Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-05 / 49. szám
1981. december 5. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Célszerű intézkedések, ésszerű takarmánygazdálkodás A szemesek, de helyenként a tömegtakarnjányok vártnál gyengébb termése komoly feladatok elé állította a mezőgazdasági üzemeket. Jelenlegi közgazdasági helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy az erőtakarmányok hiányát behozatalból fedezzük. A fennálló kedvezőtlen helyzet rugalmas és ésszerű intézkedéseket tesz szükségessé ahhoz, hogy a belső tartalékok maximális kiaknázásával az új termésig biztosítsuk a gazdasági állatok téli takarmányozását, s megteremtsük a feltételeket az idei és a.következő évi tervfeladatok teljesítésére, a lakosság zavarmentes élelmiszerellátása érdekében — hangsúlyozta a CSKP КЁ 4., valamint az SZLKP KB novemberi plenáris ülése. Hogyan valósítják meg a párthatározatokból eredő feladatokat, s milyen lépéseket tettek a felmerülő nehézségek leküzdésére hazánk legproduktívabbb mezőgazdasági járásában, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda)? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban beszélgettünk Öllé Gyulával, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkárával a közelmúltban tett látogatásunk során. — Elöljáróban hadd említsem meg h- kezdte a beszélgetést Öllé elvtárs hogy a járás állattenyésztésének intenzitása aránylag magas. Száz hektárra számítva 90 darab szarvasmarhát és 274 darab sertést tartunk. Az állattenyésztés szakaszán elsőrendő célunk a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztése. Ezért a nagy állatsűrűség ellenére a tervezettel szemben több mint kétszáznyolcvan darabbal, a múlt év valóságához viszonyítva pedig úgyszólván 4590 darabbal növeltük szarvasmarha-állományunkat. Természetesen fejlesztési programunk a termelés további belterjesítését is célozza. 0 Gondolom, az igényes feladatok valóra váltásában járásukban is bizonyos gondot okozott a szükséges takarmányalap megteremtése, főleg az erőtakarmányok hiányának pótlása? •— A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére szemesekből aránylag jó termést takarítottunk be. Azonban a tervhez viszonyítva a kiesés jelentős. Az erőtakarmányhiány mérséklésére több konkrét intézkedést tettünk. Elsősorban a tömegtakarmányok készletének növelése és ésszerű kihasználása érdekében komplex politikai-szervezési intézkedéseket dolgoztunk ki, melyeket valamennyi gazdaságnak és üzemi pártszervezetnek továbbítottunk azzal az utasítással, hogy minden mezőgazdasági üzem, saját adottságaiból kiindulva, tegye meg a szükséges lépéseket a kellő takarmányalap megteremtésére. Az intézkedések keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az öntözőberendezések maximális kihasználására, főleg a lucerna és a belterjes fűállományok hektárhozamának növelése érdekében, hogy a termést az őszi időszakban is hasznosíthassuk. A múlt évekhez viszonyítva jelentősen növeltük a nyári és az őszi keverékek vetésterületét, ami lehetővé tette a zöldtakarmányozás idényének megnyújtását. Megteremtettük a szükséges szervezési és műszaki feltételeket ahhoz, hogy a terület túlnyomó hányadáról a kukoricaszárat is betakarítsuk. Több gazdaságban a saját műhelyükben összeszerelt gépekkel gyűjtötték be a kukorícaszárat. Az értékes takarmány megmentésében nagy segítséget jelentett számunkra a Magyar Népköztársasággal való baráti kapcsolat, ahonnan több Orkán típusú kukoricaszár-betakarító gépet szállítottak. A kukoricaszárat leveles répafejjel és répaszelettel keverve silóztuk. A takarmányszalmát valamennyi gazdaságban hasznosítják. Emészthetőségét, ízesítéssel és pácolással növelik. Arra is törekedtünk, hogy a gazdaságok minél több szalmát hasznosítsanak a takarmánypogácsák készítésében. A pogácsázó gépsorok teljes mértékű kihasználása érdekében az üzemek közötti kooperációt szorgalmaztuk. A takarmányok ésszerű hasznosítása céljából az Agrofrigor közös mezőgazdasági vállalat laboratóriumában biztosítottuk a takarmányok rendszeres elemzését is. Figyelembe vettük az energiatakarékossági intézkedéseket. Ennek értelmében a szárítóberendezések észszerű kihasználása mellett — ott ahol erre módunk volt — az olajfűtésről gázfűtésre tértünk át. Tehát röviden fogalmazva minden intézkedésünk arra irányult, hogy a tömegtakarmány-készletek az új termésig kitartsanak a hasznosság megtartása, illetve további növelése mellett. Minden jeli arra utal, hogy a járásban sikerült kedvező feltételeket teremteni, s a gazdaságok megfelelő tömegtakarmány-aiappal rendelkeznek. 0 A járásban jelentős sertésállományt tartanak. Takarmányozásukban nehezebb pótolni a szemesek kiesését, mint a szarvasmarhaállományokban. Milyen intézkedéseket érvényesítettek ezen a téren? — A járás szocialista szektorában 25 ezer darab sertést tartunk nyilván. Tekintettel a szűkös erőtakarmányalapra az állományt az év végéig 24 ezer darabbal akarjuk csökkenteni. Erre többféle megoldást alkalmazunk. Elsősorban a hízókat kisebb — kilencven kilós — élősúlyban szállítjuk a vágóhídra. További fontos intézkedés, hogy a kishasznosságú, illetve a gyenge — a takarmányokat rosszul hasznosító — egyedeket kiselejtezzük. Megjegyezném, hogy míg a hízósertések felvásárlása zavarmentes, addig a kiselejtezett egyedek átvétele nehézségekbe ütközik. Célszerű lenne, ha kerületi szinten egy vágóhidat jelölnének ki a kiselejtezett malacok © A farm melletti legelők lehetővé teszik a zöldtakarmányozás Idényének megnyújtását Fotó: CSTK' vagy kocák átvételére. E tekintetben a gyors és rugalmas intézkedés tetemes erőtakarmány-megtakarítást jelentene. Járásunkban sikerült megoldani a malacok tervezett értékesítését. Fokozott erőfeszítést fejtettünk ki arra, hogy a kistermelőktől a szerződéses malacfelvásárlást is biztosítsuk. Hangsúlyozni szeretném, hogy észszerű takarmányozással a sertéstenyésztésben is jelentős mennyiségű erőtakarmány takarítható meg. Járásunkban már a múltban — három szövetkezet kivételével — valamennyi gazdaság áttért a nedves takarmányozásra, amely lényegesen gazdaságosabb a száraz takarmányozásnál. Az erőtakarmányok megtakarítása érdekében kihasználjuk a nem hagyományos takarmányforrásokat Is. így például több gazdaságban, főleg a kocák takarmányozásában, az egész kukoricanövényekből készült szárítmányt alkalmazzák. Sok helyütt a^takarmányrépát és a zöldlucernát is hasznosítják. A lehetőségekhez mérten hasznosítjuk az élelmiszeripari hulladékokat is. A hodosi (Vydrany) szövetkezetben például takarmánypépet készítő* nek a Dunaszerdahelyi Baromfiipar, valamint a Bratislava! Húsüzem hulladékából. Dunaszerdahelyen a pionírszervezetek közreműködésével intézkedések történtek a kenyérhulladék begyűjtésére, amelyet ugyancsak a sertések takarmányozásában hasznosítunk. A hathatós takarékossági intézkedések és az ésszerű takarmányozási eljárások segítségével az egy kiló sertéshús kitermelésére előirányzott 3,80 kiló erőtakarmányfogyasztást 3,78 kilóra csökkentettük járási átlagban. Igaz, ezen a téren akadnak még tartalékok. Erre utalnak az élenjáró gazdaságok, például a lúcsi (Lúč), a vásárúti (Trhové Mýto) vagy a hegyétel (Kútniky) szövetkezet, ahol a hízók napi súlygyarapodási átlaga meghaladja a hatvan dekagrammot, s az egy kiló sertéshús kitermelésére felhasznált erőtakarmány mennyisége nem éri el a járási átlagot. Külön figyelmet szentelünk azon gazdaságoknak,* ahol az erőtakarmányfogyasztás nincs összhangban a hasznossággal. Végezetül csupán annyit: minden erőfeszítésünk, igyekezetünk arra irányul, hogy a felmerülő nehézségek ellenére az Idei tervfeladatokat teljesítsük, illetve túlteljesítsük és kedvező feltételeket teremtsünk a következő évi feladatok megvalósítására. Az előjelek arra utalnak, hogy ezt sikerül is elérnünk. Beszélgetett: Klamarcsik Mária assz Rövidesen egy évtizede lesz, hogy az illetékes szervek, Kúdolí Novotný agrarérnököt a komáromi (Komárno) járási mezőgazdasági igazgatói tisztségbe beavatták. A jó politikai és szakmai érzékkel rendelkező kommunista kezdettől fogva pártunk mezőgazdasági politikájának gyakorlati megvalósítását szorgalmazta. Arra törekedett, hogy egyre javuljon a termelés hatékonysága, a termékek és a szervezés minősége. Az illetékes szervek nagyra értékelték Novotný elvtárs elkötelezed helytállását, a szocialista mezőgazdaság fellendítésében kifejtett érdemdús tevékenységét, s ennek eredményeként Ján Janovic CSc., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az 50. jubileumát ünneplő Novotný eltvársnak a közelmúltban „A kiváló munkáért“ állami kitüntetést adományozta. Bátran állíthatjuk, hogy a járás az eltelt két ötéves tervidőszakban elért árutermelési szintjével megérdemelten sorakozhatott fel a legjobbak közé, hiszen az 1970—80-as években a legfrisebb tudományos-műszaki ismeretek hasznosításával hetven százalékkal növelték az árutermelés értékét. Az eltelt mozgalmas tíz esztendőben szemesterményekből 83 ezer tonnával termeltek többet, mint például az 1970 előtti hasonló időszakban. Évenként 220 ezer tonna — ideértve a szemes kukoricát is — gabonát szállítanak be a földekről a tárházakba, s a gabonaprogram sikerreviteléért a járás magas állami kitüntetést „Munka Érdemrendet“ kapott, s a CSSZSZK viszonylatában a megtisztelő második helyre került. A sikereket természetesen csak kiváló biológiai minőségű, nagy hozamátlagot biztosító szovjet és hazai nemesítésből származó búzákkal és árpafajtákkal és a dolgozók derekas helytállásával érték el. Novotný elvtárs és munkatársai arra törekednek, hogy a növénytermesztés összpontosítása, szakosítása, tehát belterjesítése pártunk irányvonalának a szellemében a hatékonyság és a minőség szüntelen javítása közepette menjen végbe. Ennek érdekében kapcsolatot teremtettek az MNK-ban a Bábolnai Iparszerü Kukoricatermesztési Rendszer kiváló szakembereivel, s azok közreműködésével 4 gazdaságban — Búcs (Búč), Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove), Keszegfalu (Kameničná), Bátorkeszi (Vojnice) — összesen kétezer hektáron vezették be az iparszerű kukoricatermesztést. Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy a rendszerbe bekapcsolt gazdaságok szemes kukoricatermésátlaga lényegesen jobb, mint a hasonló természeti feltételek között termelő, azonban •a rendszeren kívül álló gazdaságoké. Ez arra ösztönzi a járás vezetőit, hogy 500 hektárral bekapcsolják a rendszerbe a csicsói (Gíčov) szövetkezetét is. A növénytermesztés belterjesítése céljából jelentős szerepet szántak a nagy hatósugarú öntözőrendszer kiépítésének. A járásban ma már 18 ezer hektárra, vagyis a szántó 23 százalékára terjed ki az öntözés. Ennek haszna főleg a takarmány, a zöldség s az ipari növények termesztésében mutatkozik meg. Az öntözésnek is köszönhető, hogy a mezőgazdasági üzemek bőséges tömegtakarmány alapot létesíthettek, mely teljes mértékben fedezi a szarvasmarhák szükségletét. Az öntözésnek köszönhetően jelentősen csökkentették a szántóföldi takarmányok vetésterületét, s a megmaradt területen gabonát termeszthetnek. Novotný elvtárs szerencsés és nagyon hasznos belterjesítő lépésnek tartja a köztes takarmánynövények termesztését is. Ennek is tulajdonítható, hogy a szarvasmarhák ellátásában egyre jobban támaszkodhatnak a minőségi tömegtakarmányokra, amelyek jótékonyan befolyásolják az állatok hasznosságát. A minőség növelésében sokat segítenek a takarmánylisztgvártó berendezések, de a pelletzők meg a farmkörüli legelők is. A növényteremsztést a szemestermények mellett zöldség, szőlő, gvümölcs és íparinövény termesztésére szakosították. Még az előző ötéves tervidőszakban kezdték az új gyümöl- I esősök és szőlők telepítését, s a régiek felújítását. Ezt az igényes munkát a soronlevő öt esztendőben is folytatják. Napirendre kerül például kétszáz hektár csemegeszőlő telepítése is, hogy hazai erőforrásokból elégíthessék ki a fogyasztói piac igényeit. Egy percre sem feledkeztek meg a termőföld szüntelen javításáról és védelméről. Külön dicséretet érdemelnek, hiszen az utóbbi tíz évben a komáromi járásban nem csökkent, hanem inkább gyarapodott a mezőgazdasági szempontból hasznosítható földterület. A növénytermesztés belterjesltésével három fő szempontot tartanak szem előtt: a gabonaprogram minél sikeresebb megvalósítását, a kukoricatermesztés fellendítését, végül az ipari növények magas színvonalú termesztését. Törekvésük végcélja: az önellátottság minél hamarábbi elérése. Már az előző öt évben arra hívták fel a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy gondoskodjanak az olajnövények termesztésének fellendítéséről is. Ez a felhívás termő talajra talált, s azóta évenként 7 ezer 500 hektáron termelik a napraforgót, s ezzel a komáromi járás hazánk legnagyobb napraforgó termesztője lett. Nagy mennyiségű nyersanyagot juttat az étolajiparnak. Az eltelt tíz esztendőben a járás mezőgazdaságának az összpontosítása és szakosítása jelentősen befolyásolta a termelés hatékonyságának az alakulását. A korábbi 44-ről — egyesítéssel — 22-re csökkent a gazdaságok száma, s ezek átlagos területe 2 ezer 600 hektárra növekedett. Elmondható, hogy a gazdaságok állattenyésztése fejlődött a legdinamikusabban. A szarvasmarhalétszám például 23, a sertéslétszám pedig 80 ezerrel lett több, mint az előbbi tíz esztendőben. Fellendült továbbá a baromfitenyésztés és1 a tojástermelés is. A szarvasmarha-állomány hasznossága például IBI, a tojástermelésé pedig 182 százalékos indexet ért el. Az árualapokba 55 millióval több tojást adtak, mint korábban. Arról is az elismerés hangján beszélhetünk, hogy a könnyű épületelemekből készült istállók is jótékonyan befolyásolták az állatok hasznosságát, dinamikus szaporodását. Ebben az évben például 3 ezer 600 liter tejátlag elérésére törekedtek tehenenként, pedig az állomány 35 százaléka még mindig a régi szlovák-tarka fajta, amelynek a hasznossága köztudottan behatárolt. Egy hektár átlagában — a baromfin kívül — 364 kiló Jiűst, mintegy ezer tojást, és 800 liter tejet termelnek, s a hetedik ötéves tervidőszakban búzából 5,5, kukoricából pedig В tonna hektárhozam elérésével számolnak. A tervidőszak végéig a tehenek tejhasznosságát további 80 literrel növelik. Az elmonldottak iól bizonyítják, hogy a komáromi lárás mezőgazdasága a helyenként még előforduló problémák ellenére fejlett, és az országos élvonalhoz tartozik. HOKSZA ISTVÄN