Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-12 / 50. szám

AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. DECEMBER 12. * 5ö. szám. :* XXXII. évfolyam * Ara 1,- K*s Tarjuk ki a kuiMazak kapuit! Közelednek a hosszú téli esték. S azokat kívánatos lesz minden faluban tartalommal telíteni. Bár igaz, hogy e téren sokat segít a televízió, de az nem végzi el mindazt, amit a tömeg- és társadalmi szervezetek alapszervezeteinek kellene tenniük. Hiszen köztudott, hogy falvaink kulturális életének fejlesztése eléggé bo­nyolult, sokrétű nevelő munkát igénylő feladat. Köztudott, hogy az ember kultűráltsága nem korláto­zódhat csupán az irodalmi ismeretekben és a művé­szetben való tájékozottságra. A kulturáltság lényegében azonos az általános műveltséggel. Ennek pedig sok ősz­­szetevője van. Így például a politikai és a világnézeti kérdésekben való jártasság, a szakmai ismeretek elsa­játítása, a tudományos-műszaki fejlődés távlataival való ismerkedés, történelmi és honismereti kérdések iránti fokozottabb érdeklődés, az irodalmi és a művészeti is­meretek gyarapítására való törekvés stb. Mindezeknek az ismereteknek a gyarapítása elősegíti az ember kul­túrálta színvonalának emelkedését. S ez, vagyis a kul­túráiig színvonal emelkedése aztán kedvezően hat az ember magatartására, munkájára, embertársaihoz fűző­dő viszonyára és általában életstílusának formálódására. A fejlett szocialista társadalom építése és a tudomá­nyos-műszaki forradalom gyorsütemű kibontakozása gyakran nagyon bonyolult feladatok megoldására kész­teti az embert. S ha mindazokat a vívmányokat, ame­lyek a termelés növeléséhez és életfeltételeink javítá­sához rendelkezésre állnak, valóban céltudatosan és ésszerűen akarjuk kihasználni, úgy feltétlenül lépést kell tartani a fejlődéssel. S hogy ez a lépéstartás minél szembetűnőbb legyen, ahhoz feltétlenül fontos lesz a népnevelő munkából is száműzni az öncélúságot tük­röző formalizmust, amely leggyakrabban azokban a fal­vakban jelentkezik, ahol az illetékes szerevk és szer­vezetek csak azért tesznek valamit, hogy az egyébként céltalannak minősíthető aktivitásukat bizonyítgassák. Büszkék lehetünk arra, hogy falvaink többségében a népművelésnek impozáns hajléka található. Több helyen még a legmerészebb igényeknek is megfelelő kultúr­palota ékeskedik, és képletesen mondva hirdeti, hogy a falu népe művelődni akar. S mégse megy minden a maga rendjén. Legalább is nem mindenhol. Ennek talán a legfőbb oka az. hogy a népművelő — kultúrálta tö­megmozgalmi manka — ától-cettig való megszervezését a függetlenített vagy a tiszteletbeli funkciót betöltő ve­zetőtől, tehát egyetlen személytől vúrják. Igaz, sokat tehet a kultúrház vezetésével megbízott hivatásos kul­túrpolitikai dolgozó a rendezvények sikeréért, a nép­nevelő-kulturális munka hatékonyságának fokozásáért. Egy fecske azonban nem csinál nyarat! Közismert, hogy faivainkon jónéhány tömeg-, illetve társadalmi szervezet létezik. A Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének alapszervezete, vagyis az egységes földmővesszövetkezet mellett megtalálható szinte min­­dan faluban (igaz. hogy gyakran csak hosszas utánjá­rással) a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Szlovákiai Nőszövetség, a Csehszlovák-Szovjet Barátok Szövetsége és a CSEMADOK alapszervezete. Tudjuk azt is, hogy az említett szervezetek mindegyikének megvan a sajátos küldetése. S ezek a szervezetek nagyon sokat tehetné­nek a lakosság világnézeti, tudományos-műszaki és ál­talános kultúrális ismereteinek gyarapításában, a szo­cialista embertípus és életstílus formálásában, ha egy kissé jobban megszívlelnék a CSKP 15. plenáris ülésé­nek határozatát, s ha annak szellemében a falusi párt­­szervezetek is — a párttagság politikai oktatásában ki­­fejett példás munkájuk mellett — nagyobb figyelmet szentelnének a tömeg- és társadalmi szervezetek aktivi­zálásának, a tömegpolltikai munka, az ismeretterjesztés és a művészeti tömegmozgalom fejlesztésének. Egyértelműen állíthatjuk, hogy a népnevelés és kul­­túrális-művészeti tömegmozgalom motorjaiként a társa­dalmi szervezeteknek kell működniük. Egyrészt azért, mert ez társadalmi küldetésükből ered, másrészt pedig azért, mert szervezetileg szinte minden faluban átfogják a lakosság többségét, és ezért ismerniük illik, vagyis illenék n lakosságot legjobban foglalkoztató kérdéseket, s a kultúrális tevékenység tömegbázisával is ők rendel­keznek. A kultúrház függetlenített vagy tiszteletbeli vezetője kezdeményezésével, módszertani ismereteinek átadásá­val, a rendezvények sikerét biztosító különböző föltéte­lek megteremtésével, szükség esetén szakoktatók vagy előadók bizotsításával a népnevelő előadások és kultú­rális rendezvények szervezésének központi személyisé­ge lehet, kell is, bogy legyen. De nem vállalhatja ma gára a társadalmi szervezetek feladatait és e feladatok teljesítésével járó felelősséget. Közelednek a hosszá téli esték. Itt van az ideje an­nak, hogy a falvainkban létező társadalmi szervezetek — a CSKP kultúrpolitikai irányelveihez igazodva — fo­kozzák aktivitásukat. Kidolgozzák téli népnevelőkultú­­rális munkájuk koncepcióját; hozzálássanak a felada­taik sikeres teljesítéséhez szükséges feltételek megte­remtéséhez és gondoskodjanak rendezvényeik eszmei hatékonyságának fokozásáról. A népnevelő-kultúrális munka eszmei hatékonyságá­nak fokozásában komoly szerepe van a helyi nemzeti bizottság kultúrális bizottságának is. Kötelessége nem­csak ellenőrizni, hanem aktívan közreműködni a nép­­neveiő-kultáráíis munka iartalmi koncepciójának mag­határozásában, illetve kialakításában, szükség esetén a rendezvények sikerét biztosító feltételek létrehozásában és a zavaró körülményeket kizáró együttműködés elmé­lyítésében. Ügyelni kell arra is, hogy a szervezetek közötti egész­ségtelen rivalitás ne vezessen az erők szétforgácsolásá­­huz. Kisebb községekben, de gyakorta még a nagyob­bakban is a kultúrális-művészeti tömegmozgalom sike­réhez. folyamatosságának biztosításához — színjátszó­­csoport, énekkar vagy tánccsoport stabilizálásához, tel­jesítményük színvonalának emelkedéséhez — a község­ben működő szervezetek harmonikus együttműködése. • szereplők összetartásáról való gondoskodása vezet. Ez­zel szemben szép számmal vannak olyan falvak, ahol a szervezetek közötti nézeteltérések miatt lehetetlennek bizonyul a műkedvelői tevékenység iránt érdeklődő fia­talok aktivizálása, ax Impozáns kultúrház által adott lehetőségek kihasználása. A kultúrális-művészeti tömegmozgalom fejlesztésében feltétlenül számolni kell a helyben lakő és dolgozó ifjú­sággal, vagyis a szövetkezetben vagy az állami gazda­ságban dolgozói fiatalsággal. Hibe. ha ezt az ifjúságot kizárjak az öntevékeny mozgalomból és csupán a ta­nuló- vagy az értelmiségi fiatalokra építünk. Nem sza­bad lebecsülni a paraszt fiatalokat, mert nagyon sok tehetség van köztük. S talán nem lévedek, ha azt mon­dom, hogy éppen ezeknek van legnagyobb szükségük arra, hogy a mások szórakoztatásét és művelődését szolgáló kulturális rendezvényekre valő felkészüléssel a saját műveltségük színvonalát is emeljék. Aboi azt állítják, hogy ezekre a fiatalokra nem lehet építeni, ott ha agy kissé jobban keresik az okokat, rájönnek arra, hogy gyakori mellőzésük, képességük lebecsülése volt az a tényező, amely érdeklődésüket nem a kultúr­ház, hanem a kocsma irányába terelte. Végezetül annyit: ha falvaink lakossága hatványozot­tabban tudatosítja a politikai, tudományos és kulturális ismeretei gyarapításának szükségességét; az illetékes intézmények, szervek és szervezetek pedig többet tesz­nek a lakosság érdeklődésének felkeltése céljából; s a mezőgazdasági üzemek pedig a lehetőségeikhez mérten, de jobban, mint eddig, hozzájárulnak a népnevelő munka ás a kulturális tömegmozgalom fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek létrehozásához, akkor az eredmény nem marad el. PATHÚ KAROLT No­új küuetelménvektiez igazodva — Ésszerűségre Es gazdaságosságra törekvő intézkedések A SZÖGYÉNI (SVODÍN) BARÄTSÄG SZÖVETKEZETBEN — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 4. és az SZLKP novemberi ülésének dokumen­tumai, valamint a CSSZSZK korma nyának a mezőgazdasági-ipari komp­lexumra és a mezőgazdaságra vonat­kozó tervezés-tökéletesítési szabályai az alcímben említett közös gazdaság vezető-, szakember- és műszaki gár­dáját is felvillanyozta, egészséges szemléletmód kialakítására, s mielőh bi intézkedések tételére sarkallta. Fel lélegezve, jóleső érzéssel vették tu­domásul, hogy új szelek kezdenek fújdogálni, amelyek elsöprik a fejlő­dést fékező megkötöttségeket, meg cibálják a közömbösöket, a félrehú­zódókat, s ami a legfőbb: cselekvésre késztetnek, másmilyen megközelítés­ben, mint eddig. Tej — terven felül Tekintve, hogy itt is a szarvasmar­ha-állomány fejlesztése van a figye­lem középpontjában, mint sokhelyütt másutt, már az Idén olyan feltétele­ket teremtettek, hogy legyen elegen­dő és jó minőségű tömegtakarmá­nyuk, ami — ha nem is teljes mér­tékben, de — az abraktakarékos ta­karmányozás megalapozását jelenti. Mert hát a háromezer szarvasmar­ha naponta is rengeteg takarmányt felemészt, hát még a korszerű KÁ HYB sertéshizlaló ...? Hogy nem áll rosszul a „szénájuk“, ezt bizonyltja legfőképp éves tejeladási tervük no­vember 16-i teljesítése, s az év vé­géig mintegy 400 ezer literrel történő túteljesítése. A tej literét 230 gramm erőtakarmány felhasználásával állít­ják elő. Ami a tehenészet még magasabb szintre emelését és az itt dolgozók munkahelyi körülményeinek lényeges javítását illeti, most teremtik meg a lehetőséget: 540 férőhelyes tehénis­tállót építenek; az érsekújvári (Nové Zámky) AGROSTAV vállalat építő­­munkásainak szocialista munkafel­ajánlása szerint ez az új, a mai kor követelményeinek megfelelő gazda­sági épület a jövő év augusztus vé­gén — remélhető — átadásra kerül. Sertésprobléma Tekintette! arra, hogy a szőgyé­­(Folytatáe az 5. oldalon) Leonyid Brezsnyev 75 éves Hosszú, fáradságos és küzdelmes volt az az életút, amely Leonyid íljics Brazanyevet az ukrajnai Kamenszkojétől, a mai Dnyeprodzer­­zsinszktől a legmagasabb párt és állami tisztséghez vezette. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke december 19-én ünnepli 75. születés­napját. Az üzem, melyben megismerkedett a kollektív munkásélet­tel, a szigorú, becsületes, elvszerü magatartású apa, a komszomo­­lista évek egy egész életre kihatúan meghatározták Leonyid Iljičs politikai és jellembeli felkészülését magasba ívelő pályájára. Olyan eszmei töltekezés volt ez számára, hogy mind a harmincas években a gazdasági építés frontján, majd államigazgatási posztokon, végül párttisztségekben, a Nagy Honvédő Háború idején pedig a szovjet hadsereg magas rangú politikai tisztjeként biztos eszmei iránytűt követve jól eligazodott az élettől felvetett bonyolult kérdésekben. Leonyid Brezsnyev 1964 októbere óta áll a párt élén, 1900 óta pedig a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Tisztségeiből kifo­lyólag, munkakörében a szovjetország építésének és fejlődésének valamennyi problémájával foglalkozott, ezért felbecsülhetetlen érté­kűek elméleti, külpolitikai, gazdasági-építési és katonapolitikai vo­natkozású Írásai és beszédei, melyek gyűjteményes kiadásokban lát­nak napvilágot, mint A lenini úton, Az SZKP harcban a forradalmi ét békeerők egységéért, A Szovjetunió politikájáról és a nemzetközi helyzetről, A pártépítés időszerű kérdéseiről, Az SZKP és a szovjet állam külpolitikájáról, A fejlett szocialista társadalom gazdasági irányításának kérdései, A szovjet társadalom politikai rendszere fejlődésének kérdései, Szocializms, demokrácia és emberi jogok stb. a klasszikus marxista-leninista elméleti irodalom örökségének továbbfejlesztését jelentik, tapasztalatok kútfon-ásául szolgálnak a testvérpártok számára az egész világon. Különösen lebilincseljek memoár jellegű írásai — Kisföld, Újjászületés, Szűzföld, valamint az Idén megjelent Visszaemlékezések. Leonyid Brezsnyev mint pártharcos és politikus világszerte nép­szerűséget vívott ki magénak a béke ügyében kifejtett fáradhatat­lan buzgólkodásával. Tevékenykedésének része van' abban, hogy a feszültségi gócokból még nem lobbant ki a háború tüze, hogy szen­vedélyes .békeharcos agitálásával a tárgyalóasztalhoz ültette a part­nereket, mint ennek most éppen Genfben lehetünk a tanúi. Leonyid lljics békehitvallását nagyon találóan jellemzi a tavalyi választási kampány során elhangzott egyik beszédében tett megállapítása: „A Szovjetuniót senki sem felemlítheti meg. Erőnk, lehetőségeink hatalmasak. Szövetségeseinkkel együtt mindig helyt tudunk állni, vissza tudunk verni mindenfajta ellenséges rajtaütést, és senkinek sem sikerül, hogy provokáljon bennünket. A háborús hisztéria, a fékevesztett fegyverkezési verseny „doktrínájával“ szembeszegezzük s békéért, a világ biztonságáért vívott következetes harc doktríná­it. Hívek vagyunk a ... békeprogramhoz. Ezért most, az 1980-as »vekben éppúgy, mint korábban, az 1970-es években, az enyhülés megszilárdítása, nem pedig annak szétrombolása mellett foglalunk Miéit. Álláspontnak nem a fegyverzet növelése, hanem annak csök­kentése, nem a mesterséges elidegenítés, ellenségeskedés, hanem a népek közötti közeledés és kölcsönös megértés.“ • Jó egészséget, tetterőt, lendületet kívánunk a szovjet nép jubiláló nagy fiának az egész emberiség békéje és boldogulása érdekében kifejtendő további munkásságában. lörincz lAszlö

Next

/
Oldalképek
Tartalom