Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-19 / 51. szám
Miért nem evett Mátyás király pulykát? Az ember kényelmesen helyet foglal az étteremben,, rendel — általában húsféléket, és jóízűen falatozni kezd. De vajon gondol-e arra, hogy az állat, amelynek a húsát eszi, honnan származik? Nem célunk, hogy valamennyi gazdasági- és háziállat származásának ismertetésébe bonyolódjunk. Csupán azokról az állatokról szeretnénk szólni néhány szót, amelyek hazánkban a- legelterjedtebbek, illetve a mezőgazdasági termelés és a közélelmezés szempontjából a legfontosabbak. Valamennyi háziállat — és így minden gazdasági állat is — a vadállatoktól származik. Azt a folyamatot, melynek során a vadon élő állat az ember közbeavatkozásával háziállattá lesz, domesztikációnak (háziasításnak) nevezzük. Éppen ez a munka tartozik az emberiség legnagyobb tettei közé. Érdekes, hogy a több mint ötszázezer létező állatfaj közül az ember mindössze körülbelül ötvenet háziasított. A fontossági sorrendben jelenleg a szarvasmarha foglalja el az első helyet. Származását körülbelül az időszámításunk előtti ötezredik évre tehetjük, később pedig Egyiptomban az őstulok háziasítására, amely a ma élő szarvasmarhafajták őse volt. A gizehi piramisok környéki leletek (i. e. 3000-ből) szarvasmarha tenyésztéséről is tanúskodnak. Ebben az időben már nemcsak fejték, de hizlalták is a szarvasmarhát. A sertést a vaddisznóból háziasítottak, és körülbelül ötezer éve áll az ember szolgálatábana. Valószínűleg szintén Ázsiában domesztikálták először. A nomádoknál és a kultúrnépeknél a 16 volt a legnagyobb érték. Vele vadásztak és később a hadviselésben is elsőrendű szerepet kapott. A lovat Ázsiában háziasították. Őse a tarpán és a przevalszky ló volt. A szamár ősei az etiópiai fennsíkon és a Vörös-tenger partján még inu Is megtalálhatók vad formában, kisebb csoportokban. A juhot szintén Ázsiában háziasították; őse az arkál és a muflon volt. A turkesztáni ásatások leletei szerint, az embert mintegy tízezer évvel ezelőtt háziasította a pusztai vadjuhot. Az embert gazdálkodás történetében tulajdonképpen ezzel kezdődött el az állattenyésztés. A kecske őse a bezoár volt, és szintén több ezer éve háziállat. Ma a legnagyobb kecsketenyésztők az afrikai, ázsiai és dél-amerikai államok. Ellentétben a hiedelemmel, a házinyűi nem a vadnyúltól, hanem az üregi nyáltól származik. Több mint valószínű, hogy az ókori Délnyugat-Európában háziasították. Bármilyen hatalmas uralkodó is volt Mátyás király, pulykát mégsem evett. Tudniillik a pulyka Közép-Amerikából származik (Mexikóban háziasították) és csak Mátyás halála után terjedt el Európában, a spanyolok közvetítésével. A ludat már az ókorban háziszárnyasként tartották. A nílusi vadludat Dél- Európában és És Észak-Afrikában, míg a szürke vadludat Közép- és Ésaak- Európában háziasították. Kacsánk a vadkacsától származik, mely egész Európában megtalálható. A kacsát valószínűleg még az ókorban háziasították. Feltehetően Észak-Afrikában és Dél-Európában (Az Oj Magyar Lexikon szerint valószínű, hogy a tőkés récét először Kínában háziasították —(a szerk. megjegyzése.) A tyúk őse a bankivá tyűk volt, amely Elő- és Hátsó Indiában, továbbá a Szonda szigeteken még ma is vadon él. *, A bankivá tyúk a házityúk könnyebb fajtáihoz hasonlít, különösen az olasz logoiyszínűhöz, de kisebb testalkatú. Galambjaink őse a szirti galamb volt, amely az Adriai- és a Földközi-tenger partján még ma Is föllelhető. A szirti galambot már a történelmi kor legelején megszelídítették a tengerpart közelében lakó népek. A krónika szerint IV. Béla — a tatárok elől menekülve — a mai Dalmácia partvidékén a szirti galamb tojásával enyhítette éhségét. K. MOLNÁR FERENC • A karácsonyi pulyka külön figyelmet érdemel — Írja a Le Figaro gasztronómiai rovata. Az utóbbi években nagy tömegben piacra kerülő bébipulyka még nem érte el „szexuális érettségét“, s bár húsa omlós, mégsem az igazi. Éppen a fent említett ok miatt. A francia Ínyencek szerint csak a teljesen kifejlett, magokon nevelődött madár méltó az ünnepi asztalra, bár a húsa sokkal keményebb. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦-♦-♦-♦ ♦ ♦ Ф ♦ Ф A vén akác halála Nyár elején Ignác bácsi a vállára akasztotta a ketteslétrát, hóna alá csapta a rókajarkjürészt és kiballagott a kert végébe. Két szer-háromszor körüljárta a vén akácfát, azután felmászott a létrára, és levágott egy karvastagságú ágat. Hgész nyáron gondosan szárítgatta, majd előkotorta a szerszámokat, és nyelet faragott a fából. Ignás bácsi egy szomorkás őszi délelőtt ismét kiballagott az akácfához. Megkerülte, elgondolkozva megtapogatta a fa törzsét — azután megvetette a lábát, és marokra kapta a fejszét. Az idős fa megremegett, s kicsordult a könnye. Az öreg kezében minden suhintásnál bocsánalkérően sikoltott a vadonatúj fejszenyél. -dek Látod, hogy a fejünkre nőtt ez a gyerek? S mindez csak azért, mert megengedték, hogy a nyárfákkal barátkozzon! (Zahrádkáf) Háztartási 4c A húsoknak, a krumplinak és a tésztaféléknek a kisüléséhez egyszer már használt olajat vagy zsírt nem szabad ismét hosszabb sütésre használni. Az újabb hevítés ugyanis fokozza az egészségre ártalmas melléktermékek képződésének veszélyét. Az ilyen zsírt vagy olajat még felhasználhatjuk olyan ételekhez, amelyeket csak néhány percig sütünk (például rántáshoz, tojás sütéséhez vagy főzéshez). 4c Finomabb lesz a süteménybe tett dió, ha előtte néhány percig meleg sütőben tartjuk. 4c A mazsolát hengergessük meg lisztben, úgy tegyük a tésztába, akkor nem fog az aljára süllyedni. 4c A sütemények teteje szép fényt kap, ha tojás helyett cukrozott tejjel kenjük meg. 4c Ha a dió- vagy máktöltelék túl lágyra sikerült, nagyon finomra tört vagy reszelt kekszszel, piskótával sűríthetjük. 4c A hüvelyeseket langyos vízben mossuk meg és ugyancsak langyos vízben tegyük fel főzni. Csak akkor sózzuk meg, amikor már majdnem megpuhult, mert a só megkeményíti a héját. 4c A téli savanyúságok leve sok vitamint tartalmaz, ezért ne öntsük ki. Ecet helyett ételízesítőként hasznosíthatjuk. 4c Ha a kemény tojást sós vízben főzzük, könnyebben lejön a héja. 4c A hal elveszti Jellegzetes szagát, ha sütés előtt egy két órán át citromlével meglocsolva állni hagyjuk. 4c Sokkal könnyebben letisztíthatjuk a pikkelyeket, ha a halat egy percre forró vízbe mártjuk. 4c A meleg levegő a magasba áramlik, ezért a lekvárt, befőttet soha ne tegyük a felső polcra, mert ott könnyebben gombásodik, penészedik. (mk) fortélyok 4 3 CKert észét-----6)Ki*dllqttenyé»ztés ) Különleges zöldségfélék: Az egészséges igfitozás szolgálatában Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatjuk, luigy egészségűnk óvása és megszilárdítása érdekében sokkal észszerűbben kellene táplálkoznunk. Konkrétatu — a megszokottnál választékosabban kellene főznünk, kevesebb zsíros húst, lisztet ős cukrot, viszont lényegesen több gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztanunk. Igen ám, csakhogy a választékos főzés és táplálkozás mindenkor a piaci kínálat, illetve a saját forrás, egyszóval a nyersanyagválaszték függvénye. Mi tagadás, a köztermesztésben meghonosodott, alig huszonöt-harminc féle zöldség közül idényben és egyszerre legfeljebb öt-hal kapható. Ezekből változatosan főzni szinte lehetetlen, de legalább is művészet. A nagyüzemeken és a háztáji kertészkedőkön múlik, hogy a kínálat meddig lesz ilyen egysíkú. Nagyon időszerű lenne a háztáji termelés szervezésében is odafigyelni a társadalmi igényekre, további zöldségfélékkel gazdagítani a piaci kínálatot, vagy legalább a konyhakert választékát. Nagyon sok érdekes — és értékes! — zöldségfél van, melyeknek többségét a kertészkedők, főleg a falun élő, hagyományokhoz ragaszkodó árutermelők legfeljebb a szakirodalomból, a folyóiratok népszerűsítő írásaiból ismerik. Egyikmásik kertben már látni csillagtököt, padlizsánt, brokkolit, de a kevésbé ismert zöldségek általános házikerti meghonosodása egyre várat magára. Részben azért, mert a vetőmagboltok kínálata a szerénynél Is rosszabb, másrészt azért, mert a fogyasztók nem ismerik a különlegességek elkészítési módját, tehát nem is keresik ezeket. Pedig kár, hiszen béltartalom és táplálkozási érték szempontjából a közkedvelt zöldségfélékkel vetekedő növényekről van sző, amelyek nagyban hozzájárulhatnának mindennapiét rendünk gazdagításához, táplálkozásunk változatosabbá, de főleg egészségesebbé tételéhez. Nézzük csak, milyen zöldségekről is van szó tulajdonképpen? Kezdjük talán a csillagtökkel (patisszon). Feltehetően Amerikából származik, Európa ban elsősorban a Szovjetunióban, Franciaországban és Olaszországban terjedt el. Újabban Magyarországon is kísérleteznek a meghonosításával. A jelek szerint nálunk is meghonosodik. Egy-két éve már rendszeresen találkozunk vele a kiállításokon, sőt a Csallóközben már a nagyüzemi termesztéssel Is kísérleteznek. A csillagtök beltartalmi értéke megközelíti, C-vitamin-tartalma pedig túlhaladja a spárgátokét. Majdnem annyi C-vitamint tartalmaz, mint a paradicsom, összetételénél és könnyebb emészthetőségénél fogva, táplálkozási szempontból értékesebb, mint az uborka. Készíthetünk belőle körítést, salátát, egytálételt, téli savanyúságot, sőt, édességet is, mivel az íze nem jellegzetes, tehát jól fűszerezhető. Fogyasztható rántva, sütve, dq tojással vagy kovászolva is finom. Fogyókúrásoknak is ajánlhatój A sok népszerűsítő írás hatására egyre többen érdeklődnek a padlizsán (tojásgyümölcs) iránt. A csucsorfélék családjába tartozó, egynyári növény termesztési igénye a paprikáéval azonos, tehát vele együtt hajtatható. Laktatóétel, kalóriaértéke azonban nem nagy, s mivel étvágygerjesztő savakat sem tartalmaz, zsírmentesen készítve a fogyókúrásoknak is ideális táplálék. Jól beszívja a zsírokat, íze bármilyen húsokkal társítható, tehát a nehéz fizikai munkát végzők étrendjét is változatosabbá teheti. Nagyon ízletes zöldség, sokféle étel készíthelő belőle; leves, krémleves, köret, fogyasztható rántva, sütve, tojással, töltve vagy éppen tölteléknek használva. A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, a Földközi-tenger vidékéről származik. A gyakran méteresre is megnövő száron nagy kékes árnyalatú levelek fejlődd nek, s ezek hónaljában találhatók a diónyi; tömör káposztafejecskék. Táplálkozási szempontból igen értékes, hiszen a zöldségszegény időszak jelentős vitaminforrása. A nyers kelbimbó C-vitamin-tartalma vetekszik a csemegepaprikáéval. A kelkáposzta után a bimbóskelben van legtöbb szárazanyag, de A-, Bt- és B2-vitamin-tartal" ma is említést érdemlő. Belőle nyersen salátát, főzve leveseket, egytálételeket, főzelékeket és körítést készíthetünk. A brokkoli Dél-Európábót Itt* dúlt hódító útjára. Származását tekintve, a nálunk honos karfiol közeli rokona. Lényegeset* lazább virágkezdeményeit még teljes kinyílás előtt kell levágni. Előnyként említhető, hogy folyamatos szedést biztosít; he a középső virágkezdeményt kivágjuk, az oldalhajtásokon t* (Folytatás a 3. oldalon! Ma már senki nein vunja kétségbe, hogy a gyümölcs napi élelmünk fontos összetevője, és hogy a zöldségfélék mellett, az emberi szervezet számára oly fontos vitaminok egyik legjelentősebb forrása. Viszont talán nem árt, ha legalább a legközkedveltebb gyümölcsfélék egészségügyi-gyógyító hatásáról is szót ejtünk. Az orvosok gyakran hangoztatják, hogy a beteg (székrekedés, aranyér, hasmenés) gyermekekkel naponta fél vagy egy kiló almát is tanácsos megetetni. Az alma sok C-vitamint tartalmaz. Az EM alanyú fán nevelt fajták közül az Ontario és a Wagnerovo sok, a jonatán és a Delicious kevesebb C- vitamint tartalmaz. A kísérletek igazolták, hogy az elfogyasztott alma az emberi szervezetben leköti a túltengő és veszélyes savakat, főleg a húgysavat és az ecetsavat, és serkenti a kiválasztódásukat. Az almában található foszfátok % kedvezően hatnak az idegrendszerre, ezért javasolni lehet, hogy az álmatlanságban szenvedők lefekvés előtt feltétlenül fogyasszanak el néhány gyümölcsöt. A nyers diétás étkezésnek szintén az alma az alapja. A gyümölcsöt lere-1 szeljük, eltávolítjuk a kocsányt és a usészét, viszont az almacsutkát — a magházzal és a magvakkal együtt Mit csodálkozol, én júniusban rendszeresen beások a fák alatt tizenöt kilő lisztet, három kilő túrót, meg öt tojást ...és szeptemberben kész szilvás gombócot szüretelek Vladimir Vít rajza szintén lereszeljük, A rés szelt almához kanálnyi zabpelyhet, négy kanál vizet, fél citrom levét, kanálnyi édesített kondenzált tejet, darált diót, mandulát vagy mogyorót keverünk. A nyert keverékbot az emésztési zavarokkal küszködő betegnek naponta 150 grammot adhatunk. A népgyógyászatban almadiétával vagy almahéjból készült főzettel (tea) gyógyítják az epekő-bántalmaktól szenvedőket. Az almatea igen kellemes ital, naponta akár egy litert is fogyaszthatunk belőle. A körte kétszer annyi lúgos anyagot tartalmaz, mint az alma, viszont nehezebben emészthető és jelentős mennyiségű kovasavat tartalmaz, kemény kövecskék formájában. Közismert, hogy a vajkörték fogyasztásával gyorsan megszüntethető a székrekedés. A szilva kitűnő édes gyümölcs, sok cukrot és almasavat tartalmaz, ezért sokan kedvelik. Nyersen, szárítva vagy főtt állapotban fogyasztva, egyaránt kedvezően befolyásolja az emésztőszervek működését. Őseink például a sérült szilvafából csordogáló, rügy gyantának nevezett gumiszerü anyagot is felhas»nálták a népi gyógyászatban. (Sö ipák A., Nedefná Pravde*
