Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

> í Fokhagyma­termesztés talajtakarással A szaklapokban aránylag ke vés szó esik a háztáji fokhagy­matermesztési tapasztalatokról, ezért úgy döntöttem, hogy kez­deményező leszek, közreadom egyéni tapasztalataimat. Hatvan­­három óta feketefóliás talaj­­takarással termesztem a-„Bze­necký paličák“ kék fajtát, még­pedig szép sikerrel. A módszer lényege röviden a következő. A fokhagyma részé­re lehetőség szerint olyan terü­letet jelölünk ki, amely az elő­ző őszön nagyobb adag istálló­trágyát kapott. Ősszel, körül­belül két héttel ültetés előtt, a kijelölt területet kiadósán megszórjuk mésznitrogénnel és a műtrágyát azonnal beássuk. Egy héttel később megint meg­szórjuk mésznitrogénnel a föl­det, de ezt már nem ássuk be. További egy hét elteltével Ce­­rerit műtrágyát adagolunk, amit gereblyézéssel dolgozunk be a földbe. A kész ágyást letakar­juk fóliával (lehetőség szerint feketével), amelyen 15 KIS ein­es kötésben 30—35 mm-es lyu­kakat készítettünk. A fóliát le­terítjük a földre, kifesziljük, majd a szélek elföldelésével rögzítjük. A sorok közé desz­kát fektetünk, hogy ültetéskor tönkre ne tegyük a fóliát. A szakemberek általában azt tanácsolják, hogy kizárólag a jól fejlett külső gerezdeket ül tessék a kertészkedők. Mi a belső gerezdeket Is ültető­anyagként hasznosítjuk, ha ezek a külső gerezdek átlagá­nak megfelelő átmérővel ren­delkeznek. Hangsúlyozni kívánom, hogy kizárólag csávázott ültetőanya­got használunk. A fokhagyma­­gerezdeket közvetlenül ültetés előtt kétféle kezelésnek vetjük alá. Az ültetőanyagot előbb a Sül ka ötszázalékos töménységű oldatában áztatjuk, mégpedig 8—12 órán át. Utána megszá­rítjuk, majd ismét áztatjuk a gerezdeket, ezúttal a Fundazol 0,4 százalékos töménységű ol­datában. Az egy-két óráig tartó kezelés után a gerezdeket reke­szekben elterítve, árnyékos he lyen hagyjuk megszikkadni. A duggatást Ultetőfa haszná­lata nélkül végezzük, hiszen a jól előkészített földbe könnyű belenyomkodni a gerezdeket. Az ültetést 4—5 cm mélyen vé­gezzük, s ha szárazság van, az ágyást végül alaposan meglo­­c saljuk. Tapasztalatom szerint a fóliá­val takart ágyásban a fokhagy­ma jól áttelel. Ha egyik-másik idő előtt hajtani kezd, akkor sincsen baj, hiszen a fokhagy­ma jól tűri a hideget. Az ilyen ültetvényt betegségek, kártevők nem károsítják, s ha fekete fó­liát használunk, akkor a gyo­mokkal sincsen sok gondunk. Mihelyt a lomb sárgulni kezd, megkezdjük a betakarítást: a növények szárát közvetlenül a fólia fölött elvágjuk, hogy a fóliatakarút károsodás nélkül levehessiik az őszi igénybevé­telhez. A fokhagymát kiássuk, azonnal megtisztítjuk, rekeszek­be rakva, vékony rétegben el­terítve, esőtől védett, árnyékos helyen szárítjuk. Sýkora j. A A Szlovákiai Kisállatte­­nyésztők Szövetségének plieinv­­cei alapszervezete — fennállá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból — jól sikerült népszerűsítő apróállal kiállítást rendezett. A tenyésztők — és az Ifjú kis­­állattenyésztők klubjának tagjai — túlsúlyban baromfit, nyula­­kat, galambokat és egzotikus madarakat vonultattak föl a be­mutatón, ezzel Is példázva, hogy a pár évvel ezelőtt kizá­rólag kecske- és juhtenyésztés­re szakosodott alapszervezet te­vékenysége — a társadalmi el­várásoknak megfelelően — egy­re sokrétűbbé válik. (mvj * A Pusztafödémesen (Pusté Ofany) a közelmúltban a ha­gyományoktól eltérően — nem a labdarúgók és a sportrajon­gók, hanem a kisállattenyész­tők és az állatbarátok vették ■ Hurváth András peredi te­nyésztőtárs kiváló fehér plimut tenyészkakasokat kínál megvé­telre. Címe: 925 82 Tešedíkovo, Nádražná 1110. ■ Puha Margit várkunyi (Vrakúü) tudósítónktól kaptuk a hírt, mely szerint a Szlová­kiai Kisállattenyészlők Szövet­ségének Lévai (Levice) járási Bizottsága minden hónap első vasárnapjának délelőttjén meg­rendezi a kisátlattenyéaztök birtokukba a sporttelepet, ahol sok látogatót vonzó, színvona­las kiállítást rendeztek. Őszin­tén szólva meglepett az ese­mény, hiszen a községben alig kilenc hónapja alakult, meg az SZKSZ helyi szervezete. Később Hojer Rudolf, az alapszervezet elnöke mesélte, hogy a járási bizottság dolgozóinak (Kovács és Toriska elvtársak), illetve a környező települések (Pavlice, Pata, Sered, V. Grob, Soporňa, Nový Dvor, Matúškovo, Sládko­vičovo) tapasztalt kisállatle­­nyésztőinek segítsége és a be­mutatón aktív részvétele nélkül aligha futotla volna az erejük­ből ilyen bemutató megrende­zésére. Legnagyobb segítséget a diószegi (Sládkovičovo) szer­vezettől kaptak: tőlük kölcsö­nözték a 186 kiállítási ketrecet. Az értékelő bizottság döntése alapján a legszebb állatokért 17 tenyésztő kapott oklevelet, Illetve tárgyjutalmat. A fiatal, ámde máris 48 főt számláló alapszervezet ezúttal kitett ma­gáért. Reméljük, sok jót hal­lunk még a pusztafödéniesi kis­­állattenyésztőkrőll (Nagy M.) napját. Az elismerést érdemlő kezdeményezés a személyes kapcsolatteremtésen és tapasz­talatcsere-lehetőségen túl arra is lehetőséget nyújt, hogy a jobb munkára törekvő tenyész­tők kölcsönösen kicseréljék, il­letve a kezdők vásárlás útján beszerezhessék a kívánt te­nyészállatokat. A járási bizott­ság dolgozói elmondták, hogy a kisállattenyészlők napján, melyet mindig ax SZKSZ |B udvarán (Marxova ul. 6) tarta­nak, mái járásokból érkező te­nyésztőket ia szívesen látnak. Jó lenne élni ezzel a lehetőség­gel! шд-' MflMZPIMIIt Kérdés: Val körülbelül négy kiló há­zilag mosott juhgyapjúm, amit szeretnék fonallá feldolgoztat­ni. Sajnos nem tudom, kihez forduljak, melyik vállalat nyújt ilyen szolgáltatást a háztáji ál­lattartóknak? Cs. L., V. Válaszunk: A mosott gyapjú fonallá tör­ténő feldolgozásával tudomá­sunk szerint a Brnói Állator­vosi Főiskola tangazdasága és a hovčzíi földművesszövetkezet melléküzemága foglalkozik. Cí­mük: Vysoká škola veterinár­ska, Brno, Školský zemédélský podnik, spracovna vlny, 74101 Nový Jičín — Žilina, illetve: JZD 756 01 Hovčzí, vsetíni já­rás. A gyapjút elküldheti postán, de elviheti személyesen is. На postán küldi, ne felejtse el a küldeményhez csatolt levélben feltüntetni, hogy milyen színű fonalat Igények, és hogy a fo­nalat két vagy bárom gyapjú­­szálból sodorják. * Kérdés: Évek óla kertészkedünk, de annyi, bajunk, mint az idén, még soha nem volt a meztelen csigákkal. Elsősorban az üveg­házban és a fóliában szaporod­tak el, de az egész kertben, — sőt, már a pincében is meg­találhatók. A kertésztársak a Metaldehyd 5 G készítményt ja­vasolják az irtására, de a bol­tokban nem kapható. Létezik más készítmény is a meztelen csigák irtására? P. R., C. Válaszunk: Léte?ik, de legjobb tudomá­sod szerint az is hiánycikk. A Mesurol WP 50-ről van szó, —c nyáron láttam utoljára a brati­­slavai zöldség-nagyáruház vető­mag részlegén. Tíz literhez ki­mért adagban, 50 grammos cso­magolásban forgalmazzák (ára 11,50 korona). A 0,5 százalékos oldattal a sorközöket, az uta­kat, a hajtató berendezések fa­lát, a melegágyakat, palánta­nevelő ládákat, cserepeket stb. kell bepermetezni. Vigyázatl A sorok közötti permetezéskor te­­relőlemezt kell használni, mert az oldat kárt tesz a kultúr­növényekben! (kr) * Kérdés: Saját célra tűlevelűeket sze­retnék szaporítani, de nem tu­dom, melyik Időszak a legmeg­felelőbb a dugványozásra? P. V., S. Válaszunk: A ciprust, borókát, tiszafát és tuját szeptemberben és ok­tóberben szokás dugvényozni. Az éles késsel vágott vagy kéz­zel szakított (kalapácsos), kö­rülbelül 5—10 cm hosszú nö­vényt részeket elduggatjuk a melegágyban tőzeg és homok felhasználásával készített dug­ványágyba, megközelítőleg 1,5 cm mélyen. A dugványokat le­takarjuk fóliával vagy harmat­­szerű permetező öntözéssel biz­tosítjuk a kívánt párás környe­zetet. Néhány hét múlva, ami­kor kialakul a kallusz és a dugványok gyökeresedni kezde­nek, rendszeresítjük a szellőz­tetést. A melegágyat téten ala­posan be kell takarni. A meg­gyökeresedett növénykéket ta­vasszal védett faiskolába tele­pítjük. * Kérdés: A préselt (bálázott) szalma beszerzése sok nehézségbe üt­közik, ezért érdekeffie, hogy uborkahajtatáskor helyettesít­hető-e szénával? K. R., L. Válaszunk: Uborkehajtatásra a széna nem vált be. A széna puha, túlságo­san öszenyomódik és penésze­sedé. E célra legmegfelelőbb a búza-, Illetve az árpaszalma. 'Жs A falvakat járva gyakran fölvetődik bennem a kér­dés, vajon miért nem tu­dunk jobb eredményeket elérni a háztáji kertészedés fejleszté­sében, a kertek és az elfekvő földterületek kihasználásában? Helyenként még mindig fél hek­táros vagy még ennél is na­gyobb házikerteket látni, sami még rosszabb, a kertek többsé­gében derékig ér a gyom, föl­nyurgult, fölkopaszodott, kivé­­niilt, betegségektől és kártevők­től fertőzött gyümölcsfák ár­nyékolják a sínylődő zöldség­féléket stb. Л nagyüzemi ter­melésre alkalmatlan, elfekvő földekről inkább ne is beszél­jünk. Ügy tűnik, a Nemzeti Front, a nemzeti bizottságok, szövetkezetek, állami gazdasá gok, kertészeti és kisállatte­nyésztési alapszervezetek nem nagyon igyekeznek megvalósí­tani а XVI. pártkongresszus ha­tározatában is hangsúlyozott feladatot. Kire vagy mire vár­nak, nem tudni. Mennyivel jobb olyan község­ben járni, ahol már tettek va­lamit a kertészkedők a közös ügy érdekében! Vegyük például a mintegy kétezer lelket szám látó Abaújszina (Sebaj közsé­get. A családok szinte kivétel nélkül példásan rendhentartják, kihasználják a kerteket, követ­kezésképpen zöldség- és gyü­mölcsfélékből önellátók, s még a közös alap feltöltéséhez is hozzájárulnak. Persze, a közsé­gi pártszervezet, a nemzeti Ы­PÉLDÁT MUTATNAK zottság, illetve a Schmledt Fe­renc elnökletével tevékenykedő kertészeti alapszervezet min­dent elkövet annak érdekében, hogy a háztáji termelők opti­mális feltételek közepette dol­gozhassanak. Szép, és tegyük hozzá mind­járt, hogy hasznos is a kezde­ményezés, melynek nyomán évente megrendezik a kertész­kedők napját. A rendezvény ke­retében az idén a kistermelő­kön kívül néhány szövetkezet és állami gazdaság, illetve fel­­dolgozóüzem is bemutatta tér­­mékeit. Külön említést érdemel, hogy a hazai és külföldi (Mis­kolci és Gönci ZÖLDÉRT, Fan­­csali Tsz) szakemberek bevo­násával megtartott szakelőadá­sok iránt igen haqu volt az ér­deklődés. IVAN SÁNDOR, Kassa (Koátc*| A kiállítás látoga* tót mintegy nyolo­­száz különféle kei** tészeti termékben gyönyörködhetek (A szerző felvétele)’ Az ősi tornai (Turňa nad Bodvou) vér alatt pár évvel ezelőtt virágzó szőlőtermelés folyt. Azután elérkezett az idő, amikor az idősek el­fáradtak, abbahagylak a munkát, a fiatalok pedig nem léptek a nyomdokaiba. Az elha­gyatott parcellákat benőtte a gyom, rossz volt nézni az ültetvények pusztulását. Az utóbbi években a Tornai Hnb-n gyakran szóba került, hogy meg kellene menteni, fel kellene újítani a táj eredeti szépségét, jelleg­zetességét, ismét művelésbe kéne venni a hegy­oldal parlagon heverő parcelláit. A kertész­kedést nehéz volt az előírásoknak megfelelő módon megszervezni, mert a kertbarátok ter­veibe a természetvédők is beleszóltak. Tudni­illik a tornai vároldal a Szlovák-karszthegység védett területéhez tartozik, így a kertbarátok elképzeléseinek megvalósításakor, természete­sen, a természetvédelmi előírásokat Is figye­lembe kellett venni. A hosszadalmas ügyintézés után az idén végre megalakult a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete. Elnöke Kránitz István, titkára Olajos Iinréné lett. Céltudatos munkájukhoz nhgy segítséget nyújtott Szalay István fitopatológus, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet kassal (Košice) kirendeltségének járási növényorvosa, aki пев csupán a szervezési tennivalókban segített, de immár két előadást is tartott a szakszerű kertészkedés alapvető tudnivalóiról. A kertészkedők tehát munkához láttak. A szervezetnek negyvenkilenc tagja van, akik a házikerten kívül több mint másfél hektáros, korábban elhanyagolt földterület ésszerű ki­használásáról Is gondoskodnak. Nemrég meg­kapták az első gyümölcs- és díszfa-szállítmányt — így most bőven akad tennivalójuk. Felettél) önvendetes, hogy a kezdeményezők követőkre találtak. Főleg a városiak közül egyre többen nyújtanak be az alapszervezethez tagfelvételi kérelmet. Közülük sokan úgy ter­vezik, hogy itt, ezen a romantikus szépségű vidéken, a kiskertjükben töltik majd a hét­végeket — esetleg a szabadságukat —, ahon­nan csak egy ugrásnyira van az Európa-szerte híres Szádelői-völgy. Az utóbbiról — ismere­teink felelevenítéseként — csupán annyit: A tatárjárás Idején, a Sajó menti csatavesztés után, a menekülő IV. Béla király átmenetileg a jellegzetes barlangrendszerhez tartozó Szá­delői-völgy barlangjában talált menedéket. Bízunk benne, hogy lelkes kertészkedőink j hamarosan virágzó oázissá varázsolják a tor- I nal vár környékéti Farkas Rózsa, A) ( Háj) ( A Szľovákla^^čisTllatt*-! nyésztök Szövetségének tag-j Jai tavaly, a háztáji szerző­déses állattartás és termék­felvásárlás keretében, mint­egy 300 millió korona érté­kű állattenyésztési termék (vágóállat, tej, tojás, gyap­jú, gerezna stb.) értékesíté­sével járultak hozzá a tár­sadalmi javak termeléséhez. A szövetség 1674 helyi szer­vezetének közel hetvenezer tagja — a központi felhí­vásra válaszolva — az idén Is tevékenyen bekapcsolódik az SZKSZ III. kongresszu­sának vándorzászlajáért fo­lyó szocialista versenymoz-: galomba, s komoly sikereket) érnek el a szerződéses ház­táji állattartás fellendítésé-1 ,ben. Ezt bizonyítja, hogy aj iklsálattenyésztők a három-f negyedév végéig több mintj 600 szarvasmarha, 2600 sern tés, 11 ezer juh, 378 ezerj pecsenyenyúl, valamint hé4 ■tora ezer lúd meghizlalásá-| ra és eladására, illetve 2,3( millió tojás értékesítéséie frftförtgk szerződést. Imi

Next

/
Oldalképek
Tartalom