Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-11 / 28. szám
1981. Július 11. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Szedik a burgonyát A termelés szakosítására törekedve, az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban az idén öt mezőgazdasági üzembe összpon- ^ tosították a korai burgonya termelését. A gazdaságokban a felvásárlási időtervnek megfelelően már június derekán meg- Л"' kezdték a burgonyaszedését. A kéméndi (Kamenín) szövetkezetben, ahol a felvételeiket készítettük, az idén huszonhét •, hektáron termeltek korai burgonyát. A szövetkezet dolgozói hetente körülbelül tíz hektárról gyűjtötték be a termést. Ott- ty, jártunkkor keserűen mondták, hogy a múlt évi tizennvolc TM tonnás csúcshozam után az idén mindössze nyolc-tíz tonnás м hektáronkénti átlaghozamra van kilátás ennél a növénynél. И Kép és szöveg: —bor м IflBflBflBBBflBflBflflta A tudományos munka dialektikája A növények fejlődésének újszerű értelmezése VIII. — BEFEJEZŐ RÉSZ. A TALAJ BIOENERGETIKAI ÉRTEKE és befolyásoló tényezői A talaj bioenergetikai képessége talán a legtökéletesebb gyűjtőfogalom, amely összegezi azon fő tényezőket, melyektől a termékenység függ. Gyakran bioenergetikai feszültségnek is nevezik, mert a gyökérzónában lejátszódó elektromos folyamatokon alapul. A talajrészecskék felülete negatív elektromos töltésű, s egyensúlyban van a talajoldat pozitív töltésű tápanyagrészecskékkel (Ionokkal). Ebben a környezetben jelenik meg a gyökérzet és növekedésével szüntelenül zavarja az elektromos töltések egyensúlyát. A gyökérfelület ionok formájában veszi át a talajoldat és a talajszem csék anyagait, melyek lokális feldúsulása töltetsűrűsödést okoz. Ezt polarizációnak nevezzük, amely a talaj és gyökérfelület határán megy végbe. A gyökér és talaj aktív felületének ezt az elektromos kölcsönhatását az lektrotechnikában jól lehet hasonlítani a kondenzátorhoz, amely felületén nagy mennyiségű elektromos töltést gyűjt össze és a töltés vonzóhatása a távolság négyzetével csökken. Ha elképzeljük a talajszemcsét és a gyökérzet közti tápanyagmozgást, mely a felületeken levő töltéssűrüségtől függ, és a talajoldaton keresztül fejti ki hatásét, akkor megállapíthatjuk, hogy az ionok mozgásának a csökkkenése a növekvő távolságtól függ-A talaj és a gyökérfelület két különálló biokondenzátor. Az elektromos kondenzátor kapacitása (töltésbefogadása) a sztanioltekercs méretétől függ. A biokondenzátorok kapacitását is a töltetgyűjtő felület mérete — aktív felülete befolyásolja. Az elektromos töltésekkel együtt kerülnek át a talajfelületről a növény aktív felületére a tápanyag ionok Is. Ha ezek a részecskék az elektromos töltésük vonzása révén elmozdulnak, akkor munkát végeznénk. Ez az aktív felület munkája, melynek az értékét a kicserélt elektromos töltések energiájának — Kc és az aktív felület kapacitásának — C az aránya adja meg. Ez egyenlő a talaj epi és gyökérzet epj felületének bioenergetikai értékének különbségével. E két kifejezés egyenlő a talaj bioenergetikai értékével ep, amit így írhatunk fel: Kc P ж epi — eP2 x ep Ha elgondolkodunk azon, hogy a talaj bioenergetikai értéke a talaj és a gyökérzet bioenergetikai értékének a különbségétől függ, az az optimális, ha az egyik sokszorosan*nagyobb a másiknál. Ebből az következik, hogy a talaj aktív felületének sokkal nagyobbnak kell lennie, mint a gyökerének. Érdekünk ezt a különbséget növelni. Erre a legjobb lehetőség a talaj szerkezetének javítása — a nagy aktív felület kialakítása, melyet a leghatásosabban a szervesanyagok visszapótlásával lehet elérni. A tápanyagok mozgása és töltésáthelyezése folytán végzett munka arányos az átszállított tápanyag menynyiségével. A talaj bioenergetikai értékét ezért kifejezhetjük a növény ччитни1мш|иии«—■ KGST-országok MECHANIZMUSRÓL séghez, addig Bulgáriában az összes alap, a fejlesztési és műszaki tökéletesítési, a szociális és 'kulturális, a tartalék- és végül a béralap képzésének egyetlen kritériuma van: a bruttó jövedelem. Az NDK-ban, Romániában és Csehszlovákiában a béralapra, a foglalkoztatottak számára, a havi átlagos munkabérre vonatkozó tervmutatók vagy limitek, továbbá néhány egyéb mutató fennmarad a gazdálkodó szervezetek számára kötelező mutatóként. Az eredménymutatók, amelyek alapján meghatározzák őket: az NDK-ban az árutermelés és a tiszta termékek bizonyos kombinációja; Romániában a tiszta termékek értéke és annak választéki összetétele; Csehszlovákiában 1981 óta a tiszta termékek értéke és a jövedelmezőség mértéke. SZERVEZETI KORSZERŰSÍTÉS A végső eredményekre való orientálás az utóbbi években megmutatkozik az Irányítás szervezeti struktúrájának fejlődésében is. Itt néhány új probléma merül fel, amelyekre még nincs végleges válasz. A kutatás két irányban folyik. Egyfelől javaslatok vannak az ágazati minisztériumok megszüntetésére és a központi funkcionális szervek vezető szerepének erősítésére, s az egész operatív irányítási munka átadására a nagy gazdasági szervezeteknek. Véleményünk szerint éppen ebben az irányban fejlődik az irányítás struktúrája Magyarországon, ahol 1981-től új egységes ipari minisztérium kezdett működni, amelyet három ágazati minisztérium bázisán hoztak létre (kohó- és gépipari, nehézipari és könnyűipari). Másfelől további szervezeti átalakulás megy végbe, amely nem érinti a központi ágazati irányítás elvét, de bizonyos módosításokat visz ennek az elvnek a realizálásába. Bulgáriában például a korábbi mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium helyére a BKP Központi Bizottsága 1979. márciusi plénumának határozata alapján létrehozták az ország agráripari komplexuma irányításának új formáját — az országos agráripari szövetséget. Az NDK-ban az utóbbi években az állami egyesülések helyett a kombinátok kerültek előtérbe, amelyek elsődlegesen a technológia szakosodás elve alapján jöttek létre. A kombinátok egyetlen egészben egyesítik a tudományos kutatásokat és fejlesztéseket, a termékek gyártását és értékesítését, sőt a legnagyobbak közülük a külkereskedelmi műveleteket is. A kombinátok hatalmas saját pénzügyi bázisa lehetővé teszi számukra, hogy önállóan oldják meg a fejlesztési problémákat, a dolgozókollektívák szociális kérdéseit, az oktatással és a szakmai képzéssel kapcsolatos kérdéseket. A kombinátok sajátos funkciója a velük együttműködő jelentős számú kisvállalat tevékenységének koordinálása. Csehszlovákiában a folyó ötéves terv közepére tervezik a konszernek kialakításának lezárását. Létrehozásuknál nem ritkán használják a „kombinátelvet“, azaz a konszernbe tartozó vállalatok maximális technikaitechnológiai kölcsönös kapcsolódásának elvét bizonyos fajta végtermék gyártása céljából. szárazanyag hozamának Y és a felhasznált tápanyagok összmennyiségének H arányával: Y ep = H Ez az arány gyakorlatilág jobban értelmezhető, könnyebben mérhető, és kifejezi a kijuttatott tápanyagok hatékonyságát. Tehát azt, hogy egy tonna szárazanyag kitermelésére hány kilogramm N ,P, К tápanyagot számítsunk. Mutatója egyúttal annak is, hogy milyen az aktív felületeken az átadott tápanyag koncentrációja s milyen a fényenergiának a fotószintetitkai átvitele. Az agronómus ilyen adatok alapján megismerheti a különböző termőtalajok tápanyaghatékonyságát. Az említett elektromos elmélet alapján Kudrna akadémikus arra hívja fel a figyelmet, hogy nem helyes a műtrágyák nagy adagjának alkalmazása kellő nedvesség biztosítása nélkül. Ha a talajban magas a tápanyagkoncentráció, akkor nagyon erősen érvényesül töltéskülönbség folytán a ionok között az elektrosztatikus vonzóerő, mely gátolja a tápanyagfelvételt a gyökérzet aktív felületeire. Könnyebben fel tudja venni a tápanyagot a kevésbé tömény talajoldatból. Ezért a magas tápanyagszínt mellett elengedhetetlen az öntözés. A sorozat befejező része után fontosnak tartom megjegyezni, hogy Kudrna akadémikus „Zemédélské soustavy“ című művét tudományos forrásmunkának kell tekintenünk. Egy ismertető cikksorozat csupán felhívta rá a figyelmet, és csak kis mértékben tájékoztathatja olvasóinkat. E mezőgazdasági természettudományos mű beszerzését és áttanulmányozását csak ajánlani tudom. TARR GYULA vegyészmérnök Magyarországon 1980-ban kezdődött meg az átszervezés a gazdasági szervezetek szférájában. Máris számos tröszt típusú horizontális egyesülést tagoltak kisebb egységekre. Tekintetbe kell venni, hogy a részleges újjászervezések nem jelentik általában a nagyvállalatok megszüntetését, amelyek a jövőben is a szocialista ipar alapját alkotják. A KIS VÁLLALATOK Nem vonva kétségbe a nagyvállalatok — mint a szocialista termelés alapjai — szerepét, néhány KGST- országban egyre többen jutnak arra a megyőződésre, hogy fejlett szocialista gazdaságban is fontos szerep hárul a kis- és a középvállalatokra. Mindenekelőtt kiegészítik a nagyok munkáját, magukra vállalva azokat a tevékenységfajtákat, amelyekre ésszerűbben tudnak szakosodni a kisvállalatok. A kis méretű vállalat könnyebben alkalmazkodik a változó piaci követelményekhez, számos esetben pedig sokkal alkalmaakodóbbnak mutatkozik az idejében történő újításokra is. Ezzel kapcsolatban sajátos probléma a kis magánszektor fejlődése a szolgáltatási szférában (Magyarország, Bulgária), a kiskereskedelemben, a kézműiparban (NDK, Csehszlovákia). Ezt a szektort az említett országokban az állam bizonyos támaszának tekintik a lakossági szolgáltatásokban, az élelmiszer- és közszükségleticíkk-el látásban. A gazdasági mechanizmusok tökéletesítésére tett intézkedések az európai KGST-országokban, annak ellenére, hogy már igen sok minden történt, egyelőre inkább a fogyatékosságok elhárítására irányulnak, mint a fejlett szocializmus feltételeinek megfelelő mechanizmus kialakítására, amely képes a gazdaságot határozottan az intenzív fejlődés vágányaira terelni. A fejlődés dialektikájának jellegét mindig az adott kor tudományosan megalapozott elmélete és gyakorlata határozta meg. Az eszmei és a gyakorlati megnyilvánulások kölcsönhatása amolyan hordozójává vált mindennemű fejlődésnek. Ha ezt a kölcsönhatást dialektikus mozgásában szemléljük, az sem kerülheti el figyelmünket, hogy az emberi képesség ma már jócskán felülmúlja a pár évtizeddel ezelőtti ismeretekre támaszkodók képességét. Ez pedig azt jelenti, hogy ma már nem minden hasznosítható, ami esetleg tegnap és tegnapelőtt logikusnak tűnt, és jó volt. Ami esetleg korábban megfelelt, ma már műszaki és más tekintetben nem jöhet nagyüzemileg számításba. A mai tudományos ismeretek olyan tekintélyes színvonalat értek el a népgazdaság különböző ágazataiban, beleértve a mezőgazdaságot is, hogy aki nem követi nyomon a fejleményeket, az nagyon rövid időn belül lemarad és nem képes többé behozni ezt a lemaradást. Szükséges tehát, hogy mind a hajdani, mind a mai tudományos ismeretek hasznosítása során a realitások talaján mozogjunk, mérlegeljük az ismeretek gyakorlati hasznosításának hogyanját, nyomon kövessük azt a dialStikus mozgást, ami a gyakorlatban végbemegy. Ehhez persze az kell, hogy ne csak szemlélői legyünk a fejleményeknek, hanem egyben közvetlen résztvevői .a termelés tudományos fejlesztésének. Aki erre nem képes, előbb-utóbb receptek gyártójává válik, és bizony helyet kell adnia azoknak, akik képesek az új és hasznos ismeretek érvényesítésére. A gabonatermesztés országos, de főleg nyugat-szlovákiai színvonala azt mutatja, hogy ebben, de más tekintetben is jelentős sikereket értek el a tudomány ismereteinek gyakorlati hasznosításával. Nem a véletlen müve, hogy például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasága az eltelt két évtizedben az országos ranglista élvonalábp került. Hogyan lehetséges ez? Ogy, hogy időben felismerték a tudományos fejlődés adta korlátlan lehetőségeket. Ehhez mérten fejlesztették a termelési gyakorlatot, nem csupán szervezeti, hanem szellemi értékek tekintetében is. A kutatók közreműködésével különféle kísérleteket végeznek, hogy mindjobban megismerjék a legalapvetőbb termelőeszköz, a termőtalaj adottságait, mely minden további folyamatnak serkentője, amennyiben okosan, tudományos eltökéltséggel gondoskodnak a termőerő pótlásáról. Köztudott, hogy Sóssziget (Solary), vagyis az ottani kutatóbázis dr. BARTALOS MENYHÉRT, RÄKÖCZY LAJOS és más tudományos dolgozók gazdag ismereteinek, nemesített fajtáinak és fajtajelöltjeinek a gyakorlatban való hasznosításával nem csupán járási, kerületi, hanem országos szempontból is felbecsülhetetlen értékeket teremtettek elő, s ez a fejlődés tovább ível, egyre feljebb tör, mozgásban van, szinte maga mögött hagyja a korábbi ismeretek értelmi szerzőit. A búza nemesítése terén ez a munkaközösség elévülhetetlen érdemeket szerzett, és a gyakorlat számára még újabb meglepetéseket tartogat! Ebben az évben nyolcezer mikroparcellán próbálják ki a legkülönbözőbb búzák képességét, és aratás után negatív válogatással alakítják ki a továbbtermelésre megfelelő választékot. Figyelmet érdemel, hogy saját kísérleteik előveteményeként mindig a borsót választják, mely nitrogénben gazdag talajt hagy az utóveteménynek. Akadnak azonban olyanok, akik ezt helytelenítik. Ök azonban nem tágítanak. A borsó után vetett búzán tudatosan kiváltják a betegségeket, mindenekelőtt a lisztharmatot, s mire a jelöltből fajta lesz, a búza ellenáll a lisztharmatnak. Hektáronként ötmillió mag vetését tartják célszerűnek, s ehhez arányítják az NPK-hatóanyagot is. Az előveteménnyel együtt hektáronként 150 kiló nitrogént, 110 kiló foszfort és 140—160 kiló káliumot juttatnak -* hatóanyagban — a kísérleti parcellák talajába. Az említettnél nagyobb nitrogénadag ugyanis sokkot idézne elő az utóveteményben, ami végeredményben károsan befolyásolná a hektárhozam alakulását. A kutatónak tehát oda kell figyelnie, hogy elérhesse a tervezett eredményt, ás a fajtaérőkből nagyhozamú fajta lehessen. Ez megköveteli, hogy pontos talaj- és növényelemzéssel megállapítsák a hatóanyagok értékeit, és aszerint végezzék el a tápanyagpótlást. A járásban a kutatók és az AGROPROGRES üzemközi vállalat közreműködésével három szövetkezetben kisparcellás fajtakísérletet végeznek. Köztük említhető a vásárúti (Trhová Mýto), a légi (Lehnice) és az Dj Élet (Nový Život) szövetkezet. Egy-egy gazdaságban tíz áros parcellánként 11 búzafajtát vagy fajtajélöltet vetettek. A kísérlet célja, hogy öntözött és öntözetlen feltételek között megállapítsák a tápanyagok elhelyezkedésének értékeit. A közelmúltban egy bizottság szemlét tartott a sósszigeti kutatóállomás, a vásárúti, a légi és az Oj Élet szövetkezet percelláin. A szemlén részt vett MÓZES Ferenc agrármérnök, az AGROPROGRES igazgatója, dr. BARTALOS Menyhért és RÄKÖCZY Lajos sósszigeti főnemesítő, TARR Gyula vegyészmérnök az öntözőgazdasági Kutatóintézetből, HORVATH József az Új Élet, VESZPRÉMI Imre agrármérnök, a légi, valamint VARGA István agrármérnök a vásárúti szövetkezet főagronómusa és mások. A helyszíni szemle résztvevői megállapították, hogy a parcellák növényállománya szépen fejlett, azonban lényeges eltérés mutatkozott —• ugyanolyan tápanyagadaggal — az öntözött és az öntözetlen búzákon. A vásárúti szövetkezetben kitűnő növényállományával figyelmet keltett a sósszigetiek SO—1586-os fajtajelöltje, amely rendkívül jó termésátlagot ígér. A gazdaságban természetesen az egész búzaállomány kiegyenlített, s így kitűnő hozamátlagra van kilátás. A légi szövetkezetben, amely mostohább természeti körülményekben helyezkedik el, a kísérleti parcellák búzája valamelyest gyengébbnek bizonyult. Megjegyzendő, hogy a vetést egy másik agronómus irányította. Feltételezhető, hogy az új főagronómus, VESZPRÉMI Imre agrármérnök másként rendezi el idén a búzavetést és jövőre jobb lesz a növényállomány. Az Oj Élet szövetkezeti parcellái szintén kitűnő állományt mutattak. Érdekes, hogy a Felső-Csallóközben is a sósszigetiek SO—1586-os fajtajelöltje tűnt ki növényállományával. Szinte ámulatba ejtett bennünket, de a többi búza is jó eredményt ígér. A szemle után a bizottság az Oj Élet szövetkezetben tartotta szokványos tanácskozását. Tarr Gyula vegyészmérnök kimerítő beszámolóban elemezte, hogy a szóban forgó szövetkezetek kísérleti parcelláiról a bokrosodás időszakában vett növényminták vegyelemzése milyen képet mutat. Milyen volt a fő tápanyagok aránya az öntözött és milyen az öntözetlen parcellákról vett mintákban. A vegyelemzés ugyanis azt mutatta, hogy a kálium mindhárom szövetkezet esetében sokszorta kevesebb a kelleténél, s néhány fajtánál és fajtajelöltnél a nitrogén-, de a foszforadag sem teljesen megfelelő. Ez arra figyelmezteti a termelési gyakorlat agronómusait, hogy amennyiben a nagytáblás termelésben is hasonló volt a tápanyagpótlás, akkor bizony van mit tenni a talajok tápanyagkészletének kiegyenlítésében. Azóta persze a búzákat fej trágyázták, és az értékek másként alakulhattak. Ezt azonban csak a később vett növényminták vegyelemzése mutatja meg megbízhatóan. A tudományos vegyi elemzés adatanyaga azt mutatta, hogy a kálium visszapótlásához nem elegendő egyetlen év. Ezt a fő tápanyagot a talajban csak több évre kiterjedő többlet káliumadaggal lehet kívánt szintre emelni. HOKSZA ISTVÁN
