Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

SKABAB FötBffßVBS 1981. november 21. 8. Foglalkozásuk közéipntiában a jói szervezett matka i Közelebb a természetbe* Irodalom a gimnáziumok 1,—4. osztályában A gimnáziumi lrodalomoktatás min­denekelőtt két alapvető követelmény­nek igyekszik eleget tenni: egyrészt előkészíteni a tanulókat a főiskolai, egyetemi tanulmányokra, másrészt fel­készíteni a társadalmi élet támasztot­ta követelményekre. E kettős Igény­nek napjainkban egyre nehezebben tud eleget tenni az iskola, mivel a követelmények megnőttek és maga az irodalom is naponta bővül, gyarapo­dik. Ezeket szem előtt tartva kellett tehát az Irodalomtanítás új koncep­cióját is megválasztani, megszerkesz* teni. A gimnáziumi lrodalomoktatás új koncepciójának alapvető vonása: a komplexitás. Más szavakkal, a tanítás igyekszik összefüggő, folyamatos ké­pet nyújtani az irodalom fejlődéséről — a legrégebbi időiktől napjainkig úgy, hogy megrajzolja egy-egy korszak összképét, ide értve annak társadalmi* történelmi viszonyait, különböző mű* vészetl törekvéseit — festészet, szob* rászat, zeneművészet, építészet «— tér* mészetesen világirodalmi és magyar Irodalmi vonatkozásait. Az irodalom­tanítás feladata olyan müveit egyén éá olvasó kialakítása, aki a szocialista társadalom Igényelnek megfelelően Irodalmi-művészeti Ismereteit az élet* ben Is fel tudja használni, és majd az Iskola elvégzése után Is örömmel nyúl szépirodalmi alkotásokhoz, ezf* vesen látogatja a színházat, képklállf* tásokat, zenét hallgat, és mindebbe!! a művelődés, a szellemi felfrissül ét lehetőségét látja. Mindezzel kapcsolatosan el kell még mondani, hogy a tanítás középpontja* ba a tulajdonképpeni szépirodalmi alkotás kerül, magával az irodalom* mai foglalkoznak majd a tanulók, ét bizonyos értelemben háttérbe szorul* másodlagos szerepet kap az Írók éle* tével és Irodalmi munkáságával fog* lalkozó Irodalomtörténet. Csak a leg* nagyobb Írókra és költőkre leheť annyi időt fordítani, hogy munkássá­gukkal részletesebben foglalkozzunk, KYL1ÄN ÉVA. Dr. KISSLIN® NÓRA, Dr. TANKÖ LÁSZLÓ, a Pedagógiai —na**..-­­— ___ évfordulójáról. Tgv fejezik ki tiszte­letüket a partizánlánynak, aki olyan J erős, bátor hazafi volt, hogy Inkább a fasiszták áldozata lett, mintsem el­árulta volna barátait. A hős harcos, minden pionír példaképe, ezért Is adták csapatuknak a Zoja Koszmo­­demjanszkaja nevet. A pionirszervezet tagjai Igyekeznek barátokat is szerezni nemcsak hazai viszonylatban, hanem külföldön is. Barátságot tartanak fenn az orlovói (szaratovi körzet) Iskola tanulóival. Közülük sokan rendszeresen levelez­nek, ami nagyszerűen fejleszti orosz , nyelvtudásukat. A szovjet pajtások levelei igen becsesek, ezeket össze­■ gyűjtik, s időként kiállítva mutatják be társaiknak. A céltudatosan kivá­■ lasztott akciók, vetélkedők és möso­■ rok erős hatást gyakorolnak a tanu­­• lók nézeteinek alakulására, s eredmé­■ nyesen segítik az értelmi-érzelmi és ' világnézett nevelést. Ez azért van Így, mert az Iskola oktató-nevelő munkájának szerves ré­szét képezi a szakköri tevékenység, mely a hozzáértő pedagógusok tré- 1 nyitásával jól működik. E tevékeny­ségben a szellemi és a fizikai munka célszerűen váltakozik, a szakkörök munkájában részt vevő gyermekek élete változatos, tartalmas, mert a foglalkozás középpantjában a )61 szervezett munka áll. Az egyes szakkörök: az lfjű tűz­oltók. a képzőművészeti, az ügyes kezek köre, az egészségügyi, a gim­nasztikái, az olvaső-, tánc- és ének­­kőr, valamint a modellezők köre iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mert Itt a gyermek hobbijának hódolhat, kedvtelését magasabb színvonalon művelheti. Másfelől a szakköri mun­ka segít a tananyag elsajátításában, ismeretek bővítésében, a különböző versenyekre való felkészülésben. Hi­szen a pajtások nemcsak maguk kö­zött szerveznek versenyeket, hanem beneveznek a járási, kerületi akciók­ba is, ahol sikeresen szerepelnek. Például az irodalmi-olvaső kör tag­jait felkészítik a Puskin szavalőver­­senyre, a képzőművészeti és az ügyes 1- kezek körének tagjai pedig minden a évben részt vesznek a művészeti na­­i- pokon Trenílnben. És nem utolsősor- 1-' ban a szakköri tevékenység segíti ;i őket a pályaválasztásban, i- Egy bizonyos: a megfelelően szer- I- vezeti szakkörökben a körvezetők í- úgv formálják és nevelik a gyerme­­i- keket, hogy személyiségük harmoni­­t- kusan fejlődjön, egyéni képességük maximálisan kibontakozhasson, hogy J- sokoldalúan képzett, hazaszerető, a 1- közösség érdekeit tiszteletben tartő, !g értelmes felnőtt váljék belőlük. 0. NAGY TERÉZ nyelv —■ eredményes tanításéban ts. Az alapiskola felső tagozatán folyó anyanyelvi oktatásnak nagy szerepe van abban, hogy tanulóink szocialista társadalmunk művelt, sokoldalúan képzett tagjai legyenek, / Magyar nyelv a gimnáziumok 1.—4. osztályában Az új koncepció szerinti gimnáziu­mi anyanyelvi oktatás figyelembe ve­szi, hogy a megnövekedett társadalmi szereplés, a növekvő információ át­vétele és átadása hatékony kommuni­kációs tevékenységet Igényel. Ezért korunk anyanyelvi oktatása megköve­teli, hogy a nyelvvel működése, hasz­nálata (funkciója) és az adott be­szédhelyzetek alapján foglalkozzunk. Ez azt jelenti, hogy a magyar nyplv tananyagának egyes ágazatait — ál­talános ismeretek a nyelvről, nyelv­tan, helyesírás, nyelvhelyesség, be­szédművelés, fogalmazás, szerkesztés — a közlés gyakorlatában dolgozzuk fel, szem előtt tartva a nyelvi képzés elsőrendű feladatát: a tanulók kom­munikációs készségének >— beszéd­­készségének — hatékony fejlesztését és korszerű nyelvszemléletük kiala­kítását. Ezért a régebbi nyelvoktatás­sal szemben az anyenyelvl tananya? egyes ágazatainak tanítása a kommu­nikáció (közlés) érdekében módosul. A leíró nyelvtan tanítása is fontos szerepet kap a gimnáziumi anya­nyelvi oktatásban, csupán a gramma­tika tanításának szemléletében kö­vetkezik be 'változás. Nyelvtantanítá­sunk újszerű vonása, hogy benne a közlés szabályosságát és helyességét biztosító szabályrendszer kap hang­súlyt. A helyesírási Ismeretek elsajá­tításánál a tanulóknak fel kell Ismer­niük az összetartozó jelenségek írás­módjának logikáját. A beszédművelés és a stilisztika ta­­nftása a közlésnek megfelelő beszéd­­fajtákkal, a kifejező szövegolvasással és korszerű szövegmondással foglal­kozik. Feladata, hogy tudatosítsa a tanításban a nyelv eszköz jellegét. A fogalmazástanítás elsődleges fel­adata, hogy a tanulók alapvető szer­kesztési — fogalmazási ismereteit a közéleti beszéd és írásművek meg­szerkesztésében való jártasság szint­jére emelje. V Ä magyar nyelv és Irodalom új koncepciójának az alapiskola alsó ta­gozatán az a fő célja, hogy a tanu­lók olyan szóbeli és írásbeli ismere­tekre és nyelvhasználatra tegyenek szert, amely alkalmas gondolataik és érzelmeik kifejezésére, mások meg­értésére; anyanyelvhasználatuk fejlő­dése egész személyiségük gazdagodá­sát eredményezze; elősegítse a máso­dik és a harmadik nyelv eredményes tanulását. További fontos feladata, hogy a ta­nulók ösztönös nyelvi ismereteit tu­datossá tegye, s ezzel párhuzamosan formálja írásbeli nyelvhasználatukat. A népköltészet, az irodalom és az Ismeretterjesztő alkotások olvastatá­­sával, a jó könyvek megszerettetésé­vel segítse elő a gyermekek szemé­lyiségének — különösen — érzelmi ős akarati életük — gazdagodását. A magyar nyelv és irodalom taní­tását az integrált rendszerű anya­nyelvi nevelés-oktatás egységenként fogjuk fel, melynek keretében meg­szűnnek a részterületek merev hatá­rai. Minden órán minden részterüle­tet érintünk, de mindig csak egy komponens dominál. Az egyes részterületek Nyelvismeret: nyelvhasználat, s ezen belül nyelvtan, beszédmüvelés, he­lyes kiejtés, nyelvhelyesség, he­lyesírás. Olvasás és irodalmi nevelés. Fogalmazás: szóbeli és Írásbeli köz­lés, kifejezés. Írás: funkcionális és formális. Az integrált rendszerű anyanyelvi nevelés során: a) A tanulókat gyorsított tempóban kell eljuttatni a funkcionális olva­sásig; b) Egy biztosabb alvasástechnika birtokában képessé kell tenni őket különféle Írásos anyagok segítsé­gével új ismeretek aktív szerzé­sére; c) Az írástechnika rugalmasabb esz­közjellegű elsajátításával alapvető alkotó jellegű feladatok elvégzésé­re is elő kell készíteni a tanuló­kat. Az integrált rendszerű anyanyelvi nevelés során felszabaduló időt hasz­nosítani lehet a gyermeklapok, fo­lyóiratok rendszeres olvasásával és a beszélt nyelv gyakorlásával anya nyelvi és szlovák nyelvi vonatkozás­ban. Az első tagozatos anyanyelvi okta­tásban rendkívül fontos szerepet ját­szik a tudatos szókincsfejlesztés amellyel nyelvünk, de más nyelvek gazdag szókincsére Is Irányítjuk a tanulók figyelmét. Magyar nyelv és irodalom az alapiskola 5.—8. osztályában Az alapiskola felső tagozatán a ma­gyar nyelv és irodalom tanításának célja, hogy az alsó tagozat munkájái tovább folytatva fejlessze a tanulók nyelvismeretét és nyelvhasználatát, c befogadást — a szóbeli és írásbei szövegek megértését, és a közlést — a beszéd és írás területén megfelelt alapot adjon az ismeretszerzésre. A magyar nyelvet és irodalma' anyanyelvi neveléssé kell formáin úgy, hogy a nyelvi képzés és az iro dalmi nevelés kölcsönösen kiegészít sék egymást. A grammatizálássa szemben a kifejezőkészség fejlesztése és a beszédmüvelés kerül előtérbe mindig a funkcionális szempont do minél. Nagyon fontos a taúulók akti vizálása, valamint problémamegoldt készségének, a részben és teljeser önálló munkájának céltudatos fejlesz tése. Lényeges az elsajátított ismere tek alkalmazása. Célunk a nyelvhasz nálat-központú anyanyelvi nevelés amelyben jelentős szerephez jut i tanuló kommunikációs tevékenysége Az új koncepció sikeres alkalmazá sával egy magasabb fokú anyanyelv műveltséget szeretnénk elérni, ameb megfelel a szocialista társadalom kö vetelményeinek, s az általános mű veltségnek is szilárd alapja. Az anya nyelvi képzés során szerzett Ismere tek fontos szerepet játszanak az ide gén nyelvek — elsősorban a szlovál Az Imelyi (Imeí) Szlovák Tannyel­vű Általános Iskolában a pionírmun­­ka szerves részét a szakköri tevé­kenység képezi. A pionirmunka, játé­kos akcióival, programjaival a gyer­mekek szabadidejének hasznos eltöl­tésére Irányul. A tanulók élnek is a lehetőségekkel: ügyesek, szorgalma­sak. Ennek a fokozott buzgalomnak meg Is van a gyakorlati eredménye. Szeptembertől találkozók, kiállítások, műsoros délutánok, filmvetítések, ve­télkedők, társadalmi munka, hulla­dékgyűjtési akciók követik egymást. Minden jelentősebb eseményről, év­sek közül Is ők a legügyesebbek, rá­juk a pionirvezető mindig szám írhat, nagy hozzáértéssel irányítják a csa­patok tevékenységét. Havonta átlago­san tizennégy akciót szerveznek. Ottjártunkkor nagyban folytak az előkészületek a barátsági hónap meg­ünneplésére. A hagyományokhoz hí­ven ebben a hőnapban a pionírmun­ka fokozottabb. Ilyenkor kerül sor a legtöbb vetélkedőre, versenyre,' mű­soros délutánra, beszélgetésre. Nagy­szabású kiállítást rendeznek a szov­jet Irodalomból, melyet verseny for­májában valósítanak meg az egyes fordulóról megemlékeznek. Lufi! na Zámočnícka, a ZÖJA Pionfrcsapat ve­zetője örömmel újságolta, hogy isko­lájukban nemcsak az oktatás magas színvonalú, hanem a pionírtevékeny­ség is. Bármilyen akciót is szervez­zenek iskolán belül vagy kívül, a pajtások mindig tettrekészek. A pionírcsapat létszáma kétszáz­húsz. A csapattanács elnöke a hato­dik osztályos Sarolta Sporná, a zász­lós Mikuláš Késén, Alina Melegová és Iveta Gyürösiová pedig a krónikát vezetik. A rajelnökök sem véletlenül kerültek a csapatok élére; az ügye­csapatok között. Ezt követően előadá­sok, beszélgetések hangzanak el a Szovjetunióról. A beszélgetések kö­zéppantjában a szovjet nép történel­mének, alkotómunkájának, gazdasági és kulturális eredményeinek Ismerte­tése áll. De igen kedveltek a külön­féle vetélkedők is, melyeken a tanu­lók nemcsak szórakoznak, hanem ta­nulnak is és ismereteiket gyarapít­ják. November végén jelentős évfordu­lót ünnepel a Zója Pionírcsapat. Ün­nepi csapatgyűlésen emlékeznek meg a hős partizánlány kivégzésének 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom