47. Galántaí autók jele. 48. Női név. 50. NSZK város ford. 52. Liget szlovákul. 54. Vissza kettős mássalhangzó. 58. A fej dísze. 61. Messzeség. 64. Kevert era. 66. Király olaszul. 67. Kettős mássalhangzó. 68. Biztonsági Tanács. Beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 10. és 6. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 48. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Ki folyton hátranéz, csak bukdácsolva halad előre.“ Nyertesek: Czuczor Ottó, Érsekújvár (Nové Zámky); Frei Etelka, Királyhfilmec (Kráf. Chlmec); Takács István, Vágsellye, (Sala). /
