Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 5. szám

1981. január 31.

SZABAD FOLDMOVES'

13

Négyszemközt a miniszterhelyetessel

A

mezőgazdasági és élelmezésipari komplexum népgazdaságunk szerkezetében nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen minueui<e.u.ű élelmiszernek és a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagnak a termelője s egyben forgalmazója is. Ez szükségszerűvé teszi a termelési és a gyártási folyamatok összehangolt irányítását, továbbá a tervezés kompletizálását is. Csak következetes, távlatokra épülő termelői munkával és a nyersanyagok tervszerű feldolgozásával, az áruválaszték szüntelen bővítésével elégíthető ki a fogyasztói piac igénye.

A napokban Ladislav Cupík agrármérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca hatáskörébe tartozó vállalatok és intézmények együttműködésében milyen problémák adódnak, de azt is megemlítette, hogy az adás-vételi viszony problémaköre tulajdonképpen két fő ágra oszlik. Az egyik fő ág a tárcán belüli, a másik pedig a tárcák közötti problémákat öleli fel.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum keretében a fő hangsúlyt a nyersanyagok és a piac kész áru minőségének szüntelen növelésére irányítják. Gyakran befolyásolja ezt az időjárás és. a feldolgozók behatárolt kapacitása. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az élelmiszeripar nyersanyagszükségletét a mezőgazdaság biztosítja.

Ш Az élelmiszeripar tiszteletben tartja az adás-vételi kapcsolatok szocialista elveit?

— A tárcín belül ezen a téren alig akad megoldatlan probléma. Nem elegendő azonban csak tiszteletben tartani ezt a kapcsolatot. Ennél többre van szükség. A népgazdaság irányítás tökéletesített rendszere új lehetőségeket hozott a felszínre, és ehhez igazodnia kell mindenkinek a partneri kapcsolatok kimunkálásában. Minden korábbinál sürgetőbbé vált, hogy az élelmiszeripari üzemek és más partnerszervezetek nagyobb érdeklődést tanúsítanak a létüket biztosító mezőgazdasági nyersanyagok előteremtése iránt. A mezőgazdasági üzemeket segíteniük kell a talajműveléstől kezdve a vetésen keresztül a begyűjtésig, mert az elegendő nyersanyag kitermelése főleg az 6 érdekük, ezért nem leshetik ölhetett kézzel, míg a mezőgazdasági üzemek átadják a feldolgozásához szükséges nyersanyagot. Időszerű, hogy a partnerek felelőséget érezzenek a termelésért.

■ Hogyan serkenti a tárca a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart a feladatok sikeres megvalósításában?

•— Az 1981-es évre előirányzott termelési és forgalmi eszközöknek jól átgondolt elosztásával segítjük elő az egyes ágazatok termelésének a korábbinál jobb kibontakozását. Főleg olyan termékekre gondolok, amelyek keresettek a fogyasztói* piacon. Ezek közé tartozik például az alacsony cukortartalmú szörpök forgalombahozatala, s a megtakarított cukrot más célokra, például cukorka gyártására, hasznosíthatjuk. Ma ez nagyon keresett a fogyasztói piacon. Mérlegeljük annak lehetőségét is, hogy némely termékekből fölösleget halmozzunk fel, és azt a külföldi piacon értékesítsük. Ezek között említhetem a világpiacon kedvelt juhhúst és Juhsajtot is. Arra törekedünk, hogy a Juhtenyésztő gazdaságokat az állomány kívánt méretű szaporításában érdekeltté tegyük. Ezzel egyrészt nyersanyag alapot létesítünk a szőrmefeldolgozó ipar részére, de ugyanakkor a juhsajt és a juhhús bizonyos hányadát valutáért értékesíthetjük. A kérdést úgy akarjuk megoldani, hogy az exportfeladatot teljesítő mezőgazdasági vállalatok részére a devizakeret bizonyos hányadát átengedjük, s ezt felhasználhatják a szükséges termelőeszközök beszerzésére.

■ Gyakran halljuk, hogy a nyersanyagok átvételekor a partnerek nem tartják be a minőségi normákat és megkárosítják a mezőgazdasági üzemeket. Emiatt romlott az adás-vétel légköre.

>— Helyenként persze ez előfordulhat, azonban mégsem általánosítható Jelenség. A helyzetet maguk a mezőgazdasági üzemek is ellensúlyozhatnák. Tudjuk, hogy a szocialista mezőgazdaság a fejlődés magasabb szakaszába lépett. Az üzemi szerkezet azonban ehhez nem teljes mértékben igazodott. Időszerű, hogy minden mezőgazdasági vállalatnak és üzemnek jól képzett szakembere legyen, aki érdemben Intézheti az adás-vételi ügyeket, személyesen adja át a nyersanyagok a partnereknek, ugyanakkor tökéletes ismerője az Állami Szabrőjaként a tartósítás megduplázódott, de legfontosabb az, hogy a minőség kiváló. Várható, hogy a konzervuborka termesztése tovább javul, s így jobban elláthatjuk a hazai piacot, de exportra is jut elegendő. A következő időszakban azonban konzervipari paradicsomból csak annyit kell termelni, amennyit a terv előirányoz. A tervezett mennyiség feldolgozására megfelelő kapacitással rendelkezünk. Ebben az évben például mintegy huszonöt százalékkal kevesebb paradicsomkonzervet gyártunk, mint a múlt években, mert csak a hazai piacot kell ellátnunk. A termelők, de a konzervipar is gondoskodjon róla, hogy a tervezett területet bevessék paradicsommal. Olyan választékot kell vetni, amely ritmikusan érik, és a begyűjtés 56—60 napon belül megoldható.

Befejezésül talán még annyit, hogy az utóbbi hónapokban feszültségek

A mívesebb partneri kapcsolatok feltételei

tói piac igényeit Importból kellett kielégítenünk. Ilyen áru volt például a tengert hal és egyebek. Problémát okozott persze az élemiszergyártó, illetve termelő kapacitásnak az elégtelensége is. Arra törekedtünk azonban, hogy a múlt évekhez viszonyítva szorosabb kapcsolatot létesítsünk a belkereskedelemmel, új termékeket adjunk a fogyasztóknak. Arra ösztönözzük termelést gazdasági egységeinket, hogy minél jobb hatásfokot érjenek el a mezőgazdaságtól kapott nyersanyagok hasznosításában, a gyártmányválaszték és szerkezet bővítésében, s ezen keresztül a háziasszonyok otthoni munkájának a megkönnyítésében.

■ Évek óta feszültség észlelhető a

ZELENINA és az őstermelők adásvételi viszonyában. Várhatö-e a feszültség oldódása?

•—> Valóban sok kifogást hallottunk a ZELENINA munkájára, mind a mezőgazdasági üzemekben, mind a fogyasztók körében. Többen kifogásolták, hogy a Jelenlegi gyakorlat nem segítője, hanem sokkal inkább fékezője a zöldségtermesztés további fejlesztésének. Ügy tűnik azonban, hogy az adás vételi viszony a közeljövőben sem oldódik fel teljesen, azonban nem is ebben kell keresni a problémák okát. Az egyre növekvő igények megkövetelnék ugyanis, a zöldség- és a gyümölcstermesztés fellendítését segítő anyagi-műszaki alapok színvonalasabbá tételét, beleértve a klimatizált raktárhálózat igényeknek megfelelő kiépítését, de a rugalmas szállításhoz szükséges kamionok beszerzését is. így. jobb, tehát gyorsabb lehetne a piacok minőségi áruval való ellátása. Tehát nagyobb lehetőséget nyújtó beruházási eszközökre lenne szükség, s ha mindent a maga idejében és rendjében komplatizálnánk, akkor már azt is megkövetelhetnénk a partnerektől, hogy a terveket ritmikusan teljesítsék, jelenleg azonban legfeljebb a dolgozók elkötelezettebb helytállására apellálhatunk.

■ Mi Tárható az energiahordozók, a vegyszerek és a gépek beszerzése terén?

— Az igazat megvallva ezek okozzák részünkre a legtöbb gondot. A hazai gyártás csak részben fedezheti az Igényeket, ezért a nagyon költséges importhoz kell folyamadnunk, azonban így sem teljesen elégíthetjük ki a szükségleteket. Ez arra figyelmeztet, hogy nagyon takarékosan bánjunk a szűkre szabott készletekkel! Nincs például elegendő sörös- és konzervipari üvegünk és élelmiszeripari csomagoló alapanyagunk. A hazai kutatás feladata, hogy segítséget nyújtson a problémák megoldásában, Olyan hazai anyagokat teremtsen elő, amelyek pótolhatják az Importált anyagokat. Ebben nagy segítséget nyújtanak a partner tárcák is.

■ A mólt években az éghajlati eltolódás miatt némely nyersanyagokból keveset kapott a konzervipar, viszont fellendült az exportképes elrakni való uborka termelése. Hogyan tovább ezen a téren?

— A múlt év szélsőséges időjárása nem kedvezett a konzervipari és a fűszerpaprika termesztésének. A fagyok korán érkeztek, s a fűszerpaprika termés jelentés hányada nem szlneződhetett ki, hanem a földön megfagyott. Ez terméskiesést okozott. Ugyanakkor minden eddiginél jobb sikereket értünk el konzervipari uborkából. A termés, s ennek velejáalakultak a konzervipari üvegek hiánya miatt. Szlovákiában nem kevesebb mint 23 millió konzervipari üveg hiányzik. Szóba került persze az is, hogy fel kellene vásárolni a háztartásokban felhalmozódott üres üvegeket. Ki más vásárolhatná fel, mint a belkereskedelem. A konzervipari szakemberek azonban bizonyították, hogy a 130 Celsius fokon történő konzerválás során az üvegek olyan hatásnak vannak kitéve, hogy újra, hasonló száraz hófokot nem viselnek el. Szükséges tehát, hogy a konzervipar mindig új üvegeket kapjon.

Ha azonban a belkereskedelem a fogyasztóktól felvásárolná az üres és tiszta üvegeket, akkor idényben eladhatná azokat a háztartásoknak, ahol a forróvizes konzerválást alkalmazzák, és az üvegeket maximálisan 100 Celsius fokra hevítik. Ilyen feltételek mellett az üvegek nem károsodnának. így feltételezhető, hogy a konzerviparnak is jutna elegendő új üveg.

Beszélgetett: HOKSZA ISTVÁN

Allük a szavukat

A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás dolgozói körében egyre nagyobb méreteket ölt a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére kibontakoztatott szocialista verseny, amely a gazdaságosság és a hatékonyság növelésére s egyben a minőség javítására irányul.

A Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat dunaszerdahelyi üzemegységének a dolgozói az elsők között jelentkeztek kötelezettségvállalásokkal. Kifejezésre juttaták elkötelezettségüket a CSKP politikája mellett. Az üzem gazdag hagyományokra tekint vissza, a dolgozók munkakezdeményezése és aktivitása tekintetében. Ez főleg az üzemi vezetőség, a pártszervezet és a szakszervezet tisztségviselőinek, s egyben az egész munkaközösségnek az érdeme. A dolgozók, vállalásaikat mindig következetesen teljesítették, s ami a legfontosabb, a végtermékek minősége egyre javult. A múlt évben, a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére elfogadott vállalásaik teljesítésével a mutatók többségét túlszárnyalták. A fogyasztói piacra félmillió korona értékben friss baromfit és konzarvet adtak, s ugyanilyen összeggel csökkentették a költségeket.

A munkaszervezés tökéletesítésével • közel három százalékkal növelték a termelékenységet, s az „A“ minőségi csoportban értékesített termékek készletét — az 1979-es év valóságához képest — jelentősen riövelték. A „szakszervezet a köztársaságnak“ mozgalom keretében kétezer órát dolgoztak társadalmi munkában a munkakörnyezet szépítésében.

A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy a nyersanyagszállító partnereikkel, így a Komáromi (Komárno) Állami Gazdasággal, továbbá a Mäsospol Üzemközi Vállalattal együttműködve 25 tonnával több vágóbaromfit juttatnak az alapokba, mint eredetileg tervezték. Ezzel egyidejűleg a gútai (Kolárovo) szövetkezettől és a Gombai (Hubice) Állami gazdaságtól egymillió tojással vesznek át többet, mint azt tervezték.

örvendetes, hogy mindez a termelés minőségi mutatóiban Is kedvező helyzetet teremt. A vállalás alapján több mint egymillió koronával túlteljesíthetik a termelési tervet, tehát az előző év valóságához viszonyítva félszázalékkal több baromfit értékesíthetnek standard minőségben. Ugyanakkor a gyártmányfejlesztési program keretében két új, baromflkonzervvel bővítik a választékot. A termelési szerkezet normálnak betartásával szintén félszázalékkal Javítják a minőséget.

A CSKP KB 18. ülése irányelveivel összhangban gondoskodnak a fogyasztói piac rugalmas és bőséges ellátásról. E célból hétszázezer korona értékben adnak több terméket a kereskedelemnek mint tervezték. Arra törekednek, hogy a minőség állandó javításával több mint félmillió korona értékben növeljék az exportot. A minőségellenőrzés terén főleg a szaratovl mozgalom következetes érvényesítésére építenek. így tovább javíthatják a termékek minőségét és csökkenthetik a reklamációt. A munkaszervezés javításával arra törekednek, hogy lényegesen csökkenjen a nyersanyagok szállítási költsége.

Fejlesztik és javítják a partnerekkel való kapcsolatot, ugyanakkor gondoskodnak a gazdaságirányítás tökéletesítését szorgalmazó Intézkedések alkalmazásáról, az Irányítás és a szervezés színvonalának tökéletesítéséről. Ezzel összefüggésben a munkaerő ésszerűbb kihasználását is szorgalmazzák. Napirendre kerül persze a műszaki és a termelési fegyelem szilárdítása ls. Arra törekednek, hogy száz korona teljesítményre harminc fillér megtakarítást érjenek el a tervezett költségekből. Az energia és fűtőanyag költséget 0,1, a termelési költséget pedig a múlt évi valósággal szemben másfél százalékkal csökkentik. A költségcsökkentéssel és a forgalmazási terv módosításával hatszázezer koronával több termák elérésére nyílik lehetőségük. A belüzeml elszámolási rendszer következetes alkalmazásával a részlegek közti önállóságra törekednek, mert ezáltal növekedik a dolgozók felelősségérzete a tervfeladatok teljesítésében.

A termelési mutatók mellett a környezet Javításáról, a dolgozókról és azok gyermekeiről való gondoskodásról sem feledkeznek meg. Ennek megfelelően háromezer órát dolgoznak társadalmi munkában az üzem környezetének szépítésén, s a városi nemzeti bizottsággal együttműködve a választási terv keretében mérlegelik egy üzemi óvoda felépítésének a lehetőségeit.

A vállalások teljesítését negyedévenként értékelik. Eltökélt szándékuk, hogy a vállalt feladatok többségben a CSKP XVI. kongresszusa előtti időszakban, a napi tervüket pedig a kongresszus napjaiban százöt százalékra teljesítsék. SVINGEr ISTVÁN

Ésszerűen a hulladékanyagok hasznosításában

ványnak, s az áru átadásánál ügyel a normák betartására is. Nem vár a partnerektől se többet, se kevesebbet, mint amennyi a mezőgazdasági üzemnek jár. Ha a partnerek látják, hogy olyan korrekt értékesítővel, állnak szemben, aki ismeri a játékszabályokat, akkor óvakodnak tőle, hogy kísérletet tegyenek, megkárosítására. A szakavatott, becsületes embert ugyanis nem lehet átejteni, mert nem ad rá lehetőséget.

■ Utalt a tárcák közötti kapcsolatokra is. Hogyan alakul a téren a helyzet?

— Valóság, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca egyrészt szállítói, másrészt pedig megrendelői kapcsolatban van más tárcákkal. Szállítói minőségben az előző ötéves tervidőszakra előirányzott tervfeladatokat nagy vonalakban teljesítettük, azonban választék tekintetében előfordult némi eltérés. Így a fogyaszGyakran hallhatjuk, hogy kevés állati eredetű összetevő áll a takarmányfeldolgoző Ipar rendelkezésére, s emiatt helyenként az egyes állatfajok részére nem mindig megfelelő a takarmánytápok minősége.

Valóban igaz, hogy a nemesített állatfajok nagyon igénylik az állati fehérjében gazdag tápot. Amint az eleségben csökkent a fehérjeösszetevő részaránya, úgy a hasznosságban is eltérés mutatkozik.

Tudjuk, hogy az állati eredetű fehérjék világpiaci ára szüntelenül emelkedik. Emiatt hasonló összegért, mint mondjuk a múlt évben, most kevesebb ilyen alapanyagot importálhatunk. Ez arra figyelmeztet, hogy maximális mértékben használjuk ki saját erőforrásainkat, vagyis a mezőgazdasági-, élelmiszeripari komplexum melléktermékeit és hulladékanyagait.

Az illetékesek már több alkalommal megállapították, hogy aránylag sok feldolgozó ipari melléktermék és hulladékanyag megy veszendőbe, temérdek vér folyik el a vágóhidakon és savó a tejfeldolgozó üzemekben. Ezeknek az értékes alapanyagoknak i jelentékeny hányada pedig a feldol• gozás, vagyis a szárítás alkalmával szenved kárt. Ennél fogva egy egységnyi állati fehérje-szárítmány néha csak fele tápértékkel kerül az erőtakarmányokba, s ez nagy veszteség. Szükséges tehát, hogy a feldolgozás alkalmával jobban ügyeljenek a minőségi normák betartására. Talán helyes volna, ha a kész fehérje-összetevő minősítése alapnl szolgálna feldolgozásban résztvevők munkadljazásában.

Az alábbiakban arról számolunk be, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban, ahol 14 állategészségügyi aszszanációs központot tartanak számon, mit tesznek az állati eredetű hulladékanyagok és melléktermékek feldolgozása, illetve hasznosítása érdekében. Nagyra értékelik a zsírtalanított csont és húsliszt takarmányipari hasznát. Ezeknek a hasznosításával sok millió devízakoronát takarítanak meg társadalmunknak.

Az észak-csehországi kerületben, a mimonyi központ naponta mintegy ötven tonna állati eredetű alapanyagot dolgoz fel. Hasznosítják a vágóhídi hulladékot, és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum melléktermékeit. Mégpedig azért, mert ezek nagyon hasznos összetevőket biztosítanak a takarmányfeldolgozó iparnak.

Ebben a központban évente kétezer tonna kiváló minőségű zsírtalanított

csont- ős húslisztet, 1200 tonna takarmányzeiradékot, 600 tonna technikai zsiradékot és 50 tonna szarvasmarha bőrt dolgoznak fel.

Rendkívül értékes alapanyagként tartják számon a csont- és húslisztet, továbbá a takarmányzsiradékot. E kettő a takarmányfeldolgoző ipar hazai álla*ti eredetű erőforrása. Külföldön a zsírtalanított csont- és húsliszt kilóját mintegy tíz devízakoronáért kell beszerezni. A központ dolgozóinak áldozatkész munkájával azonban lehetőség nyílik, hogy társadalmunk megközelítően húszmillió devízakoronát takarítsanak meg a hazai nyersanyagok feldolgozásával.

Hazánkban a mimoft-i központ a nutriazsiradék egyedüli feldolgozója. Ezt az alapanyagot a kozmetikai ipar részére készítik. Évente mintegy tíz tonna nutria zsiradékot vesznek át az ország kerületeiből és azt az erre a célra elkülönített részlegen feldolgozzák.

A központ zsírtalanított csont és húsliszt készlete évi átlagban nyolcvanezer tonna fehérjedús takarmánytáp gyártására elegendő. Ez a menynyiség körülbelül negyed részét fedezi a kerület állati fehérjével dúsított erőtakarmány szükségletének. A fehérjedús tápokat a sertéstenyésztésben és hizlalásban, továbbá a tojástermelésben és a baromfihizlalásban kitűnő hatásfokkal hasznosítják.-hai-Használjuk ki erőforrásainkat ■ A minősítés a munkadij alapját képezhetné ■ Az észak-csehországi kerület példát mutat ■ Nyolcvanezer tonna fehérjedús takarmánytáp összetevőit teremtik elő ■ Húszmillió devízakoronát takarítanak meg társadalmunknak