Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-07 / 6. szám

1981. február T. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 tartalékoka A termelőerők dinamikus fejlő­dése mezőgazdaságunkban is szük­ségszerűvé tette a munka és a ter­melési folyamatok összpontositását és szakosítását. Minél bonyolultabb a termelés szerkezete, annál több kisegítő munkafolyamat válik ki a mezőgazdasági őstermelésből. így a szolgáltató szféra egyre nagyobb hangsúlyt és helyet kap a termelés társadalmi célkitűzéseinek a meg­valósításában. Tágabb lehetőség kí­nálkozik a tudományosan megala­pozott, ésszerű módszerek széles­körű terjesztésére, ezen keresztül a hatékonyság növelésére, vala­mint a munkafeltételek javítására. A CSKP KB Elnöksége, valamint a CSSZSZK kormánya 1975-ben mélyrehatóan elemezte a mezőgaz­dasági termelés összpontosítása és szakosítása terén elért eredmé­nyeknek a népgazdaság egészére gyakorolt hatását és arra hívta fel figyelmünket, hogy nagyobb hatás­fokkal, tehát a célnak megfelelően használjuk ki ezt a folyamatot a soron levő feladatok megvalósítá­sában. Köztudott, hogy a növényter­mesztés gyorsabb ütemű fejlesztése napjaink sürgető feladata lett. Az összpontosítás és a szakosítás mai feltételei között időszerű és hasz­nos, ha a közben szükségszerűen megalakult szolgáltató vállalatok vezetői is többet törődnek a mező­­gazdasági termeléssel, mint eddig. A növénytermesztés fellendítésében tehát sokat segítenek az agroké­miai vállalatok. Támogatniuk kell a mezőgazdaságot, a talaj- és a növényelemzésben, a tápanyagpót­lásban, de a növények vegyszeres kezelésében is. örvendetes, hogy némely agro­kémiai vállalat, a tudományos mű­szaki ismeretekhez Igazodva, eddig is kedvező sikereket értek el mind a műtrágya, mind a vegyszerek negyüzemi hasznosítása terén. A központi irányelvek az agro­kémiai vállalati forma két változa­tának a kimunkálását tették lehe­tővé. Ennek kapcsán az üzemközi vállalatként létrejött agrokémiai szolgáltatás szervezetileg nem ren­delkezik önálló jogkörrel, hanem a kooperáló mezőgazdasági üze­mek valamelyikének a hatáskörébe tartozik. A másik, vagyis a közös vállalatként létrejött agrokémiai központok jogilag már teljesen ön­állóak. Az agrokémiai vállalatok mind­két változatát a mezőgazdasági üzemek képviselőiből alakult veze­tőség irányítja. A hatáskörükbe tartozó szolgáltatást szerződésre és önköltségi áron végzik. A múltban többször hallhattuk, hogy némely mezőgazdasági üze­mek nem teljesen elégedettek a körzetükben levő agrokémiai vál­lalat munkájával. Elvárnák, hogy az többet segítsen a tápanyagpót­lásban, a növényvédelemben, a talaj- és növényelemzésben stb. A elvárás természetesen jogos, mert az agrokémiai vállalatok lét­rehozásának beruházási költségei­hez a mezőgazdasági üzemek járá­sonként jelentős összeggel járultak hozzá, s szeretnék, ha ennek fejé­ben ez a befektetés példás szolgál­tatás formájában kamatozna. • Betöltik-e küldetésüket ex agrokémiai vállalatok, segitik-e a mezőgazdaságot az egyre igé­nyesebb feladatok megvalósítá­sában? — kérdeztem Juraj Gido elvtársat, a MÉM dolgozóját. — Szlovákia szerte harmincöt agrokémiai vállalat van. Ismeretes, hogy az egyik járásban jobban, a másikban pedig gyengébben fejti ki tevékenységét. Ezt az egymásra kölcsönösen ható tényezők jelentő­sen befolyásolják. Amikor járá­sonként megszervezték az agroké­miai vállalatokat, akkor ezt a fel­adatot jelölték ki részükre, hogy messzemenően támogassák a me­zőgazdaságot a talajerő fokozásá­ban és a növényvédelemben. En­nek érdekében ésszerű megoldá­sokhoz kell folyamodni. A rendel­kezésre álló kapacitáshoz mérten, ezt a feladatot eléggé jól teljesí­tették. Két lényegbe vágé dolgot kell tudomásul venni. Mégpedig azt, hogy az agrokémiai vállalatok még mindig nem komplettek, to­vább épülnek és bővülnek, tehát korlátozott kapacitással dolgoznak. Ugyanakkor a munkamegosztás, il­letve a feladatok rugalmas végzé­se nagyban függ a mezőgazdasági üzemek képviselőiből alakult veze­tőség irányító munkájának színvo­nalától. Ha tehát az agrokémiai vállalatok némelyike az adott fel­tételekben gyengébb tevékenységet fejt ki a kelleténél,'akkor a veze­tőség elsősorban önmagát hibáz­tathatja! # Melyek a legjobb agroké­miai vállalatok? •—i Valóban jól dolgozik a zoho­­rl, a Hliník nad Hronom-1, a Veľká Lomnica-i, a prešov! és a nagyka­­posl, (Veiké Kapušany) agrokémiai vállalat munkaközössége. Ezek a vállalatok sok segítséget nyújta­nak a mezőgazdasági üzemeknek és közben tovább épülnek, Izmo­sodnak, hogy még nagyobb segít­séget nyújthassanak. A többi válla­lat még fejlődik. Közülük néhány a járás területén alközpontokat is létesít, és ez helyes megoldás. így ütőképesebbé, rugalmasabbá és ha­tékonyabbá válhat a szolgáltatás. О Ogy véli, hogy segít a tü­relmes kivárás? ' «—< Erre csak azt mondhatom, hogy az irányelvek nyomatékosan hangsúlyozzék, hogy az agrokémiai vállalatok építésében és kompen­zálásában a fokozatosság elvének kell érvényesülnie. Ez pedig azt lelentl, hogy a megkezdett objek­tumok mindegyikét teljesen be kell fejezni, mielőtt belekezdené­nek egv újabb építkezésbe. A dol­gokat úgy kell elrendezni, hogy ezek a vállalatok már az építés Idején is segítsék a mezőgazdasági termelés fellendítését. Ahol nem Így történik, ott a vezetőségnek közbe kell lépnie, mert a kivárás az nem segíthet. # Bővült az agrokémiai válla­latok feladatköre? Legutóbb arra is megbízatást kaptak, hogy gondoskodjanak a szerves trágya ésszerű felhasználá­sáról. Ehhez azonban alkalmas gépekre és eszközökre van szüksé­gük. A jelenleg rendelkezésükre álló IFA tehergépkocsik nem al­kalmasak a közúti forgalomra. Az említett hiányosságok ellenére a­­zonban jobb az agrokémiai válla­latok gépi eszköz készlete és mun­kájának minősége, mint korábban a mezőgazdasági üzemeké volt. Ennek magyarázata a műtrágyának és a vegyszereknek a termésered­ményre gyakorolt hatásában rej­lik. Ha tehát összehasonlítjuk a táoanyagpótlás és a vegyszeres ke­zelés korábbi eredményeit a jelen­legi, tehát a szolgáltatás kapcsán elért eredményekkel, akkor láthat­juk csak a nagy különbséget. Az pedig természetes, hogv még min­dig akadnak kiaknázást sürgető tartalékok. Ezeket közös erőfeszí­téssel minél előbb mozgósítani kelti HOKSZA ISTVÄN Esetem a gyújtógyertyákkal Nemrégiben egyik földlm megkért, hogy vásároljak a részére Bratislavá­­ban — mert ő már a környékbeli vá­rosokban, így Nyitrán (Nitra), Galán­­tán, Vágsellyén (Sala), Szereden (Se­red) és Ersekújvárott (Nové Zámky) próbálkozott — öt darab hosszabbí­tott menetű gyújtógyertyát LADA (ZSIGULI) típusú személyautóba. Mivel nekem Is ilyen típusú sze­mélyautóm van, és már számomra is esedékes volt a gyújtógyertyák cseré­je, elhatároztam, hogy magamnak Is vásárolok öt darabot belőle. Nem sokkal a kérés után első utam a Gorkij utcai elektromos autóalkat­részekre szakosodott MOTOTECHNA elárusítéhelyre vezetett. Tudniillik az SZSZK fővárosában egyedül ebben az egy üzletben kapható gyújtógyertya az említett személyautó-típusba. Nem­sokára rám is került a sor, s amikor előterjesztettem óhajomat, az elárusí­­tőnő a következőket válaszolta: „Hosszabbított menetű gyújtógyer­tyát?! Már nagyon régen nem kap­tunk. De esetleg szerencsét próbálhat a TUZEX szaküzletben .. A TUZEX szaiküzlet jó távol esik a főváros központi forgatagától, és nap-HELYREIGAZÍTÄS A lapunk 3. száma 11. oldalén közölt „Cél: az igények maximális kielégí­tése“ című írás hatodik bekezdésében a szerző hibáján kívül, sajnálatos hi­ba csúszott. A szöveg így helyes: ... a tejnek 93,5 százalékát már az első és a második minőségi osztály­ban értékesítették. közben az utazás sem egyszerű oda. A bratislavai Városi Közlekedési Vál­lalat expressz autóbuszai a Rozsnyói úton csak a reggeli és a délutáni órákban közlekednek. Trolibusszal is megközelíthető, de akkor sokat kell az üzletig gyalogolni. Ezért először telefonon érdeklődtem, hogy van-e hosszabbított menetű gyertyájuk. Az elárusltőnő készségesen tájékoztatott, van, háromféle is, többek között hazai gyártmányú PAL-gyújtógyertya is. Hml — mondtam magamnaik a tele­fonbeszélgetés után. No, most már csak a TUZEX-koro­­nák beszerzése a probléma, morfondí­roztam. Ml mást tehet ilyenkor az ember, ha máshol nem kap gyújtó­­gyertyát, és az is sürgősen kell. Hát elmentem a TUZEX autóalkatrész szakboltba. Sajnos, ott nem tudtam TUZEX-koronához jutni, így kénytelen voltam bemenni a főváros forgatagá­ba, ismét a Gorkij utcában levő TUZEX üzletekbe. Egyikben már több szerencsém volt, mint a Rozsnyói úton. öt korona ötven filléres átlag­áron megvásároltam a tíz gyertya vá­sárlásához szükséges huszonöt TUZEX- koronát... Trolibusszal ismét visszamentem, majd néhány perces gyalogtúra után már a kezemben szorongattam a ha­zai gyártmányú, de TUZEX-koronáért megvásárolt, s tegyük hozzá jóval drágább gyújtógyertyákat. Nem sok­kal ezután ismerősömnek eljuttattam az öt gyújtógyertyát, aki nagyon meg­örült, hogy nekem végre sikerült. A- zonban 6 is — hasonlóképpen mint én — megbotránkozott az eseten, amikor elmeséltem neki a hosszú kálváriát Gondolom, mindkettőnkben Aranyérmes brigád Ki ne Ismerné nálunk a sárgás-barnára sült DRU sósrudacskát? Ha В boltokban nem mindig kapható, az nem a gyártók hibája. Az elosztás szokás szerint — a kereskedelem feladata. Az említett sósrudacskát — a nyugat-szlovákiai kerületben •—* csak egy helyen, Sereden készítik. A néhány tagból álló munkaközösség a szép sl­­kerek eredményeként, a szocialista brigádnak kijáró aranyfokozatot ка{йа meg. A brigád vezetője Schenhauffer Jolán, alki arról tájékoztatott, hogy a fogyasztók rugalmas ellátása céljából három műszakban dolgoznak. Elnéztem a serénykedő asszonyósoport ügybuzgóságát. Megfigyeltem, amint a gépsor egyik végén nagy mennyiségű tésztát nyel el, a másik oldalán pedig előbukkannak a frissen sült ropogós rudacskák. A múlt évben ötmillió csomag sósrudat adtak a kereskedelemnek és termékük külföldre is eljutott, ahol nagyon megkedvelték. így ebben aZ évben is negyven tonna sósrudacskát exportálnak. Képünkön az aranyérmes szocialista brigád tagjait láthatjuk. Krajcsovics Ferdinánd a következő kérdés fogalmazódott meg: Miért kell az embernek olyan módszerekhez folyamodnia, melyek szocialista társadalmunkhoz méltatla­nok? Miért kell TUZEX üzletekben hazai gyártmányú terméket árusítani, ami­kor Is arra egyéb üzletek hivatottak, s tegyük még hozzá, hogy ezekből van több, tehát rugalmas áruszállí­tással megoldhatnák ezt a problémát Is. Nem ártana, ha az illetékesek in­tézkednének az ilyen és ehhez ha­sonló esetek felszámolása érdekében. Hiszen ez a kötelességük, arra hiva­tottak, hogy a vásárlók igényeit ma­radéktalanul teljesítsék, főleg ami a hazai gyártmányú termékeket illeti. (blm) A CSKP A fogyasztók szolgálatában Az ésszerű táplálkozás gondo­lata manapság sok embert foglal­koztat. Többen hivatásból, mások pedig önszorgalomból váltak az ésszerű táplálkozás propagandistái­vá. Az eredmény azonban a jó­szándékú figyelmeztetések ellenére sem kielégítő. Ma is sok húst fo­gyasztunk, és azt sem mindig ész­szerű választékban. A baromfihús köztudottan a könnyen emészthető táplálékok kö­zé sorolható. Jótékonyan befolyá­solja az ember szervezetének fej­lődését. Előnyös tehát, ha az ét­rendbe tudatosan beiktatjuk, mert a baromfitermékek választéka e­­léggé bő. Jozef Matula, a galántai barom­fifeldolgozó üzem igazgatója arról tájékoztatott, hogy a hatodik (öt­éves tervidőszak éveiben, a mező­gazdasági üzemekkel való kapcso­latok eredményeként, négyezer­ötszáz tonna baromfjt dolgoztak fel. Ezzel a mennyiséggel szlová­kiai méretekben az élvonalba ke­rültek. Terven felül ötszáz tonná­val több baromfit vettek át és kö­zös erőfeszítéssel elégítették ki a piac igényeit. A feldolgozás alkalmával arra törekedtek, hogy a kereskedelem­nek kiváló minőségű árut juttassa­nak. A hulladékanyag teljes kész­letét átadták feldolgozásra, hogy a takarmányipar a tápokat állati eredetű összetevőkéi dúsíthassa. A tervidőszak első évében pél­dául 360, a múlt évben pedig már nyolcszáz tonna hízott ludat vettek át partnereiktől, vagyis túlsúlyban a hidaskürti (Mostová) és a pere­di (Tešedíkovo) szövetkezetektől. A feldolgozó üzem vágó vonalán Bíró István vezetésével hatvantagú szocialista brigád fejt ki érdemdús tevékenységet. Hasonló, szép si­kereket ért el az üzem šoporňai és peredi farmján Varga Leopold bri­gádja is. így a múlt év folyamán egy dolgozó átlagában négyszáz­­tízezer koronás munkatermelé­kenységet értek el. Arra törekednek, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban még szoro­sabbra fűzzék a kapcsolatokat, mert a termelés további fellendí­tésének ez nagyon fontos feltétele. A múlt év eredményei jő alapot nyújtanak a hetedik ötéves terv­időszakra valé felkészüléshez, kü­lönösen az 1981-es év feladatainak megvalósításához. A sikerek céljá­ból az SZLKP üzemi szervezetének közreműködésével kibontakoztatták a dolgozók alkotó kezdeményező­készségét, akik kötelezettségválla­lásokkal köszöntik a CSKP XVI. kongresszusát. A kongresszus tiszteletére a ki­vágási százalék feltételeinek javí­tásával, a teljesítményeket 321 ezer, az árutermelési értéket pedig 579 ezer koronával túlteljesítik. A saját hizlaló kapacitás tartalékai­nak feltárásával a csirkék kilója­ként 0,10, a ludak kilójaként pedig 0,40, vagyis összesen 32 tonna szemestakarmány megtakarítására vállalkoztak. Ezzel a mennyiséggel hét tonna baromfihúst termelnek terven felül. Vállalásuk kiterjed a munka és az áru minőségének javítására, to­vábbá az exportfeladatok teljesíté­sére is. Jő szervezéssel és becsü­letes munkával mintegy 300 ezer koronával több árut exportálnak, mint eredetileg tervezték. Amint látjuk, a baromfifeldolgo­zó üzem munkaközössége, a szívé­lyes partneri kapcsolatok hagyo­mányaira támaszkodva, mindent megtesz azért, hogy az előirány­zott feladatokat teljesíthesse. —hai— j Emelkedő árak Az USA-ban az elmúlt évtizedben az élelmiszerárak erőteljesebben emelkedtek, mint az összesített fogyasztói árindex. Az 1967—79-es években az általános fogyasztói ár 95, az élelmiszerek ára viszont 111 százalékkal drá­gult. Az élelmiszerárak emelkedésének oka sokrétű. A farmerek a bruttó árbevételnek mintegy 80 százalékát kénytelenek Ismét a termelésbe fektetni. Egyre inkább függővé válnak a vásárolt termelési eszköeoktől, továb­bá a műtrágyától, a növényvédőszertől, és az üzem­anyagtól. A mezőgazdasági gépeket és növényvédőszere­ket gyártó iparágakat, kisszámú mammutvállalat uralja. Az 1976-os évben például négy cég adta el a traktorok 76 és a kombájnok 84 százalékát. Az összpontosítás fo­kozódásával csökkent az árharc és a termelési költsé­gek emelkedését a farmerekre hárítják át. Növelik a termelési költségeket a korlátozott erőfor­rások, a magasabb munkaköltségek, energiaköltségek é# adók is. Az élelmiszerárak emelkedésének másik fő oka az értékesítési költségek felszökése. 1950-ben minden egyes élelmiszerre költött dollárból 40 cent vándorolt a far­merekhez, 60 cent pedig az értékesítő vállalatokhoz. Ma a farmerek már csak 32 centet kapnak, az értékesítők pedig 68 centet. A csomagolási költségek 1967 óta meg­duplázódtak. ir-iai-«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom