Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-24 / 43. szám
Nagy előbbrelépés, hogy immár nemcsak elismerjük, de támogatjuk is a háztáji termelés fellendítését szorgalmazó kezdeményezést. Az utóbbi évek gyakorlata után nagy fordulat ez, mégis í— helytelen lenne az új helyzetet a szocialista mezőgazdaság gyengeségével magyarázni, s mindjárt a régi gazdálkodási módszerekhez való visszatérést emlegteni. Egyszerűen arról van szó, hogy szükségünk van minden talpalatnyi föld termésére, minden tennivágyó segítségére, tehát támogatjuk azokat, akik szabadidejük jobb, ésszerűbb kitöltése céljából kertészkednek, állatokat tartanak, esetleg háztáji szerződéses árutermeléssel foglalkoznak. Pártunk XVI. kongresszusa így fogalmazta meg a kisállattenyésztés, illetve a háztáji állattartás jelentőségét: Biztosítani kell a széleskörű gadaságl feltételeket a háztáji gazdaságokban és a háziállatok tartásához, mert ez jelentősen hozzájárulhat a falu jobb önellátásához, és a szerződésben rögzített eladás jelentősen elősegítheti a piaci ellátás javulását. SZERETJÜK A NYÚLHŰST Nyáron a szenei (Senecj üdülőben töltöttem néhány napot. Egyszer szóba elegyedtem néhány fiatalemberrel, akik közül az egyik a húsellátást szapulta. —i Látod, én ebből nem csinálok gondot — reagált az egyik asztaltárs. — Van két anyanyulam, azok annyi húst „termelnek“, hogy mindig van mihez nyúlnunk. A gyerekek Is szívesebben fogyasztják a nyúlhúst, mint a zsíros sertésbordát vagy karajt. — Igen ám, csakhogy drága a takarmány, sok a munka a nvulakkal — okvetlenkedett a másik. — A takarmány jóformán ingyen van. Tavasztól őszig ott a sok gyomfű, meg miegymás a kertben, és persze a szomszédokéban. Sokan örülnek, ha az udvarukban lekaszálom a füvet. Télire minőségi szénát készítek belőle. A törődés? A gyerekek örömmel foglalkoznak a nyulakkal. — Én is tartok nyulakat — szólt közbe a harmadik. — Évente körülbelül kilencvenet vágunk le saját szükségletre. A feleségem — főleg nyáridőben — ritka vendég a húsboltban. A KOHATARTÄS JÖVEDELMEZŐ Bakán összefutottam egy régi ismerőssel. Ö mesélte, hogy a szövetkezeti tagok közül sokan foglalkoznak malacnevejól, aki időben el tudja adni a malacokat, mert 25 kilón felül már jóval kevesebbet fizetnek érte. A kocatartás, malacnevelés hozzáértést, és főleg sok munkát igényel, mégis azt tartom, érdemes vele foglalkozni. HA NEM LENNE, HIÁNYOZNÁ A TEHÉN Bősön [GabCikovoj a Duna felé vezető utca házai hűen tükrözik a múltat és a jelent. Zsűpfedeies viskók és rangos emeletes házak váltogatják egymást, s a hosszúra nyúlt sor végén kimagaslanak az épülő vízierőmű többszintes lakótömbjei. A hústermelés jelentős tartalékai léssel, de lassanként elmegy tőle a kedvük, mert hanyatlik a malacok iránti kereslet. — Nem egészen úgy fest a dolog, ahogy a Tóni mondta — világosított fel később Kováts Bandi, aki bár fiatal ember, mégis jó régen foglalkozik kocatartással. — A szerződés egész évre szól, viszont tavasszal sokkal nagyobb az érdeklődés a malacok iránt. A hízónak valót inkább késő őszszel, de méginkább februárban és márciusban vásárolják. Persze, azért őszidőben is elkelnek az állatok. — Milyen előnyben részesülnek, akik malacnevelési szerződést kötnek? — Legfontosabbnak tartom, tehát első helyen említem, hogy minden eladott malac után negyven kiló tápot vásárolhatunk, természetesen hivatalos áron. A termeltetők azzal is törődnek, hogv legyen megfelelő fajkan. És különösen fontos, mert jó koca és kan esetén tizenhárom-tizenöt malac is van az alomban. Az jár Az utam ezúttal Csikmák Laci bácsihoz vezetett. Elvétettem a házat. Az egykori tágas portán korszerű lakás épült a Laci fia számára. Laci bátyám már a hetvem négy felé közeleg, de még pirospozsgás az arca, s ölökké tesz-vesz a ház körül. Fő gondja a tehénnel és az üszőborjúval való törődés. — Kifizetődő-e a tehéntartás? — érdeklődtem. — Nem igen számolom — válaszolta a régi ismerős. — Azt viszont tudom, hogy mindig van friss tej, túró a háznál. A tejből jut az unokáknak, és a szomszédok is szívesen vásárolják. Naponta általában tizenkét-tizennégy litert fejünk, borjúelválasztás után meg közel húszat. Persze a hangsúly a hasznosságon van, de nem csak azért tartom a tehenet. Egyszerűen hiányozna a portáról. — A takarmányozás nem okoz gondot? — Bárcsak úgy tudnám húzni a kaszát, mint tíz évvel ezelőtt, akkor sokkal több takarmányt menthetnék meg. A fiam sokat segít a télire való bekészítésében. Tavasztól őszig nincs különösebb gond; sok füvet összehordok, és a kertben is akad feletetni való. Például a minap átkiabált a szomszéd, hogy kifejtette a babot, nincs-e szükségem az üres hüvelyre, szalmára? Hozzad csak — mondtam neki —, jól esz az télen. De szereti a tehén a moslékot is, ha jól megkorpázom. Viszont az aljazó beszerzése rendszerint gondot okoz. Végigjártuk a régi parasztvilágot idéző portát. A libák — a gúnárral az élen — hangos gágogással támadtak rám, kacsák hápogtak, tyúkok kapirgáltak körülöttünk. Az istállóban egészen apró csibéket is láttam a kas alatt. A gazda magyarázta, hogy tyúkanyő őkelme titokban lerakott tojásaiból keltek; egyszóval nem várt, ámde szívesen látott jövevények. Késő őszre éppen vágnivalők lesznek. A szérű félig-meddig tele volt takarmánnyal, de azért a vastengelyes kocsinak, melyet immár senki sem használ, még helyet szorítottak. A gumikerekes kiskocsi elé Csikmák bácsi magát fogja be, úgy hordja haza a sok zöldet. Leghátul a katonásan rendberakott trágyadomb. — A trágyával mi lesz? —i kérdeztem. — A kertre már nem kell, sok szerves anyagot kapott az utóbbi években. A trágyát tavaly az Imre gyerek vitte el Szencre, a kertjébe. Az idén eladom, ha akad rá vevő. Addig hadd érjen, annál értékesebb.. ♦ ♦♦ Egyre többen vannak, akik érdemesnek tartják a szabadidő háztáji állattartással való kitöltését. A központi irányelvek értelmében, szocialista társadalmunk igyekszik egyre kedvezőbb feltételeket teremteni a kezdeményezők munkájúhoz. Ez immár érezteti hatását. TÓTH DEZSŐ TAPASZTALATCSERE - MAGASABB SZINTEN A közelmúltban hazánkban, Bratislavában tanácskoztak a baráti szocialista országok (Magyarország, Bulgária, Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákjai kertbarátmozgalmának képviselői. Az érdekvédelmi szövetségeket képviselő elvtársak beszámoltak a kertbarátmozgalom, illetve'a háztáji árutermelés fejlesztésében elért sikereikről és távlati elképzeléseikről. A tanácsokozás végén elfogadott hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy a kertészkedők mozgalmának fontos társadalmi küldetése van, s nagy szerepet játszik a nagyüzemileg kihasználhatatlan földterületek hasznosításában, illetve a fogyasztási igények színvonalasabb kielégítésében. A tanácskozást követően vendégeink a senicai járás kertbarátmozgalmának eredményeivel ismerkedtek, megtekintettek néhány példásan működő kerttelepet és szövetségi terményfeldolgoző létesítményt. Kép és szöveg: Šarek P. TflNUL3UN_K EGYMÁSTÓL ■ ■ mmiiiiiiiiiiiiiiiiiii FOLYADÉKSZÓRÓ NYÍLÁS . ALÁTÉT ZÁRODUGÔ gyát tartalmazó edényt — pl. 5 1-es üveget vagy nagyobb fémkannát — rögzítsük bilincscsel erősen a szerszám nyeléhez. Az edény száját dngőval légmentesen zárjuk le. A dugón előzőleg húzzunk át egy rövidebb és egy hosszabb lágy PVC csövet úgy, hogy mindkét cső egyik vége a folyadékba merüljön. A rövidebb cső másik végét rögzítsük a tolóka nyeléhez gumikarikával. A hosszabb PVC cső másik végét a tolóka csőtengelyébe fúrt nyílásokhoz kell elvezetni. Ennek érdekében a nyél utáni ívnél fúrjunk a csőbe akkora átmérőjű lyukat, amekkorán át a PVC cső éppen áthúzható. A cső végét angedjük le egészen a jobb kerékig. Befejezésként a szerszám nyelére húzzunk fogantyút, (pl. kerékpárkormány fogantyúját), aztán irány a kert! A műtrágyázó tolóka használata igen egyszerű. A munka megkezdésekor a tartályba nyomjunk levegőt a nyélen rögzített rövidebb PVC csövön át, például gumimatrac pumpával vagy hasonló, visszacsapószeleps gumilabdával. Utána már minden megy „magától“. Ha a szerszámot acélcsőből készítettük, a munka végeztével alaposan öblítsük ki a csövet, hogy a műtrágya-oldat ne tegye tönkre idő előtt a fémet. (e) Guruló műtrágyázó 24x2 KERÉK Elsősorban kiskert-tulajdonosok figyelmébe ajánljuk ezt a törpe szerszámot, amelyet a Junyij Technyik című szovjet lap ötlete alapján mutatnnk be. Ezzel az eszközzel a vízben oldható műtrágyák egyenletesen szőrhatók ki. Elkészítése egyszerű, viszonylag olcsó és különösen ott hasznosítható, ahol kis területen kell sűrűn ültetett növényt trágyázni. A tolóka elkészítéséhez összeállítási rajzunk ad útmutatást. A szerszám fő darabját — nyél, oldalöszszekötő elem, alsó egyenes szakasz (a tengely) — egy darabból, 24X2 mm-es (vagy ezt megközelítő méretű) hidegen húzott, varratnélküli acélcsőből, esetleg alumíniumból, vagy PVC vízvezetéknyomócsőből hajlítsuk meg. Űvatossan végezzük a hajlítást, (pl. az előzőleg homokkal tölttett, két végén fadugóval alaposan lezárt acélcsövet felmelegítve, satuba szorítva), és a cső görbületi sugarát úgy válasszuk meg, hogy az anyag ne ráncosodjon. A másik rögzítő 12 mm-es rúd lehet acél, vagy bármilyen más kemény fém, amelyet felül bilinccsel rögzítsünk a szerszám nyeléhez, alul pedig gyűrűvé hajlítva húzzuk a tengelyre. A két kerék felszerelését az A és В részletrajz mutatja. A cső végénél levő kereket egyik oldalán sasszeggel, két alátéttel és az előbb említett tartórúd meghajlított gyűrűjével, a másik oldalán a csőbe szorosan illeszkedő dugóval rögzítsük (A rajz). A másik kereket mindkét oldalán egy-egy alátéttel és sasszeggel erősítsük a tengelyre (B rajz). A 200 mm átmérőjű kerekeket bármilyen anyagból készíthetjük. Felhasználhatunk erre a célra pl. kimustrált játékautó kereket, de ügyeljünk arra, hogy azok mozgás közben ne billegjenek a tengelyen. Az oldott műtrágya kiszórására fúrjunk a kerekek közötti 800 mm-es csőszakaszon 20 mm-enként 2—2,5 mm átmérőjű lyukakat. Az oldott mütrá-Mit készítsünk birsből? A birs jellegzetesen a házikertek gyümölcse. Kertjeinkben alma- vagy körtealakú birset találunk, de felhasználásuk módja teljesen azonos. Legjobb feldolgozási módjuk: befőttt vagy birssajt készítése. BEFŐTT részére csak egészséges, érett, frissen szedett, száraz, jó alakú gyümölcsöt használjunk fel. A hámozott és szeletelt birset tegyük- 0,1 százalékos (literenként 1 g) citrom- vagy borkósavas vízbe, nehogy megbámuljon. Legalább 10 perces ilyen áztatás után öblítsük le tiszta vízzel. Utána gyengén ecetes vízben, a gyümölcsöt forráskor beletéve, 4— 8 percig előfőzzük. A főzés addig tartson, amíg a gyümölcsbe villát szúrva már nem recseg, lecsúszik róla, üveges lesz, de még elég rugalmas, hajlik és nem puha. Ekikor töltsük hideg vízzel telt tálba, nehogy túlpuhuljon. A hideg öblítővízből kivéve szitán vagy szűrőn csöpögtesstiik le, majd szép tetszetősen rakjuk jól tisztított, vízben előmelegített üvegekbe. Közben készítsük el a felöntőlevet. Minden liter vízre számítva adjunk hozzá 60 dkg cukrot, és 3—4 szekfűszeggel együtt forraljuk jól fel, majd szűrjük le. Lobogó forrásban töltsük az üvegekben levő gyümölcsre, és azonnal zárjuk. A csírátlanító lábasba a teli üvegeket ügy tegyük, hogy a víz ne érje el a zárást. A vizet lassan 85—90 C-fokra melegítsük (erős gyöngyöző forrásig) és az üvegeket hagyjuk 10 percig ezen a hőmérsékleten. Az üvegeket ruhával, pokróccal körülvéve, másnapig hagyjuk lassan kihűlni. BIRSSAJT. A nagy beérett birseket mossuk jól meg, és hámozatlanul addig főzzük, míg a héja repedezni nem kezd. Akkor kiszedjük, hűlni hagyjuk. A birset a főzés előtt ne hámozzuk meg, mert a héj alatti részekben a legnagyobb a pektintartalom, ami a kocsonyásodását idézi elő, ezt pedig így nyerjük ki legjobban. A kihűlt birset rozsdamentes késsel hámozzuk meg — és törjük át. Az így kapott birsvelőhöz ugyanannyi cukrot vegyünk. A cukrot igen kevés vízzel addig főzzük, amíg grízesedni kezd. Ekkor tegyük bele a birsvelőt, és egy egész citrom levét, majd 10 percig, folyamatosan keverve főzzük. Közben a formákat kenjük ki teljesen szagmentes olajjal (ha ez nincs, öblítsük ki vízzel) és a kész birssajtot öntsük a formákba. Egy két napig tartsuk a formákban, míg teljesen kihűl és megkeményedik, majd borítsuk ki. Néhány napig hagyjuk a felületét szikkadni, végül csomagoljuk celofáB papírba. Ha különösen finom készítményt akarunk előállítani, a teljes besűrűsödés előtt keverjünk bele gorombára vágott diót vagy mandulát. Dobray E. < TAP0SÚVAS ; Ásóra ^ Amikor vékony talpú cipőj ben ástam, az ásó mindig I nagyon nyomta a lábamat. \ Ezért egy 100 mm hosszú I csőből taposővasat készftet^ tem. A cső egyik oldalát I hosszirányban átfűrészelк tem, a rést reszelővei, hl^ degvágőval kitágítottam, és I oldalról, apró ütögetésekkel S a csövet rátoltam az ásó- I ra. Előzőleg azonban lyukat í fúrtam a csőbe, majd ott * egy csavarral rögzítettem, I A taposőfelületre rovátfkás kát reszeltem, hogy a bőr- I talpú cipőm ne csússzon le ^ róla, bár most már akár 1 mezítláb is lehetne vele к ásni. Studinger T,
