Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-28 / 48. szám
I ad Földműn AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI- MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA ШВ1. NOVEMBER 28. 48. szám XXXII. évfolyam Ara 1,- Kis яшвшвввва Mezőgazdaságunk az űi év küszökén Napjainkban, amikor a földkerekségen több mint egy milliárd ember éhezik, vagy rosszul táplált, s amikor az élelmiszerek stratégiai fegyverre váltak, világméretben megnőtt az élelmiszertermelés és a mezőgazdaság fejlesztésének szerepe és jelentősége. Vonatkozik ez a szocialista közösség országaira, s így hazánkra is. Pártunk XIV. kongresszusa nem véletlenül tűzte ki össztársadalmi feladatként az élelmiszerfogyasztás növekedésének a saját termelésünk növekményéből való fedezését és a szemesekből való önellátottság elérését. E feladat helyességét a világban azóta végbement folyamatok egyértelműen igazolták és alátámasztották, s ezért mint а XV., mint pedig а XVI. kongresszus megerősítette és pontosította. Ezek szerint a szemesekből rövid távon, az élelmiszerellátásban pedig fokozatosan önellátottságot kell biztosítani. E hatalmas és az egész társadalom egybehangzód erőfeszítését igénylő célok eléréséhez a í. ötéves terv valamennyi évében rendkívül kedvezőtlenek voltak az éghajlati és időjárási viszonyok. Szinte mind az öt év aszályos esztendő volt, némelyikben emellett a vegetációs idő hőmérsékleti viszonyai is mélyen az ötven éves átlag alatt maradtak. Nem vitás.hogy a kisüzemi gazdálkodás viszonyai között e károsító hatások hosszfi évekre tönkretették volna a mezőgazdaságot. A szocialista nagyüzem feltételei között ez csupán a növekedési ütem lassulását okozta, maga a fejlődés töretlen vonalú maradt. A terméskieséseket a népgazdaság, — bár jelentős áldozatok árán — behozatallal fedezte, s így az állattenyésztés — noha nem sajáttermésü szemesek bázisán — évről-évre ütemesen fejlődött, s eddigi legmagasabb szintjét érte el. Az idei év tervei abból a jogos feltételezésből indultak ki, hogy ennyi szárazság-sújtotta év után a 7. ötéves terv első éve normális időjárású esztendő lesz, amikor a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya helyre áll. Sajnos, mint ismeretes, nem így történt. A kalászosok tenyészidejének döntő szakaszát olyan szaharai időjárás érte. melytől besültek a kalászosok, inegnyomorddott a kukorica és a takarmánynövények is súlyos károsodást szenvedtek. A kalászosok termés-kiesését a kukorica nem pótolta, sőt további kiesésekkel toldotta meg. Nemcsak a szemes-, de a tömegtakarmány-alap is csaknem valamennyi üzemnél veszélybe került Mint tudjuk, a mezőgazdaságot sok egyéb mellett az is jellemzi, hogy a növénytermesztésben történt kiesések a következő év első felében állattenyésztés eredményeinek leromlásában tükröződnek vissza, fgy tehát lényegében az 19B2-es év termelésének növekedési üteme vált kétessé. Noha az elmúlt évek mostoha természeti viszonyai a mezőgazdasági üzemeket rákényszerítették, hogy kialakítsák az erőtakarmányokkal való ésszerű gazdálkodás üzemen belüli szabályait, a jelen feltételek mellett ezek nem elegendőek, és szükségessé válik a takarmányforrások és az állattenyésztés szerkezeti viszonyait újból egybehangolni. A tömegtakarmányok terén a helyzet még bonyolultabb volt. Alapvető hiány a szárazanyag biztosításában jelentkezett, ami még a nyár folyamán azonnali cselekvést tett szükségessé. Miből állottak a foganatosított intézkedések? Elsősorban a megtermett tömegtakarmányok maradéktalan betakarításának biztosításában, beleértve a szalma betakarítását is úgy, hogy a tartósítási, tárolási és felhasználási veszteségek a lehető legkisebbek legyenek. Ugyanez vonatkozott a többi melléktermékre, főleg a kukoricaszárra, répakarajra és répaszeletre is. A fő tartalék azonban a tarlókeverékek vetésében volt. Különösen beváltak az olyan tarlóvetemények, mint a PERKO, mely nem csupán a zöld futószalagot nyújtotta meg. de jelentős mennyiség lesilózását is lehetővé tette. Az idejében eszközölt intézkedések és az üzemek közötti szervezett együttműködés azt eredményezték, hogy az új év küszöbén mezőgazdasági üzemeink döntő többsége tömegtakarmányból elegendő készlettel rendelkezik. Ez az idei év viszonyai mellett nem kis sikernek számít. A szemestakarmányok terén mezőgazdasági üzemeink már évek óta következetesen azt az elvet alkalmazzák, hogy amit lehet tömegtakarmányokkal és egyéb kiegészítő forrásokkal, mint például kafilériai termékekkel, élelmiszeripari hulladékokkal stb- pótolnak. Nagy előnyt jelent, hogy idén az egyes járások már megkapták, hagy milyen fajlagos abrakfogyasztási normák mellett mekkora sertés-, baromfihús, tojás és tejtermelést kell az 1982-es évben és azon belül az első félévben elérni, s ehhez a központi forrásokból mennyi abrakkiutalással számíthatnak. Ezekből az adatokból, no meg a takarmánymérleg adataiból kiszámíthatták, hogy milyen állattenyésztési szerkezet és állományforgő mellett lehel e feladatokat teljesíteni. A logika azt diktálja, hogy ahol a sertésállomány csökkentése elkerülhetetlen, ott e feladatot az egyes üzemek vonatkozásában aszerint kell kijelölni, hogy mennyi abrakfelhasználással állítja elő az egységnyi mennyiségű terméket, mennyi az 1 hektárra eső sertéshústermelése és abraksziikségleté nek mekkora hányadát fedezi saját termésből. A másik körülmény, ami az idei év második felének tevékenységét befolyásolja és közvetlenül kihat az 1982-es év, sőt az ötéves terv további éveinek terveire, az az energiahordozókkal való gazdálkodás megszigorf tása. az árak emelése és a felhasználási keret túliépé séért fizetendő büntetések. A megváltozott termelési feltételek mellett 1982 re nézve gyökeresen megváltoznak a közgazdasági feltételek is. A CSKP Központi Bizottságának 4. és az SZLKP novemberi ülése jóváhagyta a tervszerű irányítás töké létesítésének 1982. január 1-től érvényes szabályzatát. Dolgozóink erről a napisajtóból már értesültek. Érdekes módon a legtöbb ember az irányítási rendszer tökéletesítésére hozott intézkedések lényegét a felvásárlási árak módosításában és a különböző árpótlékok alkalmazásában látja. Ez távolról sincs így. Valójában egy egymással logikai összefüggésben álló intézkedések egész rendszeréről van szó, mely gyökeres változásokat hoz a termelésben, a közgazdasági szabályokban, a hitel és kamatrendszerben, a beruházások, a műszaki haladás, valamint a munkaerőgazdálkodás és az anyagi érdekeltség előírásaiban, — mindezt a mezőgazdasági termelés közgazdasági feltételrendszerének hatékony javítása céljából. A tervezés terén mind a vállalat feletti, mind a vállalati szférában döntő változások történnek. Most végre szervezetileg is biztosítva lesz, hogy a mezőgazdasági termelésért nemcsak a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági tárca visel felelősséget, hanem az úgynevezett mezőgazdasági ipari komplexum valamennyi láncszeme és azok irányító szervei is. Országos és szlovákiai szinten a mezőgazdaság tervfeladatai egyeztetve vannak mindazon tárcák terveivel, melyek a mezőgazdaságnak szállítói, vagy vevői. Ezzel jogossá válik az a következtetés, hogy a mezőgazdasági feladatok fedezve vannak a többi ágazatok terveiben mind a termelési szükségletek szállítása, mind pedig a termények és termékek értékesítése tekintetében. Ezzel az eddigi tervezési eljárás igen érzékeny fogyatékossága nyer orvoslást. A mezőgazdasági tárcán belüli tervezés ugyancsak gyökeres minőségi átalakuláson megy keresztül: az állami terv kötelező hatállyal a felvásárlási feladatok közül csak a gabona és a vágóállat felvásárlását írja elő. E két feladatot a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok legfeljebb összesen három további feladattal egészíthetik ki. A társadalmi szükségletek többi összetevőjét, a cukorrépa, az olajosok, a len, a zöldség, a gyümölcs, a dohány, a mák, a tej és a tojás eladását a mezőgazdasági üzemek és a jogosított felvásárló szervek közvetlen szerződéskötéssel határozzák meg. Nem kétséges, hogy ezzel a mezőgazdasági üzemek önálló cselekvési területe nagy mértékben megnő, de megnő az üzemszerkezet alakításának helyességéért viselt felelősségük is. Az anyagi-műszaki ellátás tervezésében jelentős előre lépés, hogy az Üzemek a tervfeladatokkal egyidejűleg megkapják a központi takarmányalapból való kiutalást, a takarmánytápok és az energiafelhasználás limitjét. A beruházások tekintetében nagy horderejű intézkedés, hogy az apró beruházások értékhatárát az eddigi 2 millió korona költségvetés értékhatárról, 5 millió koronára emelték, minek következtében igen sok beruházásnak könnyebbé vált és leegyszerűsödött azi engedélyezési eljárása. Ezen kívül az 5 millió koronás költségvetési értékhatárt meg nein haladó mezei út-, víztároló-, halastó-, trágyatelep-, silótér építést a különleges mezőgazdasági beruházások csoportjába sorolták át, és így ezek is élvezni fogják azokat a könnyítéseket, melyeket eddig csak a gyümölcs-, a szőlő- és a komlótelepítések élveztek. A pénzügyi tervet illetően az üzemek tájékoztatást kapnak az ötéves terv közgazdasági feltételeiről, megkapják az állami költségvetéssel való kapcsolataik kötelező limitjeit — a dotációkat és a szubvenciókat — az állami vállalatok emellett azt a mutatót is, hogy az összköltség a teljesítmények és a rendkívüli hnzamok értékéből mekkora hányadot tehetnek. Tájékoztatásképpen közlik velük a kiegészítő árjellegű juttatásokat, a differenciális árpótlékot, prémiumokat, felárakat. A vállalati tervek stabilitását nagyban eiósegiti, hogy az ötéves terv egyes tárgyévekre vonatkozóan nem lesz változtatva, az egyes évekre nem lesznek külön szétírások, hanem azokat az ötéves terv vonatkozó adatai tartalmazzák. Ami az 1982-től érvénybe lépő közgazdasági szabályokat illeti,'a legfőbb jellemző az, hogy az eddigi módosításoktól eltérően a jelen esetben nemcsak az eszközök átcsoportosításáról van szó, hanem az állami költségvetésből megközelítőleg 3 milliárd koronás eszköztöhbiet fog rendelkezésre állni. Az újonnan jóváhagyott áremelések, árpótlékok és térítések egyrészt kiegyenlítik azt a termelési költségtöbbletet, melyet a hikarménytápok eladási érának 15,6 százalékos emelése. a nagykereskedelmi árak már végrehajtott módosítása és az energiahordozók drágulása okozott, másrészt az eszközök átcsoportosításával és a költségvetési eszköztöbbletből a felvásárlási árak emelésével javítják aznn termékek jövedelmezőségét, melyek termelésének nőve lése társadalmilag szükséges. Ilyen főleg a burgonya, a cukorrépa és a primőr-zöldség, az állattenyésztésben pedig a marhahús. A fetvásrlási árak emelése — koronában — tonnánként a következő: korai burgonya 250, kései burgonya 332, ipari burgonya 170. rozs, zab, kukorica 150, rostlen 400, legmag 200, cukorrépa 30, cikó(Folytatás a 2. oldalon) Az őszi munkák befejeztével megkezdődött a gépek javítása. Gépjavító műhelyeinkben ütemesen dolgoznak, hogy a tavaszi munkák kezdésekor minden gép készen álljon Fotó: CSTK Konkrét intézkedésekkel rugalmasan reagálni a CSKP KB 4. ülésének határozataira, valamennyi gazdaságnak elsőrendű feladata. A több mint nyolcezerháromszáz hektárnyi területen gazdálkodó Diószegi (Sládkovičovo) Megtermelő Állami Gazdaság vezetősége teljes mértékben tudatosította ennek népgazdasági jelentőségét. A gazdaság a szántóterület 46 százalékán vetőmagot, s szaporítóanyagot terme), s jelentős szarvasmarha-állományt — száz hektárra számítva 81 darabot — tart, s így a biológiai anyag előállítása mellett a lakosság élelmiszerellátásában is nagyban részesedik. — Vetőmagot búzából 3 ezer, árpából 2 ezer 500, kukoricából 1300, cukorrépából 300, lucernából pedig 80 tonnát termelünk, hogy csak a legfontosabbakat említsem — mondotta Jurík Ján termelési igazgatóhelyettes. — Elsőrendű feladatnak tekintjük a vetőmag és a szaporítóanyag termelésének minőségi javítását. Hiszen ez nagymértékben befolyásolja a többi gazdaság eredményeit is. A belterjesító tényezők hatékony érvényesítésével el akarjuk érni azt, hogy a vetőmagok kilencven százaléka — az eddigi nyolcvanról — az első minő ségi osztályba kerüljön. Fokozott gondot fordítunk az agrotechnika további tökéletesítésére, a szelekció minőségi javítására, a vegyszerezés, főleg a gyomirtás hatékonyságának növelésére, valamint az öntözőberendezések maximális kihasználására. Említést érdemel, hogy a jövőben növeljük a hüvelyesek és az évelő takarmánynövények — például a Hyso — vetőmagjának termelését. Az eddiginél még nagyobb mértékben érvényesítjük a bevált termelési módszereket, a haladó tudományos műszaki ismereteket. Hogy csak egy példát említsek: A cukorrépa vetőmagjának termesztésében az idén — a feketenyéki (Čierna Voda) részlegünkön — igen jő eredményt értünk el a nyári vetéssel. A hagyományos módszerhez viszonyítva hat mázsával nagyobb vetőmag hozamot értünk el hektáronként, ami 18 ezer korona többlettermelést jelentett. A bevált tapasztalat révén idén a cukorrépa nyári vetését 220 hektáron végeztük el. Az agrotechnikában fokozzuk az istállőtrágya kezelését, mivel sok múlik a minőségen. Évente tízezer tonna istállőtrágyát termelünk, ami lehetővé teszi a szántóterület 25 százalékának szerves trágyázását. A minőség javítása érdekében — ahol még bőven akadnak tartalékok — állandó jellegű tárolóhelyeket építünk, s külön csoportot létesítünk a trágya kezelésére, valamint a na'jgy teljesítményű gépek karbantartására. Külön intézkedéseket foganatosítottunk az öntözőberendezések maximé lis kihasználása érdekében. Jelenleg a szántóterületünk ötven százaléka öntözhető, jövőre tovább bővítjük az öntözhető, területet három nagykapacitású Fregat típusú öntözőberendezés üzemeltetésével. Minden gazdasági részlegen egy műszaki dolgozó felel majd az öntözőberendezések zavarmentes üzemeltetéséért. Minden feltételt megteremtünk ahhoz, hogy szükség esetén az öntözőberendezések két, sőt három műszakban üzemeljenek. Az intézkedések rangsorában megkülönböztetett helyen ^szerepel a megfelelő takarmányalap biztosítása. Már a múltban a növénytermesztés szerkezetét úgy módosítottuk, hogy kellő mennyiségű tömegtakarmányt termeljünk. Emellett jelentősen csökkentettük a betakarítási és a tárolási veszteségeket. Az ésszerű takarmánygazdálkodásnak köszönve kétezer tonnával csökkenthettük az erőtakarmányok évi fogyasztását. A következő években a tömegtakarrilány-termelés energiaszükségletének csökkentésére összpontosítjuk figyelmünket. Tehát energiatakarékos technológiákat és berendezéseket alkalmazunk. A szénakészítésnél áttértünk a hideglevegős (Folytatás a 2. oldalon) < Előtérben a minőség és a hatékonyság
