Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-22 / 34. szám
ч 19(Ц. augusztus 22. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A másodlagos nyersanyagoknak, legnagyobb tartalékaink. Tavaly hulladékanyagoknak az utóbbi években lényegesen megnőtt a népgazdasági Jelentősége. Nemcsak azáltal, hogy helyettesítik az elsődleges nyersanyagokat, hanem azáltal is, hogy hasznosításuk ökológiai, gazdasági és technológiai előnyökkel jár. Ésszerű (elhasználásukkal ugyanis nagy mennyiségű, sok esetben a tőkés országokból behozott elsődleges nyersanyag és egyéb anyag, továbbá energia, tüzelőanyag, termelőeszköz, pénzeszköz és munkaerő takarítható meg, s kedvezően befolyásolhatják a termékek minőségét. A Bratislavai Hulladékanyag-gyűjtő Vállalat három, a kerületi nemzeti bizottságok által irányított (bratislavai, iilinai és prešovi) üzemének dolgozói a hatodik ötéves tervidőszakban egész sor jó eredményt értek el. Többek közöt hozzájárultak a másodlagos nyersanyagok körforgása hatékonyságának és gazdaságosságának fokozásához, a másodlagos nyersanyagok összegyűjtésével, felvásárlásával sokat tettek az élet- és munkakörnyezet, a falvak, városok, vállalatok, üzemek és intézmények arculatának szépítése érdekében. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a sikerek, jó eredmények ellenére problémák, fogyatékosságok is felmerültek ... A MÚLT ÉVI EREDMÉNYEK Tavaly a hulladékanyag-gyűjtő vállalat három üzemének dolgozói több mint 91 ezer tonna papírhulladékot vásároltak fel, ami egy lakosra számítva 18,4 kilogrammos szlovákiai átlagnak felel meg. Ez tizenkét és fél kilóval volt kevesebb, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. A textilhulladék gyűjtése és felvásárlása már néhány éve stagnál. A múlt évben valamivel több mint ötezer tonnát vásároltak fel — jóval kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy lakosra számított mennyiség például a nyugat- és kelet-szlovákiai kerületben 0,9, a cseh országrészben ugyanakkor 1,B kilogramm volt. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében megközelítőleg 13 ezer tonna üveghulladékot vásároltak fel, ami egy lakosra számítva 2,6 kilogrammos szlovákiai átlagnak felel meg. A hulladék vas felvásárlási tervét a vállalat dolgozói 100,8 százalékra teljesítették. Összesen több mint 112 ezer tonna hulladék vasat vásároltak fel, ami egy lakosra számítva 22,5 kilogrammos szlovákiai átlagnak felel meg. Ez azonban 7,4 kilóval volt kevesebb, mint a CSSZK-ban. Az utóbbi években a fényképészetben használatos rögzítő folyadék felvásárlása is állandósult. Tavaly több mint 423 ezer litert vásároltak fel, amiből 1270 kilogramm ezüstöt nyertek. A MŰANYAG HULLADÉKOK PROBLÉMÁJA Hazánkban jelenleg a műanyaghulladékok gyűjtésében, felvásárlásában és felhasználásában vannak a mindössze 3690 tonnát vásároltak fel a hulladékanyag-gyűjtő vállalat dolgozói. Sajnos, a hazai feldolgozó ipar ezeket az anyagokat egyelőre nem tudja hasznosítani, ezért a Bratislavai Hulladékanyag-gyűjtő Vállalat a műanyag-hulladékot 1979-ben és 1980- ban tőkés országokba exportálta, s tegyük hozzá: előnyös áron. A műanyag-gyártás dinamikus fejlődése következtében a CSSZSZK-ban évente hozzávetőlegesen egymillió tonna műanyagot gyártunk, ebből a termoplasztok mennyisége mintegy hétszázezer tonna. Sajnos, a gyártás során egyelőre 12 százalék hulladékanyag keletkezik, ebből ugyan öt százalékot újra felhasználnak, a többi, a technológiai és ipari hulladék — mintegy 49 ezer tonna évente — a szeméttelepekre kerül vagy elégetik. Ha ehhez még hozzászámítanánk azt, hogy a lakosságtól a CSSZSZK-ban évente további 90 ezer tonna elhasználódott műanyagból készült terméket tudnánk felvásárolni és a gyártáshoz felhasználni, még lesújtóbb képet kapnánk ... jelenleg minden olyan kilogramm műanyag-hulladékért, ami a szeméttelepre kerül, kétszer fizetünk: először az elszállításukért és megsemmisítésükért, másodszor pedig az új nyersanyagok vásárlásáért. Ezzel az állapottal nem lehetünk elégedettek, különösen akkor, ha figyelembe veszszük a drága nyersanyagok pazarlását, a felesleges energiafelhasználást és az életkörnyezet szennyezését. Köztudott, hogy a műanyag-gyártás alapanyaga a kőolaj. Egy tonna termoplaszt előállításához átlagosan 2,49 tonna kőolajat használunk fel. Azáltal, hogy a műanyag-hulladékot nem hasznosítjuk kellőképpen, népgazdaságunk évente több mint százhúszezer tonna kőolajat veszít el! Hogy ez a jelenlegi világpiaci árakból kiindulva milyen értéket képvisel, nem kell különösképpen hangsúlyozni ... A MÁSODLAGOS NYERSANYAGOK NÉPGAZDASÁGI HASZNA A másodlagos nyersanyagok hasznosítása elsősorban a termelés hatékonyságának a fokozásában mutatkozik meg. Keletkezésük törvényszerű kísérője a korszerű iparral rendelkező társadalomnak. A másodlagos nyersanyagok jelentősége a jövőben — az elsődleges nyersanyagok csökkenésével párhuzamosan — tovább fog növekedni. A papírhulladék hasznosításának népgazdasági haszna az elektromos áram, faanyag, munkaerő és a társadalmi költségek megtakarításában jut kifejezésre. Például egy tonna papírhulladék feldolgozásához 1400 kilowattórával kevesebb elektromos áramra van szükség, mint amikor faanyagot és 450 kilowattórával kevesebbre, amikor nyersrostot használnak a papírgyártáshoz. Egy tonna papírhulladékkal 2,52 köbméter faanyagot helyettesíthetünk. Ha abból indulunk ki, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a hulladékanyag-gyűjtő vállalat dolgozói félmillió tonna papírhulladékot vásárolnak fel és továbbítanak a papír- és cellulózgyárakba, akkor 70 millió kilowattóra elektromos áramot, 1,26 millió köbméter faanyagot és 25 millió korona társadalmi költséget takaríthatunk meg. Az üveghulladék hasznosítása önköltségcsökkenést, az olvasztó aggregátumok használati időtartamának meghosszabbítását és a porképződés mérséklését eredményezi. Ha ugyanis az üveggyártás során nem használnak fel üveghulladékot, az olvasztó aggregátumot öt hónappal rövidebb ideig lehet üzemeltetni, ami tizenhárom és félezer tonna termékkiesést képvisel. A hetedik ötéves tervidőszakban az SZSZK-ban mintegy százezer tonna üveghulladékot vásárolnak fel, amelynek hasznosítása 278 millió korona megtakarítást eredményezhet. Ha egy tonna nyersvasat hulladék vasból állítunk elő, akkor fél tonna jó minőségű szenet, két tonna vasércet, ötezer korona értékű beruházást és huszonhét munkaórát takaríthatunk meg. A hetedik ötéves tervidőszakban — ennek alapján — mintegy háromszázezer tonna szén és 1,2 millió tonna vasérc megtakarítására nyílik lehetőség, és még sorolhatnánk tovább a többi másodlagos nyersanyag hasznosításának jelentőségét... TÄVLATOK A másodlagos nyersanyagok hasznosításának jelentőségével A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai című dokumentum is behatóan foglalkoznak: „A gazdasági és szociális célok elérése megköveteli, hogy megteremtsük a nemzeti jövedelem 14—16 százalékos növelésének előfeltételeit. A nemzeti jövedelem növekedését ugyanakkor 90—95 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növelésével kell fedezni. Ennek érdekében biztosítani kell a nyersanyag- és anyagfogyasztásban a megtakarítás erőteljes növelését, a nyersanyagok és anyagok hatékonyabb kihasználását és értékesítését. Fokozottan kell kihasználni a másodlagos nyersanyagokat... Csökkenteni kell a kohászati ciklusban a fémfelhasználást, s következetesebben kell felhasználni a fémhulladékokat. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a fémhulladékok gyűjtésének, felvásárlásának, kezelésének és teljes kihasználásának, beleértve a háztartási fémhulladékokat is ...“ Nemrégiben az SZSZK kormánya jóváhagyta a másodlagos nyersanyagok gyűjtése, felvásárlása, kezelése és hasznosítása fejlesztésének távlati koncepcióját 1990-ig. Ennek értelmében 1990-ig — ab 1981-es év feladataihoz viszonyítva — az üveghulladék felvásárlása több mint húszezer, a hulladék vasé nyolcezer, a papírhulladéké huszonötezer, a rongyé ezerhétszáz, a műanyag-hulladéké több mint ezerkétszáz tonnával növekszik. A jövőben a hulladékanyag-gyűjtő vállalat átvevőhelyeinek korszerűsítésére és kiszélesítésére is sor kerül. 1990-ig azzal számolnak, hogy az egy átvevőhelyre eső lakosok számát a jelenlegi 22 ezerről 10—12 ezerre csökkentikö, ami hozzájárulhat a lakosásgtól vásárolt másodlagos nyersanyagok átvételének leegyszerűsítéséheű és meggyorsításához. Összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a termelés állandó növelése egyre nagyobb igényeket támaszt a nyersanyag-, anyag-, tüzelőanyag- és energiaszükséglettel szemben. Hazai nyersanyag-forrásaink korlátozottak, a külföldi piacokon pedig egyre nő a nyersanyagok ára. Ezért a másodlagos nyersanyagok elengedhetetlen részét képezik a hazai nyersanyag-alapnak. BARA LÄSZLÖ Nyári aktivitás A Közép-szlovákiai Konzervgyárak és Szeszfőzdék rimaszombati (Rimavská Sobota) üzemében június elején kezdődött az idény a zöldborsó feldolgozásával. E terményt a rimajánosi (Rimavské Janovce) és a lénártfalai (Lenartovce) szövetkezettől, továbbá a Balogfalal (Blhovce) Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságtól kapták. A nyersanyagból hetente átlagosan 70 tonnát dolgoztak fel. Tekintettel a vártnál gyengébb borsótermésre, nincs rá lehetőség, hogy a 600 tonnás tervfeladatot teljesítsék. Július elején kezdték meg a zöldbab és az uborka feldolgozását. Ezekből 800, illetve 2000 tonna konzerv készítését tervezték. A fiatalok nyári aktivitása keretében naponta 120 főiskolai hallgató segít a zöldségfélék tartósításában. Mihályi Margit és Stullajter Éva, a földieper feldolgozásában segítet tok Kép és szöveg: Borzi László A partneri viszonyok pozitív és negatív jelenségei Nem egy alkalommal elhangzott a kérdés, hogy milyen a mezőgazdasági és a velük együttműködő partnerszervezetek viszonya. A válaszokból úgy tűnt, hogy ezen a téren minden a legnagyobb rendben folyik. A valóságot persze csak huzamos eszmecsere után ismerhetjük meg. Akkor láthatjuk valóban, hogy a termelőt, de társadalmunkat is sok kár éri. Figyelmeztetések hangzanak el az ésszerű takarékosság s a veszteségek elkerülésének hogyanjáról, valamint jelentőségéről, aztán bőlogatások következnek, és a hibák, fogyatékosságok nemhogy csökkennének, hanem inkább burjánzanak. Štreba József elnökhelyettessel a sókszelőcel (Sellce) szövetkezetben szintén a kapcsolatok, viszonyok milyenségéről beszélgettünk. Eszmecserénk kezdetén a partnerekkel valő kapcsolatot ő Is pozitívnak minősítette. Amikor azonban a dolgok mélyére hatoltunk, és sorra vettük a partnereket, megállapítottuk, hogy például a Zelenina vállalat az állítólagos rendelkezés hiánya miatt az állami tervben és a felvásárlási szerződésben meghatározott 130 tonna salátauborkából mindössze három tonnát vett át a szövetkezettől, a többi pedig kint maradt a földeken. Foglalkozott az esettel az üzemi pártszervezet és a szövetkezet vezetősége. Csak természetes, hogy levonták a következtetéseket, és lépéseket tesznek az orvoslás érdekében. Szinte ámulatba ejtő, hogy a Zelenina egyes dolgozói mennyire tájékozatlanok a fogyasztói piac ellátottságáról. Csak azt látják, hogy az általuk áttekinthető körzetben árubőség uralkodik. Ugyanakkor tőlük néhány tízkilométerre éppen a salátauborka volt a hiánycikk. Erről sajnos nem volt tudomásuk. Megkérdőjelezhető tehát, hogy lehet-e létjogosultsága olyan közvetítő szervezetnek, amely az állami tervben és az adásvételi szerződésben meghatározott választéknak csak töredékét veszi át a termelőtől. Tundomásul kellene végre venni, hogy a terv nem csupán a termelő, hanem a partner, esetünkben a Zelenina vállalat részére is törvény, ami elől nincs, nem lehet kibúvó. Az' elnökhelyettes megemlítette, hogy nagyon szívélyes és közvetlen partneri kapcsolat alakult a szövetkezet, a diószegi (SládkovlCovo) konzervgyár, továbbá a nltral fagyasztóüzem között. Ezek a partnerszervezetek a szerződésben meghatározott terményeket (nyersanyagokat) zökkenőmentesen átveszik a szövetkezettől. A konzervgyárral például 336 tonna paradicsom szállítására kötöttek adásvételi szerződést, a fagyasztóüzemnek több mint tíz tonna zöldborsót juttattak, most meg a vajbab szállítása van folyamatban, amelyből megközelítően két tonnát adtak el az üzemnek. Štreba elvtárs örömmel újságolta, hogy a múlt évben eléggé szép sikereket értek el az évekig gondot okozó tejtermelésben, s az idén tovább javult a helyzet. A félévi tervfeladatot jócskán túlteljesítették. Az egy literre jutó költség a tervezett 3,17- ről az első félévben három koronára alakult. A tejtermelő ágazatban mégis akadnak problémák. A tejfeldolgozó üzem, — amellyel jó a kapcsolatuk — a tejminták elemzésével bebizonyította, hogy az 1980-as első félév valóságához képest ebben az évben 41 százalékkal kevesebb első osztályú tejet szállítottak feldolgozásra, ami valamelyest beárnyékolja a szövetkezet tejtermelést ágazáta hatékonyságának tükrét, mert jelentős összegről kellett emiatt lemondani. Természetes, hogy a vezetőség nem békéit meg a helyzettel. Kereste és keresi a minőség csökkenésének okait. Néhány esetet már kiderítettek. Akadt ugyanis pár lelkiismeretlen egyén, aki vizezéssel szeretett volna szert tenni nagyobb jövedelemre. Ezek azonban rajtavesztették. Esetenként nyolcszáz koronával büntették a vizezőket, akadt azonban olyan egyén is, akinél huszonöt százalékos vizezést állapítottak meg, s azt 1700 korona kártérítéssel sújtották. Feltételezhető, hogy okulnak az esetből. Az első félévben a szövetkezet a tojás forgalmazása tekintetében is kitűnő eredményt ért el. Fogyasztási tojásból 365 ezer, tenyésztojásból pedig 135 ezer darabot adtak el partnereiknek terven felül. Ez az eredmény a gazdaság dolgozóinak derekas helytállásával párhuzamosan azt Is bizonyítja, hogy jó minőségű tápot kaptak a takarmánykeverő üzemtől. —boksza—t Rugalmas a zöldség felvásárlása Az Időjárás kedvezett a korai zöldségféléknek. Az eredmény főleg a hajtatott zöldségek termesztésében mutatkozott meg. Dióst Antaltól, a Zelenina vállalat komáromi (Komárno) üzemének igazgatójától azt kérdeztem, mennyiben befolyásolta a kedvező időjárás a zöldségfélék felvásárlását és a fogyasztók rugalmas ellátását. Elmondotta, hogy június közepén a hideg hullám ugyan kissé fékezte a zöldség fejlődését, ám az időjárás az idén jobban kedvezett a zöldségtermelőknek, mint az előző években. Június utolján a korai káposzta és korai karfiol többségének a felvásárlását befejezték és nagy ütemben indult a fóliasátraik zöldpaprika- és salátauborka-termésénék felvásárlása. Június 25-ig az üzem salátauborkáből 200, zöldpaprikából pedig 400 tonnával többet vásárolt fel, mint az előző év hasonló időszakában. Az átvett zöldség többségét az ország más körzeteibe szállították. Az üzem jé kapcsolatokat épített ki az ország többi járásában levő testvérüzemekkel, vállalatokkal. Elsősorban Banská Bystricát, Žilinát, Prágát, Ostravát, Plzeňt és Hradec Královét látják el friss áruval. A szlovákiai megrendelőknek tehergépkocsikkal a cseh országrészekbe pedig vagonokban szállítják a zöldséget. Naponta 10—15 vagonból állő szerelvény indul a komáromi járásból a cseh országrészekbe, zöldséggel. A rakomány 70 százalékát a zöldpaprika és a aslátauborka képezi. A termelők megtalálják a számításukat, mert az üzem bármilyen mennyiségben felvásárolja a felkínált árut, ha erről időben, legalább 2 nappal szedés előtt értesítik őket. Ez azért szükséges, hogy a járműveket, vagonokat időben megrendeljék. Kolazsi Ernő A termelés szolgálatában Pártunk irányelvei értelmében országszerte megalakultak az agrokémiai vállalatok, hogy rugalmasan segítsék a mezőgazdasági termelés fellendítését. A komáromi (Komárno) járásban Hetényben (Chotín) rakták le ezen fontos küldetést betöltő üzemközi vállalat alapjait. Azóta a központot társadalmunk, valamint a mezőgazdasági tagüzemek közreműködésével korszerűen berendezték, hogy minél hatékonyabban segítse az irányelvekben megfogalmazott célkitűzések megvalósítását. A vállalat rendelkezésére állnak a legkorszerűbb gépi eszközök, a növényvédelmi és a tápanyagpőtiási teendők elvégzéséhez. A járásban három repülőgéppel végezhetnek műtrágyázást és vegyszeres kezelést. A múlt évben ezekkel 84 ezer átlaghektárt kezeltek. Az agrokémiai vállalat munkaközössége a járás néhány gazdaságában az Istállótrágya kihordását is elvállalta. Ezzel párhuzamosan, küldetéséhez híven a növényvédelmi és a műtrágyázás! munkákat — szerződésileg —‘ a földterület 25 százalékán végzik el, azonban más jellegű munkákat Is vállalnak. A múlt évben elkészült a korszerű műtrágyaraktár és most építik a cseppfolyós műtrágya elhelyezésére alkalmas tárolókat. Türelmetlenül várják az új agrolaboratőrium teljes üzembehelyezését, hogy rugalmasan végezhessék a talaj- és növényminták vegyelemzését — megrendelésre más járások részére is, ' <—heg-i