Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

К most erjedése man Amint az erjedés lezajlott, a széndioxid-képződés megszűnt, a bor fejlődésének feltételeit a borosgazdának kell irányíta­nia. A levegő körüljárja a bordókat, és keresi azokat a sza­bad felületeket, ahol „beleharaphat". Ennek következményei pedig: a bor barnnlása, térés, hibás íz és a betegségek. AZ ELSŐ TÜLTŰGETÉS A legelső feladat, hogy szüntessük meg a bor szabad fel­színét, vagyis töltsük teli a hordót. Ezzel annál kevésbé kés­lekedhetünk, — minél alacsonyabb a bor alkohol- és savtartalma, i— minél melegebb helyen tároljuk a bort, •— ha penészes, rothadt szőlőt takarítottunk be, >— ha nem volt módunk az erjedés vége felé az erjesztő tartályt (hordót) kotyogóval lezárni. A töltögetésre a következő módszereket alkalmazhatjuk: 1. Az erjesztő hordót töltögető borral teletöltjük és gyengén bedugjuk. E műveletet hetenként megismételjük. A hordó min­dig legyen dugószintig telel 2. Ha nincs töltögető borunk, akkor fejtsük le a bort kisebb firtartalmú hordóba. Mivel a hiány pótlásáról ez esetben is gondoskodnunk kell, célszerű, ha tiütögetés céljából megfe­lelő mennyiségű bort tárolunk demizsonban. (Ez is mindig legyen tele!) 3. Fedjük le a szabad borfelszínt gázpárnával. Ez főleg flvegballonban, saválló acéltartályban erjedt bornál eredmé­nyes. A gázpárnát kisebb bormennyiségnél szódaszifon segít­ségéve’. állítjuk elő (lásd az ábrát). Az üres szifonba patron­ból szénsavat engedünk. A szifon kifolyócsövére gumicsövet húzunk, és a gumicső végét a bor felszíne alá vezetjük. A szifon karjának megnyomásával gázt eresztünk a bor felüle­tére. (Egy patronban 3—4 liter gáz van.) Ezután a bortárolé edényt ledugaszoljuk, és a fenti műveletet hetenként meg­ismételjük. 4. Tiszta parafinolaj-réteget öntve a borra, a felületvédel­met így is megoldhatjuk. Később, amikor az edényt kiürítjük, alaposan ki kell mosni. Ezt a módszert fahordónál nem ajánl­juk! TÖRÉSI PRÖBA A bor zavarosnak „születik*. A zavarosságát okozó szilárd részecskék — a gravitációs erőnek engedelmeskedve — a nyugalomban levő borban lefelé süllyednek, és hosszabb­­rövidcbb idő alatt a bordó alján üledéket képeznek. Ez a seprő, amely zömében bomlásra hajlamos szerves anyagokból (élesztősejtek, mag, bogyőbéj stb.) áll. összetételéből adódóan a seprő lehet egészséges, de lehet Igen veszélyes üledék is. Ebből máris levonhatunk egy gya­korlati következtetést: a rothadt termésből származó borokat az erjedés után — a bor öntisztulásának bevárása nélkül — azonnal fejtsük Le! Kétségtelen, hogy az egészséges seprő Ízben és zamatban gazdagítja az ájbort, és mikrobiológiai folyamatokat (pl. sav­bomlás) indíthat meg benne. De az egészséges seprő Is Idő­vel megbomlik. Mi konzerválhatja a seprőt? Az alkohol és a savak. Vagyis minél magasabb a bor alkohol- és savtartaima, annál tovább „szívhatja a bor az anyját*, azaz tovább maradhat a seprőn. Ebből következik, hogy egészséges évjáratban későbben (6—8 hét) fejthetjük a kemény, savas, testes, magasabb alkohol­tartalmú, esetleg édeskés borokat és a vörös borokat. Az első fejtés pontos idejét nem a bor tisztasága, hanem Ize és viselkedése határozza meg. A lefejtendő bor közepéből vagy még mélyebbről mintát veszünk. A bor enyhén kesernyés íze — ami a nyugalmi állapotú borélesztőkből ered — és megfelelő savtartalma a fejtés szükségességét jelzi. A túl ké­sői fejtés nagyobb hiba, mint a korai! Mielőtt a fejtést megkezdenénk, töltsünk meg egy poharat vagy fehér palackot félig borral. A palackot ne dugjuk be, hogy a levegő a borhoz hozzáférjen. A mintát szobahőmérsék­letű helyen állni hagyjuk és egy-két napig figyelemmel kí­sérjük. Ez a törési próba. A jól kierjedt, törésre nem hajlamos bor szépen tovább tisztul, a szine nem változik. Ezzel szemben a hibásan erjedt bor a leve­gő hatására még zavarosabb lesz, és a bor színén barna gyűrő jelenik meg. Ez a gyű­rű lefelé vastagodik, és egy idő múlva az egész bor törötté, kellemetlen ízűvé válik. EGÉSZSÉGES BOROK FEjTÉSE Ha a törési próba semmilyen bámulást nem mutatott, akkor nyíltan, levegőztetve fejtünk, de az ilyen bort is alapkénezésben kell részesíteni. Ez azt jelenti, hogy az egyszerűbb borokhoz és a vörös borokhoz hektoliterenként 10 gramm, a testesebb és édeskés borokhoz 20 gramm kristályos borként adunk. A borként néhány liter borban feloldjuk, és a lefejtendő bor befogadására előkészí­tett hordóba öntjük. Ha a lefejtendő hordón nincs csapnyflás, akkor a bort gumicsövön fejtjük le. Veszünk egy tiszta pálcát, ami a hordó hasátmérőjénél hosszabb; ezt a hordóba dugva, majd kiemel­ve, megállapíthatjuk a sepröréteg magasságát. Most a gumi­csövet úgy kötjük a pálcához, hogy a cső alsó vége 1—2 ujj­nyival a seprő felszíne fölé érjen. Így lefejtéskor a seprő nem keveredik fel. A fogadóhordót annyira töltsük meg, bogy az akonanyílásba szorított dugó vége a borba érjen. TÖRÉSRE HAJLAMOS BOR FEJTÉSE A törés egyszerű és biztos ellenszere a kéndioxid. A veszé­lyeztetett bort — színre és minőségre való tekintet nélkül — meg kell kénezni! Nagyobb baj az, ba a bor a fejtés után megtörik, mint ha átmenetileg kénes ízű vagy a vörös bor halványabb színű lesz. A fogadóhordóban égessünk el hektoliterenként fél szál kénszeietet. A törési prába eredményétől függően pár liter borban feloldunk 100 liter borhoz 20—40 gramm borként. Ezt a kénes bort előre beleöntjük a fogadóhordóba, és erre fejt­jük rá a szokott módon a többi bort. (Mer ez A., Népszabadság) Дг utóbbi napokban egyes körzetekben — főleg a dunaszerdahelyl (Dun. Stre­da) és ä galántal Járásban — sok szó esett a szerződé­ses háztáji állattartásról. Ez­úttal, sajnos, nem a mozga­lom jövőjéről, minőségi fej­lesztéséről beszéltek az em­berek, hanem aggódva kérj dezték — mi lesz a válasz­tott malacokkal? Sokan pa­naszkodtak, hogy a termel­tető partnerek nem tartják be a megállapodást, nem vá­sárolják föl a malacokat. Tehát nézzük, ml Is a ve­lős helyzet? Igaz, hogy a Mi lesz a malacokkal? húsipar átmenetileg szüne­teltette a választott malacok fölvásárlását,- de erre kizá­rólag azért került sor, mert az állatokat kínálók előző­leg nem kötöttek értékesíté­si szerződést. Nem ritkaság, hogy az állattartásra vállal­kozók csupán egy vagy két választott malac eladására kötnek szerződőst, de a va­lóságban tíz—húsz malacot kínálnak megvételre. Mások egyáltalán nem tárgyalnak a húsipar megbízott dolgo­zóival, hanem munkához lát­nak s csak akkor jelentkez­nek, amikor értékesíthető állataik vannak. Sajnos, ezek a vállalkozók a leghango­sabbak, ha problémába üt­közik az értékesítés. Kőnk-4, rétan a dunaszerdahelyi já­rásban 6585 választott ma­lacot kínáltak a húsiparnak azok a vállalkozók, akik szerződés nélkül kezdtek malacneveléssel foglalkozni. Ez természetesen bonyodal­mat okozott. Annak ellenére, hogy a tenyésztők nem kötöttek ál­lattartási szerződést, a hús­ipar fölvásárolja a kínált választott malacokat. Ezzel tehát rövidesen megoldódik a pillanatnyi probléma. Vi­szont örvendetes lenne, ha a tenyésztők ebből az eset­ből levonnák a tanulságot, s az elkövetkező időszakban szerződéses megállapodásra alapoznák közhasznú tevé­kenységüket! Moravecký C. FeispaszoÉB eüen metszőéit! Egyes meggyfajtáink hajla­mosak arra, hogy a korona al­só ágcsoportjából . lecsüngő ágakat neveljenek. Ezek a nem­­kívánatos kopasz vesszők néha a talajig lógnak le, nem, vagy csak némileg vastagodnak, vi­szont évente nyúlnak, s nem­ritkán elérik a 2 méteres hosz­­szúságot is. Az ágak és vesszők csúcsán 3—5 termőrügy és egy hajtásrügy képződik. A termő­­rügyek tavasszal kinyílnak, de gyümölcsöt nem kötnek. Ha mégis kötődik egy-két gyü­mölcs, akkor satnya marad. A felé törekedik. A gyümölcsérés­sel együtt pusztuló termőrészek az ágak fokozatos felkopaszo­dásához vezetnek. A meggy kitűnően viseli a metszést. Ha a csüngő ágakat egészen rövid csonkra vissza­vágjuk, tehát a fölösleges, le­vél nélküli ágakat eltávolítjuk, akkor a fát arra serkentjük, hogy bokrétás termőnyársakat neveljen, amelyeken majd bő­ségesen érlelődnek a gyümöl­csök. A fa koronájában elhelyezke­dő megnyúlt gallyakat is ifjít­tást még lombhullás előtt meg­kezdeni, mert a fejlett levelek elárulják az ágak, gallyak erő­­teljességét. Természetesen a lombhullást követően is ifjít­­batjuk meggyfáinkat az előbb említett elv alapján. Levelek hiányában a rügyek adnak pon­tos támpontot. Mindig a cso­portosan elbelyezkedó duzzadt vagy egyedülálló rügyek fölött vágjuk el a hajtást. Ennek a beavatkozásnak a hatására bok­rétás termőnyársak képződnek, s már a második esztendőben gazdag termésre számíthatunk. Az ifjitás a fák termőegyensú­lyának fenntartására is szolgál. (JESZENSZKY A., Kertészet és Szőlészet) Ф Az SZKSZ diószegi (Slád­kovičovo) alapszervezete a kö­zelmúltban jól sikerült, színvo­nalas kiállítást rendezett. A há­romnapos bemutatón a kertba­rátok számot adtak egész évi fáradságos munkájuk eredmé­nyeiről, fölvonultatva kertjük legszebb termékeit. Az igényes értékelő bizottság oklevéllel és szakkönyvekkel jutalmazta a legszebb termények bemutatóit. Az első díjat Preizinger Mihály, a másodikat Nagy Mihály, a harmadikat Bielik Mária nyerte el, Bedecs Vilmos és Milichács Sándor pedig elismerő okleve­let kapott. (Nagy M.) többi virág termékenyülés nél- hatjuk. Leghelyesebb az ágak kül lehull (a fa ezeket elrúg- tövéhez közeli rügycsoportokra ja). A hajtórügyből képződő metszeni, arasznyi hajtásrésze­­újabb hajtás ismét a talajszint két meghagyva. Célszerű az ifjí­* A muskátli teleltetése A legbiztonságosabb az lehet, ha a teleltetni kívánt muskátli­töveket legkésőbb a fagyok előtt bő gyökérzettel és a rajta megtapadá földdel együtt ki­emelik helyéből, és külön-kü­­lön megfelelő méretű cserepek­be vagy többesével — lehető­leg ablakláda méretű — ládák­ba ültetik. Az eredetileg is ab­lakládában levő muskátlitövek tehát bolygatás nélkül, a ládá­jukban teleltethetők, ha a lá­dák megfelelő helyet kapnak, és ha nem rögzítettek, vagy mozdíthatatlanul nagy mére­tűek. A ládájukban maradó muskátlitövek közé, amennyi­ben erre elegendő hely van, máshonnan felszedett tövek is beültethetők a leveleiket meg­törő összezsúfolásuk nélkül. Ily módon egyenletesen öt-hat Cel­­zins-fok hőmérsékletű és lehe­tőleg világos helyen, eseten­kénti öntözéssel áttelelnek, a beteg levelektől, hajtásrészek­től megtisztítva. Ha a töveket meg kell moz­gatni, a ház kamrájában, pin­céjében el is vermelhetek, ha fagymentes, viszonylag száraz hely jut számukra. Legfeljebb nyirkos és semmiképpen sem túlnedvesftett homokba, tőzeg­be vagy perlitbe kerüljön a nö­vények gyökérzete. A legbizonytalanabb az átte­­leltetés sikere, ha a felszedett muskátlitövek gyökérzetét tel­jesen megtisztítjuk a földtől, papírba vagy gyökérzetüket mű­anyag fóliába csomagolva, gyö­kérnyakukra zsineget kötve akasztjnk fel a teleltetésükre alkalmas, hűvösnenk ítélt kam­rában, pincében, esetleg más helyen. Az ilyen módon telelő muskátlitöveknél ügyelni kell arra, hogy teljesen ki ne szá­radjanak. K. L. TALLÓZÁS ф Zöldséghajtatás — fűrészporban. Testvérlapunkban, a Záhradkár - chovateľ októberi számában olvastuk, hogy a hollandiai zöldségtermelők a faipari és papírgyári mel­léktermékek szubsztrátum, illetve szerves trá­gya formájában történő felhasználásával kísér­leteznek. A szerzett tapasztalatok Igazolják, hogy az erdei és a lucfenyő komposztálás nél­kül felhasznált kérge, továbbá a feldolgozás során nyert fűrészpor, fekete tőzeggel kever­ve, kitűnően megfelel az uborka és a paradi­csom üvegházi hajtatásához szükséges szub­sztrátum előállítására. A kísérletek során a szubsztrátum 50—75 százalékát fakéreg vagy fűrészpor adta. Ha 1 m3 fakéregre vagy fűrészporra 5 liter vizet öntenek, és az Így nyert anyag literjére számítva 1 gramm nitrogént adagolnak, kiváló szerves trágyát kapnak a fólia alatt hajtatott saláta és uborka trágyázásához. Viszont a 30 százalék tőzeget, 30 % fűrészport, 30 °/o fa­­kérget és 10 % tyúktrágyát tartalmazó keve­rékkel gond nélkül helyettesíteni lehet az uborkatermesztéshez szükséges — biológiai fü­­tőréteget adó — szalmabálákat, ф Kistraktort gyártanak a kertészkedőknek A Szovjetunióban is egyre hatékonyabban támogatják a szervezett munkát folytató ker­­tészkedőket. Nagy segítséget jelent, hogy a minszki traktorgyárban megkezdték a csaknem 4 kW teljesítményű, Belarusz MTZ-05 kerti­­traktorok gyártását. ф Mini melegágy „Rengeteg autógumi hever az utak mentén, törtem a fejem, mire használhatnám“ — írja a Kertészet és Szőlészetben Rácz Kamilla. Vé­gül palántanevelő mini melegágy lett az össze­gyűjtött gumikból. Az ügyes kertész ásónyom­­nyi gödröt készített a köpenyek alá, megtöl­tötte gőzölgő trágyával, vékony földréteget rostált a tetejére, és mindegyikbe más-más zöldségmagot (paradicsom, saláta stb.) vetett. A fóliatakarót kövekkel rögzítette. Később a tejfölös poharakba tűzdelt palántákat is itt nevelte fel. Hasonló módszerrel korai tököt és dinnyét termelt, szintén fóliával védve a zsen­ge növényeket a kései fagyoktól. (kr) # Nové Mesto nad Váhom­ban évek őta nagy gondot for­dítanak a nagyüzemi termelés­re alkalmatlan földterületek kertbarátmozgalom keretében történő kihasználására. Ennek köszönhető, hogy a városban immár nyolc kerttelep műkö­dik. Közülük talán a fennállá­sának tizedik évfordulóját ün­neplő Vág kerttelep mutatja föl a legjobb eredményeket. Itt 121 kertbarát összesen 6,8 hektáros földterület ésszerű kihasználá­sáról gondoskodik. Eddig több mint hétezer gyümölcstermő fát és bokrot telepítettek, s évente mintegy hatvan tonna gyümöl­csöt termelnek. Igyekezetük el­sősorban önellátási célokat szolgál, de újabban a közellá­tás javításához is hozzájárul­nak. (Lehnta J.) * • Az SZKSZ ezerszáz fős ér­sekújvári (Nové Zámky) alap­szervezetének tagjai nemrég négynapos kiállításon adtak számot munkájuk sikereiről. A Kertészkedők Házában megren­dezett seregszemlén mintegy száz kertbarát mutatta be leg­szebb termékeit. A fennállásá­nak huszonötödik évfordulóját ünneplő szervezet színvonalas rendezvényének közel másfél­ezer látogatója volt. (Hofer L.) * ф A baráti szocialista orszá­gok kertbarátmozgalmának kép­viselői nemrég hazánkban, Bra­­tislavában tanácskoztak. Meg­vitatták a mozgalom fejleszté­sében elért eredményeket, vá­zolták a távlati célkitűzéseket, majd kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. Vendégeink ké­sőbb látogatást tettek a senfeai járásban, ahol elsősorban a kerttelepek munkája, a koráb­ban elfekvő földterületek ki­használásában szerzett tapasz­talatok iránt érdeklődtek. Volt mit tanulmányozniuk, hiszen a senicai járásban az SZKSZ-nek 82 alapszervezete, illetve tíz­ezernél is több aktív tagja van, akik körülbelül 1200 hektáros — korábban elhanyagolt föld­területből kertteleppé varázsolt — területen gazdálkodnak. [Krokovlč F.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom