Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-28 / 48. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 28 Előtérben a minőség és a hatékonyság 2 Mezőgazdaságunk (Folytatás az 1. oldalról) ria 300, komló 3000, dohány 1300, marhahús átlagban kilónként 2,39, vágósertés 1,50, vágóbirka 2, birkasajt 3,42, gyapjú 5,23, brojler csibe és pulyka 2, lúd 3,2, kacsa 1,50, tojás 1,20, méz 10, a tej literenként 0,5 korona. Némely termék esetében egyidejűleg megszűnik az eddig érvényben volt prémium. Az egyik legjelentősebb vállalkozás az árutermelés-növekményi prémium bevezetése, mely az előző három évi mezőgazdasági árbevételek átlagával szemben elért növekmény összegének 30 százaléka, melyből 30 százalék a jutalmazási alapba helyezhető, és az anyagi érdekeltség fokozására használható fel. Ez a szabályzóeszköz elsősorban az eddig gyengén gazdálkodókat hivatott fokozottan ösztönözni, mert az élenjárók az eddig elért magas árutermelési szinttel szemben a fennálló bonyolult feltételek mellett szerényebb növekedést tudnak biztosítani. Az új szabályozás fenntartja a differenciális árpótlékok ismert intézményét a hátrányos termelőhelyi adottságok következményeinek kiegyenlítésére, de az egyes termékek beszámítási módját jelentősen módosítja. A harmadik területkör, melyet az irányítás tökéletesítését szolgáló intézkedések érintenek, az a munkaerő stabilizálása és a jutalmazási rendszer. Az új szabályozás az állami szektorban fenntartja a kéttényezős szabályzás elvét, vagyis az alap-bérrésznek a teljesítmények függvényében, az ösztönző-bérrésznek pedig a nyereség függvényében történő alakítását, elismerve egyidejűleg a kedvezőtlen időjárás okozta többletbérköltségeket és a talajjavítással kapcsolatos munkabéreket. Ezzel szemben a szövetkezeteknél mind az atap-bérrész, mind az öntönző-bérrész az összteljesítmény függvényében alakul. Az összteljesítmények növekedésének minden százaléka után a felhasználható bértömeg 0,7 szorzószámmal emelkedik, függetlenül attól, hogy az illető szövetkezetben milyen az átlagkeresetek szintje. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a teljesítmények növekedése alapján az élenjáró üzemek is arányos bérfejlesztést érhessenek el. Az új szabályozás mindkét szektorban növeli az ösztönző-bérrend szerepét és jelentőségét, — éspedig nemcsak azáltal, hogy az árutermelés-növekményi prémium 30 százalékát a jutalmazási alapba utalja, de a különböző megtakarítások és gazdaságosságjdvítás, érdemek szerinti premizálásának hangsúlyozásával is. Külön figyelmet szentel a hosszútávú eredményjavításokra, és az átlag alatti eredményekkel gazdálkodó üzemek fejlesztésére. Ezekben az esetekben mód nyílik a vezetők prémiumszintjének 50 százalékra való felemelésére, illetve a tartósan lemaradó üzemekben az 5 éves tervidőszak egészére nézve elért felemelkedéséért 60 ezer koronáig terjedő egyéni jutalom folyósítására. Az új intézkedések alapvető célkitűzése az egyéni és a kollektív teljesítmények és eredmények hatékony ösztönzése és az az új év küszöbén anyagi érdekeltség elmélyítése. Éppen ezért újra előtérbe kerül az üzemen belüli önálló elszámolási rendszer széleskörű alkalmazása, ha mindjárt csupán egyszerűsített formákban is. A döntő kérdés ugyanis nem az, lrogy az egyes munkahelyek gazdasági központként, vagy költségközpontként vannak-e megszervezve hanem az, hogy hitelesen mérhetők-e az egyes dolgozók és az egyes kollektívák teljesítményei és elért gazdasági eredményei, különösen pedig a megtakarítások. Ha igen, úgy a dolgozókat ebben közvetlenül anyagilag érdekeltté kell tenni, függetlenül attól, milyen eivek szerint van munkahelyük megszervezve. Az irányítási rendszer módosításának lényege a nagyobb hatékonyság biztosítása. Közvetve, vagy közvetlenül ezt szolgálja valamennyi intézkedés, ekár a tervezés, akár a közgazdasági szabályzás, akár a bér- és munkaügy területét érinti. Ennek érdekében növeli a vállalati önállóság és döntési jog kereteit, csökkenti a tervutasításokra való támaszkodás méreteit, közgazdasági eszközökkel irányítja a vállalati tevékenységet és összhangot teremt a társadalmi érdek, a vállalati érdek és a dolgozók egyéni érdekei között. Az új szabályozás bár előtérbe állítja a lemaradó és az átlag alatti szinten gazdálkodó üzemek felemelkedését és azt széles körű intézkedésekkel támasztja alá, nem feledkezik meg az élenjáró üzemek további fejlődésének biztosításáról sem. A felvásárlási árak emelésének előnyeiből az egyes vállalatok árutermelésük terjedelme szerint részesednek és eszerint kapják a termelési költségek emelkedésének ellensúlyozását is. Az árutermelés növelésében elért eredmények közvetlenül kihatnak a jutalmazási alap növelésére és a szociális-kulturális szükségletek alapjának juttatásaira is. Az intézkedések messzemenően figyelembe veszik a mezőgazdaság sajátos jellegét és igéyeit: a népgazdaság többi ágazatától eltérően fenntartják az összteljesítmény mutatóját mint a bérszabályozás legfőbb alapját, beleszámítva a rendkívüli hozamokat is. A „saját tiszta teljesítmény“ mutatójának alkalmazása ugyanis azt a versenyt rejtette volna magában, hogy az üzemek esetleg károsan csökkentették volna azon anyagi ráfordításaik összegét, (pl. a műtrágya felhasználást), melyek elvonása pillanatnyilag ugyan nem mutatkozott volna meg szükségképpen, de hosszabb távon feltétlenül a belterjesség csökkenését vonta volna maga után. Ezenkívül az üzemek többsége nem rendelkezik olyan terjedelmű tartalékalappal, mely az egyes évek közötti ingadozásokat kitudná egyenlíteni. Az új tervév megkezdésétől már csak alig pár hét választ el bennünket. A folyó évre vonatkozólag lényegében már minden eldőlt, csak a tanulságok levonása és a jövő év minél jobb megalapozása van hátra. A feltételek, melyek között e feladatot teljesítenünk kell, sok tekintetben teljesen újak, s lényegében két csoportra oszthatók: azokra, melyek a termelés szakaszán az abrakhiány és a naftahiány következményeit rövidtávon hivatottak megoldani, és azokra, melyek az új dologi és közgazdasági feltételek között kell, hogy az ütemes fejlesztést biztosítsák. Az előbbieknek, vagyis a sertésállomány és az abraktakarmányok közötti egyensúly megteremtésének, valamint a naftával való zsugorított gazdálkodás biztosításának lényegében még ebben az évben meg keli történni. Helyesen jártak el azok az üzemek, melyek a rendelkezésre áiió tömegtakarmányokat elosztották az egyes istállók között és felosztották azokat hónapokra, dekádokra vagy hetekre, hogy az új termésig kitartsanak. Ugyanez vonatkozik azokra az üzemekre is, melyek elvégezték a géppark felülvizsgálatát az egyes gépek fogyasztásának és teljesítményeinek szembesítésével és kizárták az üzemeltetésből azokat a gépeket, melyek üzemeltetése gazdaságtalan volt, s helyettesítésüket a gazdaságosan üzemelő gépek több műszakos üzemeltetésével oldották meg. A hosszútávú intézkedések sorában a fő feladat — mint azt a 4. plénum is kiemelte — a növénytermesztés é^ az állattenyésztés egyensúlyának mielőbbi megteremtése a növénytermesztés szerkezetének és hozamviszonyainak jelentős javítása útján. Nem titok, hogy az adott új feltételek között az egyes üzemek közgazdasági eredményei döntő mértékben attól fognak függeni, hogy milyen lesz a növénytermesztés, mennyire alkalmazkodik az új szabályzórendszerhez, s mennyire lesz összhangban az állattenyésztés indokolt takarmányszükségletével. Ezek a követelmények zömében dologi jellegű feladatok, teljesítésük azonban döntő mértékben az emberi tényezőktől, a dolgozók hozzáállásától, hozzáértésétől, szemléletétől és cselekvési módjaitól függ. Az 1982-es évben még az eddiginél is nagyobb jelentősége lesz a reális tervezésnek, az egyes tervrészek kölcsönös összhangjának, a belüzemi szervezésnek, főleg pedig annak, hogy az egyes feladatok konkrét formában eljussanak minden egyes dolgozóhoz, s a teljesítés menynyiségi és minőségi mutatói szerint anyagilag közvetlenül érdekelve legyen. Lényegében nem új követelmények ezek, viszont új tartalommal és új érvényesítési formák igényével jelentkeznek. A mennyiségi mutatókra tájolt szemlélet helyére a közgazdasági és hatékonysági szempontokra összpontosuló szemléletnek kell lépni nemcsak a vezetőknél, de a műszakiaknál is. Meg kell szoknunk, hogy a tervnek lesz néhány olyan mutatója is, melyet nem érdem és dicsőség túllépni, kivéve, ha túllépéssel egyidejűleg nem fokozzuk a központi forrásokkal szembeni igényeket. A fő követelmény az egységnyi termékre eső költségráfordítás csökkentése, az anyagi és szellemi erőforrások minél következetesebb felhasználása. Ez pedig nem valósítható meg egyrészt a dolgozók mozgósítása és erkölcsi-anyagi érdekeltségének növelése, másrészt a tudományos-műszaki haladás következetes és szervezett felhasználása nélkül. Az 1982-el hatályba lépő tökéletesített irányítási rendszer e követelmények teljesítéséhez az irányító munka minden egyes szakaszán kedvező feltételeket teremt, s elsősorban tőlönk függ, hogy ezeket mennyire tudjuk a pillanatnyi gondok és nehézségek áthidalásához, s a további ütemes fejlődés megalapozásához felhasználni. Dr. CSÉFALVAY GABOR (Folytatás az 1. oldalról) szárításra. Több részlegen silóudvarokat létesítünk, amelyek módot nyújtanak a takarmányok összpontosított tárolására és az egyes szilázsok keverésére. Ez lehetővé teszi a munka Jobb szervezését, a gépek gazdaságosabb kihasználását, s jelentős energia megtakarítást eredményez. Ä takarmánytermesztés szerkezetének további minőségi javítása érdekében növeljük a.másodvetések és а takarmánykáposztafélék — például a repce és a perko — vetésterületét. Kiszélesítjük a belterjes füállományok területét is. Jobb hasznosításuk érdekében mobil fejóházakat létesítünk. így a tehénállományunk a tenyészidő alatt a legelőkön tartózkodik majd. — Gazdaságunk, mint a Slovosivo szerves része a növénytermesztés terén fontos szerepet tölt be a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati kipróbálásában és megvalósításában — mondotta Kmeť jaroslav igazgató. — Kísérletképpen a kukorica, a cukorrépa és a többi ipari növény termelési rendszerét próbáljuk ki. Ebben jelentős segítséget nyújt a gazdaságunkban tevékenykedő négy komplex ésszerűsítő brigád. Meglátásom szerint a tudomány és a kutatás gyakorlatba való A CSKP Központi Bizottsága nemrégen lezajlott 4. ülésén értékelte a mezőgazdaság és a közélelmezés feladatainak teljesítését. Megállapította, hogy az elért eredmények ellenére még mindig nem használják ki teljes mértékben a termelés növelésének és a hatékonyság fokozásának lehetőségeit. A mezőgazdasági termelés minden területén törekedni kell az eszközök, főként az abraktakarmány csökkentésére és a tartalékok mozgósítására. A plénum követelményként tűzte ki a takarmányok célszerű és hatéko: nyabb felhasználását. A nádszegi (Trstice) szövetkezet kommunistái különösen felfigyeltek a plénumnak arra az útmutatására, hogy a szövetkezetekben található minden tartalék következetes felhasználásával pótolják a takarmánymérleg hiányát. Szorgalmazták, hogy a szövetkezet vezesse be a nagyhozamú Gigant tökfajta termesztését. Súlya a 40—80 kilogramot is eléri. Igen alkalmas anyasertések és sertések táplására. Kiszámították, hogy ezzel a tökfajtával az utóbbi három hónapban 154 tonna erőtakarmányt takarítottak meg. Emellett fontosnak tartják a jó széna és silő gazdaságosabb kihasználását abban a tudatban, hogy a szövetkezetnek az idén Is el kell érnie a négyezer litert meghaladó átlagos tejhozamot. Az ábrahámi szövetkezet a plénum tanácskozásának hatására, a pártszervezet vezetőségének támogatását élvezve az abraktakarmány adagolóátvitelében jelentős tartalékaink vannak. Az új ismeretek gyakorlati alkalmazása szétszórtan megy végbe, s gyakran veszít hatékonyságából. Célszerű lenne önálló gazdaságokat kijelölni a tudomány és a kutatás eredményeinek gyakorlati kipróbálására, illetve átvitelére, s ezekben megteremteni a szükséges anyagiműszaki feltételeket, valamint a jól képzett szakembergárdát. A jelen időszakban egyik legfonto^ sabb feladatunk a terv reális, az adottságoknak megfelelő előkészítése és lebontása. Ugyanis a jövő évben áttérünk az önálló elszámolási rendszerre. E tekintetben ki akarjuk használni az ökonómiai eszközöket, főleg az anyagi ösztönzőket. Az igényes feladatok, melyek a nö-* vénytermesztés fejlesztésének meggyorsítását irányozzák elő, hatékor nyabb eszmei-nevelő tevékenységet követelnek. Ezért megerősítjük az agitáció és propaganda osztályunkat, s az eddiginél nagyobb figyelmet összpontosítunk a szemléltető agitáciőra is. Termelési értekezleteinken a problémákat főleg a jövő évi tervfeladatokat, valamint a végbemenő változásokat, Intézkedéseket dolgozóinkkal megvitatjuk. >— kínosának csökkentésére törekszik, a tejhozam kitűzött növelésének elérése mellett. A pártszervezet és a szövetkezet vezetősége határozatot fogadott el, mely szerint a komplex intézkedések érvérnyesítése keretében az állattenyésztési vezető dolgozók feladatává tették, hogy a szemes takarmány hiányának kiküszöbölése végett új termésig a tömegtakarmány következetes hasznosításával és a pelletezett takarmányok jobb kihasználásával három dekagramm erőtakarmányt kell megtakarítani egy liter tej kitermelésénél, s így is el kell érni a 3800 literes átlagos tejhozamot. A vágómarha 1 kilogrammnyi súlygyarapodására legfeljebb 2,10 kilogramm erőtakarmányt használhatnak fel. Ebben példát mutat Hontvágyi Mihály, aki az év elejétől a 96 vágómarhánál eléri a napi 1,06 kilogrammos súlygyarapodást, és a galántai járás legjobb etetője. A helyzet megköveteli, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetőségek állandóan ellenőrizzék a szemes takarmány fogyasztását, az állatgondozókat és a zootechnikusokat necsak a hasznossági fok, hanem a takarmányfogyasztás mértéke, a termelési egységre számított takarmányfogyasztás szerint is értékeljék. Az ábrahámiak példamutatásukkal nagy mértékben hozzájárulnak a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésén határozatba foglalt feladatok megvalósításához. KRAJCSOVICS FERDINAND, Galánta A plénum mozgósított PMtaiás mezőgazdasági üzemekben TAPASZTALATOK A LOSONCI(LUCENEC) JÄRÄSBÖL Az idei pártoktatási évben nagy figyelmei fordítunk a mezőgazdaságban dolgozók, kommunisták és vezetők Ideológiai képzésére. A CSKP Központi Bizottsága Titkárságának Irányelvei a pártszervezetek és csoportok feladatává teszik, hogy a kommunizmus ügyének szilárd, aktív harcosaivá neveljék a párttagokat és a tagjelölteket, ápolják bennük a kommunista tulajdonságokat. Ez most á legfontosabb feladatként áll a pártszervezetek és csoportok érdeklődésének középpontjában. A gazdasági vezetők eszmei, politikai képzésében fontos szerepe van a közép- és felsőfokú pártoktatásnak. Az utóbbi évtizedben mezőgazdasági üzemekből !09-en végezték el a marxizmus-leninizmus esti egyetemet. Közel ennyien vettek részt különféle szakosított tanfolyamokon, egy- és többhónapos iskolázáson a politikai főiskolán és a kerületi pártiskolán. Ezenkívül részt vesznek a járási politikai iskola szemináriumain és többnapos bennlakásos oktatásán. A jelenlegi pártoktatás keretében a mezőgazdasági dolgozók közül 152 kommunista és pártonkívüli tanul közép- és felsőfokon, ök és az alapfokon tanuló kommunisták a kongresszusi anyagok tanulmányozását összekapcsolják azokkal az igényes feladatokkal, amelyek következetes teljesítésével kell biztosítani a mezőgazdasági termelés 1981—1985. évi továbbfejlesztését. Felsőfokon a tanulmányi programokba beépítették a kongreszszusi anyagokat és a velük kapcsolatban betervezett szemináriumokat. Az alapfokon — a kommunisták és a pártonkívüliek nagy többsége — a pártkongreszsusoknak a járás és a mezőgazdasági üzemek feltételeire konkretizált anyagát tanulmányozzék. A pártszervezetek és a pártcsoportok igyekeznek kedvező feltételeket teremteni a hatásos oktatásra és nevelésre. Mindenekelőtt nagy gondot fordítanak arra, hogy a lektorok és a propagandisták jól felkészülten végezzék az oktatást. Előadásaikat és beszélgetéseiket igyekeznek összekapcsolni az üzemi, munkahelyi és lakóhelyi teendőkkel, jelenleg azzal, hogy jól és agrotechnikai határidőben végezzék el az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Az oktatási éyben a pártszervek és szerveretek azzal Szemben támasztják a fő követelményt, hogy a kommunisták, mezőgazdasági dolgozók és szövetkezeti tagok behatóan megismerjék a kongresszusi anyagokat, magukévá tegyék tartalmukat és eszerint cselekedjenek. Ebből ered az a követelmény, hogy a gazdasági vezetőség is teljes felelősséggel tartozik a pártszervezetnek a mezőgazdasági dolgozók és a szövetkezeti tagok politikai és szakmai vezetéséért. A pártszervezet ezen a területen pártmegbizatásokat ad egyes funkcionáriusoknak, gazdásági vezetőknek, hogy tartsanak politikai és szakmai előadásokat. Ez hozzájárul a mezőgazdasági dolgozók, szövetkezeti tagok politikai és szakmai színvonalának emeléséhez, ami ismereteikben, tudásukban, munkaaktivitásukban és nem utolsó sorban a feladatok teljesítésében tükröződik viszsza. Ennek bizonysága az is, hogy az állati termékek forgalmazási tervét, a tejé kivételével, az év eleje őta száz százalékon felül teljesítették. Természetesen, egyes pártszervezetekben akadnak problémák, például annak következtében, hogy az őszi és tavaszi csúcsmunkák idején rendszertelenné válik az oktatás, vagy egyes gazdasági udvarokban nem találtak lektori és propagandista funkcióra alkalmas kommunistákat. Az Ilyen problémákat ebben az oktatási évben úgy oldják meg, hogy az esetleges téli kiesést pótolhassák, az előadókról pedig a körzetben működő lektortestületek gondoskodnak. Ugyanakkor a járási pártbizottság nevelési házának a gondja, hogy minden pártszervezetnek legyen kellő számú, felkészült előadója, propagandistája. A mezőgazdasági dolgozók és a szövetkezeti tagok a pártoktatás mellett részt vesznek a szakmai közgazdasági képzésben is, amelyet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága szervez. Ennek keretében különféle témájú szakelőadások, tapasztalatcserék folynak. Ebben a képzésben igen pozitív szerepet tölt lie a televízió, a rádió, a Roľnícke noviny, a Szabad Földműves, különösen a haladó munkamódszerek és tapasztalatok népszerűsítésében, alkalmazásában, érvényesítésében. Nevelő hatásúak a különféle műszaki értekezletek, aktívák és Iskolázások, melyeket a Szövetkezett Földművesek Szövetségének járási bizottsága és a járási mezőgazdasági Igazgatóság szervez. A pártoktatás, a szakmai és közgazdasági nevelés Igen tartalmas, hatással van a mezőgazdasági dolgozókra és a szövetkezeti tagokra, akik járásunkban is a szocialista társadalom megbízható, öntudatos építői. A mezőgazdasági pártszervezetek és csoportok egyre behatóbban foglalkoznak az ideológiai munkával és a dolgozók nevelésével. Ez is bizonyítja, hogy magukévá tették a CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének határozatait, végrehajtásukra törekednek a tömegpolitikai munkában, a politikai agitáciőban és a pártoktatásban. Ezeket az alapvető kérdéseket helyezték előtérbe, amikor megvitatták és saját feltételeikre konkretizálták a pártkongresszus határozat tait. A pártoktatási rendszey valamennyi fokán arra törekednek, hogy a kommunista és pártonkívüli hallgatók az anyag tanulmányozásával megértsék pártunk politikáját, ezt meg tudják világítani a tömegeknek és teljesítésére meg tudják nyerni а tömegeket. Járásunk mezőgazdasági üzemeinek pártszervezetei jól felkészültek az 1981/82. pártoktatási évre, hogy az oktatás zökkenőmentes, színvonalas és hatásos legyen. Erről tanúskodnak a szeptemberi felmérések. Ez egyben a biztosítéka annak, hogy a kongresszus anyagát következetesen áttanulmányozzák s a járás mezőgazdasági üzemeinek kommunistáival, dolgozóival, a szövetkezeti tagokkal egyetemben érvényesítik is ismereteiket. TANKINA ISTVÁN, a járási pártbizottság titkára
