Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-17 / 42. szám
Jánusz-arcú 1981. október 17. mésbetakarítással párhuzamosan halad a szántás-vetés, a jövő évi jó gabonatermés megalapozása. Az egyik táblán kombájnok zaja olvad össze a kuikoricaszár zörejével, a másikon cukorrépa-betakarító gépek térülnekfordulnak, a harmadik táblán viszont vertőgépeik szórják a magot a jól előkészített vetőágyba. Mindegyik munkaműveletre a lendületesség jellemző. Ez teljes mértékben érthető, hiszen addig kell szorgoskodni, nyújtott műszakokban, amíg kedvez az idő. Mert tennivaló még bőven van a határban. О О О Molnár Lászlót, az Ipolynyéki (Vinica) BÉKE Efsz agronómusát jó félnapi keresgélés után végre sikerül meglelnem, hogy tájékoztatása alapján helyzetképet adhassak az őszi munkák menetéről, különösen a jövő évi termést megalapozó munkálatokról. — Ilyenkor, őszidőben, ha száz kezünk lenne, mindegyikbe jutna munka — kezdi a növénytermesztési szakember, s közben az órájára néz, ami azt jelenti, hogy sietős a dolga, i— Hamarosan a csali! (Celovce) részlegen kell lennem, ahol... i—* Hol tartanak az ősziek vetésével? ■ térek nyomban a tárgyra. — Bizonyos időelőnyre tettünk szert — válaszolja —, így a középszántás után mintegy három hetet ülepedhetett a talaj, s kitűnő vetőágyba kerülhet a mag. Mindez jórészt traktorosaink igyekezetének, jó munkájának köszönhető, akik nyújtott, illetőleg két műszakban dolgoztak. Két Skoda—180-as traktorral dolgozott — váltva, naponta — a Kristóf István és Lukács Gábor, illetve a Hodák Gábor és Nagy István páros. Három lánctalpasunk is állandóan üzemelt; Filip László, Gettler jános és Báli László forgatta a talajt. E munkába már a most végzett fiatal szakembereink — Szedmák Feri, Kelemen Tibor és Molnár Feri — is bekapcsolódtak. Van egy új típusú Zetorunk is, mellyel Dobos István és Száméi József porhanyltotta — BDT— 7-es tárcsa segítségével — a talajt. — Mennyi az összes vetnivalójuk? — Hétszáznégy hektárnyi, mégpedig őszi takarmánykeverék, rozs, őszi árpa, s természetesen, a legtöbb az őszi búza. Búzából a Szolarisz, a Vala, az Asztra, a Mironovi és a Jubilejná, árpából pedig a Muraj és az Erfa fajta kerül az idén a földbe. Kukoricakombájnolás (Fotó: —nki—) Takarmányozás céljára a rozs, bükköny és a búza keverékét vetették, hogy hosszabb Ideig legyen zöldtakarmányuk, épp abban az időben, amikor a legnagyobb sszükség van rá. Három vetőgéppel vetettek, Hraskó László, Veszelai Sándor és Miška SZABAD FÖLDMŰVES Pavel közreműködésével, úgyhogy a takarmánykeverék, az őszi árpa agrotechnikai határidőn belül került a talajba. S mire e sorok nyomdafestéket látnak, majd eljutnak az olvasóhoz, valószínű, hogy már a búzavetést is maguk mögött tudhatják. — A vetés menetét nem befolyásolja a termésbetakarítás? — Mintegy 120 hektárnyi cukorrépa betakarítása után kell kalászost vetnünk. Ez azonban lényegesen nem hátráltat, mivel a cukorrépa betakarítása nagy lendülettel folyik, s napokon belül felszabadul a terület. — Milyen a cukorrépa hozamátlaga és cukortartalma? — Százötvenöt hektáron termesztettük. A hozamátlag nem a legjobb, de a cukortartalom nagyon kedvező. A répa tisztaságával sincs baj. Közben megtudjuk, hogy a silókukorica betakarítását is sikerült ide-( jében befejezniük. A kukorica betakarítását szeptember 24-én kezdték, mégpedig egy E—516-os és két Kolosz kombájnnal, adapterrel ellátva. Ugyanakkor a maglucerna és a maglóhere betakarítását Is már befejezték. Több mint 100 hektáron termesztenek szőlőt, de az idei termés — a szőlészet létezése óta — a leggyöngébb. О О © Befejeztük a beszélgetést. Az agronőmus autóba ült, hogy mihamarabb a szomszédos faluba érjen. Nekem pedig az jutott eszembe, jó lenne, ha a védnöküzem és a lakosság is megfelelő segítséget nyújtana azoknak, aki kaz élelmiszerellátásunk zavartalanná tételéhez járulnak hozzá szorgalmas munkájúkkal. Kép és szöveg: Böitös J. „Haditanács“ a vetés szünetében Aminap Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) városrendezési és fejlesztési problémáiról beszélgettem Lakatos Edittel, a vnb titkárával és Franko Jenövei, a városi pártbizottság elnökével. A beszélgetésből leszűrt főbb mondanivalót hadd közöljem az alábbiakban. Ezt a várost, két évtizeddel ezelőtt nyugodtan nevezhették volna akár az ingázók városának: nap mint nap, hétről hétre sok százan keltek útra, hogy munkát, kereseti lehetőséget talóLjanak. Ugyanis a mezőgazdaság korszerűsítésével sok munkaerő felszabadult itt, a Bodlrogközben. Aztán megfordult a helyzet: ipartelepítés kezdődött. A program megvalósítása sok nehézségbe ütközött, hiszen képzett ipari munkaerő nem állt rendelkezésre. Az iparosodással, az urbanizációval együtt mind több munkahely létesült. Átalakult a foglalkoztatás szerkezete, fékeződött az elvándorlás, az ingázás. A fejlődés azonban gondot, nehézséget is okozott. Feszültségek keletkeztek. Hiszen a lakosság létszámának gyors ütemű szaporodásával együtt több új üzlet, áruház, óvoda, bölcsőde, iskola kellett. Ez utóbbi tekintetében még ma sem rózsás a helyzet. Kiemelt feladat volt a lakásépítés. Az utóbbi másfél évtizedben felépült 300 magánlakás. Csupán az utóbbi években 337 család költözött új lakásba. A korszerű lakónegyedek ma már méltán büszkeségei a városnak. A 7. ötéves tervidőszakban újabb 847 lakásegység felépítése van előirányozva. Aránylag jónak mondható az üzlethálózat és a lakosságszolgáltatás. De olykor azért a távolabbi városokba kénytelenek utazni a vásárlók, az igényesebb áruért. Az utóbbi években az óvodai helyek száma a háromszorosára, a bölcsődei helyek száma pedig a kétszeresére gyarapodott. Jelenleg a városban 2300-an tanulnak. Az iskolák kinőtték kereteiket. Ezért volt szükség egy 16 tantermes új gimnázium építésének a megkezdésére. A szaktanintézetnek 410 tanulója van, s három elavult épületben folyik az oktatás. Ez a probléma is hovatovább megoldódik — új iskola épül, modern tanműhelyekkel. Az előbbiekben szó volt az ipartelepítésről. Az elmúlt, utóbbi másfél évtizedben felépült a KABLO, a borüzem, fejlődött az építőipar. Felépült az új bútorgyár, amely 600 munkaerőt foglalkoztat, zömében nőket. Ami a mezőgazdaságot illeti: az állami gazdaság kilenc községre, annak Halmos fejlesztése határára terjed. Korszerűsítették az úthálózatot. Oj kórház létesült, ami lényegesen hozzájárul a tökéletesebb, jobb egészségvédelemhez. Gond: fejletlen a távközlés, a nagy területű, sok-községes vidék nagyon kevés vonallal csatlakozik az országos hálózathoz. Egy gyárnak, vállalatnak, intézménynek úgyszólván nélkülözhetetlen a telefon, a telex, amelyek segítségével partnereivel kapcsolatba léphet. Királyhelmec sokat fejlődött: ma már színvonalas központja Bodrogköznek. Továbbfejlődése újabb minőségi változásokat eredményezhet. Manapság már sokan érzik magukénak a várost, s egyre többen nemcsak igénylik a jobb ellátást, hanem maguk is hozzájárulnak önként végzett társadalmi munkájukkal a közjó megteremtéséhez, a város fejlesztéshez. Gondok, lehetőségek, szinte mindig együtt jelentkeznek. Mármint a jövő formálásában. E város és környéke sokat behozott lemaradásából, főleg az utóbbi években, de a kiemelkedő fejlődés még várat magára. A népgazdaság mai, nehezebb helyzetében nagy jelentőségű a helyi adottságok jobb kiaknázása. Sajnos, kevés az ilyen adottság. Ezek közé sorolható például az, hogy a Kablo és a bútorgyár még mintegy egyharmadával bővíthető. Gond viszont az, hogy ez ipar kiegyensúlyozatlan, jórészt mindmáig kiaknázatlanok az együttműködés (kooperáció) kínálta lehetőségek. Ehhez járul még nehézségként az is, hogy az üzemek nagy többségét máshonnan irányítják. Ez a „távirányítás“ nem minden esetben szolgálja helyesen a közügyét, a társadalmi érdeket. Nagyon komoly gondot kellene fordítani a szocialista életvitel meghonosítására, a szellemi élet megpezsdítésére, a közművelődés fejlesztésére. Üjabban milyen kiemelt építkezés folyik? Érdemes megemlíteni a húsfeldolgozót, a tejüzemet, amelyek újabb munkaerők foglalkoztatásával kecsegtetnek. Épül az új városháza, a posta, a szolgáltatóház, a szennyvíztisztító üzem, néhány üzlet és egy nagyobb üvegház. E határvárosban jók a hagyományai a társadalmi munkának, amelyet a városi nemzeti bizottság közösen szervez a Nemzeti Front járási szervével. Olyan — főleg városszépítő — munkákat valósítanak meg összefogással, amelyekre a költségvetésből már nem futja. De általa a város küleme szebbé, vonzóbbá válhat. Az üzemek, vállalatok anyagi segítséget nyújtanak a gyermekintézmények fejlesztéséhez. A mezőgazdasági munkacsúcsok időszakában az egész város munkás- és diákkollektívái segítséget nyújtanak az állami gazdaságnak, a szomszédos szövetkezeteknek. Az ifjúság testedzését jól szolgálja a nemrég épült sportpálya, az úszómedence, melyek ugyancsak társadalmi munkával létesültek. Kiemelkedően segíti a társadalmi munka szervezését a város 45 tagú képviselőtestülete. Befejezésül elmondható: épül, szépül Bodrogköz központja, a 700 éves Királyhelmec. S minden remény megvan hozzá, hogy a jóváhagyott fejlesztési program feladatai maradéktalanul teljesülnek. ILLÉS BERTALAN / 5 A losonci (Lučenec) járás rappl (Rapovce) szövetkezetének határát hegykoszorú övezi. A traktorok „mérges“ berregéssel szelik a talajt a meredekebb domboldalakon; készül a jövő évi kenyér magágya. Eltérőek It a talajviszonyok: az Ipoly közelében dús füvet teremnek a kaszálók, legelők, általában jő minőségű földek váltják egymást. A lapály ősidők óta a zöldségtermesztésnek kedvezett ,s ma is kedvezhetne. Valójában ezt a keskeny földsávot domboldalak határolják. S van olyan falucska is, ahol sík terület aligha található. Domb hátán: domb... Aki nem ismeri jól e tájat, azt hiheti, csak a vezetés, vagy a dolgozók rossz hozzáállása az oka a gyenge gazdasági eredményeknek. Nincs ez így! Mert az Ipoly felső folyása mentén levő falvakat szorgos nép lakja. A baj az, hogy a vezetőktől, tisztségviselőktől — akiket elég gyakran váltogatnak — esetenként csodákat várnak a járás irányítói, az eléggé mostoha termőhelyi adottságok ellenére. Néhány héttel ezelőtt Rappon Pápai Gyula mérnök személyében új elnököt választottak a szövetkezet élére. A fiatal, tehetséges szakember már jónéhány éve a mezőgazdasági igazgatóságon dolgozott, s alaposan ismeri a járásban a helyzetet, s tudja azt is, mik a fejlődés kerékkötői. Nehezen állt kötélnek, azonban végül is vállalta a megtisztelő, de nehéz megbízatást. — Tudom, vannak a mezőgazdasági termelésben még kihasználatlan lehetőségek. Okosabban, jobban is lehetne gazdálkodni. Tőlem se várjanak csodát! Ogy hiszem, az eddiginél sokkal jobban kell hasznosítani a jó minőségű termőföldeket, valamint a melléküzemági termelés nyújtotta lehetőségeket. Az így keletkező többletjövedelmet a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésére fordíthatnánk. — Milyen a melléküzemági termelésük? — Karosszériákat gyártunk a mezőgazdasági járművekre. Az elődöm is tudta és jómagam is tudom, ez nem perdöntő, viszont elősegítheti a növénytermesztés és az állattenyésztés fellendítését. Egy dolgot mindenképpen el keli mondani: a rappi szövetkezet domboldalain sokkal többe ikerül a talajművelés, mint másutt, ahol több a síkság. Itt nagyobb az üzemanyagfogyasztás, azonkívül rövidebb a gépek élettartama. Pápai Gyula mérnök, az új efsz-elnök s—i Az úgy van szólt közbe mosolyogva Kelemen György, a vezető —, hogy néha a szükség törvényt bont. Ezt nemcsak én tudom, hanem valamennyien. Nem nézzük az órát, sem a szabad szombatot, de előfordult már, hogy vasárnap is ott „szórakoztunk“. Érthető ez, hiszen az anyagi érdekeltség sem mellékes. Fiatal eszemmel úgy gondolom, hogy a társadalom javára ez sakkal hasznosabb, mintha esetleg a kocsmában nyelnénk a füstöt, s dőzsölnénk. Az egyik dolgozótól afelől érdeklődtem, elégedettek-e a fiatal vezetővel? — Nem a kor számít — válaszolta —, hanem a hozzáállás, a munkához való helyes viszony, a hozzáértés, a megértés. Gyurkában nagyra becsüljük azt, hogy a példamutatása mellett mindenkihez van megértő szava. Az is léeléggé jó minőségű anyagból készült karosszériákat. A melléküzemág vezetője egy szimpatikus, alig 25 éves fiatalember, mégis tisztelik-becsülik a dolgozók. — Gyurka olyan gyerek, aki keveset papol — mondta egy régi ismerősöm. — A munkát megköveteli tőlünk, de szükség esetén munkaruhát ölt, velünk együtt dolgozik, ha valamit sürgősen el kel' 1tčitzvl fr<ni. A melléküzemág néhány dolgozója, jobb szélen Kelemen György vezetővel (A szerző felvételei) — A jobb termelési eredmények elérése érdekében — folytatja Pápai elnök — a lehetőségekhez képest igyekszünk fellendíteni a zöldségtermesztést, s jobban ki kell használni a réteket, legelőket. Szeretnénk kiszélesíteni a melléküzemági termelést, ami az említett okokból nagyon fontos; és a mezőgazdasági üzemek, vállalatok egyre jobban igénylik szolgáltatásainkat. Miért? Mert nagyüzemi szinten nehezen tudnák rugalmasan, gazdaságosan előállítani a különböző méretű karosszériákat. A szövetkezet kalondai részlegén készítik, illetve szerelik fel a különböző típusú vontatott járművekre, tehergépkocsikra az nyeges, hogy anyaghiány nagyon ritkán hátrálhatja munkánkat. Ha valamiből hiány mutatkozik, idejében beszerzik Mindez hozzájárul ahhoz, hogy vezetőnkül Ismerjük el, de azért köztünk csak Gyuri, Gyurika marad, hiszen gyermekkorától jól ismerjük. Bár a jó irányító munkája elismeréséül már a György nevet is megérdemelné. Ez volt a véleménye az elnöknek is! A szövetkezet rendezte lakáshelyzetét; új lakáshoz juttatta. Megérdemelten. Rászolgált erre a közelmúltban családot alapított fiatal vezető. A vezetők és a dolgozók egyaránt elismerik a közös gazdaság érdekében végzett, eredménydús munkájáért. TÖTH DEZSŐ ж* ^ p ikm p|
