Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-24 / 43. szám

1981. október 24. SZABAD FÖLDMŰVES 11 MAGYARORSZAGI TAPASZTALATOK Kölcsönös előnyökre támaszkodó partneri kapcsolatok A közelmúltban Bratislavában meg­tartott .magyar szakmai napok“ al­kalmával Lendvai Pállal, az MNK gazdag elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberé­vel a zöldségtermesztés és feldolgo­zás, valamint a partneri viszonyok jelenlegi helyzetéről és távlatáról be­szélgettem. Lendvai elvtárs kiemelte, hogy a hatvanas évek vége felé az emberek sokasága igényelni kezdte a tápláló zöldségfélékből készült ételek vá­lasztékának bővftését s ez megköve­telte a termelési szerkezet módosítá­sát. A kérdéscsoport aprólékos elem­zése azt mutatta, hogy a hagyomá­nyos, vagyis a „kiskertes“ termelési szerkezet rendkívül nagy élőmunka­felhasználással jár. Ezért a mennyi­ségi igények minőségi kielégítése cél­jából más megoldáshoz kellett folya­modni. A kutatók például rendkívül hasznos elképzelésekkel gazdagítot­ták az ismeretanyagot s ezek bázisán alakíthatták ki a nagyüzemi zöldség­­termesztés korszerű szerkezetét és az erre szorosan kapcsolódó feldolgozó vonalakat. Így alakult ki a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a paradicsom és más konzervipari termények komplex feldolgozó vonala. A Magyar Népköztársaság konzervipara, amely a társadalmi igények kapcsán az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül, korábban még az egyszerű bázis gazdasági rendszer kiépítésével szerezte be a feldolgozáshoz szüksé­ges nyersanyagok túlnyomó többsé­gét. Ma azonban a termelési rend­szerek időszakában a partnerek vi­szonya is új tartalmat kapott. Töké­letesebb és korszerűbb lett a mező­­gazdasági termelőüzemek és a kon­zervipari vállalatok együttműködése. A konzervgyárak körzetében — ami mintegy hatvan kilométeres kör­zetre terjed — persze még ma is a bázisgazdasági rendszer az uralkodó, ám a kapcsolatok színvonala lénye­gesen jobb lett a korábbinál s ez mindkét fél részére előnyös. Nagyon fellendült például a zöld­borsó nagytáblás termesztése, növe­kedett a hozamátlag, javult a gépi­begyűjtés okozta károsodással szem­beni ellenállóság. Korábban a zöld­borsó teljes mennyiségét állomásokra beépített gépekkel csépelték ki, s ez hatalmas zöldtömeg beszállításával járt, ami nagyon megdrágította a munkaműveletet. Ez arra ösztönözte a kutatókat, hogy kerekeken gördülő begyűjtőgépek megszerkesztésével oldják meg a zöldborsó kicséplését, így csak a tiszta szemtermést kell beszállítani a gyárakba, a konzerváló vonalakra. Feldolgozásra olyan új vonalakat fejlesztettek ki, amelyek optimális mértékben hasznosítják az energiahordozókat. Így például a HUNISZTER hőhasznosltó csak 20,6 százalék erejéig hasznosítja az ener­giát, a ROTOKLAV berendezés pedig lehetővé teszi az energiahordozók száz százalékos hasznosulását ugyan­olyan teljsítmény mellett. Ez azt bi­zonyítja, hogy az utóbbi a jobb mód­szer. Az MNK-ban a konzervipari feldol­gozásra szerződött zöldborsó 90 szá­zaléknyi mennyiségét a zöldborsó termelési rendszerbe tömörült gaz­daságok juttatják a konzerviparnak. Ennek a termelési rendszernek több­száz vállalat a tagja. Annak a rend­szernek például, amely kerekeken gördülő begyüjtőtechnikával rendel­kezik, 240 vállalat a tagja, a másik­nak, amelyik beépített gépekkel csé­peli ki a zöldborsót, lényegesen ke­vesebb tagja van. Tulajdonképpen ha­sonló termelési rendszerek alakultak a zöldbab, az uborka, a paradicsom és számtalan más konzervipari ter­mény előteremtésére is. A konzervgyárak vezetői nagyon szoros kapcsolatot építettek ki a bá­zis gazdaságokkal. Szükség szerint látogatják meg őket, beszerzik ré­szükre a jó minőségű vetőmagot és az esetek többségében megvásárolják a termelést és a begyűjtést segítő gépeket s azokat kihelyezik a gazda­ságokba. Ezzel magyarázható, hogy a konzervipari paradicsomnak úgyszól­ván teljes mennyiségét félig feldol­gozott állapotban, vagyis lé formájá­ban veszik át a termelőktől, mert így rugalmasabb a konzerválás. Évente, október táján a konzerv­gyárak vezetői meglátogatják a bázis gazdaságokat, megbeszélik velük a következő évi teendőket, s amennyi­ben a nyersanyagok előteremtése szempontjából a nézetek azonosak, akkor megkötik a szerződést, amely­be minden lényeges kérdést úgy rög­zítenek, hogy a felvázoltak mindkét fél érdekeit szolgálják. Előfordulhat persze, hogy néme­lyik konzervipari nyersanyagból ke­vesebb termett, mint amennyivel ere­detileg számoltak. Ez azonban maga után vonja az árak emelkedését. Ha­sonló esetben a konzervgyár nem ra­gaszkodik a szerződésben feltüntetett árszinthez, hanem felajánlja partne­rének, hogy a piaci és a szerződött árszint közötti átlagot fizeti, vagyis szolid felárat kínál a termelőnek s ezzel továbbra is megtartja őt. Ha azonban a termés rendkívül jó, s emiatt a piaci árszint csökken, ezt a konzervgyár nem veszi figyelembe, hanem a szerződésben feltüntetett átlagárat adja partnerének. Ez rend­kívül nagy biztonság a termelőnek. Olyan eset is előfordulhat, hogy például a konzervgyár körzetében valamelyik nyersanyag egyszerre érik be, s emiatt képtelenek a felkínált készlet károsodás nélküli feldolgozá­sára. Ilyen esetekben mindig a kon­zervgyár gondoskodik az alapanyag egy részének olyan körzetbe való el­szállításáról, ahol a kapacitás elbírja a többletet. Ez szintén segíti a part­neri kapcsolatok elmélyülését. Befejezésül még annyit, hogy Lend­vai elvtárs tájékoztatója szerint Ma­gyarországon a paradicsom feldolgo­zására ma háromféle módszert alkal­maznak. A legkorszerűbb s egyben a legköltségesebb módszerként a centri­­fugás rostleválasztást említik. Ennek a berendezésnek a költségráfordítása azonban a szakemberek véleménye szerint soha nem térülhet vissza, ezért előnytelen. A másik módszer az enzimes rostleválasztás. Ez terjedt el legjobban az országban. A harmadik módszer pedig a hagyományos, ami­kor rostleválasztás nélkül főzik és konzerválják a paradicsomot. A lé­nyeg azonban abban van, hogy a végtermék minőségének mindhárom módszer alkalmazása esetén kiváló­nak kell lennie, mert Magyarorszá­gon csak az ilyen áru lehet piacké­pes. HOKSZA ISTVÁN яевввакх ~t»lífííiiiftíti/Íi 'f. ŕ, : v ф Uj átvevőhelyen A cukorrépával megrakott teher­gépkocsik menetrendszerűen érkez­nek az lpolybalogi (Balog nad Ipfom) földművesszövetkezet határában léte­sített korszerű átvevőhelyre. Van dol­guk a felvásárlóknak, hiszen nem csak mázsálni kell a szállítmányokat, hanem minden harmadik tehergépko­csiról mintát is kell gyűjteni, amiből aztán a cukorgyár laboratóriumában megállapítják a minőséget és a tisz­taságot. Klinko István, az átvevőhely veze­tője Tóth Lászlóval, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Cukorgyár agro­­nómusával vizsgálta a beérkezett nyersanyagot, amit az lpolybalogi, az lplynyéki (Vinica) szövetkezet és a szlovákgyarmati (Slovenské Ďarmoty) Vetőmagszaporító Állami Gazdaságból szállítottak. Ezekhez társul később a kőkeszi (Kam. Kosihy) szövetkezet is. — A répa állapota általában kielé­gítő, mert száraz az idő, tehát kevés rajta a föld. Nagyobb gondot kellene fordítani az ásásnál a levélzet eltá­volítására, mert némely tehergépko­csi szállítmánya bizony jócskán tar­talmaz répalevelet. A legtisztább ré pát a szövetkezetekből szállítják. ф Az átvevőhely az idén első év ben üzemel. Jól sikerült a beindulás? — kérdeztem Klinko Istvánt. — Az átvevőhelyet a cukorgyár építette négy és fél milliós beruhá­zási költséggel és kedvezőtlen ősz esetén Is biztonságos, gazdaságos munkát tesz lehetővé. A másfél hek táros átvevőhelyet betonpanelekkei borították s így sármentes és sima, vagyis esős Időben is üzemelhet. Ha a termelők ide nem szállítanak, a cukorgyárba azonban folyamatosan küldhetjük a nyersanyagot. • Ogy látom, korszerű berende zést is kaptak. — Az építés alkalmával minden szükséges berendezést megkaptunk. A hídmérlegünk NDK gyártmányú, melyen a skála nem csak a súlyt mutatja, hanem az eredményt papírra is rögzíti, sőt az üres jármű vissza­­mérése után a tiszta súlyt is meg­adja. A hídmérleg mellett van egy MNK gyártmányú mintaszedő Is, melv automatikus vezérléssel néhány répát leemel a járműről és az alatta levő fóliazsákba csúsztatja. Ez sajnos még nem üzemel. így a mintát kézzel kell szedni. Mindent összegezve: a felté­telek összehasonlíthatatlanul jobbak a korábbinál, hiszen ma több helyi­ségből álló épületben végezzük a munkát, nem a sáros terepen, a szél­járta fabódében. ф Mennyi répát vesznek át össze­sen, és hogyan halad a szállítás? — A négy mezőgazdasági üzemből 19 ezer 930 tonna nyersanyagot kell átvennünk. Az lpolybalogi szövetkezet szálítja a legtöbbet, majdnem tízezer tonnát A szállítást szeptember 16-án kezdték, azóta naponta átlagosan 750—800 tonna érkezik be. Egyúttal a Csehszlovák Autóközlekedési Válla­lat gépjárművei naponta mintegy 320—350 tonna répát a cukorgyárba is szállítanak. Q A kiváló műszaki berendezés mellett kézi- munkára is szükség van. Hány dolgozót foglalkoztatnak? — összesen nyolcán vagyunk az átvevőhelyen. A hídmérleg kezelője Fajkusz Jánosné, az átvevő Semetka János, a mintavétel Villám Gyuláné és Jancsó Imréné feladata, Kristyek János, Szeles Sándorné és Markó Má­ria a nyersanyag rendezésén dolgo­zik. Egy ONC—151-es rakodót is kap­tunk a cukorgyártól. Ezzel Farkas István, a rappi (Rapovce) szövetke­zet dolgozója rendezgeti a prizmá­kat, és megtölti a cukorgyára induló teherautókat. Az átvevőhelyen példás rendet kell tartani. A nagykürtös! (Veľký KrtíS) járás répatermésének a felét ml vesszük át, tehát szüksé­ges a hely. Szeretnénk a munkát úgy végezni, hogy az értékes alapanyag­ból, az idei termésből minél kevesebb vesszen kárba. BÖJTÖS JÄNOS «****”*'’■'~-r,,. A Liptovský Mikuláš-i konzervgyár ecetgyártó részlege kor­szerű gépekkel van felszerelve. Habár a technika adott, az itt dolgozó szocialista brigádok jó munkája nélkül akadozna a tervteljesítés Fotó: —tt*—' iiüB \шшШ A kő-olaj árának az utóbbi évek­ben világszerte bekövetkezett robba­násszerű emelkedése főleg a behoza­talra szoruló országokban sok prob­lémát és nehézséget okozott. Ezért meggyorsították az új lelőhelyek fel­tárását célzó munkálatokat, vagyis az*új energiaforrások (nap, szél stb.) iránti kutatásokat. A kutatási mun­kák sokoldalúak s közülük némelyek mezőgazdasági szempontból is érde­kesek. Az egyik kutatási, irányzat célja, hogy a kőolajból készített üzemanya­gok egy részét vagy teljes készletét a biomasszából gyártott etanollal helyettesítsék. A törekvés élén ma Brazília áll. Itt már 1975-ben életbe­léptették a „Proalcool — nemzeti alkoholprogramot“ s ennek kereté­ben 1977-ig 145 szeszgyár létesítésé­re készítették el a terveket. Brazíliá­ban az etanolt főleg cukornád-me­­laszből nyerik. Az ország teljes szük­ségletét a jövőbeln az egész évben termő manlökáből szeretnék fedezni. Brazíliában ma a benzinbe már 20 százalék etanolt kevernek, s az ez­redfordulóig az ország üzemanyag­szükségletét kőolaj alapanyagú ben­zin helyett etanollal óhajtják he­lyettesíteni. Az Egyesült Államokban is tervezik, hogy a jelenlegi autó­típusok üzemanyagához rövid időn belül 5—15 százalék etanolt fognak keverni. Winchesterben például olyan üzem készül, mely naponta 150 ezer liter etanolt gyárthat. Az etanolgyér­­tás * Afrikában is elkezdődött. Dél- Afrikát erre nemcsak az olajárak szüntelen emelkedése, hanem az Is kényszerítette, hogy az fránból szár­mazó olajszállítmányok megszűntek. Több európai ország szintén foglal­kozik az etanolgyártással, illetve bi­zonyos mennyiségű etanolnak a ben­zinbe történő keverésével. Ausztriá­ban és Franciaországban például ű) szeszgyárak létesítését, illetve a meg­levők kapacitásának bővítését terve­zik. Az etanolgyártás nyersanyaga ezen országokban valószínűleg a cu­korrépa és takarmányrépa lesz. Svédország 1985-től kezdődően már csak olyan gépkocsik gyártását tervezi, amelyek húsz százalék eta­nolt tartalmazó benzfnkeverékkel üzemelnek. Az etanolt tartalmazó üzemanyag használata környezetvédelmi szem­pontból is kedvező változást hozhat. A legújabb kísérletek ugyanis bebizo­nyították, hogy ha 1(> százalék növé­nyi eredetű etanolt kevernek a ben­zinbe, akkor ehhez már nem szüksé­ges a kopogásgátlő ólomvegyület adagolása. Az ilyen keverék égése eléggé tökéletes, és a kipufogókból távozó gázok 30 százalékkal keve­sebb mérgező szénmonoxidot tartal­maznak. A külföldi tapasztalatok sze­rint a 10 százalék etanoltartalmú benzinüzemanyag használata a ma for­galomban levő autótípusoknál nem okoz semminemű hátrányos következ­ményt. A mezőgazdasági biomasszából ké­szített etanol ma még költséges. Használatának elterjedését több kö­rülmény befolyásolhatja. Az egyik közülük a nyersolaj árának jövőbeni alakulása, de befolyásolhatja ezt az egyes országok termelési feltétele is. Például a biomassza nagy termelést lehetősége, Illetve az erre a célra felszabadítható nagy földterületekkel rendelkező trópusi övezető országok­ban minden bizonnyal előnyös és ktflJ zetődő lesz az etanolgyártás. Számol­ni kell persze azzal is, hogy az eta­­nolgyártásra esetleg új növényfajtá­kat nemesítsenek. RENCZÉS VILMOS Ismét egy szállítmány érkezett... (A szerző felvétele] Helytállás a javából A holiči Len- és Kendergyár nemzeti vállalat tanyl (Tôň) üzemének dolgozói az utóbbi években sikeres tervteljesítéssel, termékeik kiváló minőségével hívták fel magukra a figyelmet. A múlt évben a Lipcsei Vásáron két aranyérmet Is szereztek. Nem sokkal utána pedig az egyik termékük, a Luxana bútorhuzat Trenőínben, a „Divat Városa“ kiállításon elnyerte az Arany Fatima díjat. Paszternák Antal üzemmérnöktől, az üzem Igazgatóhelyettesétől aziránt érdeklődtem, folytatódik-e a sikeres tervteljesítés és tartják-e a kívánt minőségi színvonalat? — Dolgozóink sikeresen teljesítik a fő mutatókból eredő feladatokat. Elsősorban is az árutermelés fellendítését. Az idén a tervgazdálkodás mutatói alapján fő célunk a nyereségi szint elérése. Ebben jut kifejezésre a termelés hatékonysága. Az elmondottakból kitűnik, hogy az üzem dolgozói a hetedik ötéves tervidőszak első évében jől rajtoltak. A csallóközi feldolgozóipari létesít­ményben két üzemrészleg létezik. Mégpedig a tilolő, ahol a kendert ha­gyományos módon feldolgozzák, és a szövésnélküli textilgyártó részlég, ahol háromféle terméket gyártanak. Ezek közül a már említett Luxana bútorhuzat a legértékesebb. Ezt mind a külföldi, mind pedig a belföldi piacokon a legjobban keresik. Ebből gyártanak a legtöhhet. Hozzáteszem persze még azt Is, hogy a minőség megtartására fokozott figyelmet szentelnek. A harmadik negyedév végéig a szőbanforgó terméket a Szovjetunióba és Bulgáriába exportálják, s az utolsó negyedévben pedig kisebb szállítmányokat juttatnak a Lengyel és a Magyar Népköztársaságba. A Luxana bútorhuzat gyártóinak nagyon Igényes minőségi színvonalat kell elérniük. A terv szerint 85 százalékban első minőségi osztályú ter­méket kell előállítani. Az üzem vezetői és dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a célkitűzést siker koronázza. Ehhez nagymérték­ben hozzájárult az újítőmozgalom kibontakoztatása is. Az üzem legered­ményesebb újítója Szemre! Kálmán karbantartó. Hasznos újítási javaslatot nyújtott be, amelynek alkalmazásával minden bizonnyal javulhat a gyárt­mányok minősége. KOLOZSI ERNŐ ľ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom