Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-19 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES ,1981. szeptember 19. Sikeres rajt 'Az idén Szencen (Senec) töltöttem a szabadságom. Az üdülőtelep közvetlen közelében van a városka sportlétesítménye, melyen a labdarúgópálya zöld pázsitját sokan megcsodálják, és jónéhányszor a fővárosi csapatok is igénybe veszik. Ezen a pályán edz a szenei együttes, ami kissé boszszantja a sportszervezet vezetőit, mert a jelentős beruházás, a sok társadalmi munka ellenére, helyszűke miatt nem tudnak edzőpályákat létesíteni. i-. Hat labdarúgó-csapatunk van, de csak egy edzőpályánk ►—. említette Szabados Gyula a sportszervezet titkára. A legjobb esetben is csak egy edzőpályát létesíthetünk. Sokan, főleg a felsőbb szervek többször bírálnak bennünket, hogy miért nincs nálunk sokoldalúbb sporttevékenység. Lényegében igazuk van: Lehetne női és férfi kézilabdacsapatunk, csakhát ehhez pályákra lenne szükség. >— Szívesen jár e közönség а fezép környezetben lévő sporttelepre? t—i A szenciek eléggé konzervatívak, bizony gondot okozott az újonnan létesített pályára kicsalogatni őket. Egyesek még mindig a régi pályát emlegetik, ahol a régi gárda rúgta a gólokat. Szenoen mindig voltaik jó focisták, sőt a kézilabdát és az asztaliteniszt is sokan kedvelik. A labdarúgóink huszonöt évvel ezelőtt már a divízióban rúgták a bőrt. Aztán — különböző okokból — jöttek a nehéz évek, és sokszor a kerületi bajnokságban is alig tudtunk megkapaszkodni. Két esztendeje újból a divízióban, illetve újabban a Szlovák Nemzeti Ligában szerepel csapatunk. A rajt jó volt, mivel Idegenből elhoztuk a két pontot. hogy egy-egy bajnoki mérkőzésre 1000—1500 néző kíváncsi. — No, ezt azért nem mondhatja, szólt közbe Gergely Bálint — aki nemrégiben még a legjobbak között játszott, mostanában pedig a CSEMADOK és hetilapok labdarúgó-csapatát erősíti. — Igaz, játszanak nálunk néhányan Bratislavából, sőt az egyik játékosunk trnavai, ez viszont érthető, mert nem akarunk leszerepelni а II. ligában. Az utánpótlás kérdését végső soron saját nevelésű játékosokkal akarjuk megoldani. Szeretnénk körülnézni a szomszédos falvakban is, ahol sok tehetséges fiatal játékos akad. Mi bízunk a falusi szervezetek vezetőinek józan állásfoglalásában, akik nehezen válnak meg legjobbjaiktól, de mégis elengednek egyegy tehetséges labdarúgót. Sok környékbeli szurkolónk van és Ők is büszkék lehetnek a hozzánk került fiatalokra. A vezetőink, szakembereink látogatják a vidéki csapatok mérkőzéseit, s reméljük nem eredménytelenül. — Vannak külföldi kapcsolataik is? — Szeretnénk szorosabban együttműködni — vette át a szót a titkár — Veszprémmel és Kapuvárral. Már az első lépéseik megtörténtek, a sporszervezetek vezetői és a labdarúgó-szakosztályok között. Úgy gondoljuk, hogy a kölcsönös tapasztalatcsere és a barátságos mérkőzések elősegítik csapataink jő szereplését. — Hányszor edzenek hetente? — Négyszer. Jozef Cnrgaly mesteredző irányításával. Az ilyen intenzitású edzésekre szükség van, hogy a színvonalas bajnokság középmezőnyében megálljuk a he-A II. Szlovák Nemzeti Ligában szereplő szenei labdarúgó-csapat Fotó: Gergely Bálint a hazai pályán pedig két vállra fektettük a nehéz ellenfélnek számító Bánvocét. Az ifjúsági, a diák és az utánpótlás-csapataink helytállnak, bár többet kellene velük törődni, hiszen ők a jövő reménységei. A labdarúgó-csapatok az állami gazdaság nevét viselik. Varga Márton, a lelkes sportszervező, aki játszott az egykori „aranycsapatban“ is, szívből örül a jelenlegi együttes sikerének. — A szívem még a régi, de a „kerekek“ már nem bírják úgy, mint hajdanában. Igaz, az öregfiúk csapatában a három belső csatár — köztük vagyok én is — összesen 150 éves, de ezért igyekszünk betalálni az ellenfél hálójába. Őszintén megvallva, elégedettek lehetnénk, de hát nem minden arany, ami fénylik. A sok labdarűgő-csapat ezernyi gondot okoz, szerepeltetésük jelentős öszszegbe kerül. Bár igyekszünk megteremteni az ayagi feltételeket a kiadások fedezésére, amelyhez jelentősen hozzájárul a városi nemzeti bizottság. Vladimír Kopecký, a vnb elnöke mindenben a rendelkezésünkre áll. Az állami gazdaság előbbi igazgatója Ján Kubiš szintén sok áldozatot hozott a sporttevékenység érdekében. U- gyanezt várnánk a jelenlegitől is, aki néha elfelejti, hogy a gazdaság neve alatt szerepelnek labdarúgóink, s szereplésükre büszke a város lakossága. Nem véletlen, lyünket. A játékosok fegyelmezettek, s csak Igazolt esetben hiányoznak. — Van valami remény a beszélgetésünk elején említett két szakosztály eredményes szereplésére? —i A kézilabdázókhoz, hozzáértő edzőt kell keresni. Az asztaliteníszezőkkkel nincs különösebb gond, bár kiestek a divízióból, de Nagy Lajos edző irányításával újból visszakerülhetnek. Ehhez minden előfeltétel adott. Eddig nagyon nehéz körülmények között, sátortető alatt edzettek. Az új központi épületben rövidesen átadjuk rendeltetésének azt a 40 X 15 méteres helyiséget, ahol a sportág kedvelői hat asztalon gyakorolhatnak. Emellett éveik óta épül az új tekepálya, ahol jelenleg már csak az automatikus berendezés hiányzik. Ha készen lesz, a teke-szakosztályt Is megszervezzük. Szencen a vezetőknek ezer gondjuk volt az utőbbi években, de nem Ismertek fáradságot és önfeláldozó, kitartó munkájuk során kialakult egy szép sporttelep, minden igényt kielégítő központi épülettel. De ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a nemes törekvéseket segítette a vnb, az állami gazdaság és nem utolsósorban a lelkes sportszerető közönség, valamint az öregfiúk gárdája, akik minden hétfőn testületileg dolgoznak a korszerű stadion befejezésén. TÓTH DEZSŐ Ш tője i íiíi! !< I Ez év tavaszán, amikor a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum patinás termeiben megnyitottuk L á b i к János párkányi (Štúrovo) festő kiállítását, nem feltételeztem, hogy ezt a kiállítást aránylag rövid időn belül a második kiállítása követi. Arra pedig még gondolni sem mertem, hogy ez a tárlat külföldön, a szomszédos Magyarország nyolcszázéves Dunamenti községében, Táton kap helyet. Láhlk János azonban termékenyebb festőnek bizonyult, mint azt feltételeztem. A tavaszi kiállítása óta képeinek száma nagyon megszaporodott. A Dunaszerdahelyen látott kollekció egész sor új képpel gazdagodott. Olyanokkal, amelyeken több az egyéni vonás, s amelyek tükrözik azt az erőfeszítést, amely a szubjektív jellegű alkotó problémák leküzdésére irányul. Kétségtelen, hogy Láblk János tavasz óta nemcsak sokat dolgozott, hanem sokat is fejlődött. Nem véletlen az sem, hogy až egyik hazai lapunk Láblkot munkésfestőnek nevezte. Hiszen alkotó munkájára, aktivitására átvitt értelemben is ez a legtalálébb meghatározás. Lábik János mint jóhírnevű szobaős betűfestő keresi a kenyerét. Tehát nem veti meg eddigi szakmáját, hanem mivel úgy érzi, hogy többre is képes, szabadidejében a meszelőt ecsetre váltja fel, hogy megörökítse a Duna, a Garam vagy az Ipoly menti táj csodálatos hangulatát. Lábik nem másolja a tájat, hanem igyekszik a megragadott élményt a maga egyszerű, de érthető módján visszatükrözni, megörökíteni. Színeit a pasztelles árnyalatok uralják. Festményeinek hangulata nyugodt, csendes, de nem néma, hanem egyértelműen optimista. Ihletének forrása a természet és annak minden múlandó, de képein örökké maradandó szépségeivel. Pincesor A táti kiállítás rendezősége jől vá' lasztott, amikor Lábik János képeinek kiállítása mellett foglalt állást. A munkásfestő esztergomi és hazai tanítómesterei pedig büszkék lehetnek arra, hogy tanítványuk az ismeretlenség homályából kitörve, képeivel maradandó élményt nyújt a tárlatlátogató közönségnek. Bízunk benne, hogy a sikeres küN földi szereplés buzdítéan hat Lábik János további munkáságára, alkotó törekvéseire, s igyekszik tovább tökéletesíteni, emberközelivé formálni művészi alkotásait. -gi-Lábik János táti kiállításának egy része SEBEI UUilll—II1ДКДМ ÉPiTÖMÜVESZETI KIÁLLÍTÁS: 1975—1980 .Két lábbal a földön...” Építőiparunkat gyakran érik különféle vádak. Neves szakemberek szájából hangzik el nemegyszer kerekasztal-beszélgetések, különböző nyilatkozatok során: Építkezéseink provizorérikusak, esztétikai paramétereik nem mindig érik el a kívánt színvonalat ... Tervezőépítésszeink csak a vonalzót ismerik, a körzőt nem ... A „vádak“ fogalmazóinak szótárában még létezik néhány kifejezés, persze a gondok megoldási lehetőségeinek „lajstroma“ már szerényebb. Mert bizony ezek a problémák valódi problémák, ugyanis az építészet — nemcsak nálunk, világviszonylatban is — a legszerteágazébb szervezési módok, iparágak összefogója. A nehézségek ellenére a hatodik ötéves tervben Szlovékla-szerte olyan építészeti remekművek születtek, melyekre társadalmunk valóban büszke lehet. A Szlovák Építőművészek Szövetségének a múlt hetekben Bratislavában megrendezett kiállítása azt a célt szolgálta, hogy — bár kis területen —, de hű képet nyújtson fényképfelvételek segítségével az elmúlt ötéves tervidőszakban elkészült épületekről. Vladimír Faiang építészmérnök, a Szlovák- Építőművészek Szövetségének elnöke bizakodóan szólt az említett népgazdasági ágazat fejlődéséről. — Kollégáim nevében több nemzetközi elismerésből kiindulva — elmondhatom, hogy munkánk színvonala évről-óvre emelkedik. Ez természetesen a körülményeink javulásának is köszönhető. Az utőbbi Időben kiépült a tervezőirodák hálózata, az elmúlt tíz évben minőségi változások álltak be tervezőépítészeink főiskolai képzésében. Fiatal szakembereink, kollégáink mind inkább megértik: nekünk is szocialista valóságunk érdekeihez kell alkalmazkodnunk, tehát célszerűen kell gondolkodnunk. Terveink között nincs helye az ultramodern „légváraknak“. A „nyugatmajmolás“ útiránya nem a mi útvonalunk. Nekünk a földön kell járni, csakis így tudunk olyan maradandó objektumokat alkotni, melyekért unokáink előtt sem kell szégyenkeznünk. A kiállításon elbeszélgettem néhány látogatóval, érdekelt az építészetről alkotott véleményük. Zuzana Grébnerová, nyugdíjas: „Az ember szinte csak most látja, hogy öt év alatt hány építészeti remekmű született Szlovákiában. Egyik csodálatosabb, mint a másik. Én azt hiszem, hogy valóban büszkék lehetünk építészeinkre. Jifí Doležal építész: Mivel én Is szakember vagyok, bratislavaí látogatásom alkalmával örömmel jöttem el erre a kiállításra, amely hű keresztmetszete építészetünk jelenlegi hely-* zetének. Én úgy érzem, hogy az ed' digl eredményekre büszkék lehetünk, de a jövőt illetően nem lehetünk elégedettek. Szerintem többet kell ad' nunk a külső formákra, a sablonépítészet „árkát“ be kell temetnünk, plasztikusan a tájba simuló formákra kell törekednünk. A kiállítás látogatói mind az épületek „megjelenési“ képével, mind tervrajzával megismerkedhettek. A nagyméretű fényképfelvételeken megcsodálhatták a Banská Bystricai ikér-i házat, a bratislavaí Kljev főtér hotel' és üzletépületének együttesét, Léva (Levice) legfijabb lakóközpontját, a piešťanyl új szanatóriumot, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban felépült sertéshizlaldát. Természetesen ennek a kiállításnak — folytatása lesz. Az öt év múlva ismét megrendezésre kerülő kiállítás, szocialista építészetünk újabb remekeivel ismerteti meg a látogatókat. Kalita Gábor • T S s I * 6 « О 1 * о 5 00 2 со i* Z es
