Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-28 / 48. szám
I 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 28. A szovjet tapasztalatok segítik eHttssukat Amikor meglátogattam a trhovištei CSSZB nevet viselő szövetkezetét, ezek a gondolatok foglalkoztattak: nem szabad nagy szavakat használnunk, csak a tények fontosak, a többi már úgyszólván semmi. Semmi? A gyönyörű ősz lombhullatta útjait járván egyre csak az foglalkoztatott, vajon miért is kellene eltitkolni az öröm, a jóérzés hangjait? A kutató, fürkésző embernek talán nem adathat meg a tiszta ég egy darabja? Amikor három évtizeddel ezelőtt Trhovištén megalakult a szövetkezet, nem volt ritkaság a faluban és annak határában az ökrösfogat, sőt többen a teheneket jármolták. Az öregek között is sokan akadtak, akik tavasz- 7 töl őszig a hagyományos bő, hosszú vászongatyában jártak. — ősidők őta kedvezőtlenek itt a természeti feltételek — mondja kissé lehangoltam Ivan Kováč agrármérnök, a közös elnöke. — Rendkívül gyenge a föld termőképessége. Következésképpen a kisebb termésért jóval többet kell dolgoznunk, a kevesebbet nehezebb körülmények közepette jóval drágábban állítjuk elő. A gyakori esőzés hátráltatja a talajművelést, betakarítást, szárazság esetén pedig a csontkemény föld teszi próbára az embereket. A gondok tehát örökösen súlyosak. Am mi már ezt megszoktuk. Természetesnek vesszük, hogy határunkban az átlagosnál gazdagabb termés elérése — kétszeres öröm. A trhovištei szövetkezetesek soha nem tudtak beletörődni kedvezőtlen adottságaikba, s minduntalan a járhatóbb utat keresik, s általában megtalálják az eredményes gazdálkodás ösvényeit. i A szövetkezet elnökét arra kértem, hogy a termelési beszámoló előtt mondjon néhány szót a barátság hétköznapi örömeiről. — Szövetkezetünk tíz éve tart szoros kapcsolatot a kárpáton-túll terűlek uzsgorodi Barátság kolhozával, s szövetkezetünk nyolc éve viseli a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet. Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy megvonjuk munkánk mérlegét. Ma némi büszkeséggel elmondhatom, hogy a jószomszédi viszony odáig fejlődött, hogy írásban rögzítettük, úgy is mondhatnám, törvényesítettük a kölcsönös segítségnyújtást. A két mezőgazdasági üzem közötti kapcsolat fontos eleme az országhatár. Mindez élénkíti, sokszínűvé teszi, igazi emberi kapcsolatokkal gazdagítja a hétköznapi érintkezést, a kialakult formákon kívül újszerű és tartalmas akciókat teremt. Az elmúlt években elsősorban azokkal a tapasztalatokkal Ismerkedtünk meg, amelyeknek alkalmazása hozzájárul a munka hatékonyságának növeléséhez. De sorolhatnánk Itt az emberi kapcsolatokat is. Több mint száz szövetkezeti család tart szoros kapcsolatot. Mostanáig nyolc házasság kötődött a jószomszédi viszony révén. Vagy beszélhetnénk a közös kulturális és sportakciókról és a kölcsönös segítségnyújtásról. A baráti kapcsolatainkról elmondhatom: élő, tartalmas s átszövi a hétköznapokat is, nem szűkül le egy-egy ünnepségre. Az egyenrangúság jegyében zajló együttműködés, ahol az értelmi megoldás mellett döntő tényező az érzelmi kapcsolat. Mindez csak úgy vált lehetővé, hogy az együttműködés igazi tömegmozgalommá vált. Ha Jól emlékszem, barátságunk a mi talajtípusaink művelési módszerének átvételével kezdődött — évekkel ezelőtt. Közösen dolgoztuk ki a komplex talajjavítási tervet, amely ÖRÖk ib okize szovjet: umíővaI 1111111111П1|Ш|||МШ111111111М1111Ш1М1М1Ш1111!111111111М1!1111 korszerű talajművelésből, trágyázásból, növényápolásból és növényvédelemből tevődik össze. — Mondana valamit az elért eredményekről is? — Azzal kezdem, hogy a nagyüzemi szakosítást is barátainkkal közösen dolgoztuk kt, ami a mi feltételeink között — bevált Egyébként 5 ezer 363 hektáron gazdálkodunk, 940 dolgozóval, s mintegy 90 millió korona termelési értéket állíturtk eló. A növénytermelés és az állattenyésztés évi árbevétele fele-fele arányban mozog. Ez idő szerint 3 ezer 500 szarvasmarhát tartunk, melyből 1500 a tehén. Egy forgóban 10 ezer sertésünk van, melyből 1100 az anyakocák száma. — Az elmúlt évben a fejőst átlag meghaladta a 3 ezer 300 litert. Az idén 3 ezer 500 literrel számolunk. Anyakocánként az idén 21 malacszaporulatot terveztünk, s előreláthatólag tervünket teljesítjük. Hasonlóképpen folyik a termelés a növénytermesztésben is, ahol a kenyérgabona, a szemes kukorica, a cukorrépa és a zöldségtermesztésre szakosodtunk. Kenyérnekvalót 2 ezer 200, szemes kukoricát 650, cukorrépát 500, zöldséget pedig 200 hektáron termelünk. Már említettem, hogy a szovjet elvtársak sokat segítenek. El a segtíség a talajelőkészitéssel kezdődik és a betakarítással végződik. A szovjet technológia segítségével tavaly például szemes kukoricából 7 tonnán felüii, cukorrépából pedig 40,3 tonnás átlagot értünk el. A száz hektáros kísérleti parcellán a szemes kukorica hektárhozama 9 tonna volt. A cukorrépa és a szemes kukorica betakarításában speciális kombájnokkal segítenek barátaink. —i Idén az 6 segítségükkel termeltük az összes szemes kukoricát. A hatszoros szovjet Cherson 200-as kombájnnal takarítottuk be a termést. Elmondhatom, hogy a gép jól dolgozik. — Az önök segítsége miben nyilvánul meg? — Sok mindenben. Minden évben segítünk az aratási munkálatoknál. A gyökérzöldség termesztésének nálunk hagyományai vannak, s tapasztalatainkat átadjuk barátainknak. — Milyenek a további célkitűzéseik? — Fő célunk az, hogy tovább növekedjék az együttműködés hatékony sága, s vonzó, érvekkel telt, észre és szívre egyaránt ható, lépések sokasága mélyítse tovább kapcsolatunkat. A szövetkezetünkben működő CSSZBSZ alapszervezetnek több mint ötszáz tagja van. A barátsági hónap alatt tagtoborzást végzünk. Mostanáig több mint száz új tagot szerveztünk. Szeretnénk elérni a 85 százalékos szervezettsége. Még azt szeretném elmondani, hogy november végén a hivatalos látogatásokon kívül baráti, illetve családi látogatásokra is sor kerül. Népes ikultúrcsoportot várunk a baráti kolhozból. A faluba látogatót először a helység külső képe ragadja meg. A szép, korszerű házak, a rendezett és gondozott udvarok önbecsülésről, muntka és rendszeretetről tanúskodnak. Az egymás mellett, sorakozó vaskerítések nem zárják el a kíváncsiskodó elől az udvart, a nyílt tekintetű emberek pedig nem titkolják azt sem, ami kívülről láthatatlan. Szívesen invitálnak házaikba, elbeszélgetnek a világ, a falu és a többszörösen kitüntetett szövetkezet dolgairól, saját örömeikről, gondjaikról. A faluban szót értenek egymással az emberek, s a szorgalmuk mellett leginkább a közösségi érzelmüket emelném ki. Nincs miért szégyenkeznie a lakosságnak. Minden van a faluban: kultúrház, mozi, ifjúsági klub. A bolthálózat és az egyéb szolgáltatás Is jónak mondhatók. A mezőgazdaság szocializálása óta megváltozott az • élet. Ma már korszerű gépekkel dolgoznak a szövetkezetben. Hiába kértem Iván Kováč elnököt, hogy mondjon valamit önmagáról is. О inkább azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyekkel eredményesebbé tették a mezőgazasági nagyüzemi termelést, s nagyra értékelte a szovjet tapasztalatokat, melyek segítik előrehaladásukat. ILLÉS BERTALAN A Kassa (Košice)-vidéke járás városaiban és községeiben — de sok vállalatban és üzemben is — fokozatosan létesülnek agitáciús központok, melyek nagy gondot fordítanak a szemléltető agitáciőra. A jól szervezett agitációs munka eredményeként az emberek megismerkedhetnek az időszerű eseményekkel, a képviselők munkájával, a kiváló dolgozók arcképeivel, a társadalmi szervezetek tevékenységével és a választási programok teljesítésével. Makrancon (Mokrance) például tudatosították, hogy a szemléltető agitáció szerves részét képezi a politikai és a kulturális nevelőmunkának. A szemléltető agitáció színvonaláról tartalmilag a pártszervezet, szervezéséről pedig a művelődési ház vezetője gondoskodik. IVÄN SÁNDOR A felvételen őszvégi társadalmi munkában részt vevő nyugdíjasokat láthatunk. Habár a lelkesedés adott, igyekezetük elismerést érdemlő, a munkaszervezésbe egy kis hiba csúszott: a tüzelőnek való a természetet melengeti, s nem a lakások szobáit Kontár Gyula Megfontolt, ésszerű takarékosság életünk minden területén — ez napjaink egyik alaptörvénye. Takarékosan kell felhasználnunk minden nyersanyagot, energiahordozót, mert ezeknek a létfontosságú alapanyagoknak a rendelkezésünkre álló készletei nem kimerithetetlenek. Tehát ésszerűen, jól kell gazdálkodnunk a meglevő javakkal, hogy biztosíthassuk a folyamatos termelést. Viszont a termelés fokozása, minőségi szintjének emelése közösségi érdek, sürgető társadalmi igény. Ezt a feladatot csakis úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha a rendelkezésünkre álló Nyersanyagokból még több terméket álltunk elő kisebb energiaráfordítással. A kitűzött cél elérésében társadalmunk hathatós támogatásra lelt a legutóbbi esztendőkben egyre terebélyesedő újító és ésszerűsítő mozgalomban. A mozgalom sorkatonái között a feltalálókon és az újítókon ki-Észrevételek, benyomások egy kiállításról vül a komplex racionalizáló brigádok tagjait is megtaláljuk. Igyekezetük több lényeges szempontra irányul: gazdaságosabbá tenni a termelést, csökkenteni a selejt és a hulladék részarányát, új módszerekkel és eljárásokkal jobban értékesíteni népgazdaságunk anyagi forrásait. Az újítók, a feltalálók, az ésszerűsltők tevékenységének eredményeit igyekezett a nagyközönség előtt felvonultatni a Bratáslavában — november 3-től 22-ig — megrendezett Ráció ’81 kiállítás is. Kiállítás anyagában már a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozataiból eredő feladatok teljesítését célzó Igyekezet és a népgazdaság irányítási rendszerének tökéletesítését szorgalmazó intézkedések teljesítésnek néhány eredménye is visszatükröződött. A takarékosság követelménye pedig a legfontosabb kritériumok egyike lett. Ez mindanynyiunik számára kötelező, nélkülözhetetlen feltétel. Hiszen a jó gazda nem akkor kezd takarékoskodni, amikor a szükség erre rákényszeríti, hanem már a bőség idején. Ha a jelenlegi életszínvonalunkat fenn akarjuk tartani, ésszerűen kell gazdálkodnunk a meglevő javakkal és megalkuvás nélkül harcolni kell mindennemű pazarlás ellen. A Ráció ’81 kótszázötvenkilenc kiállítója, 220 kiállítási tárgy és számtalan fénykép, grafikon, műszaki rajz segítségével vonultatta fel a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban tevékenykedő újítók és feltalálók munkájának eredményeit. Hangsúlyozni szükséges, hogy az újítások által népgazdaságunk gyors fejlődéséről ékesszólóan tanúskodik az, hogy a 6. ötéves tervidőszakban bejelentett találmányok száma 6 ezer 695 volt — 2 ezer 436-al több, mint az 5. ötéves tervidőszakban —, a benyújtott újító javaslatok száma pedig 105 ezer 524-el gyarapodva 325 ezer 524-re emelkedett a 6. ötéves tervidőszakban. A gyakorlatban már alkalmazott, a kiállításon bemutatott találmányok és újítások puszta felsorolására egy terjedelmes brosúra sem lenne elég. Az újságcikk terjedelme csupán arra ad lehetőséget, hogy a számos érdekes újítás közül egyet-kettőt ragadjunk ki. A Rovlnkai Mezőgazdasági Technika Kutatóintézetének, valamint a Gép- és Traktorállomások vezérigazgatóságának közös kiállítási részlegén több újdonság ötlött szemünkbe, amelyek a mezőgazdasági szakemberek érdeklődésére is számot tarthatnak. Vladimír Svitek elvtárssal, a gépállomá sok vezérigazgatóságának dolgozójával elbeszélgettünk az itt bemutatott újításokról. örvendetes tényként könyvelhető el, hogy gépállomásainkon és gépjavító műhelyeinkben az újítómozgalom egyre nagyobb sikere két mutathat fel. A mozgalomba több mint 260 feltaláló és újító mellett érdemdús tevékenységet fejt ki a komplex racionalizáló brigádok 26 munkaközössége Is. A szocialista versenyszellem az újítómozgalom motorjaként újabb eredmények elérésére ösztönzi a gépállomások és a gépjavító műhelyek dolgozóit. Az alkatrészhiány és a gépalkatrészek körülményes és költséges előállítása, az elhasználódott, tönkrement alkatrészek megjavítását, felújítását teszi szükségessé. Ezáltal népgazdaságunk jelentős megtakarítást ér el. A felújítás terén gépállomásaink dolgozói jelentős sikereket mutathatnak fel, s ma már az alkatrészfelújítás többféle módszerét alkalmazzák. Különösen az öntvények javításában bevezetett Metalock-technológia alkalmazásával a motorházak, a hengerblokkok, a sebességváltó-szekrények felújításában és javításában értek el megérdemelt sikereket. A gépjármüveken a fékek súrlódóbetétjének ragasztására eddig kemény devizáért vásárolt ragasztót használtak. A gépállomások újítói kifejlesztettek egy újfajta ragasztót, a VEPTOL 80-at, amely a fékbetétek ragasztására kitűnően megfelel, és jelentős devizamegtakarltást eredményez. Most szabadalmaztatják e ragasztó előállítására készített kemencét is. A 7. ötéves tervidőszakunkban a gépállomások vezérigazgatósága feladatául tűzte ki, hogy minden járásban gépellenőrző diagnosztikai állomást létesít, ahol a mezőgazdasági gépeket rendszeresen felülvizsgálják majd. Feladatuk teljesítése érdekében néhány diagnosztikai berendezést maguk fejlesztettek ki, melyek egyikét a kiállításon is bemutatták. A Ráció '81 elsődleges küldetését teljesítve igyekezett népünk alkotó kezdeményezését, feltalálóink és újítóiak tevékenységét bemutatni. Ékesszólóan bizonyította, hogy életünk minden terén akad még sok olyan, amit ésszerű megoldásokkal továbbfejleszthetünk, munkánk eredményességét magasabb szintre emelhetjük a közösség, szocialista társadalmunk javára. О. K.
