Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. Йшш а КШ fiptija Bizottsága A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága október 13. és 15. között Moszkvában megtartotta 101. illését, melyen a tagállamok képviselőt — miniszterel­nök-helyetteseik vettek részt. Hazán­kat Rudolf RohlíCek, a Szovjetuniót Nyikalaj Talizin képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány megállapo­dása érteimében a végrehajtó bizott­ság munkájában részt vett Sziobo­­dan Gligorijevics, a jugoszláv kor­mány tagja, Jugoszlávia állandó kép­viselője a KGST-ben. Az ülésen Mar­jai József, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője elnökölt. Az ülésről kiadott közlemény értel­mében a részvevők a testvérpártok vezetőinek 1981-ben megtartott krími találkozóin létrejött megállapodások és a KGST XXXV. ülésszakán szüle­tett határozatok szellemében megha­tározták azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy elmélyítsék a tagországoknak az anyagi terme­lésben folytatott együttműködését. Elhatározták, hogy meg kell gyorsí­tani több fontos, korszerű gép és be­rendezés közös kifejlesztését, bizto­sítani kell ezek közös gyártását. A következő ötéves időszak első évei­ben meg kell kezdeni ezeknek a gé­peknek és berendezéseknek a tagor­szágok közötti kölcsönös szállítását. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtőanyag- és nyers­anyagproblémák távlati megoldását szolgáló együttműködés irányait, a tagországok közösen előrejelzéseket készítenek nyersanyag- és energiater­melő ágazataik fejlődéséről. A végrehajtó bizottság meghallgat­ta a KGST «gépipari és mezőgazdasági állandó bizottságának tevékenységé­ről szóló jelentéseket. Megállapította, hogy a gépipari együttműködés elősegítette a tagor­szágok gép- ds berendezés-igényeinek jobb kielégítését. A KGST-tagországok többségében a gépgyártás a népgaz­daság egyik vezető ágazatává vált. Gépipari importigényeik több mint kétharmadát Jelenleg a kölcsönös szállításokból elégítik ki a tagorszá­gok. Az egymásnak szállított gépek és berendezések egyharmada szakosí­tott gyártás keretében készült ter­mék. A KGST-országok kommunista és munkáspártjainak kongresszusain a gépgyártás minőségileg új szintjé­nek eléréséről született határozatok­ból kiindulva, a végrehajtó bizottság * nrr wiinjfüin i n ~~ г ~ -цг—irnn m i| и i ie^MgnnMr«iH|wnriiM Eredmények - távlatéi javasolta a tagországoknak, hogy az 1981 és 1985 közötti időszakban erő­feszítéseiket a következő területekre összpontosítsák: az élen járó tech­nikák és technológiák kifejlesztésére és használatba «vételére, a termelés anyag- és energiaigényének csökken­tésére, a szakosított gyártásban ké­szülő termékek minőségének és ver­senyképességének javítására, a terme­lési kooperáció széles körű fejlesz­tésére az egységesített alkatrészek és gépegységek gyártásában, a termelési kooperációban részt vevő szervezetek fejlesztésére. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a tagországok együttmű­ködése (kedvezően hatott a KGST-tag­­államok mezőgazdaságának fejlődé­sére. Az utóbbi években az agrár­ipari területen megvalósuló gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttmű­ködés eredményeinek széles körű fel­­használásával a KGST tagállamaiban következetesen folytatódott a mező­­gazdasági termelés intenzívebbé téte­le, a mezőgazdaság műszaki felsze­reltségének javítása, a kemizálás és a talajjavítás. Jelentős sikereik szü­lettek a növény nemesítés és a mag« termesztés, az állati tenyészállomány kialakítása, az állatorvostan, a gépe­sítés és a kemizálás, valamint az er­dőgazdálkodás terén folytatott együtt­működésben. Az utóbbi tíz évben a KGSTttagországokban a kölcsönös ve« tűmagcsere eredményeiként több mint 350 új növényfajtát és növényi hibri­det honosítottak meg. A végrehajtó bizottság áttekintette az európai KGST-országok egyesített energiarendszereinek és a Szovjet­unió egyesített energiarendszerének párhuzamos működtetése során szü­letett eredményeket. Az energiarend­szerek összekapcsolása lehetővé tet­te az európai KGST-országok számá­ra, hogy jelentős gazdasági megtaka­­rítást érjenek el, s ésszerűbben hasz« nálják ki a működő villamos erőmű­vek kapacitását. A villamosenergia­ellátás megbízhatóbbá tétele érdeké­ben létrehozzák a nemzeti energia­­rendszerek tartalékkapacitásait, meg­gyorsítják az energiarendszereket összekötő villamos távvezetékek épí­tését, hatékonuyabbá teszik az egye­sített energiarendszerek fennakadá­soktól mentes működését biztosító gazdasági ösztönző eszközöket. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy kedvező eredményekkel járt a KGST-tagországok egészségügyi együttműködése. Az ülés olyan intéz­kedéseket határozott el, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a tagállamok gyógyszerek és orvosi műszerek irán­ti igényének jobb kielégítését, egyes orvosi berendezések műszaki színvo­nalának emelését. A végrehajtó bizottság áttekintette az együttműködés más kérdéseit is, s megfelelő határozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés szellemében ment végbe. Realitás az esztelenséggel szemben Reagan amerikai elnök a közel­múltban felelőtlen kijelentést tett, amely szerint a Szovjetunió vezetői „egymás közti“ beszélgetésekben le­hetségesnek tartják, hogy a Szovjet­unió egy nukleáris háborúban győz­het. Reagan ezzel akarja igazolni az Egyesült Államok nukleáris fegyver­tárának erőszakolt ütemű fejlesztésé­re Irányuló politikáját. Reagan kije­lentése nagy megrökönyödést és til­takozást váltott ki a nyugat-európai tőkés országokban is, mivel lehetsé­gesnek tartott egy „korlátozott nuk­leáris háborút“ éppen ebben a tér­ségben. A moszkvai Pravda tudósítója az amerikai elnök kijelentésével kapcso­latban nyilatkozatot kért Leonyid Brezsnyevtől, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárától. Brezsnyev elvtárs nyilatkozatában hangoztatta: Reagan elnök lelkiisme­retére hagyom, honnan tudja, miről beszélnek egymás közt a szovjet ve­zetők. A szovjet vezetés elképzelései és erőfeszítései éppúgy, mint az egész szovjet nép törekvései arra Irányulnak, hogy egyáltalán ne en­gedjék meg a nukleáris háborút, s még kirobbanásának veszélyét Is megszüntessék. Magunk között u­­gyanazt mondjuk, amit mindenki szá­mára elmondottam az SZKP XXVI. 1981. október 31. A barátság ólján Közös közlemény foglalta össze Samora Moísés Machelnak, a FRELI­­MO elnökének, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének csehszlovákiai látogatását, ennek eredményeit. Az általa vezetett párt- és kormánykül­döttség közelebbről Ismerkedett Prá­gával, továbbá Bratislavában és Ko- Sicébe is ellátogatott. Samora M. Ma­­chel tájékoztatta Gustáv Husák elv­­társat, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkárát, köztársasági elnököt a FRELIMO III. kongresszusa gazda­sági és szociális vonatkozású határo­zatainak teljesítéséről, Husák elvtárs pedig a CSKP XVI. kongresszusának határozatait ismertette vendégének. A csehszlovák—mozambiki kapcsola­tok elért színvonalának megítélésé­ben mindkét fél kiemelte a CSKP és a FRELIMO kapcsolatai szilárdításá­nak jelentőségét Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy e kapcsolatok további fejlődésének szilárd alapja a CSKP és a FRELIMO együttműködé­séről most aláírt egyezmény. A láto­gatás folyamán továbbá nyilatkozatot írtak alá országaink baráti kapcso­latairól és együttműködéséről és jegyzőkönyvet gazdasági együttműkö­désükről. Elítélték az amerikai Imperializmus beavatkozását más államok belügyei­­be, és kategorikusan visszautasítják az Egyesült Államok összes kísérle­kongresszusának szónoki emelvényé­ről, vagyis azt, hogy esztelenség győ­zelemre számítani a fegyverkezési hajszában, arra számítani, hogy győ­zelmet lehet aratni a nukleáris hábo­rúban. Csak az indíthat nukleáris háborút olyan reményekkel, hogy győztesként kerülhet ki abből, aki elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el. Bármi­lyen ereje legyen is a támadó félnek, bármilyen eszközt választ Is a nuk­leáris háború kirobbantására, nem érheti el célját; a megtorlás elkerül­hetetlenül bekövetkezik. Ez a mi elvi álláspontunk. Jő len­ne, ha az Egyesült Államok elnöke is olyan világos és félreérthetetlen nyi­latkozatot tenne, amelyben bűntett­ként ítélné el a nukleáris támadás­nak még a gondolatát is. Miért ne támogathatná például az Egyesült Államok azt a javaslatot, amelyet a Szovjetunió terjesztett az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülés­szaka elé arról, hogy nem alkalmaz­nak elsőként nukleáris fegyvert? Hi­szen ha nem következik be az első nukleáris csapás, nem lesz második és harmadik nukleáris csapás sem. Ily módon teljességgel értelmetlenné válik annak megvitatása, hogy lehet­séges vagy sem győzelmet aratni egy nukleáris háborúban — a nukleáris háború kérdése mint olyan lekerül a napirendről. Éppen ez az, amire a föld minden békeszerető embere törekszik, s ami­nek érdekében a Szovjetunió és ve­zetése következetes erőfeszítéseiket tesz. így most az Egyesült Államo­kon, annak vezetésén van a válasz­adás sora i— hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev elvtárs. teit, hogy bizonyos világrészeket ön­kényesen létérdekei övezetévé nyil­vánítson neokoloníalísta uralásuk céljából. Mindkét állam teljes mér­tékben támogatja a béke megszilár­dításához, az enyhülési folyamat el­mélyüléséhez és a lázas fegyverke­zés megszüntetéséhez vezető kezde­ményezéseket. Kijelentették, hogy atomfegyverek alkalmazása az egyik legsúlyosabb bűntett az emberiség ellen, s támogatják a bármilyen fegy­verek kozmikus elhelyezésének meg­tiltáséra vonatkozó szerződés kidol­gozását célzó törekvést. Mindkét or­szág egyöntetűen síkraszállt a lázas fegyverkezés korlátozása és megszün­tetése mellett. Ezzel összefüggésben teljes mértékben támogatják a lesze­relés céljainak elérését szolgáló nem­zetközt együttműködésről szőlő nyi­latkozatot, melyet az ENSZ magáévá tett. Megvitatták a jelenlegi európai helyzetet, s megerősítették, hogy konkrét, pozitív eredményeknek kell születniük a madridi találkozón. Ka­tegorikusan elítélték a NATO dönté­sét, hogy újfajta közép-hatótávolságú amerikai rakétákat telepítsenek egyes nyugat-európai országokban. Mindkét fél határozottan elítélte az imperialisták agresszív tevékeny­ségét és az amerikai katonai jelenlét fokozódását az Indiai-óceánon, a Per­­zse-öbölbe és a Vörös-tenger térsé­gében. Elítélték a dél-afrikai fajüldöző rendszert, és üdvözölték a namíbiai nép sikereit. Kiemelték az Afrikai Egyséfgszervezet rendkívül Jelentős szerepét, melyet a nemzetközi kap­csolatokban tölt be. Mindkét fél támogatásáról biztosí­tott a nemzeti felszabadító mozgal­makat. A felek elégerettségüket fe­jezték ki a látogatás eredményeivel kapcsolatban. Husák elvtárs meghí­vást kapott hivatalos baráti látoga­tásra Mozambikba, „Tettek A lengyelországi „Szolidaritás“ szakszervezet gdanski kongresszusén elfogadott kétéves program a vitára bocsátott tervezetnél szélsőségesebb, jobboldalibb dokumentum lett. A szo­cializmusnak még a puszta említése is hiányzik belőle. A szervezet nem hajlandó együttműködni a kormány­nyal a válság megoldásában, viszont ellenőrzést követel a kormánynak szinte minden lépése fölött. Méltán jellemezték a lapok a kong­resszust politikai kalandorkodásnak. A moszkvai Pravda a kongresszussal foglalkozó kommentárjában a szer­vezet politikai mesterkedése mögött azt a törekvést látja, hogy Lengyel­­országban visszaállítsák a múlt bur­­zsoá rendszerét. Ehhez a múlthoz azonban nincs visszaút, bármilyen manőverekkel próbálkozzanak Is a szocialistaellenes erók az országon belül és azon kívül a szocialista kö­zösség bomlasztására___ Mindez kü­lönösen nagy felelősséget hárít a len­gyel dolgozókra, az ország párt- és állami vezetésére. Ahogy az ország számos kommunistája megállapítja, Heves választási küzdelem előz­te meg az október 18-án lezaj­lott görögországi választáso­kat, ugyanakkor még sohasem volt oly biztos a baloldali előretörés, mint most. Nemcsak a demokrácia vizs­gázott, hanem a hatalmat képviselő polgárság is. Az előbbi megállta he­lyét, a másik, az utóbbi megbukott, és kénytelen átengedni a hatalmat egy radikálisabb, baloldali tömörü­lésnek. Nem véletlenül tettünk célzást a demokráciára. Hellasz földjén, a de­mokrácia bölcsőjében a mai görög demokrácia törékeny és zsenge. Az „ezredesek diktatúrájának“ bukása, vagyis 1974 óta indult fejlődésnek. Ebből a körülményből húzott hasznot sokáig a burzsoázia széles rétegelt, elsősorban mérsékelt irányzatú poli­tikai csoportjait képviselő Üj Demok­rácia párt. Mindmáig uralta a politi­kai küzdőteret, s politikájának a ha­ladás szempontjából nem egy felfi­gyeltető sikere volt. Mindenekelőtt a társadalom demokratikus érzelmi erőire támaszkodva megvédte a fia­tal demokráciát a hadsereg reakciós vezetőinek újabb reakciós próbálko­zásaitól, összeesküvést terveitől, más­részt pozitív szellemben alakította az ország kapcsolatait más államokkal, így a kelet-európai szocialista orszá­gokkal is. A fejlődés azonban törvényszerűen igazolta, hogy a görög burzsoázia tömörülése sem volt képes áthágni osztálykorlátait, Athén fokozatosan pártját” a felelősség tudomásulvételének ab­ban kell megnyilvánulnia, hogy haté­konyan visszaverik az ellenforradal­mat és annak imperialista ösztön­zőit“ — állapította meg a Pravda. Ebben a szellemben mérte fel a helyzetet a LEMP Központi Bizottsá­gának 4. plénuma, amelyen sok kom­munista a „tettek pártjának“ kialakí­tását szorgalmazta. Stefan Olszowskl, a központi bizottság titkára beszá­molójában hangoztatta, hogy a párt csak akkor tudja a szocializmus el­lenségeinek akcióit megfékezni, ha tagjai offenzív módon, következete­sen lépnek fel a politikai élet min­den területén, ha a párt őrzi, ápolja a szoros kapcsolatokat a munkásosz­tállyal, amelytől most az ellenforra­dalmi erők el akarják választani. Különösen hangsúlyozta az ideológiai munka jelentőségét. A plénum Stanislaw Kaniát saját kérelmére felmentette a központi bi­zottság első titkárának tisztsége alól. A központi bizottság első titkárává Wojciech Jaruzelski miniszterelnököt választotta meg. Az új első titkár be­szédében hangsúlyozta: Soha nem kerestük, ma sem kívánjuk a kon­frontációt. Egy azonban biztos: a visszavonulás lehetőségei kimerültek. Legelőször le kell győzni a válsá­got, meg kell szüntetni a feszültséget, fel kell számolni azokat az akadályo­kat, amelyeket a lengyel társadalmi­­gazdasági élet legkülönbözőbb terü­letein emeltek a szocializmus ellen­ségei, különösen pedig egyes erők a „Szolidaritás“ vezető szervezeteiben. Felvázolta a fő teendőket, különösen gazdasági vonalon, tekintettel a téli felkészülésre. Beszédében külön ki­emelte: „Ezekben a Lengyelország számára oly drámai napokban állan­dóan érezzük a szocialista közösség, elsősorban a Szovjetunió segítségét. Fokozott mértékben érezzük a szo­cialista országok szövetségéhez valá tartozásnak és a Szovjetunió barát­ságának jelentőségét“. A lengyel kommunistákra további nehéz küzdelem vár, mivel a „Szoli­daritás“ befolyása alatt álló szerve­zetek és egyének nehezítik a kor­mány stabilizáló intézkedéseit és sztrájkokra uszítanak. „KENYÉRREL ÉS SÖVAL“ — AMERIKAI MÖDON Az Egyesült Államok termékszállításokkal más országokban el akarja érni, hogy ott katonai támaszpontokat létesíthessen, |G. Lomldze rajzaj KOMMENTÁRUNK csatlakozott a nyugati világ szövetsé­geihez: visszatért a NATO-ba, január elseje óta pedig a Közös Piac 10. tag­állama. E tények fényében érthető, hogy a Nyugatnak nem volt mindegy, melyik párt kerül ki győztesen a választási Athén: változások előtt küzdelemből. Viszont az a tény, hogy Görögország közöspiaci csatlakozása gazdasági romlással járt: az ipari termelés az első negyedévben 2,8 szá­zalékkal hanyatlott, az infláció elérte a 28 százalékot, a munkanélküliség pedig tíz százalék körül van, rádöb­bentette a görög társadalmat a rideg valóságra, a fokozódó gazdasági ba­jokra, melyek jellemzője, hogy az ország nemzeti jövedelmének növe­kedése az 1976. évi 5,8 százalékról tavaly 1,9 százalékra csökkent s e fo­lyamatot nem sikerült megállítani. Ugyanakkor a Ralllsz-kormány Ide­jén támogatott külföldi tőkés társa­ságok profitja 132 százalékkal gya­rapodott, sok mindenre engedett kö­vetkeztetni. A burzsoázia érdekelt képviselő 0] Demokráciából valő kiábrándulás oly erős volt, hogy szinte biztosra vehet­tük a szociáldemokrata színezetű (PASOK) párt győzelmét. így is lett. Választási sikerét nagy .mértékben elősegítette, hogy a nép változásokat akar, s ez a párt változásokat ígért, továbbá az antifasiszta tevékenysége miatt nagyon népszeéü Andreasz Pa­pandreu pártelnök a választási kam­pányban megígérte, győzelme esetén Görögország kilép a NATO-ből és a Közös Piacbál is. Nem hallgathatjuk el, hogy a gö­rögországi baloldali előretörésnek megvannak a maga árnyoldalai is. Papandreu a választási küzdelemben visszautasította a kommunisták felkí­nált választási szövetségét és együtt­működését, választási győzelme után pedig már bizonytalanabbul beszélt az ország közöspiacL és NATO-tagsá­­gának megszüntetésére tett ígéretei­ről, noha újonnan ragaszkodik az amerikai támaszpontok megszünteté­séhez. Am még' nem mérhető le Washington tényleges befolyásának ereje. Erre majd csak a fejlemények további alakulásából következtethe­tünk. Ugyanis nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül Papandreu pártjának szociáldemokrata jellegét, a határo­zatlanságot, következetlenséget, a gyökeres változásoktól az utolsó pil­lanatban valé visszarettenést, továb­bá azt sem, hogy a nagy tekintélyt élvező' Karamanlisz államfő, az Oj Demokrácia egykori vezére az 1975-ös alkotmány alapján olyan nagy hatás­körrel rendelkezik, hogy a burzsoá­zia érdekében megakadályozhat mész­­szemenő radikális reformintézkedése­ket. LÖRINCZ LÁSZLÓ 1 * «ч

Next

/
Oldalképek
Tartalom