Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

1881. szeptember 19. SZABAD FÖLDMŰVES .11 Lapunk 27. számában „Sike- Szabó Endre aranyérmes szó- szolgálják a dolgozókat, rugal­­rek és megoldást sürgető prob- cialista brigádjának tagjait, másán elégítik ki a vásárlók lémák“ címen Török Ervin elv- akik áldozatkész munkával Igényeit. -hai­tássaL, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet komáromi (Komár­no) járási alelnökével folyta­tott beszélgetés nyomán cikket közöltünk. A szóban forgó írás­ra kapcsolva képekben is be­mutatjuk a közellátás felfelé Ívelő fejlődését bizonyító, min­den igényt kielégítő ímelyi (Imel) bevásárlási központosa gútai (Kolárovo) Centrum be­vásárlási központ cipőforgal­mazó részlegét, valamint Csal­­lóközaranyosról (Zlatná na 0.) A Nyugat-szlovákiai Húsipari Válla­lat komáromi (Komárno) üzemének dalgozái évről-évre kiváló eredmé­nyeket érnek el a tervezett feladatok mennyiségi és minőségi teljesítésében. Sikereik értékét csak növeli, hogy azokat régi, a kor követelményeinek nem megfelelő objektumokban érik el. Mindez nagy odaadást, erőfeszítést igényel a húsüzem dolgozóitól. A ki­váló élelmiszeripari dolgozók már régóta álmodoznak jobb munkakörül­ményekről. Nos, ez a vágyálmuk a 7. ötéves terv időszakában minden való­színűség szerint valóra válik. — Mi örülnénk legjobban, ha jobb körülmények között termelhetnénk — mondta Pécs József igazgatóhelyet­tes, majd így folytatta: — Már nem sokáig kell várnunk. Ebben az évben 1 millió korona költséggel korszerű­sítjük a vágóhidat. Pontosabban: jú­niusban kezdtük el és év végére fe­jezzük be a felújítást. Ezután napon­ta kb. 8Q—100 szarvasmarha levágá­sára lesz alkalmas a vágóhíd. A felújítás azonban csak előhírnöke a munkakörülmények javításának.. A nagy változás 1982-ben kezdődik: — mintegy 40—45 millió koronás beru­házással új húsfeldolgozó üzemet épí­tenek a vágóhíd melletti területen, a Vág balpartján. Az új létesítmény — amely 1985-ben készül el — nagy se­gítséget jelent az üzem dolgozóinak nemcsak a munkában, hanem a ter­mékek minőségének javításában is. A minőség szempontjából nagy jelen­tősége lesz annak, hogy a hús a hű­tőből a csontozóba, nnnét pedig a fel­dolgozó üzembe kerül. Nem kell a vágóállatokat naponta más feldolgozó üzemekbe szállítani. Feldolgozzák azokat helyben. Jelenleg a komáromi járásból a vágóállatok 80 százalékát gépkocsikkal, vagonokkal az ország más körzeteibe szállítják. Az üzem célja ésszerű: a minél nagyobb meny­­nyiségű nyersanyag feldolgozása és a kész áru elszállítása. Kolozsi Ernő A Gép- és Traktorállomások terpelésí-gazdasági egysé­gének vezetői a közelmúlt­ban eddigi tevékenységüket érté­kelték. A pozitív eredmények fel­sorolása mellett szőbakerilltek mindazon negatív jelenségek és problémák is, amelyek fékezik a gépjavítások, valamint egyéb tevé­kenységük megkövetelt színvona­lának elérését. Pavol Molnár mérnök a GTA termelési-gazdasági egységének vezérigazgatója elmondotta, hogy a e. ötéves terv időszakában az előirányzott feladatokat határidő előtt, minden mutatóban maradék­talanul teljesítették. Az utóbbi években fokozott fi­gyelmet szenteltek a pótalkatré­szek iparszerű felújítási módsze­rének kifejlesztésére, valamint a diagnosztikai-műszaki eljárások tökéletesítésére. Jelentősen bővült a kis szériában előállított gépek gyártása is. Főleg azoké, melyek Nézzük meg persze az érem má­sik oldalát is. Hazánk mezőgazda­sága világviszonylatban talán a legnagyobb pótalkatrészfogyasztók közé sorolható. A Zetor-traktorok­­hoz például több pótalkatrészt használunk, mint a fejlődő orszá­gokban, ahová szállítjuk ezeket. Önként adódik a kérdés, mi idézi elő az áldatlan állapotot? Vegyük sorjában az egyes láncszemeket, tényezőket, amelyek kisebb na­gyobb mértékben a kedvezőtlen helyzet előidézői. A mezőgazdasági üzemekben a gépekről való gondoskodás, a napi karbantartás alacsony színvonalú. Gyakori jelenség a felelőtlen hoz­záállás, a pótalkatrészekkel való pazarlás: A meghibásodott gépért, a ' felújítható pótalkatrész kiselej­tezéséért senki sem felelős. Hiány­zik tehát a személyi felelősség érvényesítése a dolgozók gondjára bízott eszközökért. A pótalkatrészek forgalmazásé­a patatórMimí? gyártására a gépipar nem vállal­kozik. Jelenleg harmincnégy gép­fajta és berendezés gyártásával foglalkoznak. Fejlesztési és gyár­tási programjukat a speciális — szőlészeti, kertészeti és gyümöl­­csészeti — gépek, a takarmány­­begyűjtő- gépek és berendezések, valamint a burgonyatermesztésben alkalmazott barázdazárógépek elő­állítására összpontosítják. Az állattenyésztés gépeinek kor­szerűsítésében tevékenységük a sertés- és baromfitenyésztés kor­szerűsítésére irányul. Jelenleg a kétszintes ketreces tartási és a nedves, ' pépes takarmányozási technológia fejlesztésén dolgoz­nak. Sikerrel kecsegtet a brojle­rek tenyésztésében alkalmazható műanyag szerkezetű ketrecek pró­bakísérlete is. Tevékenységük jelenlegi helyze­tével — a pozitív eredmények el­lenére sem — lehetnek elégedet­tek. A gépgyártásban jelentős ne­hézségeket okoz a nyersanyag­hiány. A kohászati termékeknek csupán a tizenöt százalékát szállí­tották részükre a gyártó vállala­tok. Szinte áthidalhatatlan problé­ma a villamossági berendezések tervszerű beszerzése, holott a régi épületek ötven százalékában a villanyhálózat és a felszerelés felújításra szorul. A legtöbb gond a már közhelyként hangzó, pót­alkatrészellátás körül mutatkozik. Ez hátráltatja a gépek generálja­­vításának időterv szerinti menetét, de az egyéb gépjavításban Is ko­moly zavarokat okoz. A pótalkat­részek választéka foghíjas, vagy a szállítás késik. ban zűrzavar, rendszertelenség uralkodik. Ez pedig a helyzettel való visszaélésre ad lehetőséget. Több műhely raktárában — gyak­ran ellenszolgáltatás fejében — aránylag sok pótalkatrész halmo­zódhat fel, „egyszer majd jól jön alapon“, miközben másutt emiatt állnak a gépek. A pótalkatrészraktárak szétszór­tak. Hiányos a nyilvántartás is. Akadozik a kooperációs körzetek központosított pótalkatrészraktá­rainak kiépítése is. A gépipar legyártja a gépeket, viszont nem szavatolja a gépek zavarmentes üzemeltetését. Vitat­hatatlan, hogy egy cipő vagy ká­­védarálő forgalmazásánál jótállási időt biztosít a gyártó, ám a több milliós értékű gép esetében nincs jótállás. Az utóbbi években a gépipar a nehézgépek gyártását szorgalmaz­za. A választékból hiányoznak a könnyűgépek, amelyek több műve­letnél tehermentesíthetnék a nagy teljesítményű erőgépeket, s ezál­tal meghosszabbodna élettartamuk is. Különben az egyes pótalkatré­szek élettartamát sem jelölik meg. Mindent összegezve a pótalkat­rész ellátás zavarain a szigorú, minden területre kiterjedő szab­ványosítás, a tervszerű és rend­szeresített elosztás, a jól megszer­vezett Intézményes felügyelet, a hibákért való felelősségrevonás, a melléküzemágak nagyobb arányú bevonása a felújítási tevéikenység­­be, valamint a gépek rendszeres karbantartása és tárolása sokat segíthetne. Klamarcsik Mária Ésszerű megoldás TUDOMÁNY ES GYAKORLAT Egy körzeti állomás tevékenysége Az utóbbi évtizedben gyakorta esett szó a különböző fórumokon, össze­jöveteleken, s nem utolsósorban a saj­tóban is a rejlett tartalék feltárásá­ról és céltudatos hasznosításáról. Vo­natkozott ez a társadalmi elvárás a népgazdaság minden ágazatára, így a mezőgazdaságra is ... Sajnos, a tartalékok alatt sok min­dent értettek a mezőgazdasági üze­mek vezetői, szakemberei, techniku­sai, de legkevésbé a szellemi tőkét. Vagyis az emberekben rejlő tudást, rátermettséget, szervező-irányító kész­séget, a sok értékes és hasznosítható tapasztalatot, még kevésbé a szakiro­dalmat, a tudományos ismereteket. Márpedig a szellemi tóke annyit ér, amennyi a gyakorlat számára haszno­sul belőle. Nagyon Is céltudatosan foglalkozott •— többek között — ezzel a kérdés­komplexummal is a XVI. pártkong­resszus és az azt követő központi bi­zottsági plénumülés, sürgetve az ez- Irányú lemaradás behozását, a tudo­mányos vívmányok, ismeretek széles­­körűbb és rugalmasabb gyakorlati felhasználását, termelőerővé formálá­sát Természetesen, ez a lemaradás nem csupán a mezőgazdasági üzemeken múlott: a mezőgazdaságtudomány erre hivatott intézményei is átfogóbb, szer­vezettebb segítséget nyújthattak volna a gyakorlat számára... Most már működik egy intézmény, mégpedig a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium tudományos bá­zisaként. Neve (nyers fordításban): A Gazdálkodás Tudományos Rendsze­rének Intézete. Ennek az intézmény­nek Szlovákiában körzeti állomásai léteznek; egy-egy körzeti állomás ha­tásköre két-három járásra terjed. Ml az ilyen körzeti állomások* fel­adata? Tág fogalom, ha azt mondjuk: segítségnyújtás, tudományos tanács­adó szolgálat. Ettől széleskörübb ez a tevékenység. Hogy tisztábban kiraj­zolódjék előttünk, nézzük meg, mit tesz például a rimaszombati (Rimav­ská Sobota) körzeti állomás — Heré­nyi Károly agrármérnök, állomásveze­tővel az élen — azért, hogy a mező­­gazdaságtudomány jobban segíthessen a gyakorlatnak, vagyis a rimaszom­bati, a nagykürtösi (V. KrtIS) és a losonci (Lučenec) járás mezőgazda­­sági üzemeinek. A mindössze 12 főnyi munkaközös­ség — úgy is mondhatnánk „agyköz­pont" — segíti a mezőgazdasági üze­mek távlati fejlesztési tervének elké­szítését, figyelembe véve sajátos helyi éghajlati, domborzati viszonyait, ter­mőhelyi adottságait. Segít abban, hogy reálisabban meghatározhassák, milyen termékeket, s hány százalékban ter­messzenek. Mindezt azért, hogy jobb legyen az összhang a növénytermesz­tés és az állattenyésztés között. Továbbá: nemcsak népszerűsíti új, bőtermő növényfajták meghonosítását a mezőgazdasági üzemekben, hanem segít a vetőmag, ültetőanyag beszer­zésében, közreműködik annak érde­kében, hogy a szükséges tartósító szerek (Baktinokul, Silostan, Chemko­­sil), az RT- és RB-anyagok eljussanak a mezőgazdasági üzemekbe. A jobb közérthetőség kedvéért: az RT-anya­­gok a gabonafélékre gyakorolnak jó­tékony hatást, növelik azok fajsúlyát; az RB-anyag gazdasági jelentősége eléggé megnő, hiszen a répa cukor­­tartalmának gazdagítását segíti elő. Ez utóbbi anyag felhasználásával si­keresen próbálkoztak a lénártfalvl (Lenártovce) szövetkezetben, az RT- anyagokkal pedig Rimaszécsen (Ri­mavská Seč) és Tornaiján (Šafáriko­vo). A takarmányadagok vegyelemzése és a béltartalom szerinti összeállítá­sa terén is történt előrelépés, még­pedig a rimaszombati szövetkezetben, ahol a múlt évi fejésl átlag tehenen­ként már elérte a 3888 litert. Az idei őszön pedig a gesztetel (Hostice) kö­zös gazdaságban próbálkoznak majd a takarmányozás tökéletesítésével, — ehhez felhasználva a mezőgazdaság­tudomány legújabb ismereteit, vívmá­nyait. Például a szilázsból mintákat küldenek Liptovský Hrádokra, — Itt vegyelemzésnek vetik alá, majd a mi­nőséget meghatározó adatokat az elektronikus számítógépbe betáplál­ják, s az így nyert végeredményről tájékoztatják az illető szövetkezetei. Node, maradjunk még a takarmány­nál! A Perko (káposztarepce) gazda­sági jelentőségét Nyugat-Szlovákiá­ban qiár nem kell különösképpen hangsúlyozni. Általa jelentősen meg­hosszabbítható a zöld-futószalag idő­tartama, s a nagyobb hideget is ká­rosodás nélkül elviseli Egyébként is a Perko, a Raula és a Tyfon növény­fajták fejlődési időszaka rövid, hoza­muk viszont bő. De nemcsak másod­­növénként, hanem monokultúrában is termeszthetők. Tehát Közép-Szlová­klában is azon fáradoznak a szóban levő körzeti állomások, hogy ezek a takarmánynövény-fajták széles körben elterjedjenek, meghonosodjanak. Szándékosan hagytuk utoljára azt, hogy a körzeti állomás feladatai közé tartozik gyakorlati bemutatók rende­zése is. Tavaly például Suché Brezo­­vón került sor egy kerületi jellegű Cerberus-bemutató lebonyolítására. Ez arra volt hivatva, hogy a villanypász­­toros legeltetési módszert népszerű­sítse, szemléltesse, majd a mezőgaz­dasági üzemek megvásárolják és a gyakorlatban alkalmazzák. Mint ahogy alkalmazzák Is azóta a rimaszécsi, a nagytöréki (Veiké Teriakovce) és a méhi (Včelínce) szövetkezetben. Egyébként Suché Brezovo központ­tal (nagykürtös! járás) van kialakuló­ban egy rét- és legelőgazdálkodást rendszer. Hathónapos borjak kerülnek ide, az első időszakban 1600 darab. A rendszer-gazda felvásárolja a bor­jakat, majd öthőnapos vemhes üszők­ként eladja az anyaüzemeknek vagy az erre igényt tartóknak. Legújabban új technika napját szer­veztek, mégpedig Látky-ban, amely hegyi körzethez tartozik. A három já­rás mezőgazdasági üzemei számára tartott bemutató legfőbb célja az volt, hogy a legújabb legelőgazdálkodási és takarmánybegyűjtő gépeket, gép­sorokat üzemelés közben is bemutas­sa. Például a hazai gyártmányú, Kabar típusjelű gép öt munkaművelet elvég­zésére is képes. Ezzel a géppel fű­mag vethető. Mivel a terep dombor­zati viszonyaihoz alkalmazkodik, ki­válóan alkalmas legelőtisztításra he­gyi körzetekben. Karvastagságú fákat képes szétzúzni, tehát a gyepgazdál­kodás nélkülözhetetlen gépe. Nélkü­lözhetetlen a legelőfelújltásnál, ugyan­akkor műtrágyázásra, takarmánybe­gyűjtésre Is felhasználható. A felbo­rulási veszély csaknem teljesen ki­zárt. Ha esetleg mégis felborulna (18—22 százalékos lejtőn képes dol­gozni!), tovább nem gördül, mivel a kiálló részek a földbe fúródnak. To­vábbi előnye: téli időszakban hőelta­karításra, útépítésre is kiválóan al­kalmas a Kabar, amelyből egyelőre csak néhány darab van hazánkban. Nagyon célszerűek és jól kihasznál­hatók lesznek majd ezek a gépek a hegyvidéki kooperációs körzetekben. Például az „Unihod“ is, amely univer­zális hegyvidéki takarmánybegyűjtő. Tehát csupán a leírtakból is — ami nem nyújt teljes áttekintése a körzeti állomás tevékenységéről — kivehető, hogy a körzeti állomások — ha a pártkongresszusok, KB-plénumülések határozatainak megfelelően cselek­szenek — Igenis, sokat tehetnek az­ért, hogy a mezőgazdaságtudomány minden eddiginél hatékonyabban se­gíthesse a mezőgazdasági termelés és az irányítás tökéletesítését, a szellemi tőke termelőerővé alakításét. (kovács)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom