Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-19 / 38. szám
1981. szeptember 19. SZABAD FÖLDMŰVES 7 й kubai kultúra aismasai xýeí Havanna, a korszerű főváros a szigetország gyöngyszeme értékelte munkáját és a „legnagyobb magyarnak“ titulálta. A polgári átalakulást egyre jobban sürgető radikálisabb vezetőktől mély szakadék választotta el. A, Magyar Tudományos Akadémia 1842-ben megtartott nagygyűlésén, ünnepi beszédében elítélte az erőszakos magyarosítást, sajnos ezt a helyes állásfoglalását is, elsősorban a monarchia széthullásától való félelem diktálta. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit: a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság alapításait Is azért támadta, mert attól tartott, hogy a Béccsel való összeütközés forradalomba sodorja az országot. Amikor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az 1846-i galíciai parasztfelkelés tanulságait, s a jobbágyfelszabadítás és a közös teherviselés egyszerre történő megoldását történeti kényszernek nevezte, — Széchenyi ezt forradalmi izgatásnak látta és a Politikai programtöredékek című röpiratában parasztlázítással vádolta meg ellenfelét, s felszólította, hogy lépjen le a politika mezejéről. Az 1848-as februári bécsi és a márciusi magyar forradalmi hullám megrémítette;annál nagyobb örömmel fogadta a vértelen forradalom győzelmét, az uralkodó által szentesített polgári átalakulást, s maga is részt vállalt a Battyhányi-kormány munkájában, s mint közlekedésügyi miniszter nagy energiával látót hozzá, hogy megteremtse közlekedési programjának előfeltételeit. Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedése felizgatta. Bécs ultimátumát, amely meg akarta foszttani Magyarországot azoktól a márciusi vívmányoktól, amelyeket teljes meggyőződésével helyeselt, felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni. Egyre határozottabban jelentkeztek rajta az elmebaj tünetei és egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után 1848. szeptember 5-én háziorvosa kíséretében a döblingi ideggyógyintézetbe vitték, ahol hosszú éveket töltött elborult elmével. 1860 áprilisában önkezévei vetett véget életének. Széchenyi István osztályából elsőnek ismerte fel a polgári reformok szükségességét, s ha nem is következetesen, de nyíltan hirdette azokat és gyakorlati tevékenységével segítette megvalósításukat. Élete végén szembefordult az általa sérthetetlenként tisztelt Habsburg-házzal is, amelyben nagyon csalódott. Életművében sok az ellentmondás, jónéhányszor az uralkodóház védelmében helytelenül helyezkedett szemben a haladó radikális gondolkodókkal. Forradalomellenes nézetei, írásai jelentősen akadályozták a haladó nemesség, feltörő polgárság egységét, egyben elősegítették a Habsburg ellenforradalommal kiegyezésre törekyő megalkuvó urakat, akik szemérmetlenül kihasználták a nagy hazafi téves nézeteit. Mindezek ellenére népének szerete- ' te, az emberi haladásba vetett hite, áldozatkészsége, akaratereje, alkotó szenvedélye, szívós gyakorlati munkássága a magyar történelem nagyjai közé sorolja, a XIX. század első felének kiemelkedő politikusát, közgazdá- 1 szát és íróját. -tt- 1 □ A könyvesboltok állítása szerint az utóbbi Időben szemlátomást növekszik azoknak az olvasóknak a száma, akik a legújabb kiadványok iránt érdeklődnek. Elsősorban ezeknek az érdeklődőknek akarunk segíteni, vagyis azokat kívánjuk tájékoztatni arról, hogy a MADÄCH Könyv- és Lapkiadó gondozásában milyen könyvek jelentek meg, illetve, hogy melyik új kiadványokat szerezhetik be a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. Szabó Béla: NEHÉZ BÚCSÚ A szerző életpályája a nyomorból indult. Ez a könyve — mely nagyon tanulságos és szórakoztató olvasmány — átfogó képet ad élettörténetéről, lelki-szellemi-emberi fejlődésről, küzdelmeiről és ambícióinak valóraválásáról. S egyben érzékelteti azokat a társadalmi fordulópontokat is, amelyek egyéniségének formálódására kihatással voltak. Ära 25,— korona Zs. Nagy Lajos: CUDAR ELÉGIA — versek A kötet szerzője mint a csehszlovákiai magyar líra középnemzedékének képviselője költészetünk élvonalába tartozik. A kötetben megjelent versel rámutatnak az emberi fonákságokra, a modern civilizáció, az elgépesedő világ ellentmondásaira. S mint azt a Verőfényben című ciklus is bizonyítja, nem idegenkedik az öniróniától sem. Ara 17,— korona Kuba többmilliós fővárosa, Havanna ok mindenről nevezetes. Tagadhatat an, hogy a szigetország, de a főváros :ultúráját is jelentős mértékben beolyásolta egyrészt a spanyol, másészt pedig a mór kultúra beáramláa. A korabeli indián kultúrára legeljebb a geológiai nevek emlékeztetlek. Az őslakos indiánok tömeges leíészárlását a cukornádtefmelés nagyrányú fellendülése követte. Munkarőre volt szüksége a spanyol gyarlatosítóknak. Rabszolgaként hurcoltak be Afríká- Ó1 és földünk más tájairól. Ezen épcsoportok kultúrája szintén bepült a kubai lakosság kultúrájába, eginkább azonban a spanyol kultúra ált uralkodóvá a szigetországban. A XIX. század éveiben alakult ki éldául a spanyolok által sugallt mflészet, az irodalom és tudomány is. öbb irodalmi mű látott akkoriban apvilágot, majd kialakult az önálló irmészettudomány és sajátos politiai gondolatvitel is. Ennek az értelmi terzője Jósé Marti és mások voltak. A kubai kormány a forradalom győalmét követő években hatalmas öszsegeket fordított a szocialista kultúj, a közoktatás, valamint.az általáos kibontakoztatásra, de főleg az júság intézményes nevelésére. A szistország kulturális csúcsintézménye 5 Állami Kultúra Tanácsa gondoskoik a kulturális hagyományok sokréí fejlesztéséről. Ez a magyarázata annak, hogy Haannában, s a szigetország más váródban rendkívül élénk a kulturális et, az ifjúság szívesen vesz részt inden rendezvényen. A szigetország fővárosában három Sptárat tartanak fenn, mégpedig a aléria de La Habana, a Galéria de i Rampa és a Centro del Arte képrat. Hat színház — a Garcia Lorca, ! Amadeo Roldan, a J. A. Mella, a uinyol (bábszínház), a Chaplin és Teatro Humbert le Blank — szinmalas műsorai mágnesként vonzzák a főváros kultúrát kedvelő lakosságét. Havanna múzeumai közül említésre méltó a Hemingway Múzeum, amely a nagy író havannai lakásában kapott helyet. Ott írta meg világhírű Nobel-Koncsol László: IVEK ÉS PÄLYÄK A szerzőnek ez a kötete irodalomtörténeti tanulmányokat, verselemzéseket, esszéket és publicisztikai írásokat tartalmaz. Vitára serkentő mondanivalóját pontosan, világos, igényes, de ugyanakkor közvetlen és közérhető l nyelven fejezi ki. Mint tanulmányi segédanyag hasznos olvasmánya lehet a tanulóifjúságnak is. Ara 19,— korona ★ Eduard Bass: A CIRKUSZOK VILÄGA A nagy érdeklődést és elismerést kiváltó Humberto Cirkusz című regény szerzője, most elbeszéléskötettel jelentkezett. Az artisták életéből kiválasztott néhány érdekes történetet, s azokat olyan keretbe foglalta, hogy az olvasónak is módot adjon gondolatvitelének folytatásához. Ara 19,— korona ★ L. Gály Olga: SZÍVDOBOGÁS E közismert csehszlovákiai magyar költő témáit a szerelem és a család élménye, a mindennapok örömei és bánatai adják. Az életképeket igyekszik mindig a gondolati általánosítás síkjába emelni. Ára 8,— korona ★ Jan Kozák: A FEHÉR MÉN Szenvedélyes szerelem, izgalmas vadászkalandok, állatok lélegzetelállító viaskodása, a tundra érintetlen világa — így jellemezhető az ismert cseh író kisregénye. Ara 10,-—i korona vízi-színpad a Lenin-parkban díjas kisregényét Az öreg halász és a tenger-t. A múeumot hatalmas park övezi. Gazdag anyagának megtekintése csak az ablakon és a nyitott ajtón keresztül lehetséges, azonban így is jól látható az író világot bejárt vadász- és horgászfelszerelése, személyi tárgyai, valamint Picassóval, a világhírű festővel folytatott levelezésének gyűjteménye. A Museo Napóleonira a kiállítások épületében kapott helyet, és anyagával Napóleonra, valamint leszármazottjaira emlékezteti a látogatót. A Museo ffistorico de Guanabacoat 1964-ben egy kétszázéves épületben alapították meg korabeli bútorzattal Ott látható а XVI,—XIX. századbeli kezdetleges cukornád-feldolgozás műszaki berendezése is. Egy faépítmény pedig a kubai rabszolgák régi életmódját és a kubai-afrikai kultúrát mutatja be. További múzeumok, a Képzőművészeti Múzeum és egyebek. A Lenin-Parkot 670 hektáros alap-területével 1972-ben adták át rendeltetésének. Hozzátartozik egy hatalmas méretű szabadtéri mozi, rodeó-pálya, a vízterületen felépített színpad a nézők ezreit befogadó lépcsőzetes lelátóval. A Lenin-park kulturális és vendéglátó termeiben egyszerre hatvanezer személy fér el. A parkot rengeteg fiatal látogatja és élvezi a rendezvények magas színvonalú műsorát. Kubában és Havannában ezrek és százezrek hódolnak a sportnak. A legkedveltebb és legelterjedtebb sportág, a nemzeti sportnak számító baseball, melynek legkevesebb kétszázezer játékosa van. A sportágak közül a második helyet az atlétika foglalja el, mintegy 150 ezer atlétával. A harmadik helyen az ökölvívás szerepel, de a sakk is népszerű sportágnak számít. Nem a véletlen műve, hogy a sport az általános iskolától kezdve az egyetemekig hatalmas tömegek mozgatójává vált a forradalom utáni években, s az olimpiákon és a világbajnokságokon a szocialista Kuba versenyzői egyre gyakrabban állhatnak fel a dobogó legmagasabb fokára. HOKSZA ISTVÁN Fotó: -hai* » A magyar reformkor élharcosa Magyarország a legelmaradottabl feudális országok közé tartozott mé{ a 19. század elején is. Ez részber érthető, mert a 150 éves török ura lom, a Habsburg elnyomás rányomte bélyegét az ország politikai és kultu rálls életére. A főurak többsége be hódolt a csarnoknak, mások pedig í nemtörődömség platformjára helyez kedtek, élték a gondtalan dzsentri vilégát, a porba sújtott jobbágy pedig örült, ha megvolt a betevő falatja. A nyomor, a nélkülözés országa volt a nagy róna, ahol még a földek is keveset teremtek, mert a földesurak a legmaradibb módszerrel gazdálkodtak, s csak a dínom-dánommal törődtek. Mégis akadt soraikban néhány gondolkodó ember: Közülük a legkiválóbbak közé tartozott Széchenyi István (1791—1860), akt a XIX. század elején kezdődő reformmozgalmat tovább fejlesztette, mint mélyen gondolkodó politikus, közgazdász és tollforgatő vált közismertté a monarchiában, sőt külföldön is. Már apja Széchenyi Ferenc is kitűnt a maradi mágnások közül. Az 6 nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása. Széchenyi, a későbbi államférfi gimnáziumi tanulmányai befejezése után Szombathelyen végezte el az akadémiát, s azt követően katonai elméleti oktatásban részesült. 1808-ban mint tiszt részt vett a nemesi felkelésben, később pedig a Napóleon elleni hadjáratban. A háborúskodás befejezése után bejárta az akkor legkulturáltabb európai országokat. Az utazásai során látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy segítsen hazája elmaradott állapotán, és a célnak megnyerje a nagybirtokos arisztokratákat. Ezeronyolcszázhuszonkettőben angol mintára létre hozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Ezt követően az országgyűlés alsó-házának ülésén nemes gesztussal egyévi jövedelmének felajánlásával, lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. E tettét bécsi körökben elítélték, különösen az elmaradást ostromló szavait kritizálták. Ezernyolcszázhuszonhatban lemondott tiszti rangjáról, hogy ez ne akadályozza nézetei szabad kifejtésében. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót azzal a céllal, hogy elősegítse a főurak nemzett alapon történő politikai állásfoglalásának kialakítását. Közben írt: A huszas évek végén Lovakról készített tanulmánya, majd ezt követően a Hitel című könyve jelent meg, amely összefoglalta reformrendszerének alapvonáséit, és élesen ostorozta a haladásgátló feudális viszonyokat. Tévesen a polgári átalakulás vezető erejét elsősorban a főnemességben látta: tőlük várta a jobbágyok felszabadítását. Ezzel azt akarti elkerülni, hogy ne a forradalom ál tál kerüljön sor az általa is elkerül hetetlen társadalmi változásokra. A: arisztokraták nagy része nem értet egyet a javaslataival és ezernyi tá madásnak lett kitéve. A harmincas évek elején a nagy parasztmozgalmak újból tollat adtat a kezébe, s a Stádium című müvében rámutatott a nemeso kiváltágok kirívó igazságtalanságaira és mindenképpen segíteni akart a jobbágyság sorsán. Tizenkét javaslatba tömörítetté követeléseit, korának reformprogramját. Elképzelései egy részével az ország termelőerejének növelése által a nemzeti pénzalap gyarapítását célozta, a továbbiakkal a földesúr és a jobbágy viszonyának rendezését. Elő akarta készíteni a nemzetet a közös adózásra, végül a közlekedési eszközök javítását és a kereskedelmet gátló céhek, monopóliumok eltörlését szorgalmazta. A cenzúra a félig-meddig kinyomtatott könyvét lefoglalta, s így ez csak kéziratban jutott el egyesekhez. 1833-ban Lipcsében ugyan kinyomtatta könyvét, de a hazai hatóságok elkobozták. Ettől függetlenül aránylag sokan megismerték művét, és az felrázta az ország gondolkodó rétegét. írásai mellett — nagy részt vállalt a gyakorlati tevékenységből is; részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, a pesti Hengermalom és Kereskedelmi Bank alapításában és foglalkozott más gazdasági kérdésekkel is. Elősegítette a bortermelés és a selyemhernyó-tenyésztés fokozását; királyi biztosként irányította az Al- Duna szabályozásának hatalmas munkáját; nevéhez fűződik a pest-budai Lánchíd létrehozása, amelyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére. Dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország fővárosává emelni Pest-Budát; ezt a Szépészeti Bizottmányban kifejtett működésével igyekezett elősegíteni. Az 1840-es években a Tisza-szabályozás életre hívása szintén kiemelkedik gyakorlati tevékenységéből. Miközben gyakorlati munkája a polgári követelmények kielégítésére irányult, politikai programjában egyre inkább megtorpant, szembefordult a haladás új és igazibb követőivel. Először barátjával: Wesselényivel — szintén nagy hazafival — hasonlott meg. A reformországgyűlések (1832— 1838) harcaitól távol tartotta magát, de Kossuth Lajos 1841-ben indított Petti Hírlapja már nyílt fellépésre késztette. A Kelet népe című művében a forradalomtól rettegve vádolta Kossuthot, hogy „izgatásával“ veszélyezteti a békés reformtörekvéseket. Kossuth higgadt, de határozott válaszában visszautasította, de nagyra
