Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

1981. október SfAfcAB FÖtOMfVBS, j feladatok előtt a polgári bizottságok JOGPROPAGANDA A XVI. pártkongresszus megvi­tatta szocialista mezőgazdasá­gunk eredményeit és további igényes feladatokat tűzött ki a mező­gazdasági termelés sokoldalú fejlesz­tésében. Ezzel (kapcsolatban annaik fontosságát is kiemelte, hogy követ­kezetesebben használjunk ki minden földterületet, továbbá aktívabb támo­­£ gatásban részesüljenek azok a kis- 1 termelők és kisállattenyésztők, akik nemeseik saját szükségletükre, hanem i a piac kívánatos gazdagítása végett 5 is termelnek. Ebben az irányban fon­­{ tos intézkedések történtek. Egyik a lakosság személyi mezőgazdasági ter- 1 melésböl származó jövedelmének adómentessége, amelyről a szövetségi ' kormány 113. számú határozatában, 5 a Szlovák SZK kormánya pedig eb­ből kiindulva szeptember 30-i 268. számú határozatában döntött. A köz­­' társasági pénzügyminisztériumok a 1 közeljövőben kiadják az erre vonat­kozó irányelveket. Bevezetésként célszerű hangoztat­nunk, hogy szocialista társadalmunk ? adópolitikája az adott szükségletek­ből és lehetőségekből indul ki, ezért nem ítélhető meg elszigetelten. A mezőgazdasági termelésből származó jövedelem adómentesítése az adott területen egyidejűleg elfogadott szá­mos alapvető Intézkedéshez kapcso­lódik. KIRE VONATKOZIK AZ ADÓMENTESSÉG? A jóváhagyott adómentesség mind­azokra vonatkozik, akik szabad (fog­lalkozásukon kívüli) idejükben űzött mezőgazdasági termeléssel jövede­lemre teszneik szert. Az adómentesség döntő feltétele, hogy az adófizető személy előter­jessze fő munkaadója, a szövetkezet, szervezet vagy iskola arra vonatkozó igazolásét, hogy az adókivetési évet megelőző évben rendesen teljesítette munka- vagy tanulmányi kötelessé­geit. A vonatkozó Igazolást minden év február 15-ig ( első ízben 1982-ben) az adóigazgatást Intéző helyi (váro­si, esetleg városikerülett) nemzeti bi­zottságnak kell benyújtani. Az igazo­lást az Illetékes szervezet vagy is­kola pecsétjével és felelős dolgozó, illetve funkcinárius aláírásával kell ellátni. A nem tartósan foglalkozta­tott és járadékot élvező személyek a postahivatal arra vonatkozó igazolá­sát nyújtják be, hogy járadékot fo­lyósítanak nekik. Ezzel összefüggésben megjegyzen­dő, hogy ^továbbra is érvényesek a mezőgazdasági adóról szóló 1974/103. törvénytár! számú törvény 31. pa­ragrafusából és 33. paragrafusának 5. bekezdéséből eredő adókedvezmé­nyek. Ez azt jelenti, hogy azok a törvény idézett rendelkezéseiben em­lített adófizetők (főként szövetkezeti tagok, mezőgazdasági és egyéb dol­gozók, 15 méhcsaládnál kevesebbel rendelkező tenyésztők) akik egyéb­ként Is jövedelmi adókedvezményt élveznek, az említet igazolást nem kötelesek benyújtani. Ha azonban különleges növénykultúrák termesz­téséből és szakosított állattenyész­tési termelésből vagy mezőgazdasági termelésből kifolyólag egyéb jövede­lemre Is szert teszneik, amelyre a törvényből kiindulva közvetlenül nem vonatkozik adómentesség, ugyan­úgy kötelesek az említett igazolást előterjeszteni. Érvényben maradnak a köztársa­sági pénzügyminisztériumoknak egyes mezőgazdasági állatok szerződéses hizlalásából eredő jövedelem meg­adóztatásának kedvezményeire vonat­kozó irányelvei is. Ezek az engedmé­nyek továbbra is elismerhetők olyan esetekben, ha az adófizető nem tel­jesíti az említett elvek szerinti adó­­mentesség feltételeit. Ez az intézkedés a mezőgazdaségi földön kívüli más területekről be­gyűjtött széna eladásából származó, évi hatezer koronáig terjedő jövede­lem adómentességét sem érinti. lakótelepek lakoságát életkörnye­zetük szépítésére, gondozására. Sok munka vár a polgári bizottságokra : az emberi kapcsolatok szilárdításé­ban és a közös vagyon védelmében, a közrend betartáséban. A következő időszakban a polgári bizottságok munkáját elsősorban az új lakóne­gyedekben akarják javítani. Pozitívan értékelhető, hogy a megújhodott pol­gári bizottságokban az eddiginél na­gyobb szerepet kaptak az asszonyok és a fiatalok. Főleg az asszonyok na­gyobb mérvű közreműködése jelentő­sen hozzájárulhat a szomszédi kap­csolatok javításához, a közérdekű ( kérdések megoldásához, az életkör­nyezet szebbétételéhez. Hogy a polgári bizottságok tevé­kenysége hatásosabb legyen — főleg a lakótelepeken, ahol a legtöbb prob­léma fordul elő — a jövőben elmé­lyítik együttműködésüket a hézbizal­­mikkal, valamint a lakásszövetkeze­tek bizottságaival. A polgári bizottsá­gok eredményes tevékenysége érde­kében jelentős segítségnyújtást vál­laltak az utcai pártszervezetek Is. A járási nemzeti bizottságok a je­len időszakban az új polgári bizott­ságok eredményes munkája kedvező feltételeinek megteremtésére töre­kednek. Tanfolyamokat szerveznek, hogy az új megbízatási időszakban munkájukat kellő szakértelemmel, az eszmei-politikai tudás magaslatán vé­gezzék, s így még hatékonyabban növeljék a lakosság érdeklődését, kezdeményezőkészségét szocialista társadalmunk közügyei iránt. KLAMARCS1K MÄRIA ADÓMENTES JÖVEDELMEK A mezőgazdasági adó tárgsya a me­zőgazdasági termeléssel és a halgaz­­dálkodássel összefüggő bármilyen te­vékenység, beleértve az alkalmi te­vékenységet és a melléktermeléet is, ha ez közvetlenül összefügg a nö­vénytermesztési vagy állattenyésztési termeléssel. Az említett adómentesség tehát (összegük korlátozása nélkülj a me­zőgazdasági termelésből, valamint az alkalmi tevékenységből és a mellék­termelésből eredő valamennyi jövede­lemre vonatkozik, feltéve, ha a mel­léktermelésből származó jövedelem csupán kiegészítője a mezőgazdasági termelésből származó jövedelemnek. Adómentesség szempontjából minde­nekelőtt a növénytermesztésből és állattenyésztésből eredő jövedelem a fontos. Az adómentesség vonatkozik az ún. szakosított termelésből származó jö­vedelemre is, ilyen szakosított ter­melés a hagyományos gazdasági álla­tok tenyésztése (szarvasmarha, ser­tés, Juh, kacsa, liba, tyúk, pulyka, házinyúl, stb.j, melyet nem mezőgaz­dák vagy nem a megvalósított nö­vénytermesztéssel arányos méretben űznek, vágónutria tenyésztése (ám nem szűcsipari célokra), laborató­riumi állatok és méhek tenyésztése. Nemcsak a termék eladásából befo­lyó jövedelem a mérvadó, hanem a vele összefüggő bármilyen tevékeny­ségből származó jövedelem is. így például a méhészetben a méhpempő, a viasz stb., eladásából, a méhcsalá­doknak a virágzó növénykultúrákhoz szállításából stb. származó jövede­lem is. A házinyulak, Juhok és kecs­kék esetében a bőr vagy a gyap­jú eladásából befolyó jövedelemre ugyanaz vonatkozik, mint az egyéb termékek eladásából származó bevé­telekre. Ez az adómentesség ugyancsak vo­natkozik a különleges növénykultú­rák termesztéséből származó jövede­lemre; e növények közé tartozik el­sősorban mindenfajta zöldség, gyü­mölcs, bogyós, gyógy- és fűszernö­vény, valamennyi vetőmag, sampi­nyon stb. KIRE ES MIRE NEM VONATKOZIK AZ INTÉZKEDÉS Mint már hangsúlyoztuk, az adó­mentesség egyéb intézkedésekkel együtt mindenekelőtt olyan tevékeny­ségek támogatását célozza, melyek közvetlenül összefüggnek az alapve­tő élelmiszerek éss mezőgazdasági termékek növekvő fogyasztásával. Olyan tevékenységekről van sző, a­­melyet egyes személyek fö munka­vagy tanulmányi kötelességeik kere­tén kívül, szabad idejükben művel­nek. Tehát nem magánvállalkozás, sem fölösleges szükségletek támoga­tásáról van szó. Ezért a szóban forgó adómentesség nem vonatkozik: — a szőlő- és virágtermesztésből, Illetve ezek feldolgozásából, és a prómesállatok tenyésztéséből (vágó­­nutriák tenyésztésének és eladásá­nak kivételével) származó jövede­lemre, i-- a mezőgazdasági termelést bér­munkaerő igénybevételével, vagy más személyektől használatba vett föld­területeken biztosító adófizetőkre, — azokra a magángazdálkodó pa­­raeztoikra, akiknek fő tevékenysége a mezőgazdasági termelés, az irányel­vek adóztatása végett ebben ^ irányban kellő pontosítást tartalmaar­­nek. Az adómentesség arra a jövedelemi­re sem vonatkozik, melyet a terme­lésben közvetlenül részt nem vett különféle viszonteladók kizárólag mezőgazdasági termékek eladásával szereztek. Ezt a jövedelmet továbbra is az 1981/145. számú törvény szeriri­­tí jövedelmi adóval adóztatják meg. Ez az intézkedés nem érinti ад állampolgárok telekadófizetési köte­lességét; ennek egyebek között a tdjf­­kék jobb kihasználására kell hatnia. MIKORTÓL ÉRVÉNYES AZ ADÓMENTESSÉG? Az említett feltételek teljesítése esetén a mezőgazdasági termelés utá­ni adó, Illetve a lakossági jövedelmi adó kiróvásakor első ízben 1982-ben érvényesül az adómentesítés. Ez azt jelenti, hogy; — az egy hektár mezőgazdasági területre számított, átlagos termé­kenységi normák alapján kiszámított jövedelmek szerint megadóztatott me­zőgazdasági alaptermelésből szárma­zó jövedelem esetében 1982-től kezd­ve (az 1981. évi adót már az idén ki kellett róni és be kellett fizetni^ — a szakosított állattenysztési és különleges növénytermesztési jövede­lem esetében az adómentességet már az 1981. évi jövedelmek után elis­merik. Ha azonban az adófizető állampob gár nem terjeszti elő idejében müro kaadőja vagy az iskola Igazolását ar» ról, hogy az elmúlt évben rendesen teljesítette munka- vagy tanulmányi kötelességeit (első ízben 1982. feb­ruár 15-lg), vagy nem teljesíti az em­lített adómentességi feltételeket, kö­teles az eddigi módszer szerint (feb­ruár 15-ig) benyújtani adóbevallását E kötelességek nem teljesítése esetén az adóigazgatást Intéző illetékes nemzeti bizottság a mezőgazdasági adóról szőlő 1974/103. számú törvény és az 1962/16. számú, adóügyek és illetékek kezelésére vonatkozó hir­detmény rendelkezései szerint jár el. Az adómentesség összes további részleteit a köztársasági pénzügymi­nisztériumok irányelvei fogják tar­talmazni, melyeiket megkapnak a nemzeti bizottságok, ahol a lakosság megismerkedhet velük. Ez az adókedvezmény kidomborítja’ annak az érdemes tevékenységnek a társadalmi támogatását, melynek to­vább fejlesztése azt a célt szolgálja,­­hogy hozzájáruljon lakosságunk em­lített irányú szükségleteinek telje­sebb és jobb kielégítéséhez. Emellett nemcsak az fontos, hogy növekedjék az önellátók részaránya, hanem an­nak a lehetősége is, hogy az úgyne­vezett helyi piacokat friss zöldség, jó gyümölcs, aprójószág és egyéb kere­sett termékek eladásával gazdagít­suk. Mindenekelőtt a nemzeti bizott­ságok ügye lesz, hogy ehhez a többi szervvel, szervezettel és a lakosság­gal együttműködve, megfelelő feltéte­leket teremtsenek. Ugyancsak fontos, bogy előzetes értékelés alapján kez­­deményezően javasoljanak és kivite­lezzenek olyan megoldásokat, ame­lyek elősegíthetik a termelői tevé­kenység kibontakozását, s természe­tesen az Ismertetett intézkedések he­lyes és következetes érvényesítését is. JAROSLAV PROCHAZKA okleveles közgazdász, Szövetségi Pénzügyminisztérium Eh párt, internacionalista part AZ ÉDESANYA (Folytatás az 1. oldalról) Tapasztalatai szerint az állatte­nyésztésben igen fontos a munka­­fegyelem, a pontosság, a rend és a tisztaság. Enélkül nincs jó eredmény. Smah Júlianna igyekezett úgy be­osztani idejét, hogy a fenti követel­ményeknek megfeleljen. —г Amióta a szövetkezetben dolgo­zom, egyszer sem hiányoztam. Pedig három gyermeket neveltem egyedül, s közben építkeztem. Eltűnődik, s így folytatja a beszélgetést. — A férjem nyolcévi házasság után meghalt, munkabaleset áldozata lett. A háznak akkor csak az alapja volt lerakva. Az építkezésnél sokat segí­tettek a férjem munkatársai és a szövetkezet vezetősége is. A segítsé­get igyekeztem becsületes munkával viszonozni, s a gyerekeimet felnevel­ni. Legfiatalabb kislányom érettségi­zett, most mint elárusítőnő dolgozik. A középső fiam marós, a legidősebb nam pétiig gaz- es vi/.vezéreliszere­lőnek tanult. Közben autót is vettünk. Amikor „révbe“ értem, és boldog le­hettem volna, akkor a sors újra köz­beszólt ... Az idősebb fiamnak au­gusztusban lett volna az esküvője, de esküvő helyett temetés volt. Fiam a menyasszonyával együtt vízbe fulladt. S reém emelte bánatos szemét, majd tekintetével végigpásztézta a falakat, az udvart, majd szomorú te­kintete eltűnt a szemhéjak alatt. Elhallgattunk... A hirtelen támadt csendbe az őrá ketyegett bele, szinte tudatosan figyelmeztetett: lassan el kell búcsúzni, mert Juliska néninek munkába kell mennie. Búcsúzóul mit is mondhattam, kí­vánhattam volna a megpróbáltatásait férfiként viselő asszonynak, mint erőt és egészséget, az eddigieknél derű­sebb .napokat, s azt, hogy a gyerme­kei úgy szeressék őt, mint a legdrá­gább édesanyát, NAGY TERÉZ Pártunk jubileumi évében még egy fontos esemény évfordulójához érkez­tünk. A prágai smíchovi Nemzeti Házban hatvan évvel ezelőtt tartotta egyesítő kongresszusát a fiatal CSKP. Miután a májusi alakuló ülésen a cseh, szlovák, magyar és kárpát­ukrán kommunisták egységesen fel­zárkóztak az új típusú pártban, most már a párt német tagozatának egye­sülése volt hátra. Ez egy természetes fejlődési folyamat törvényszerű sza­kasza volt, ám még le kellett küzde­ni a szociáldemokrata múltból vissza­maradt számos szemléleti, pszicholó­giai akadályt. A Kommunista Internacionále nagy segítséget nyújtott pártunknak, hogy valóban internacionalista, marxista­­leninista párttá fejlődjék. Ennek pe­dig természetes velejárója volt, hogy hazánkban is érvényesüljön az „egy fiUam — egy párt“ elv. A Kommu­nista Internactonálé III. kongresszu­sa 1921 nyarán sokat foglalkozott az ún, osehszlovák kérdéssel. Lenin he­lyeselte a párt egyik alapítójának, Bohumír Šmerainak azt a koncepció­ját, hogy • CSKP. tömegpártként bontakozzék ki, viszont bírálta a po­litikai gyakorlatában megnyilvánuló következetlenségeket és hibákat. A KI a jobboldali opportunista és balos hibák leküzdése mellett fő feltétel­ként szabta meg, hogy Csehszlovákiá­ban három hőnapon belül egységes, Internacionalista kommunista párt­nak kell alakulnia. Így került sor a CSKP egyesítő kongresszusára, mely­nek határozata szerint a párt cseh­szlovák és német tagozata, a lengyel kommunisták és a zsidó kommunista csoport egységes internacionalista CSKP-ben egyesült. Az egyesítő kongresszussal befeje­ződött egy történelmi fejlődési folya­mat, melyet követően pártunk a dol­gozó és kizsákmányolt tömegek új életért vívott küzdelmeinek egyedüli és egységes vezetőjeként a harc élé­re állva, a burzsoázia ellen vívott számtalan politikai, gazdasági és szo­ciális csata, a nemzeti felszabadító antifasiszta küzdelem eredményes megvívása után a népi demokrácia győzelméhez és a fejlett szocialista társadalom építéséhez vezette dolgo­zó népünket. (L) ч Á múlt évek tapasztalata világosan Igazolja a polgári bizottságok politi­kai-társadalmi tevékenységének jelen­tőségét a lakosság széles körű moz­gósításéban a közhasznú célokért Tevékenységűk szorosan kapcsolódik a nemzeti bizottságok sokrétű mun­kájához, a városok és falvak gazda­sági, szociális és kulturális program­jának megvalósításában. Az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban, tekintettel a Nemzeti Front választási programjának igényességé­re az új megbízatási időszakban a polgári bizottságok szerepe és jelen­tősége tovább fokozódott. A lakosság aktív részvétele a nyilvános gyűlé­seken és a választásokon jelezte a polgári bizottságok iránti bizalmát. Erről tanúskodott az a tény is, hogy a polgári bizottságok száma nyolc­vankettőről kilencvenre bővült. A járás három városának és huszonöt községének polgári bizottságaiba összesen 724 tagot választottak meg, ez tizenhéttel több a múlt időszak­hoz viszonyítva. A járásszerte megtartott nyilvános gyűléseken és a választási aktívákon többek között a polgári bizottságok eddigi munkáját is értékelték. Az esetek többségében munkájuk pozi­tívnak bizonyult. Cyril Hréka elvtárs, a járási nem­zeti bizottság titkára elmondotta, hogy a polgári bizottságok tevékeny­sége az elmúlt időszakban elsősor­ban a lakosság kezdeményezőkészsé­gének a kibontakoztatáséra összpon­tosult a választási program feladatai­nak megvalósítása érdekében. Jelen­tős szerepet töltött be a környezet rendezésére és szépítésére irányuló társadalmi munka szervezésében. A nemzeti bizottságoknak nagy se­gítséget nyújtottak az eszmei-nevelő tevékenység terén is. E tevékenység keretében igyekeztek meghonosítani a szocialista együttélés elveit, ame­lyek az emberi kapcsolatok, a kol­lektív szellem és szocialista erkölcsi normák elmélyítését célozzák. E tekintetben valóban példás helyt­állást tanúsított a Párkányban (Štú­rovo) tevékenykedő nyolc polgári bi­zottság. Tagjai nagy igyekezetei fej­tettek ki a közrend biztosításában, a szomszédok közötti viszályok rende­zésében a lakótelepeken pedig a há­zirend betartatásában. A lakosság be­vonáséval évente több rendezvényt szerveztek a gyermekotthonban, az aggok házában, valamint a nyugdíja­sok klubjában. Érdemeink között sze­repel, hogy társadalmi munka szer­vezésiével a város területén több ját­szóteret létesítettek. A kéméndi (Ka­menín) és a Veľké Lovce-i polgári bizottságok fokozott erőfeszítést fej­tettek ki a cigány származású lako­sok élet- és szociális körülményeinek javítására, s arra, hogy munkavi­szonyba lépjenek, valamint az alko­holizmus elleni harcban. A polgári bizottságok figyelemmel kísérték a lakosok követelményeit, panaszait a közellátással, a szolgál­tatásokkal, a tömegközlekedéssel kapcsolatban. Kezdeményezésükre módosították az üzletek nyitvatar­tási idejét, több helyen megváltoztat­ták az autóbuszok menetrendjét, új megállókat létesítettek. A nemzeti bizottságokkal együttműködve Intéz­ték a lakásproblémákat, a gyermekek bölcsődében és óvodában való elhe­lyezését, s a lakosság egyéb szociális ás egészségügyi vonatkozású kérel­meit. A polgári bizottságok közreműkö­désével a járás lakossága szép szám­ban kapcsolódott be a Z akclójű léte­sítmények megvalósításába, valamint a környezet rendezésébe és szépíté­sébe. A társadalmi munka szervezésében azok a polgári bizottságok jártak a legnagyobb sikerrel, melyeknek tag­jai személyes agitáoióval igyekeztek megnyerni az embereket, s nem csu­pán a körlevelekre hagyatkoztak. A polgári bizottságok aktív tevé­kenységének kibontakoztatáséra a nemzeti bizottságok versenyt indítot­tak. E tekintetben a legjobb ered­ményt Érsekújváron érték el, ahol a versenybe a város 26 polgári bizott­sága bekapcsolódott. A legjobb ered­ményeket elérő polgári bizottságok erkölcsi és anyagi elismerésben ré­szesültek. A kezdeményezőkészség kibonta­koztatásának hatékony formált, vagy­is a versenymozgalmat és a bizottsá­gok tagjainak személyes kapcsolatéi a lakossággal a jelenlegi megbízatási időszakban még szélesebb körben akarják kiterjeszteni. Bér a polgári bizottságok az el­múlt időszakban kétségtelenül sok pozitív eredményt értek el, s felbe csülhetetlen segítséget nyújtottak a nemzeti bizottságoknak, több feladai megoldásra vár. Ezldáig nem sikerüli teljes mértékben mozgósítani az ú A CSKP Központi Bizottságénak küldöttsége Michal Štefaňáknak, a központi bizottság helyettes osztály­­vezetőjének vezetésével, a Spanyol Szocialista Munkáspárt meghívására a múlt héten Madridba érkezett, hogy részt vegyen a párt XXIX. kongresz­­szusán. ★ я Ľubomír Strougal szövetségi mi­niszterelnök fogadta Alekszandr Bot­vin szovjet nagykövetet. Szívélyes elvtársi beszélgetésükön sokoldalú, főként gazdasági együttműködésünk további elmélyítését vitatták meg. ★ Gustáv Husák köztársasági elnök Köztárassági Renddel tüntette ki a 60. születésnapját ünneplő Michal Štancel szövetségi munkaügyi és nép­jóléti minisztert, évek hosszú során át kifejtett gazdasági és politikai te­vékenységének elismeréséül. ★ Pater Colotkának, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, szlo­vák miniszterelnöknek vezetésével párt- és kormányküldöttség vett részt a 13 évi építkezés után elkészült Banská Bystrica-l új kórház és poli­klinika ünnepélyes felavatásán. ★ Vasil BHak, a CSKP Központi Bi­zottságának elnökségi tagja és titká­ra fogadta a munkalátogatáson ha­zánkban járt V. Malcevet, a szovjet egészségügyi miniszter első helyette­sét. ★ A Szlovák Nemzeti Tanács nemzeti bizottsági és nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottsága Benyó Máténak, az SZNT alelnökének elnökletével megvitatta a közszolgáltatások fej­lesztésének fő irányait, valamint az SZNT családvédelmi határozatának teljesítéséről szőlő jelentést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom