Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-19 / 38. szám
Akertészkedők és kisállat« tenyésztők érdekei olykor túllépik köztársaságunk területi kereteit. Érvényesítésükre alkalmat ad a bővülő külföldi turisztika, melynek során a kistermelők már nem csupán az elméleti ismereteiket Igyekeznek gazdagítani, hanem a munkájukhoz szükséges kellékeket, szaporítóanyagokat és tenyészállatokat is igyekeznek behozni, illetve kivinni. S ez az államhatár átlépésekor gyakran bonyodalmat okoz. Elsősorban azért, mert nem ismerjük eléggé az érvényes növény- és állatorvosi előírásokat, illetve Vámrendelkezéseket. O’vasóink tájékoztatása céljából felkértük az SZSZK Vámigazgatóságának felelős munkatársát, válaszoljon a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre. ф Magánszemélyek szocialista vagy tőkés országokból milyen feltételek mellett hozhatnak be vásárolt vagy ajándékba kapott növényi szaporítóanyagot? — Növények és növényi termékek behozatalát és kivitelét nemzetközi egyezmények, nevezetesen az érintett államok törvényszabályai és előírásai rendezik, amelyek szabályozzák a-zokat a feltételeket, melyek mellett — a többi állam hasonló rendelkezéseinek tekintetbe vételével — növényi anyag behozható vagy kivihető. Ezeknek az intézkedéseknek és korlátozásoknak a célja, hogy gátat vessünk a kultúr- és gyomnövényeken honos betegségek és kártevők behurcolásának és terjesztésének. Csehszlovákiában a növények és növényi termékek behozatalának és kivitelének, illetve áthaladásának rendszerét az 1964/61 Tt. számú törvény és a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint erdő- és vízgazdálkodási minisztériumnak a MÉM 1977/51 Tt. számú hirdetményével kiegészített 1964/63 Tt. számú hirdetménye, valamint a 46 5803 számú csehszlovák norma szabályozza. Az említett növényorvosi előírásokból kitűnik, hogy nemzetközi utasforgalomban nem szabad behozni növényi szaporítóanyagot (palánta, alany, oltóvessző, oltószem, egyéb faiskolai áru, virághagyma, gumó, gyökeres virág stb.j. A külföldről • Csehszlovákiába érkezők legfeljebb 10 kg nem szaporításra szánt növényi anyagot hozhatnak magukkal. A vágott virág behozatalára — krizantém, rózsa és szegfű kivételével — rendkívüli növényorvosi előírások nem vonatkoznak. A vágott krizantém, rózsa és szegfű azon növényi áruféleségek csoportjába tartozik, melyek behozatala a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium beleegyezésétől függ. Behozataluk esetén az Illető országból növényorvosi bizonylatot kell felmutatni, s ezekre az áruféleségekre egyébként is kötelező a rendszeres növényorvosi vizsgálat, amit a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÚKSŰP) a növényvédelmi és karanténfelflgyelő révén végez el. A küldetményekben behozott növényi anyag esetében a következő elvek érvényesülnek. A szaporítóanyag-küldeményekhez növényorvosi bizonylatot kell mellékelni; ennek hiányában a növényvédelmi és karanténfelügyelőnek nincs joga átbocsátani a küldeményeket. Kaktuszféléket magánszemélyek Is korlátlanul behozhatnak, mégpedig növényorvos! bizonylat nélkül. Faiskolai szaporítóanyag (szemek, oltóvesszők, palánták stb.) behozatalát magánszemélyeknek még növényorvos! bizonylat felmutatása esetén sem engedélyezik. A növényorvosi előírások teljesítése esetén (ezek betartását az 1975/44 Tt. számú vámtörvény értelmében a vámőrök biztosítják) a behozott növényi anyagoknál — akárcsak más áruféleségeknél is — ellenőrzik, teljesítették-e a behozatali engedély nélküli átengedés feltételeit (a szövteségi külkereskedelmi minisztérium 1980/59 Tt. számú hirdetménye értelmében, ha csak saját vagy családi szükséglet kielégítésének megfelelő mennyiségű, a kiutalt devizaeszközökért külföldön vásárolt vagy ajándékba kapott áru behozataláról van szó), esetleg a behozatali engedély megszerzése után, ha erre szükség volna, a határvámhivatal dönt az áru bebocsátásáról. Ilyenkor vám nélküli átengedésről (az utasforgalomban háromezer, a küldeményekben 300 koronáig terjedő értékben, a szövetségi külk. minisztérium 1974/119 Tt. számú hirdetményének s ugyanezen minisztérium 1980/83 számú hirdetményével kiegészített 40. paragrafusa értelmében) vagy vámolásos átengedésről lehet szó (nem üzleti áru esetében a vámdíjszabás 6. tétele szerint a belföldi kiskereskedelmi ár 40 százalékának megfelelő díjszabással). ( Milyen feltételek vonatkoznak a növényi anyagok kivitelére? — A vámhatóság az utasforgalomban csak azzal a feltétellel engedhet ki szaporítóanyagokat, hogy ezzel nem érint más előírásokat (300 korona határérték, arányos mennyiség stb.). Az utazónak azonban mindig gondolnia kell a befogadó állam növényorvosi előírásaira. A szaporításra alkalmatlan növényi anyagot tartalmazó küldeményekre a kivitelkor csak növényorvosi vizsgálat vonatkozik, amelyet a vámigazgatóság felhatalmazott munkatársai végeznek el. A szaporítóanyagot tartalmazó, külföldre irányuló küldeményeket a karantén és növényvédelmi felügyelőnek kell megvizsgálnia, és a küldeményhez növényorvosi bizonylatot kell csatolni. 0 Szabad-e műtrágyát és növényvédő szereket kivinni, illetve behozni, és milyen mennyiségben? — A vegyi és biológiai növényvédő készítmények közül növényorvosi szempontból csak a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium által az adott évben engedélyezett készítmények jegyzékében szereplő szerek hozhatók be. Az érvényben levő növényorvosi előírások a műtrágya behozatalára vonatkozóan nem szabnak különleges feltételeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vámhatóságok behozatalkor csak az engedélyezési rendszerrel kapcsolatos előírásokat 1980/59 számú hirdetmény), esetleg a vámolási alapelveket kísérik figyelemmel (a nem üzleti áru díjszabásának 4/c tétele értelmében e készítményeknél és műtrágyáknál a vám a kiskereskedelmi ár 30 százaléka). A növényvédő szerek és műtrágyák kivitelét növényorvosi előírás nem korlátozza, kivitelükre a más árura is érvényes, általános előírások vonatkoznak. Az általános kiviteli elveket illetően na vámhivatal engedélye nélkül küldeményekben 200 korona értékig szállít-hatók ki vegyszerek és műtrágyák. 0 Milyen feltételek vonatkoznak a tenyészállatok behozatalára? — A vonatkozó előírások biztosítják Csehszlovákia területének hatásos védelmét a fertőző állatbetegségek és az állatokról emberre áthurcolható betegségek behurcolásával szemben. Ezért élő állatok behozatala és kivitele csak az említett előírások által meghatározott állategészségügyi feltételek szerint bonyolítható le. Magánszemélyek esetében csak az ún. apróállatok mint nem kereskedelmi áru : behozatala és kivitele jöhet számításba (kutyák, macskák, házinyulak, baromfi, galambok, énekes- és díszmadarak i— egzotikus madarak, főleg papagájok kivételével — továbbá vadászatra használt kis vadak és ragadozók, majmok, hüllők, kétéltűek, akváriumi halak), mégpedig mindez az utasforgalom keretén belül. Az utasforgalomban behozott, vonattal csomagként vagy repülőn szállított (cargo) állatok esetében elvben a belépés helyén az eredeti országban állami vagy az állam által megbízott orvos által kiállított állategészségügyi bizonylatot kell felmutatni az állatorvosi ellenőrzésnek. E bizonylatnem lehet 3 naposnál öregebb, és a kiállítás napjától számított tíz napig érvényes (átutazás esetén a bizonylat hosszabb ideig érvényes). Továbbá fel kell mutatni a bratislavai Állami Állategészségügyi Igazgatóság (szlovákiai hatáskör) engedélyét. A tulajdonosnak számítania kell e szerv vagy a határvámhivatali állatorvos által meghatározott állategészségügyi feltételek teljesítésére. Az élő állatok belföldi szabad forgalomba hozására nézve az engedélyező és vámhatósági előírások szempontjából ugyanaz érvényes, mint a növényi anyag esetében. Egyébként, ha az engedélyezési előírások (1980/59 számú hirdetmény) szempontjából a határvámhivatal kiviteli engedélye nélkül az állatot nem lehetne átengedni, akkor az érdekelt félnek a helyileg illetékes vámhivatalnál előre be kell szereznie az engedélyt. Apróállatok átmeneti időre a leírt szállítási formában kivihetők, de a tulajdonosnak visszatéréskor fel kell mutatnia a Csehszlovákiában még kilépés előtt kiállított állategészségügyi bizonylatot, még akkor is, ha annak érvényességi ideje már lejárt. A vámelőírások értelmében az átmeneti időre kivitt apróállatokat a belterületi vámhivatalnál be kell jegyeztetni, s a kiszállító köteles az állat értékének megfelelő összegű vámóvadékot letétbe helyezni, amit a -bejegyzett állat visszabozásának igazolása után visszakap. Ha nem apróállatok behozataláról vagy az ismertetettől eltérő szállítási formáról van szó, akkor az állategészségügyi ellenőrzés kötelező rendszere érvényes, állatorvosi bizonylatot kell felmutatni, valamint a bratislavai Állami Állategészségügyi Igazgatóság engedélyét. 0 Hol lehet elintézni a kiviteli és behozatali engedélyt? — Egyszeri engedély megadásáról a lakóhely szerinti iletékes vámhivatal dönt. A jogszabály értelmében a határvámhivatal is adhat egyszeri behozatali engedélyt, ha az üzemelési viszonyok ezt lehetővé teszik. A határvámhivatal csehszlovákiai lakosnak az utasforgalomban egyszeri kiviteli engedélyt nem ad. A kiviteli engedélyt írásban (előírt nyomtatványon) kell kérvényezni. Az 1976/162 Tt. számú hirdetmény értelmében a kiviteli engedély megadásáért a belföldi kiskereskedelmi át 3—500 százalékának megfelelő kezelési illetéket kell fizetni. A kiviteli engedély a kiadástól számított három hónapig érvényes. EDUARD BISKUPÍC, az SZSZK Vámigazgatóságának dolgozója HASZNOS TUDNIVALÓK: A mezőgazdasági vonatkozású kiviteli és behozatali vámelőírásokról Ültessünk fokhagymát! A fokhagyma közismert évelő zöldségnövényünk. Védett, napos fekvésű termőhelyet, humuszban gazdag, Jól átmelegedő, porhanyős talajt kíván. A kötött és elvizenyesődött talajokon is könnyen megrothad. A fagyra nem érzékeny, tehát ősszel is Ültethető. A fehér típusát gerezdekkel, a lilát sarjhagymák (bulbilli) segítségével szaporítjuk. A hűvösebb, nedvesebb körzetekben inkább a lila változatot termesztik. Űszi ültetés esetén a fokhagyma szeptember végén vagy október elején kerüljön a földbe. A termőterület előkészítését ásással és műtrágyázással kezdjük, majd azonnal elgereblyézzük a földet, hogy kellően megülepedjék. Ültetésre csak a fejlett külső gerezdeket használjuk, s azokat 15—20 cm sortávolságra, illetve 8—12 cm tőtávolságra duggatjnk. Lehetőleg 5 cm-nél mélyebbre, nehogy a fagy tavaszig kihúzza őket a földből. A lila változat esetében a sarjhagymákat sűrűn ültetjük, teleltetjük s a következő évben a már mogyorónyi nagyságú fokhagymákat úgy duggatjuk el, mint a fehér típus gerezdjeit. Ne feledjük, hogy az ültetésre kiválasztott gerezdeket dnggattfs előtt kezelni kell, különben nagyon kicsi az esélyünk, hogy gazdag és egészséges termést nyerünk. Zacha azt tanácsolja, hogy a fokhagymát ültetés előtt S—12 órán át a Sulka ötszázalékos töménységű oldatában kell áztatni. Pontosabban: a déli gyümölcs vagy burgonya csomagolására használatos, hálószerű zsákokba rakjak a gerezdeket, teszünk mellé egy darab követ nehezéknek, és az egészet éjszakára belehelyezzük az említett oldatba. Reggel az áztatott gerezdeket kiterítjük szikkadni, majd azonnal — vagy mihelyt az időnk engedi — elduggatjnk. Aki először kezeli így a fokhagymát, ne ijedjen meg a gerezdek elszíneződése láttán: ez a szaporítóanyagot nem károsítja, viszont elpusztítja a fonálférgeket. Cejka szerint ugyanilyen eredményt érünk el, ba a gerezdeket három napon át vízben áztatjuk, majd egy két percre formalinoldatba (1 rész formalin, 20 rész víz) mártjuk. Ö a rothadás megelőzésére a Polybarit 3—5 százalékos vagy a Sulka 6—10 százalékos oldatában történő áztatást (5 órán át) Javasolja. Mindegy, hogy melyik módszert választjuk, csak ne ültessünk kezeletlen (csávázatlan) fokhagymát. S ami fontos: a fokhagymának olyan termőterületet válasszunk, ahol az ntóbbi öt-hat évben nem termeltünk fokhagymát, vöröshagymát, sem más hagmafélét. Őszi ültetésre alkalmas fajták: Bzenecký paličiak, Moravan, Táborský, Záhorský, (kr) Nem mindegy, hegyen készítjük el Az észerű táplálkozás érdekében naponta 300 —350 gramm zöldséget kéne fogyasztanunk, vitaminok, ásványi anyagok, enzimek és a zöldségfélékben található egyéb anyagok szabályozzák az anyagcserét, a sejtanyag (cellulóz) leköti a koleszterolt s nem engedi, hogy felszívódjon és lerakódjon az emberi szervezetben. Szervezetünknek a friss, — nyers állapotban fogyasztott — zöldség juttat legtöbb vitamint és ásványi anyagot. Ezért észszerű sok salátát fogyasztani, s más esetben is vitaminkimé- 16 módon előkészíteni a zöldséget. Legfontosabb, hogy: 0 a zöldséget mindig este szedjük, amikor a legtöbb táplálóanyag van benne, 0 a zöldséget közvetlenül felhasználás előtt mossuk meg, lehetőleg csap alatt, s feleslegesen soha ne áztassuk, 0 tisztításra, aprításra mindig műanyagból készült vagy antikor kést, reszelőt stb. használjunk, 0 a zöldség elkészítéséhez kizárólag zománc, üveg- vagy porcelánedényeket használjunk, 0 főzéskor forrásban levő vízbe, pároláskor forró zsírba tegyük a zöldséget s mindig fedő alatt főzzük, illetve pároljuk, mert a levegő hatására a C-vitamin-tartalom jelentősen csökken, 0 az ásványi anyagokból akkor őrzünk meg legtöbbet, ha a zöldséget kemény vízben főzzük. A zöldségfélét elég húsz percig főzni vagy párolni, 0 pároláskor a zöldség alá forró vizet kell önteni, a fedót ne emelgessük, az ételt ne kevergessük feleslegesen, 0 a zöldséget mindig csak annyi vízben főzzük, amennyire feltétlenül szükségünk van, s a főzővizet leves- vagy mártáskészftéssel hasznosítsuk, 0 a spenótot fedő nélkül főzzük, nehogy elveszítse a színét. Az aromatikus zöldségféléket (kel, káposzta) Időnként takarjuk ki főzés közben, hogy az aromatikus anyagok elillanjanak, 0 a leveles zöldséget torzsával együtt aprítsuk fel, mert a torzsa sok vitamint tartalmaz. Ne feledjük: mennél apróbbra vágjuk a zöldséget, annál több értékes anyag lúgozódik ki, 0 a zöldségsalátát közvetlenül tálalás előtt és csak kevés lével kell készíteni. (rn) hliáJilJTflSkM Léces burgonyatároló Burgonyatárolőnk nagyságát a tárolandó burgonya mennyisége határozza meg. Az 1. ábrán megadott méretű tároló két zsák, sarokra állítva három zsák burgonya tárolására alkalmas. A keretek 2X3 cm-es vagy ennél valamivel kisebb keresztmetszetű • lécekből készülnek. A tároló (1. ábra) két szimetrikus „a“ oldallapból, az egyik végén fiókos kiképzésű „b“ aljlapból és az egyik oldalon erre támaszkodó „c“, illetve a vele szemben lévő „d“ oldallapból áll. Ez utóbbi lap és az aljlap között 10 cm-es hézag van, hogy ezen keresztül a burgonya könnyen kivehető legyen, és így az aljlap ferde helyzete miatt is mindig a tároló alján levő burgonyák kerülnek felhasználásra. A lehetőleg keményfalécekből kiképzett lapok lécei közötti hézag 1 cm-es. A keretek oldallapjainak egymáshoz való rögzítésére 5 mm vastagságú (2. ábra), a „c“ közepéhez képest derékszögben meghajlított drótot használunk. Ennek a vége a keret „d“ lapjába fúrt lyukba kerül (3. ábra) és két U-szeggel rögzítjük, míg a drót „b“ nyelve (2. ábra) az 1. ábra „a“ kereteinek alsó és felső sarkaiba, a 4. ábra szerint kiképzett U drótba illeszkedik, így a „c“ és a „d" oldallapok a tároló összeállítását, illetve ennek szétszedését teszik lehetővé. Tárolónk előnye, hogy biztosítja a megfelelő szellőzést, ezáltal, valamint azzal, hogy mindig az alsó burgonyák kerülnek felhasználásra, minimálisra csökkenti a rothadást. A szezon végén, tavasszal könnyen szétszedhető és padláson vagy mellékhelyiségben kis helyen tárolható. Élettartamát növel« jük, ha olajfestékkel mázoljuk. (Előre, 1981. Vili. 14., Románia)
