Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-03 / 40. szám
1981. október 3. .SZABAD FÖLDMŰVES.-11 Szlovákia cukorfeldolgozó ipara ebben az évben megközelítően 66 ezer bektár répa termését vásárolja fel a mezőgazdasági üzemektől. Az előzetes felmérések alapján a hektárra számított répatő 5300 darabbal több, mint a múlt évben. Ez azt jelenti, hogy kedvezőek a kilátások a felvásárlási terv sikeres teljesítésére, amennyiben a begyűjtési veszteség nem lépi túl a tizenkét százalékot. A korábbi években néhány cukorgyár körzetében a répatermés bizonyos hányadát cukortartalom alapján vásárolták fel. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ez a módszer mind a termelők, mind a társadalom szempontjából megfelelő. Ez adta az indítékot, hogy ebben az évben minden cukorgyár cukortartalom szerint vegye ót a répa teljes mennyiségét. A šuranyi cukorgyárban Imrich Benko Igazgatóhelyettessel továbbá Ondrej Hlavička osztályvezetővel a felvásárlás és a feldolgozás rendkívül igényes feladatairól, a kampány első napján beszélgettünk. Elmondták, hogy a gyár munkaközösségének az idén összesen 221 ezer tonna répát kell feldolgozni, s mindent megtettek a nyersanyag rugalmas beszállítása, átvétele és feldolgozása érdekében. Kölcsönös előnyökre alapozott egyezményt kötöttek a termelőkkel, a répa beszállítására. Ütemterv szerint veszik át a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagot. A kezdéshez Öt napra elegendő készletet halmoztak fel a gyárban, hogy elkerüljék az előre nem látható problémákat. Ezt a készletet október tizedikéig tartani fogják. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek szerződésileg szeptember tizenötödikéig átadták a répa meghatározott mennyiségét, száz kilónként 45, akik pedig szeptember 16—20. között szállították a begyűjtőhelyre, s a répa cukortartalma elérte a 15 százalékos átlagot, száz kilónként 35 koronát fizettek. Tehát a 15 százalékos cukortartalom az alap, ha pedig egytizeddel több a cukortartalom a normában megszabottnál, akkor a nyersanyag száz kilójaként 40 fillér felárat fizetnek, ha azonban a cukortartalom egytizeddel kevesebb, akkor 40 fillérrel csökken az átlagár. Tehát minden egytized csökkenés vagy emelkedés hátrányára, illetve előnyére van a termelőnek. A cukorgyár répaosztálya négy környező járás 38 répatermelő gazdaságával tart fenn nagyon jó kapcsolatot. A partner mezőgazdasági üzemek több mint 6500 hektáron termelnek cukorrépát, amelynek melléktermékei nagyon jó takarmányt nyújtanak az állatoknak. A gyár körzetében az idén tizenhárom helyen, valamint a gyár tárolóján vásárolják fel a nyersanyagot. A felvásárló központok közül ötnek a talaja aszfaltozott, négyé részben tömörített, és öt átvevő helyet pedig a szántóterületeken létesítettek. Esős időben a laza talajú terepről sok problémával, vagyis nagy üzemanyagfogyasztással jár a répa elszállítása. A körzet mezőgazdasági üzemeiben túlsúlyban, vagyis 65 százalék erejéig a Dobrovicei A, harmincöt százalék erejéig pedig néhány külföldi répafajtát termesztenek. Megállapították, hogy legjobb cukortartalma (15—16 százalék) a Kawemono külföldi származékú répafajtának van. A termelők kedvelik ezt a répafajtát, mert gyökérzete egyenletes mélységben helyezkedik el a talajban, így nagyon alkalmas a géppel való begyűjtésre. A levélnyeső berendezés ebben a répában eredményesen, tehát kis veszteséggel dolgozhat. Ezzel szemben a Dobrovicei A fajta gyökérzete nem egyenletes, s emiatt a levélnyeső sok répaegyedet derékban, a talajban mélyen elhelyezkedő egyedeknek pedig csak a levélzet egy részét vágja le, ami cukoripari szempontból nagyon előnytelen. A zöldanyaggal erősen szennyezett répából ugyanis nem készíthető kifogástalan minőségű cukor. Az eddigi tapasztalatok szerint a háromsoros Ievélnyesők talajkopírozó berendezése jobban letapogatja a talajt, mint például a korábban gyártott hatsoros nyesőkés. A két berendezés munkája között lényeges a minőségi eltérés. A cukorgyár 1976-tól próbálkozott a répa bizonyos hányadának cukortartalom szerinti átvételével. A módszert azért tartják előnyösnek, mert arra ösztönzi a termelőt, hogy mindent megtegyen a lehető legjobb cukortartalom elérése érdekében. Aszerint veszik át tőle a nyersanyagot. Ha tehát a cukortartalom jobb a normában megszabott 15 százaléknál, akkor a társadalom is jól jár, mert több a cukornyeredék. Gondoljuk csak el, hogy ha a CSSZSZK-ban csupán fél százalékkal javítanánk a feldolgozásra kerülő répamennyiség cukortartalmát, milyen haszna származna ebből a társadalomnak. Ez a többlethaszon nem kevesebb mint 155 millió korona értéknek fele! meg. Most pedig lássuk, hogy a fél százaléknyi cukortartalomtöbblet mit eredményezne, a šuranyi cukorgyárnak. Csak természetes, hogy a vezetők örülnének, mert legkevesebb nyolc millió korona többletbevételt érhetnének el. A cukorgyár legjobb partnerei között említették a szímői (Zemné) szövetkezetét, ahol 3S0, a tardoskeddi (Tvrdošovce) szövetkezetét, ahol 463, az AGROKOMPLEX nalárikovói vállalatát, ahol a cukorrépát 480 hektáron évek óta jó eredménnyel, azaz kimagasló hozamátlaggal termesztik. — A szímői szövetkezetben a répa vetésterületének bizonyos mennyiségén már a múlt évben is hasznosították a növekedésszabálvozó készítményt. Ennek hatására 1,5 százalékkal lett magasabb a kezelt réna cukortartalma — jegyezte meg Hlavička A lakosság élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel való ellátása egyre javul. Ebben a tekintetben a legtöbb teendő a kereskedelem dolgozóira, a boltok vezetőire hárul, akik készségesen szolgálják ki a vásárlókat. Közülük szeretnék egyet bemutatni. A lévai (levice) járás egyik kisközségében, Ipolyfödétnesen (Ipeľské Üíany) Stil la József már huszonhét éve dolgozik boltvezetői minőségben. Feladatát mindig becsülettel végezte, készségesen állt a lakosság szolgálatában, amiért több dicsérő oklevelet kapott. A múlt évben azonban a Jednota Fogyasztási Szövetkezet megalakulásának 30. évfordulója alkalmából arany emlékéremmel tüntették ki. A boltban egyedül dolgozik, az 6 vállára nehezedik minden tennivaló. A rendet, a tisztaságot fő követelménynek tekinti. Árut rendszerint hetente egyszer kap, s azt nyitás előtt igyekszik elrendezni a polcokon, hogy a lakosság zavarmentesen hozzájuthasson a szükséges árucikkekhez. Tejet, tejterméket, kenyeret, pékárut naponta, hentesárut és üdítő italokat pedig hetente szállítanak a boltba. Ebben az évben például a kisállattartóktól 14 ezer tojást vásárolt fel, amit elszállítottak tőle. A félévi forgalmazási tervet sikeresen teljesítette, azonban többször nem kapta meg azt az áruválasztékot, amelyet a lakosság igényei szerint megrendelt. Remélhető, hogy a jövőben ezen a téren is javulás várható. A boltvezető hosszú évek óta kertészkedik és méhészkedik, tehát szabadidejét okosan hasznosítja. Jelenleg huszonöt méhcsaládja van, s az idén 400 kilé első minőségi osztályú mézet adott át a galántai MEDOS-nak. Csáky László A minőség döntő tényező 44 elvtárs. Ahhoz, hogy a gyártmányok minősége megfeleljen az Állami Szabvány követelményeinek és a fogyasztók igényeinek, az alapanyagnak, vagyis a tejnek jó minőségűnek kell lennie. Az istállókban a technolőgiai és a higiéniai fegyelem megtartásának az elmulasztása, a hűtőberendezések meghibásodása, továbbá a tej vizezése, mind-mind rontja az alapanyag minőségét. Ilyen tejből természetesen nem készíthető kiváló minőségű élelmiszer. Az illetékesek a tej felvásárlási árát — a jé minőségre való ösztönzés céljából — annak tényleges minőségétől tették függővé. A nyári idényben 2 korona 90 fillért fizetnek az első minőségi osztályba sorolt tej literéért. Ugyanakkor a második osztályzatot elért tej literét tíz, a harmadikba sorolt tejet pedig negyvenfilléres árcsökkenéssel vásárolják fel a termelőtől, amennyiben a tejminta 3,6 százalékos zsírtartalmat mutatott. Ha a vegyelemzés alkalmával fel- vagy lefelé eltérést állapítottak meg a zsírszázalékban, akkor százalékonként 65 fillérrel módosul a felvásárlási ár. A fenti gyakorlat érvényesítése éta lényegesen javult a forgalmazott tej minősége. Szlovákia mezőgazdasági üzemei a múlt évben egymilliárd 404 millió liter tejet adtak társadalmunknak. Ennek 68,1 százalékát az első, negyedrészét a második, 6,4 százalékát pedig a harmadik minőségi osztályban értékesítették. A korábbi évek valóságához képest az első minőségi osztályba sorolt tej aránya 7.3 százalékkal növekedett, míg a második minőségi osztályba besorolt tej mennyisége 4,7, a harmadik minőségi csoportba sorolté pedig 2,4 százalékkal csökkent. Termesze tes, hogy a múlt évben a szabványnak nem megfelelő tejből is kevesebb került a feldolgozó üzemekbe. Köztudott, hogy Szlovákjában a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasága juttatja társadalmunknak a legtöbb tejet, vagyis az összmennyiség felét. A kerület mezőgazdasága a vizsgált időszakban 373 millió liter tejet adott társadalmunknak, s ennek 72,1 százalékát az első, 23,9 százalékát a második, 3,9 százalékát pedig a harmadik minőségi osztályban értékesítették. A tejfeldolgozó üzemek a normától eltérő savanyúság miatt 15 ezer, vizezés elmén pedig 122 ezer korona büntetést róttak ki az erre rászolgáló gazdaságokra. A Bratislava-vidéke (Bratislava vid'-ek) járásból a tej 82,6, a dunaszeidalielyibői (Duanjská Streda) pedig 81,6 százalékát forgalmazták az első minőségi osztályban. A lévai (Levice) és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a tejnek csak 67 százalékát forgalmazták első osztálynak megfelelő minőségben. A galántai járás gyengébb minőségű tejet értékesített. A harmadik minőségi osztályban forgalmazott tej tekintetében az érsekújvári járás „tűnik ki“. A többi járás lényegesen kevesebb harmadosztályú tejet adott társadalmunknak. A galántai járásban harmincezer, a komáromiban (Komárno) pedig 19 ezer korona büntetést fizettek jóvátétel cfmén a tejet vizező gazdaságok. A közép-szlovákiai kerületből az év hat hónapjában forgalmazott 173 millió liter tej 73,9 százaléka második, 5,9 százaléka pedig harmadik minőségi osztályzatot ért el. A járások közötti minőségi eltérés még ennél is szembetűnőbb. A prievidzai és a losonci (Lučenec) járások a tej 85 százalékát forgalmazták az első minőségi osztályban, ugyanakkor a zvolcni járás mezőgazdasági üzemei adták társadalmunknak a leggyengébb minőségű tejet. A forgalmazott tejnek csupán 59 százalékát lehetett besorolni az első minőségi osztályba. A minőség javítása terén jelentős tartalékok vannak a čadcai, a Dolný Kub(n-i és a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is. A forgalmazott tej minősége tekintetében a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasága rednklvül gyenge eredményt ért el. A vizsgált hat hónap alatt 155 millió liter tejet adtak el, s ennek csupán 63,3 százaléka kerülhetett az első minőségi osztályba. A második minőségi osztályba a forgalmazott tejnek 27,6, a harmadikba pedig több mint 8 százaléka került. A svidníki járás mezőgazdasági üzemei a tejnek csupán 42,2 százalékát értékesítették kiváló minőségben. Érthető, hogy a valóságos minőség arányában csökkent a gazdaságok jövedelme. Hasonlóan alakult a helyzet a humennéi járásban is, ahol a forgalmazott összmennyiségnek csupán a fele érte el a kiválónak kijáró minősítést. A poprádi és a vranovi járás érte el a legjobb e redményt. A tej háromnegyed részét kitűnő minőségben forgalmazták. Szükséges, hogy a termelők a jövőben következetesen betartsák az egészségügyi és tisztasági rendszabályokat, mert a feldolgozóipar és közellátásunk részére csak fgy biztosítható kiváló minőségű alapanyag, illetve élelmiszer. ŠTEFAN KOCIAN agrármérnök A növekedésszabályozó kedvező hatása más cukorgyárak körzetében is bebizonyosodott. Ez arra figyelmezteti az illetékeseket, hogy használatát minél nagyobb területre terjeszszék ki. A šuranyi cukorgyár körzetében a répa kiegyenlített, hozama sokkal jobb, mint a múlt évben. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy több gazdaság elérje a hektárra jutó öt tonna cukornyeredéket. HOKSZA ISTVÁN A nyersanyag nem vesztet kárba Június első felétől a zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozása teljes ütemben folyik a diószegi (Sládkovičovo) konzervgyárban. Az eper és a zöldborsó tartósítása után a cseresznye és a meggy került a gépsoroíkra. A hónap első harmadában az uborka és a sárgabarack feldolgozása is befejeződött. Utána a zöldbabot, a paprikát, a paradicsomot és a többi zöldséget, gyümölcsöt tartósították. A gyár évi termelése hétezer tonnára tehető. Persze problémák ebben az üzemben Is előfordulnak. Juraj Böhm mérnök, a konzervgyár vezetője az alábbiakról tájékoztatott: — Feladatunk, hogy minden beérkezett nyersanyagot feldolgozzunk, tehát semmi ne vesszen kárba. Ez szükségessé tenné a kapacitás növelését. Az idén azonban egyetlen nyersanyagból sem volt többleiünk, és nem kellett sokat változtatni a feldolgozás programján. Problémáink főleg a raktározással vannak, de ettől eltekintve is teljesítettük a termelési tervet, sőt az eper feldolgozási tervét (83,5 tonna) több mint tizenhárom tonnával túlszárnyaltuk. A gyár berendezései közül jőnéhány nem eléggé tökéletes. Ennek hátránya főleg a három műszakos üzemelés alkalmával mutatkozik meg. A problémákat a komplex racionalizációs brigád segítségével és az újítások megvalósításával ellensúlyozzuk. Idényben szükségünk van kisegítő munkaerőre is. Nélkülük el sem képzelhető a gyártás folyamatossága. Sok közép- és főiskolát hallgató érzi otthonosan magát nálunk, akik évek óta a szünidőben derekas munkát végeznek gyárunkban. Üzemünk példásan gondoskodik a fiatalokról. Lehetőséget nyújt nekik sporttevékenységre, kirándulásra stb. Csak természetes, hogy az elszállásolás is tökéletes. A Vágsellyel (Sala) Vegyipari Szakközépiskola diákjai, a bratislavaf és a jihlavai Művészeti Ipari Középiskola, valamint a főiskoláik hallgatói a nyári aktivitás keretében jelentős segítséget nyújtottak üzemünknek. A fiatalok nagyon tanulékonyak, többségük hamarosan beilleszkedik a környezetbe, és ellesi a konzervkészítés módszereit. Aki már járt ebben a konzervgyárban, az tudja, hogy a feldolgozó gépek mellett nem lehet tétlenkedni. Szünet nélkül érkezik a zöldség, a gyümölcs a szállítószalagon. Ezt szaporán tisztítani, osztályozni és dobozokba, üvegekbe kell berakni. Ebben nagyon sokat segítenek a fiatalok. NAGY MIHÁLY A számok főképpen akkor nem untatják az embert .amikor érdekesek, az olvasó megtudja belőlük, hogy például a galántai járásban a vágkirályfai (Králová nad Váhom) vízierőmű a Bős—Nagymaros-i után hazánkban a második. Felépítéséhez tizenegyezer tonna vasanýagra és kétszázhetvenezer köbméter betonra van szükség. A vágsellyei (Sala) Hydrostav vállalat dolgozói a vízieróműépftésén három műszakban dolgoznak. Az építés területe éjszakánként jól megvilágított játékpályára emlékeztet. Az éjszakába belevillannak a forrasztókészülékek lángjai is. A szakembereknek tizennyolcezer forrasztást kell elvégezni ahhoz, hogy a vasszerkezetet betonnal fedhessék. Persze nem csupán ezen a részlegen van serény munka. A Vág folyó bal partján több mint tíz méter magas szilárd töltést készítenek, és mélyítik a vtzvezető csatornát is. A rendelkezések értelmében a vlzierőművet 1985-ig át kell adni rendeltetésének, és ez azt jelenti, hogy a két turbina — az átadás után — évente 65 megawatt villamosenergiát termelhet. A hatalmas víztároló Vágkirályfa és Vága (Váhovce) községek között készül, majdnem tíz kilométer hoszszúságban. A tárolóban ötvenkét millió köbméter víz fér majd el, mely-i nek vizét a környező szántóföldek öntözésére is felhasználhatják. A nagykiterjedésű Sellye—Gúta-i (Kolárovo) öntözőrendszerbe a Vágból szivattyúkkal emelik át a vizet. Ez rengeteg kőolajat emészt fel. A vízierőmű elkészítése után a folyó vize anynyira emelkedik, hogy az öntözőrendszerbe a csatornahálózaton keresztül önmagától, tehát energia felhasználása nélkül bejuthat. A víztároló belépésével az öntözhető földterület 65 ezer hektárra bővül. A vízierőmű előnye mellett szól, hogy a folyó Komáromtól (Komárno) Szeredig hajózhatóvá válik és a nikkelkohó részére a nyersanyagot vízi úton lehet eljuttatni, tehát nem kell vagonokba átrakni. Krajcsovics Ferdinánd ŕ Épülő vízi erőmű
