Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. október 17. KÖZSLEDÉSSEL BESZÉGETÉS MÄZSÄR LÄSZLÖVAL, A CSEHSZLO­VÁK-SZOVJET BARÄTI SZÖVETSÉG DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÄ STREDA) JÄRÄSI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRÁVAL. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékének csillaga ma is ugyanolyan fényesen ragyog a béke egén, mint korábban. Ugyanis vén földünk lakosainak jelen­tős hányada hiszi ennek a forradalomnak az igazát, tudja: az emberi egyenjogúság, a béke, a szocialista gon­dolkodásmód alapja ez, melyet feladni sohasem szabad, melyet örök időkig éltetni kell. A NOSZF 64. évfordulója jegyében Bajló nagyszabású ünnepségek foly­tatója a csehszlovák-szovjet barátsági hónap, ami rendszerint méltó kicsú­­csosodása kommunista eszméink hir­detésének, a szovjet emberekhez fű­ződő szoros barátságunknak. Mivel az említett ünnepségek a jövő hónap­ban kezdődnek, egy beszélgetés ke­retén belül felkértem Mázsár Lászlót, a CSSZBSZ Dunaszerdahelyi járási Bizottságának titkárát, szavaiban vá­zolja azt, hogy járásuk hogyan is készül e kimagasló esemény meg­ünneplésére: —- Ogy érzem, hogy az előttünk álló barátsági hónap különleges je­lentőségű. A feszült politikai helyzet­ben minden józan gondolkodású em­bernek támogatnia kell azt a nagy­szabású békeoffenzívát, melyet a Szovjetunió indított az emberiség jövőjének — mondjuk ki őszintén, ismerve a N-bomba veszélyeit — biz­tonsága érdekében. Éppen ezért fon­tosnak tartom, hogy ha csupán kis tettekkel is, de mindenki azon igye­kezzék, hogy testvéri államunkat tá­mogassa, népét éltesse. A barátsági hónapban valóban sokunk számára nyílik lehetőség arra, hogy jobban megismerjük a szovjet emberek éle­tét, hogy osztozhassunk örömeikben, gondjaikban, feladataikban. О Milyen társszervezetek vagy más intézmények nyújtják önüknek a leg­nagyobb segítséget az események méltó megszervezése érdekében? — Elsősorban a járási pártszerve­ket említeném, melyekkel szorosan együttműködünk. Amellett, hogy Ideo­lógiai szinten maximális támogatást kapunk, szervezetbeli gondjainkat, problémáinkat is közösen oldjuk meg. A járási Béketanács, a szocia­lista akadémia, a SZISZ, a CSEMA­­DOK, az Antifasiszta Harcosok Szö­vetsége, több üzem, iskola, szövetke­zet mutat jó példát. О A hőnap megnyitása a jelek szerint a legreprezentatívabb rendez­vények egyike lesz... — Így igaz. November 6-án az SZLKP JB, a jnb, a Nemzeti Front és a mi szervezetünk járási bizottságá­nak plenáris ülését rendezzük meg, ahol ünnepélyes keretek között kerül sor a hónap hivatalos megnyitására. Ezt követően a Május 1. téren a fa­sizmus elleni harcban elesett hősök emlékművét koszorúzzuk meg, majd az esti órákban sor kerül a már ha­gyományos lampionos felvonulásra. О A politikai nevelőmunka az, a­­mely a legtöbb odafigyelést, energiát igényli a szervezet részéről. —i Röviden — pontokban — felso­rolnám azokat a rendezvényeket, me­lyek politikai munkánk szerves ré­szét képezik a hónap keretén belül: A szocialista akadémiával és a Béketanáccsal együttműködve szemi­náriumot szervezünk a „Szovjetunió­val a békéért, népünk boldogabb jö­vőjéért“ címmel. Az említett témával kapcsolatban a mezőgazdasági és ipari üzemekben és más munkaterü­leteken, a középiskolákban szövetsé­günk előadásokat, beszélgetéseket szervez. AZ Antifasiszta Harcosok Szövetsé­ge Járási Bizottsága és a SZISZ köz­reműködésével megszervezzük a „Mindennél drágább“ című szovjet dokumentumfilmmel kapcsolatos — ideológiai alapokra helyezett — be­szélgetéseket. A gyors felsorolás alkalmával nem szeretném . említés nélkül hagyni Leonyid Iljics Brezsnyev: Kis föld, Újjászületés és Szűzföld című, milliók által olvasott müveihez fűződő vitákat, beszélgetéseket. © Amint erről a múltban a mi la­punk is többször hírt adott, -a barát­sági hónap keretén belül már hosszú évek óta jó hagyománya van a ko­máromi (Komárno) szovjet helyőrség katonáival, tisztjeivel való találkozá­soknak, beszélgetéseknek. — Ahogy mondani szokás, a jó ha­gyományokat éltetni, táplálni kell. Mi is ezt tesszük. Mivel jó kapcsolatot tartunk fenn a járás mezőgazdasági üzemeivel, beterveztük, hogy tíz szö­vetkezetbe, állami gazdaságba lá­togatnak majd el a szovjet 'katonák. Az egyes gazdaságok részéről az em­lített rendezvények iránt olyan ér­deklődés mutatkozik, hogy olykor ez ►x Annak érdekében, hogy Ideoló­giai céljainkat jól teljesítsük, a szo­cialista kultúra embert éltető, embert emelő mivoltját is mozgósítjuk. Helyi szervezeteink az ünnepélyes gyűlése­ket előadásokkal, kulturális progra­mokkal színesítik. Ezek a műsorok tükrözik majd szocialista életmódun­kat, a Szovjetunióhoz fűződő barátsá­gunkat. Az említett rendezvények megszervezésében leginkább a járás iskoláira, amatőr művészegyütteseire számítunk, melyek az elmúlt évben számos esetben bizonyították: számít­hatunk rájuk. Ezenkívül a, hónap ke­retén belül egy szovjet művészegyüt­tes lép fel járásunk több városában, községében. A filmfesztivál egy olyan rendezvénye a hónapnak, mely a legigényeltebb programok közé tar­tozik. A háború borzalmait, a békét, a szocialista életmódot éltető filmek témáját az alapszervezetek beszélgetések keretében elemzik, a­­mivel gazdagítják saját gondolkodás­­módjukat, hovatartozásukat pedig erősítik. О A járási bizottság hogyan érté­keli a szövetkezetekkel, állami gaz­daságokkal való együttműködést? Ezek a termelőegységek milyen részt vállalnak abból a feladatkörből, ami garantálja a hónap sikeres megszer­vezését? — Még mielőtt felelnék a 'kérdés­re előrebocsátom, hogy járásunkban van két efsz és két állami gazdaság, ami szervezetünkkel azonos nevet vi­sel. Ezt termsézetesen nem véletlenül érdemelték ki, és a név kötelezi őket. Mezőgazdasági üzemeinkben levő alapszervezeteink legtöbbje jó munkát végez. A barátsági hőnap nagyon jó alkalom lesz arra, hogy számot adjanak tagjaik aktivitásáról. „Gyerünk a Hiba he.. 0 0 0 A barátsági hónap keretében több szovjet müvészegyütte látogat el hazánkba Fotó: —bor— okoz szervezési gondokat. Persze eh­hez hozzá kell fűzni azt is, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, in­tézmények, iskolák, melyeik a mi köz­reműködésünk nélkül, közvetlen a helyőrségen jelentik be óhajukat, a szovjet katonáknál jóformán minden esetben megértésre találnak. Több alapszervezetünk részére szervezzük meg a Szovjet Harci Dicsőség Mú­zeumának, és a Lenin-szobáknak a meglátogatását. О Az orosz nyelv iskolán kívüli tanításának Dunaszerdahelyen és a járás területén is jó hagyományai vannak... — A nyelvoktatás ezen formájá­nak egyik szép és követésre méltó példáját emelném ki: A dunatőkésí (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság­ban Katona Éva tanárnő vezetésével működik egy orosz nyelviskola, ahol szocialista brigádok és a gazdaság több részlegének dolgozója vesz részt a tanfolyamon. A szovjet néphez fű­ződő barátságunk még szorosabbá való kovácsolásának egyik kiemel­kedő formája ez. Természetesen a ba­rátsági hónapban is szerepet kap ez a világnyelv: „Az orosz nyelv a béke és a haladás nyelve“ című vetélke­dőn a legjobbak bizonyíthatják tudá­sukat. О Kollégánktól értesültem, hogy a Csallóköz (Žitný Ostrov) című járási lap is aktívan bekapcsolódik a ba­rátsági hónap rendezvényeibe. — Azon kívül, hogy a lap komoly propagációval támogatja a barátsági hónapot, érdekes vetélkedőn való részvételt kínál olvasói számára: ve­lünk közösen a Szovjetunió békepoli­tikájának 64. éve címen velétkedőt rendez, ahol az olvasók kétszer há­rom kérdésre felelnek majd. A nyer­tesek szép jutalmakat kapnak. Hogy csak a főnyereményt említsem: az első díjas szerencsés nyertes például Szovjetuniőbeli utazáson vehet részt. О A barátsági hónap legvonzóbb rendezvényei azok a kulturális meg­mozdulások, melyeket rendszerint az egyes alapszervezetek •—> önerőből —< valósítanak meg. A Szovjetunió már számtalan alka­lommal bizonyította hazánkhoz fűző­dő testvériségét, számot adott egysé­günkről, szoros együvé tartozásunk­ról. A csehszlovák-szovjet-barátság­­hónapja mindannyiunk számára lehe­tőség arra, hogy ismételten bizonyít­suk a baráti országhoz fűződő szo­ros kapcsolatunkat, hogy megismétel­jük a békét, biztonságot, tartalmas életet szavatoló jelszót: Örök időkre a Szovjetunióval! KALITA GÄBOR 1895. december 28-án Párizsban ú] művészet született azzal az előadás­sal, amelyet Auguste és Luis Lumiére egy alkalmi helyiségben, a Boulevard des Capucines 14. számú házban levő századvégi híres kávéház, a Grand Café addig semmire sem használt pinceiemében rendezett. A film tehát szövevényes és kalan­dos körülmények között született meg. Aligha van még olyan talál­mány, amelynek vllágrahozatala kö­rül annyian bábáskodtak volna, mint a film születése mellett. Ma milliók kedvelt időtöltése .szórakozása. Az utcán megjelennek a plakátok, hirdetések. A néző a pénztárhoz lép, megváltja a jegyét, majd leül a he­lyére. A nézőtér elsötétül ,s a film elindul, hogy Itt és ott, városban és falun a nézők milliói számára je­lentse időtöltést, kellemes szórako­zást — néha bosszúságot — vagy éppen sokáig emlékezetében maradó művészi élményt. A statisztikai mutatók szerint ha­zánkban a filmszínházak a hatvanas években élték virágkorukat. Hogy napjainkban miért csökkent az ér­deklődés a filmek iránt? A nézők számának csökkenését — általános tényként elfogadva — főleg a tele­vízió okozta. A korszerű családi há­zakban ma már nem ritkaság a szí­nes televízió sem, s ez a műszaki fejlődés is nagyon sok nézőt elvont a mozitermekből. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásra is érvényes az előbbi meg­állapítás, miszerint a filmszínházak a hatvanas években voltak a leglá­togatottabbak. Azóta erősen ingadozó évi nézőszámátlagot mutatnak a sta­tisztikák. Nézzünk kicsit szét a mo­zik házatáján, milyen színvonalú a felszerelés, a nézőtér, milyen a mű­sortervezet és milyen a látogatott­ság. A kerület mintegy háromszáz mo­zijából a járásban 19 található, eb­ből 15 kisebb-nagyobb lélekszámú községben működik. Az említett tizenötből néhány álla­pota egészen a szélsőségeket súrolja. Vannak olyanok is, ahol a feltételek átlagosak, vagy közepesnek nyilvá­níthatók. A legjobb feltételeket a klenócl (Klenovec) szélesvásznú film vetítésére is alkalmas mozi és a csíz! (Clz) filmszínház biztosítja. A műsza­ki felszerelést véve alapul, a járás községeiben különbözőek a feltéte­lek. Vannak olyan helyek, ahol a berendezések csak 16 milliméteres film vetítését teszik lehetővé, de a járásban már nagyobb részt a 35 mil­liméteres vetítőgépek működnek. Bár­melyik típusról is legyen szó, a fel­szerelés mindenütt működőképes és állapotuk is jó. Tehát a korszerű ve­títés — biztosított. Nagyobb hiányos­ságok mutatkoznak a mozlhelyiségek állapotában. Néhány község filmsze­rető közönsége szinte tarthatatlan és lehetetlen körülmények közepette kénytelen végignézni a filmelőadást. A falukon található mozik egytől­­egyig a kultúrházak valamelyik ré­szében kaptak helyet. Vannak ese­tek, ahol már a kultúrház építésénél számoltak a filmvetítés lehetőségével és egyben szükségességével, de talá­lunk olyan mozihelyiséget Is, ame­lyet a felépült kultúrházhoz toldot­ták. Nem kevés az olyan mozihelyí­­ség sem, amelyik nemcsak filmvetí­tésre szolgál. Például Rimaszécsen (Rimavská Seč) a különböző kultu­rális, politikai és egyéb tömegmeg­mozdulások számára és filmvetítés céljára is ugyanaz a helyiség szolgál. Ozsgyánban (Ožďany), Konrádovcén, Hrachovón, Hrnčiarske Zalužanyban, NagytSréken (Veiké Teriakovce), Gö­­mörpanyiton (Gemerská Panica) és Ratkőn is jó feltételeket biztosítottak mind a műszaki felszereltséget, mind pedig a helyiséget illetően, habár Hrachovón a nézőtér elég kicsinek mondható. A ratkói moziról ugyanez mondható el, tekintve, hogy az egész ratkói-völgyben ez az egyetlen mozi, A műszaki állapot és a nézőszám összehasonlítása után elemezzük a filmek megrendelési lehetőségeit és a propagandát is. A mozik vezetői a filmválasztást a kerületi székhelyen végzik. Sajnos, sok esetben vannak olyan kópiák, amelyeket 16 millimé­teresre már nem dolgoznak át. így a 16-os vetítővel ellátott mozik vá­lasztási lehetősége ezzel csökkent. A választásnál mindig figyelembe kell venni, hogy a járás déli részében négy televíziós adás fogható, így fi­gyelni kell az elmúlt hetek tévéadá­sait is, nehogy olyan film kerüljön a tervezett közé, amit nem régen a te­levíziónézők már láthattak. (Kivételt képeznek persze a „kasszasikert* ho­zó filmek, amelyeket kétszer, sőt há­romszor is végignéz a közönség.) A filmek közül sok esetben olyanra esik a választás, amelyet egymásnak ajánlanak a mozik vezetői, mert már ők vetítették, esetleg a távolabbi vá­rosokban tanuló diákság Is ajánlotta. Néha még a kiválasztás után is fenn­áll a veszély, hogy a film nem érke­zik meg, helyette olyat kap a mozi, amelyet egy-két hőnappal ezelőtt már vetített. A filmnek természetesen megvan a vetítési ideje. A kerületben átlagosan három hőnapig ugyanaz a kópia. Bizony több mint 3Q0 mozi esetében nehéz kialakítani azt a kör­forgást, ami minden moziba eljut­tatja a filmet. Az ügyes vetítők azon­ban a filmek propagálásával Is na­gyobb tömeget tudnak biztosítani. A falukban átlagosan három műíoris­­mertető szekrénynek kellene lennie, ahol a legújabb filmeket propagálják. Vannak olyan helyek, ahol ezek a szekrények nem teljesítik küldetésü­ket, de találkoztam már olyannal iS, hogy a pénztárnál ötletesen össze­állított műsorfüzetecskót adtak a hónapra esedékes filmek rövid is­mertetésével. Az ötletes és rátermett vezető különböző filmfesztiválokat is rendez a heti 2—3 előadáson kívül, A járás több községében megtartot­ták a fesztiválfilmek, a szovjet fil­mek, a magyar filmek, a francia hu­moros filmek hetét. Klenőcon például az egyik szlovák film bemutatójára meghívták a film rendezőjét és fő­szereplőjét is. Az ilyen vezető által irányított moziba a közönség is szí­vesen megy, hiszen mindig újat, szó­rakoztatót kap. A mozinak tehát nem áldozott le a csillaga, napjainkban is szükség van rá, hiszen fontos küldetést tel­jesít. A szórakoztatáson kívül fontos nevelőhatása is van. A mozik üze­meltetésénél ezt szem előtt kell tar­tani. GARAI -FERENC Nemzetközi könyvkiállítás — A Szovjetunió „könyvvilághatalom* — emlí­tet* egyik kiadónk főszerkesztője, miután haza­érkezett a szeptemberben megrendezett Moszk­vai Nemzetközi Könyvkiállitásról. Az előbb idézett állítás nem egy pillanatnyi elragadtatás szülte vélemény, a valóság tükörképe: a hatal­mas országban évente 85 ezer művet jelentetnek meg, s 1 milliárd 800 ezer könyvet juttatnak az olvasók kezébe. A Szovjetunió természetesen nemcsak orosz, s az országban élő nemzetiségek nyelvén jelenteti meg kiadványait, hanem számos művet Idegen nyelven is publikál. Így a világ bármely pontján élő ember olvashatja ezeket a könyveket, s az igazság fényében ismerheti meg testvérállamunk népeit, kultúráját. A kiállítás nagyságát igazolja az a tény Is, hogy összesen 2 ezer kiadóvállalat mutatta be itt 150 ezer művét, ami egyben elárulja a következő­keit is: a szocialista, de a kapitalista államok kiadóvállalatai is igénylik, sőt kitüntetésnek tart­ják a szovjet könyvkiadókkal való együttműkö­dést. A legnagyobb külföldi kiállítók közé tartozott Csehszlovákia is. Hazánk 5 ezer művet állított ki 17 pavilonban. A szlovák és szovjet könyvkiadók múltbeli tartalmas együttműködéséről tanúskod­nak a 6. ötéves tervvel kapcsolatos statisztikai kimutatások is: a Jelzett Időszakban Szlovákiában 755 fordítás jelent meg 7 milliós példányszám­ban. Ebből 1 millió 800 ezer kötet politikai, 4 millió 900 ezer példány szépirodalmi, s350 ezer kötet szakirodalmi jellegű volt: az adatok hűen jelzik az együttműködés nagyságát, társadalom­­politikai erejét. Amint arról az Illetékesek beszámoltak, a Prí­roda könyv- és lapkiadó nemzeti vállalat mél­tón képviselte a szlovák könyvkadást. össze­sen 82 művet állítottak ki, s a mezőgazdasági szakkönyvek mellett ismeretterjesztő művek is szerepeltek. Nagy sikere volt az „Életkörnye­zetünk“ című kötetnek, melyeit a jövőben több nyelvre is lefordítanak. A kiadóvállalat — hasonlóképpen, mint az el­múlt években — az idén is sikeresen szerepelt. Az évről évre színvonalasabb műveket megjelen­tető vállalat eredményeit leginkább azon lehet lemérni, hogy a külföld részéről mindig nagyobb az érdeklődés kiadványai iránt. A vállalat export­­mutatói kiválóak, aminek bizonyítására csupán egy példát emelnénk ki: a „Gazdasági állatok topográfiai anatómiája“ című kötetet nem keve­sebb mint 12 államba forgalmazták. Az Idén több szovjet könyvkiadóval, mint például a Kolosz, Ekonomika, Mír kötött kölcsönös szerződést, s ennek értelmében a müvek kölcsönös cseréjére, fordítására került sor. Ez a nemzetközi könyvkiállítás is hű bizonyí­téka: a Szovjetunió valóban könyvvilághatalom, amire nemcsak a hazaiak, hanem ml Is büszkék lehetünk. —kalita—

Next

/
Oldalképek
Tartalom