Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-28 / 48. szám

I ad Földműn AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI- MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA ШВ1. NOVEMBER 28. 48. szám XXXII. évfolyam Ara 1,- Kis яшвшвввва Mezőgazdaságunk az űi év küszökén Napjainkban, amikor a földkerekségen több mint egy milliárd ember éhezik, vagy rosszul táplált, s amikor az élelmiszerek stratégiai fegyverre váltak, világméret­ben megnőtt az élelmiszertermelés és a mezőgazdaság fejlesztésének szerepe és jelentősége. Vonatkozik ez a szocialista közösség országaira, s így hazánkra is. Pár­tunk XIV. kongresszusa nem véletlenül tűzte ki össz­társadalmi feladatként az élelmiszerfogyasztás növeke­désének a saját termelésünk növekményéből való fede­zését és a szemesekből való önellátottság elérését. E feladat helyességét a világban azóta végbement fo­lyamatok egyértelműen igazolták és alátámasztották, s ezért mint а XV., mint pedig а XVI. kongresszus meg­erősítette és pontosította. Ezek szerint a szemesekből rövid távon, az élelmiszerellátásban pedig fokozatosan önellátottságot kell biztosítani. E hatalmas és az egész társadalom egybehangzód erőfeszítését igénylő célok eléréséhez a í. ötéves terv valamennyi évében rendkívül kedvezőtlenek voltak az éghajlati és időjárási viszonyok. Szinte mind az öt év aszályos esztendő volt, némelyikben emellett a vegetá­ciós idő hőmérsékleti viszonyai is mélyen az ötven éves átlag alatt maradtak. Nem vitás.hogy a kisüzemi gaz­dálkodás viszonyai között e károsító hatások hosszfi évekre tönkretették volna a mezőgazdaságot. A szocia­lista nagyüzem feltételei között ez csupán a növekedési ütem lassulását okozta, maga a fejlődés töretlen vo­nalú maradt. A terméskieséseket a népgazdaság, — bár jelentős áldozatok árán — behozatallal fedezte, s így az állattenyésztés — noha nem sajáttermésü sze­mesek bázisán — évről-évre ütemesen fejlődött, s ed­digi legmagasabb szintjét érte el. Az idei év tervei abból a jogos feltételezésből indul­tak ki, hogy ennyi szárazság-sújtotta év után a 7. öt­éves terv első éve normális időjárású esztendő lesz, amikor a növénytermesztés és az állattenyésztés egyen­súlya helyre áll. Sajnos, mint ismeretes, nem így tör­tént. A kalászosok tenyészidejének döntő szakaszát olyan szaharai időjárás érte. melytől besültek a kalá­szosok, inegnyomorddott a kukorica és a takarmány­­növények is súlyos károsodást szenvedtek. A kalászosok termés-kiesését a kukorica nem pótolta, sőt további ki­esésekkel toldotta meg. Nemcsak a szemes-, de a tö­­megtakarmány-alap is csaknem valamennyi üzemnél ve­szélybe került Mint tudjuk, a mezőgazdaságot sok egyéb mellett az is jellemzi, hogy a növénytermesztés­ben történt kiesések a következő év első felében állat­­tenyésztés eredményeinek leromlásában tükröződnek vissza, fgy tehát lényegében az 19B2-es év termelésének növekedési üteme vált kétessé. Noha az elmúlt évek mostoha természeti viszonyai a mezőgazdasági üzeme­ket rákényszerítették, hogy kialakítsák az erőtakarmá­nyokkal való ésszerű gazdálkodás üzemen belüli sza­bályait, a jelen feltételek mellett ezek nem elegendőek, és szükségessé válik a takarmányforrások és az állat­tenyésztés szerkezeti viszonyait újból egybehangolni. A tömegtakarmányok terén a helyzet még bonyolultabb volt. Alapvető hiány a szárazanyag biztosításában je­lentkezett, ami még a nyár folyamán azonnali cselek­vést tett szükségessé. Miből állottak a foganatosított intézkedések? Első­sorban a megtermett tömegtakarmányok maradéktalan betakarításának biztosításában, beleértve a szalma be­takarítását is úgy, hogy a tartósítási, tárolási és fel­használási veszteségek a lehető legkisebbek legyenek. Ugyanez vonatkozott a többi melléktermékre, főleg a kukoricaszárra, répakarajra és répaszeletre is. A fő tar­talék azonban a tarlókeverékek vetésében volt. Különö­sen beváltak az olyan tarlóvetemények, mint a PERKO, mely nem csupán a zöld futószalagot nyújtotta meg. de jelentős mennyiség lesilózását is lehetővé tette. Az ide­jében eszközölt intézkedések és az üzemek közötti szer­vezett együttműködés azt eredményezték, hogy az új év küszöbén mezőgazdasági üzemeink döntő többsége tö­­megtakarmányból elegendő készlettel rendelkezik. Ez az idei év viszonyai mellett nem kis sikernek számít. A szemestakarmányok terén mezőgazdasági üzemeink már évek óta következetesen azt az elvet alkalmazzák, hogy amit lehet tömegtakarmányokkal és egyéb kiegé­szítő forrásokkal, mint például kafilériai termékekkel, élelmiszeripari hulladékokkal stb- pótolnak. Nagy előnyt jelent, hogy idén az egyes járások már megkapták, hagy milyen fajlagos abrakfogyasztási normák mellett mekkora sertés-, baromfihús, tojás és tejtermelést kell az 1982-es évben és azon belül az első félévben elérni, s ehhez a központi forrásokból mennyi abrakkiutalással számíthatnak. Ezekből az adatokból, no meg a takar­mánymérleg adataiból kiszámíthatták, hogy milyen ál­lattenyésztési szerkezet és állományforgő mellett lehel e feladatokat teljesíteni. A logika azt diktálja, hogy ahol a sertésállomány csökkentése elkerülhetetlen, ott e feladatot az egyes üzemek vonatkozásában aszerint kell kijelölni, hogy mennyi abrakfelhasználással állítja elő az egységnyi mennyiségű terméket, mennyi az 1 hektárra eső sertéshústermelése és abraksziikségleté nek mekkora hányadát fedezi saját termésből. A másik körülmény, ami az idei év második felének tevékenységét befolyásolja és közvetlenül kihat az 1982-es év, sőt az ötéves terv további éveinek terveire, az az energiahordozókkal való gazdálkodás megszigorf tása. az árak emelése és a felhasználási keret túliépé séért fizetendő büntetések. A megváltozott termelési feltételek mellett 1982 re nézve gyökeresen megváltoznak a közgazdasági feltéte­lek is. A CSKP Központi Bizottságának 4. és az SZLKP novemberi ülése jóváhagyta a tervszerű irányítás töké létesítésének 1982. január 1-től érvényes szabályzatát. Dolgozóink erről a napisajtóból már értesültek. Érdekes módon a legtöbb ember az irányítási rendszer tökélete­sítésére hozott intézkedések lényegét a felvásárlási árak módosításában és a különböző árpótlékok alkal­mazásában látja. Ez távolról sincs így. Valójában egy egymással logikai összefüggésben álló intézkedések egész rendszeréről van szó, mely gyökeres változásokat hoz a termelésben, a közgazdasági szabályokban, a hitel és kamatrendszerben, a beruházások, a műszaki haladás, valamint a munkaerőgazdálkodás és az anyagi érdekeltség előírásaiban, — mindezt a mezőgazdasági termelés közgazdasági feltételrendszerének hatékony javítása céljából. A tervezés terén mind a vállalat feletti, mind a vál­lalati szférában döntő változások történnek. Most végre szervezetileg is biztosítva lesz, hogy a mezőgazdasági termelésért nemcsak a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági tárca visel felelősséget, hanem az úgy­nevezett mezőgazdasági ipari komplexum valamennyi láncszeme és azok irányító szervei is. Országos és szlo­vákiai szinten a mezőgazdaság tervfeladatai egyeztetve vannak mindazon tárcák terveivel, melyek a mezőgaz­daságnak szállítói, vagy vevői. Ezzel jogossá válik az a következtetés, hogy a mezőgazdasági feladatok fedez­ve vannak a többi ágazatok terveiben mind a termelési szükségletek szállítása, mind pedig a termények és ter­mékek értékesítése tekintetében. Ezzel az eddigi terve­zési eljárás igen érzékeny fogyatékossága nyer orvos­lást. A mezőgazdasági tárcán belüli tervezés ugyancsak gyökeres minőségi átalakuláson megy keresztül: az ál­lami terv kötelező hatállyal a felvásárlási feladatok közül csak a gabona és a vágóállat felvásárlását írja elő. E két feladatot a kerületi és a járási mezőgazda­­sági igazgatóságok legfeljebb összesen három további feladattal egészíthetik ki. A társadalmi szükségletek többi összetevőjét, a cukorrépa, az olajosok, a len, a zöldség, a gyümölcs, a dohány, a mák, a tej és a tojás eladását a mezőgazdasági üzemek és a jogosított felvásárló szervek közvetlen szerződéskötéssel határoz­zák meg. Nem kétséges, hogy ezzel a mezőgazdasági üzemek önálló cselekvési területe nagy mértékben megnő, de megnő az üzemszerkezet alakításának he­lyességéért viselt felelősségük is. Az anyagi-műszaki ellátás tervezésében jelentős előre lépés, hogy az Üzemek a tervfeladatokkal egyidejűleg megkapják a központi takarmányalapból való kiutalást, a takarmánytápok és az energiafelhasználás limitjét. A beruházások tekintetében nagy horderejű intézke­dés, hogy az apró beruházások értékhatárát az eddigi 2 millió korona költségvetés értékhatárról, 5 millió ko­ronára emelték, minek következtében igen sok beruhá­zásnak könnyebbé vált és leegyszerűsödött azi engedé­lyezési eljárása. Ezen kívül az 5 millió koronás költség­­vetési értékhatárt meg nein haladó mezei út-, víztároló-, halastó-, trágyatelep-, silótér építést a különleges mező­gazdasági beruházások csoportjába sorolták át, és így ezek is élvezni fogják azokat a könnyítéseket, melyeket eddig csak a gyümölcs-, a szőlő- és a komlótelepítések élveztek. A pénzügyi tervet illetően az üzemek tájékoztatást kapnak az ötéves terv közgazdasági feltételeiről, meg­kapják az állami költségvetéssel való kapcsolataik kö­telező limitjeit — a dotációkat és a szubvenciókat — az állami vállalatok emellett azt a mutatót is, hogy az összköltség a teljesítmények és a rendkívüli hnzamok értékéből mekkora hányadot tehetnek. Tájékoztatáskép­pen közlik velük a kiegészítő árjellegű juttatásokat, a differenciális árpótlékot, prémiumokat, felárakat. A vállalati tervek stabilitását nagyban eiósegiti, hogy az ötéves terv egyes tárgyévekre vonatkozóan nem lesz változtatva, az egyes évekre nem lesznek külön szét­­írások, hanem azokat az ötéves terv vonatkozó adatai tartalmazzák. Ami az 1982-től érvénybe lépő közgazdasági szabá­lyokat illeti,'a legfőbb jellemző az, hogy az eddigi mó­dosításoktól eltérően a jelen esetben nemcsak az esz­közök átcsoportosításáról van szó, hanem az állami költségvetésből megközelítőleg 3 milliárd koronás esz­­köztöhbiet fog rendelkezésre állni. Az újonnan jóváha­gyott áremelések, árpótlékok és térítések egyrészt ki­egyenlítik azt a termelési költségtöbbletet, melyet a hikarménytápok eladási érának 15,6 százalékos emelése. a nagykereskedelmi árak már végrehajtott módosítása és az energiahordozók drágulása okozott, másrészt az eszközök átcsoportosításával és a költségvetési eszköz­­többletből a felvásárlási árak emelésével javítják aznn termékek jövedelmezőségét, melyek termelésének nőve lése társadalmilag szükséges. Ilyen főleg a burgonya, a cukorrépa és a primőr-zöldség, az állattenyésztésben pedig a marhahús. A fetvásrlási árak emelése — koro­nában — tonnánként a következő: korai burgonya 250, kései burgonya 332, ipari burgonya 170. rozs, zab, ku­korica 150, rostlen 400, legmag 200, cukorrépa 30, cikó­(Folytatás a 2. oldalon) Az őszi munkák befejeztével megkezdődött a gépek javítása. Gépjavító műhelyeinkben ütemesen dolgoznak, hogy a tavaszi munkák kezdésekor minden gép készen álljon Fotó: CSTK Konkrét intézkedésekkel rugalma­san reagálni a CSKP KB 4. ülésének határozataira, valamennyi gazdaság­nak elsőrendű feladata. A több mint nyolcezerháromszáz hektárnyi terüle­ten gazdálkodó Diószegi (Sládkovičo­vo) Megtermelő Állami Gazdaság ve­zetősége teljes mértékben tudatosí­totta ennek népgazdasági jelentősé­gét. A gazdaság a szántóterület 46 százalékán vetőmagot, s szaporító­anyagot terme), s jelentős szarvas­marha-állományt — száz hektárra számítva 81 darabot — tart, s így a biológiai anyag előállítása mellett a lakosság élelmiszerellátásában is nagyban részesedik. — Vetőmagot búzából 3 ezer, árpá­ból 2 ezer 500, kukoricából 1300, cu­korrépából 300, lucernából pedig 80 tonnát termelünk, hogy csak a leg­fontosabbakat említsem — mondotta Jurík Ján termelési igazgatóhelyet­tes. — Elsőrendű feladatnak tekintjük a vetőmag és a szaporítóanyag ter­melésének minőségi javítását. Hiszen ez nagymértékben befolyásolja a töb­bi gazdaság eredményeit is. A belter­­jesító tényezők hatékony érvényesí­tésével el akarjuk érni azt, hogy a vetőmagok kilencven százaléka — az eddigi nyolcvanról — az első minő ségi osztályba kerüljön. Fokozott gondot fordítunk az agrotechnika to­vábbi tökéletesítésére, a szelekció minőségi javítására, a vegyszerezés, főleg a gyomirtás hatékonyságának növelésére, valamint az öntözőberen­dezések maximális kihasználására. Említést érdemel, hogy a jövőben nö­veljük a hüvelyesek és az évelő ta­karmánynövények — például a Hyso — vetőmagjának termelését. Az eddiginél még nagyobb mérték­ben érvényesítjük a bevált termelési módszereket, a haladó tudományos műszaki ismereteket. Hogy csak egy példát említsek: A cukorrépa vető­magjának termesztésében az idén — a feketenyéki (Čierna Voda) részle­günkön — igen jő eredményt értünk el a nyári vetéssel. A hagyományos módszerhez viszonyítva hat mázsával nagyobb vetőmag hozamot értünk el hektáronként, ami 18 ezer korona többlettermelést jelentett. A bevált tapasztalat révén idén a cukorrépa nyári vetését 220 hektáron végeztük el. Az agrotechnikában fokozzuk az is­­tállőtrágya kezelését, mivel sok mú­lik a minőségen. Évente tízezer tonna istállőtrágyát termelünk, ami lehe­tővé teszi a szántóterület 25 százalé­kának szerves trágyázását. A minőség javítása érdekében — ahol még bő­ven akadnak tartalékok — állandó jellegű tárolóhelyeket építünk, s kü­lön csoportot létesítünk a trágya ke­zelésére, valamint a na'jgy teljesítmé­nyű gépek karbantartására. Külön intézkedéseket foganatosítot­tunk az öntözőberendezések maximé lis kihasználása érdekében. Jelenleg a szántóterületünk ötven százaléka öntözhető, jövőre tovább bővítjük az öntözhető, területet három nagykapa­citású Fregat típusú öntözőberende­zés üzemeltetésével. Minden gazda­sági részlegen egy műszaki dolgozó felel majd az öntözőberendezések za­varmentes üzemeltetéséért. Minden feltételt megteremtünk ahhoz, hogy szükség esetén az öntözőberendezé­sek két, sőt három műszakban üze­meljenek. Az intézkedések rangsorában meg­különböztetett helyen ^szerepel a megfelelő takarmányalap biztosítása. Már a múltban a növénytermesztés szerkezetét úgy módosítottuk, hogy kellő mennyiségű tömegtakarmányt termeljünk. Emellett jelentősen csök­kentettük a betakarítási és a tárolási veszteségeket. Az ésszerű takarmány­­gazdálkodásnak köszönve kétezer tonnával csökkenthettük az erőtakar­mányok évi fogyasztását. A következő években a tömegtakarrilány-termelés energiaszükségletének csökkentésére összpontosítjuk figyelmünket. Tehát energiatakarékos technológiákat és berendezéseket alkalmazunk. A széna­­készítésnél áttértünk a hideglevegős (Folytatás a 2. oldalon) < Előtérben a minőség és a hatékonyság

Next

/
Oldalképek
Tartalom