Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-15 / 33. szám

1981. augusztus 15. SZABAD FÖLDMŰVES .. : ^iľ. ......... .............. ....................■l!;ii:;ii!:1;!ii!!'i Kifizetődő a gondos felkészülés Az aratási és az ezt (követé nyá­ri munkáknak mindig nagy Jelen­tőséget tulajdonítunk. A gabona betakarítását ebben az évben is gondos felkészülés előzte meg. Az állami és pártszervek minden le­hetőt elkövettek annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő anya­gi-műszaki bázist, és a mezőgaz­dasági üzemek mellett a felvásár­ló és ellátó vállalatok, a gép- és traktorállomások, valamint a többi szocialista szervezetek is a lehető legjobban kivegyék részüket e fon­tos munkából. A jó felkészülés­nek, de nem utolsósorban a jó szervezésnek az eredménye, hogy a nyugat-szlovákiai kerület mező­­gazdasági üzemeiben időben fedél alá került a gabona. — A jó felkészülés fél siker — mondotta ottjártunkkor Sartoris Ernest, a Dunatőkési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaság igazgató­­helyettese. — A nyári munkák gyors és zavarmentes elvégzése érdekében mindent megtettünk. Részletes politikai-szervezési ter­vet dolgoztunk kí, s az időbeni munkavégzéshez a szükséges anyagi-műszaki feltételeket is megteremtettük. A csoportosan dolgozó, nagy teljesítményű -kom­bájnokkal — hatszázkilencvenöt hektárról — kilenc nap alatt ki­csépeltük a gabonát. Az igazgatóhelyettes szavai sze­rint, az idén fokozott figyelmet fordítottak arra, hogy a sütőipari célokra szánt búzát és a sörárpát a többitől elkülönítve kezeljék és tárolják, elejét véve a (különböző minőségű gabonafélék keveredésé­nek. Az aratást már befejezték, de a terméseredményekről nem nyilat­koztak. Minden jel arra utalt, hogy a legjobb hektákrhozamokat a már bevált'nagy termőképessé­gű szovjet és hazai fajták adták, amelyeket a gabonaterület jelen­tős részén termeltek, s így előre­láthatólag több mint 3550 tonna gabonát adnak az állami alapba. Tudatosították, hogy az aratás nem fejeződik be a szemtermés betakarításával. A munkacsúcsnak fontos részét képezi a szalma ösz­­szegyűjtése, kazalozása, valamint a tarlóhántás is. Ebben a gazdaságban nagy je­lentőséget tulajdonítanak a szal­ma szakszerű tárolásának, hiszen a szalmát a takarmányozásban igen jól hasznosítják. Az állatte­nyésztésük tejtermelésre van sza­kosítva, s ebben kiváló eredményt érnek el: a tehenenkénti évi fe­­jésí átlag megközelíti az ötezer litert. Ebben — minden bizony­nyal — nagy szerepe van a he­lyei takarmánygazdálkodásnak. A gazdaság dolgozói már a szemtermés betakarítása közben hozzáláttak a többi feladat telje­sítéséhez. A rugalmas munkaszer­vezés lehetővé tette, hogy a szal­mabegyűjtés után a tarlóhántást és százhúsz hektáron a másodnö­vények (napraforgó, kukorica) ve­tését idejében elvégezzék. A jó gazda mindenre gondol. Nyilvántartja az összes tennivaló­kat és a sajátos helyzethez iga­zodva — a munkaszervezés szín­vonalának emelésével — sikere­sen oldja meg igényes feladatait. A sikernek feltétele, hogy a gaz­daságban teljes mértékben kibon­takozzon a dolgozók kezdeménye­zőkészsége. Szem előtt kell tar­tani, hogy nem azt a gazdaságot vagy járást illeti dicséret, amely elsőként fejezi be az aratást, vagy elsőként teljesíti a gabonaeladási kötelezettségeit, hanem azt, amely az aratási, vagyis a gabonabeta­­karítási munkálatok egész' komp­lexumát a legeredményesebben teljesíti. Tehát a gyorsaság mel­lett minimális szemveszteséggel aratott, a gabona tisztítását, szárí­tását és raktározását sikeresen megoldotta, s egyben jeleskedett a szalma betakarításában és a tarlóhántásban is. Ogy vélem, a Dunatőkési Állami Gazdaság veze­tőit és dolgozóit e tekintetben di­cséret illeti. —nt— Ahol jól megszervezték az aratást, ott teljes mértékben érvényesült a kasza után eke alapelv illlHiiilll Fotó: —bor Lapunk hasábjain — a jó tapasztalatok és módszerek népszerűsítésén, illetve a rossz példák pellengérre állításán túlmenően — gyakran han­­gcztajtuk, hogy a munkacsúscok okozta gondok enyhítésében milyen je­lentős szerepet játszik a jó felkészülés és munkaszervezés, a védnökségi üzemek, a társadalmi szervezetek, a fiatalok és a nyugdíjasok önkéntez munkavállalása. Tollforgatók vagyunk, ez a feladatunk. Иоду szervezzünk, lelkesítsünk — és mozgósítsunk! Persze nem rekedünk meg a buzdító szó­nál, a munkától, a konkrét tettektől sem riadunk vissza. Kisebb-nagyobb csoportokat alkotva, évi rendszerességgel magunk is részt vállalunk a me­zőgazdasági üzemek megsegítéséből, a soron levő feladatok mielőbbi el­végzésének elmozdításából. Egyszer répát szedünk, máskor szüretelünk .., Legutóbb méretes, berakni való uborkát szedtünk a légi jLehnicej Cseh­­szlovák-NDK Barátság Efsz-ben. A társult szövetkezet zöldségkertészete az idén két millió koronás be­vételi terv teljesítését kapta feladatul. Két hektáron hajtatott csemegepap­rikát termelnek, a Csillzköz Efsz-el együttműködve és a Kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet tudományos dolgozóinak felügyelete mellett — az alapiskola diákjainak segítségében bízva — helybevetéses paradi­csommal; illetve Fehér özön csemegepaprikával kísérleteznek. Gyökeres Gyula főkertésztől tudom, hogy paprikából öt, paradicsomból pedig tíz hektárt vállalnak, ha a módszer beváltja a hozzá fűzött reményeket. A társadalmi elvárásoknak eleget téve, egy hektáron eltenni való ubor­kái termelnek a konzervgyár részére. így bizony érthető volt, hol Kami­­ková Helena agrármérnök, kertészeti ágazatvezető, és maga a kertész is nagy örömmel fogadta csoportunkat. Az amúgy is munkaerő-gondokkal küszködő gazdaságban az aratási munkacsúcs idején jelentős gondot oko­zott a kertészeti termékek folyamatos szedése és szállítása. Márpedig a piacképes árunak — főleg az eltenni való uborkának — nem lehet meg­parancsolni, hogy ne nőjön nagyobbra, várjon еду-két hetet, amíg jut munkaerő a szüret elésre: A két vezető dolgozó jókedvűen sürgölődött körülöttünk, amikor jegyzet­tömb és ceruza helyett kannákkal felfegyverkezve megleptük az uborka­földet. /А felvételek és e sorok Igazolják, hogy azért a megszokott mun­kaeszközeinket sem hagytuk otthon. / A nap könyörtelenül tűzött, egyket­­tere lekívánkoztak rólunk a nélkülözhető ruhadarabok. A sorok végtelenül hosszúnak tűntek, az uborka szúrta, karmolta a kezünket... Mi tagadás, déltájban már egyre sűrűbben pislogtunk az órára, de álltuk a sarat. Amikor végre végleg felegyenesedhettünk, minden csontunk ropogott. Mégis — milyen jó érzés volt látni a sok tele ládát, hallgatni a főkertész elismerő szavait. Reggel tíz-tizenöt láda uborkára számított. Délben azt mondta, a traktor talán el sem szállítja egyszerre a sok telt ládát. Délután jóbarátként váltunk el: nekik jólesett, hogy segítettünk, mi pe­dig örütünk, hogy segíthettünk. Kép és szöveg: —dek Július 31-től augusztus 9-ig látoga­tók ezrei zarándokoltak Trenčínbe, a divat városába, hogy megtekintsék az öltözködési kultúra, a ruházati kel­lékek és a lakás-textíliák kiállításá­nak immár 19. évfolyamát. Akik rá­szánták magukat a hosszú útra, nem bánták meg fáradozásukat. Hiszen az idei kiállítás látványosabb, terjedel­mesebb és választékban is gazdagabb volt, mint a mútban. A nagyszabású rendezvény országos jellegűvé vált: a szlovákiai kiállítók mellett a cseh­országiak is helyet kaptak, vagyis részt vettek mindazok, akik a múlt­ban Liberecben mutatták be termé­keiket. Ugyanis ettől az évtől kezdve Trenöínben és Liberecben felváltva kerül sor a kiállításra. Nem csoda, hogy az idén hazánk valamennyi nevezetes textilipari, ru­hagyári, cipő- és bőripari vállalata jóval nagyobb területen, összesen 8G4 szemet gyönyörködtető terméket mu­tatott be, ami kétszázhetvenkettővel több a múlt évihez viszonyítva. A termékek többségét a divatos vona­lak és az ízléses kivitelezés jellemez­te. A látogatók megismerkedhettek a hazai könnyűipar termékújító prog­ramjával, amelynek megvalósításában a tervezők és a gyártók elsősorban a hazai nyersanyagok kihasználására, minőségi javítására, az újszerű divat­­irányzat és színösszeállítés érvénye­sítésére törekedtek. A termékújításban tanúsított igye­kezetei legjobban tükrözte az a tény, hogy kilencven sikeres, a követel­ményeknek minden tekintetben meg­felelő termék nyerte el az Arany Fa­tima kitüntetést. Hetvenegy termékért elismerő oklevelet adományozott az értékelő bizottság a gyártóknak. Természetesen a kitüntetések oda­ítélése nemcsak a legmagasabb fokú elismerést jelenti a cégek számára, hanem kötelezettséget is, miszerint a díjnyertes termékeknek egy éven be­lül a piacra kell kerülniük. Örvendetes tény, hogy az idei ki­állításon lényegesen több gyapotkel­mét és gyapotból készült ruházati cikket láthattunk. A gyapotfeldnlgozó és selyemgyártó cégek bemutatott termékeinek használati tulajdonsága és esztétikai kivitelezése minden kö­­telménynek megfelelt. Igen szép ki­vitelezésű és jó minőségű kelméket mutattak be a csehországi vállalatok. A gyapjúfeldolgozó üzemek termé­kei közül főleg a női ruhakelmék hívták fel a figyelmet, omlós könnyű szövésükkel és tetszetős színössze­állításukkal. Sajnos kabátanyagokból aránylag szegény volt a bemutatott választék. A kötöttáru-ipari vállalatok az idén valóban kitettek magukért. A kiváló minőségű, luxuskivitelezésű termé­keknek gazdag választékát mutatták be. Az újszerű technológiával előállí­tott és ízléses termékek magas szín­vonalú gyártásról és tervezői munká­ról tanúskodtak. Nem véletlen, hogy a legtöbb Arany Fatima kitüntetést a kötöttáru-ipari vállalatok aratták. A ruhagyárak kiállított kollekcióját a sportos és a kényelmes, lezser fa­zonok, valamint a réteges, több kom­binációs lehetőséget nyújtó öltözékek jellemezték. Nagy kár, hogy a terve­zők csupán a fiatalabb korosztályt megillető ruházati cikkekre fordítot­ták a figyelmet, s nem gondoltak ar­ra, hogy az idősebbek is praktikusan és divatosan akarnak öltözködni. Saj­nos, gyermekruha-kollekcióból ugyan­csak kevés modellt láthattunk a ki­állításon. Évről évre ismételten hiány mutatkozik gyermek- és bakfisruha­­választékban, s e téren ruhagyáraink sajnos, az idén sem szereztek kelle­mes meglepetést. A cipőgyárak bő választékú és új formakivitelezésű lábbeliket mutattak be. A női cipőkre az alacsonyabb, kényelmesebb sarok, valamint a kü­lönféle díszítő elemekkel gazdagított kivitelezés volt jellemző. A férfi láb­belik kollekciójában a mokkaszín fa­zonok dominálnak. A bőrfeldolgozó vállalatok kiállító részlegén nem hiányoztak a divatos öltözködési kiegészítők. Több újdonságot mutattak be a bú­tortextíliákat gyártó vállalatok. Fi­gyelmet érdemeltek elsősorban a plasztikus szövésű egyszínű, valamint az orientális mintájú plüss szőnye­gek. A kiállítók aránylag nagy teret bo­csátottak a termelőszövetkezetek ren­delkezésére. Kétségkívül ez a részleg keltette fel a leginkább a látogatók figyelmét, a kiállított termékek gaz­dag választékával, a legdivatosabb formákkal és a tetszetősséggel. A ter­mékek a tervezők leleményességére, a kor divatjának rugalmas követésé­re utaltak. Végezetül csupán annyit: A tren- Cíni kiállítás alapjában véve betöltöt­te küldetését. A tervezők és a gyár­tók Igazolták, hogy tudnak divatos, ízléses és jó minőségű termékeket gyártani. Reméljük, hogy a bemuta­tott termékek nemcsak1 a kiállítás célját szolgálták, hanem hamarosan a piacon is megjelennek kellő vá­lasztékban és mennyiségben. Klamarcsik Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom