Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES Együttesen többet a közös A Nyugat-szlovákiai Kerületi Mező­gazdasági Igazgatóság kommunistái január 15-én tartották az alapszerve­zet évzáró taggyűlését. Jozet Sobot­­k a pártelnök terjesztette elő a párt­­bizottság beszámolóját, amely mé­­lyenszántóan elemezte a kerület me­zőgazdasági eredményeit. A CSKP XV. kongresszusa fő feladatul tűzte ki a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek növekvő szükségletének fedezését, a gabonatermelésben pedig az önellá­tottság biztosítását. Az előző ötéves tervidőszakban 13,7 százalékkal volt nagyobb a mezőgazdasági teljes ter­melés, az árutermelés pedig 28 szá­zalékkal emelkedett. A kerületi párt­­konferencia határozatával összhang­ban tavaly sikerült két és fél mil­lió tonna gabonát termelni. Annak ellenére, hogy az 1976—1979. évek­ben rendkívül mostoha időjárási vi­szonyok hatottak a mezőgazdaságban, a hatodik ötéves terv fő feladatainak teljesítését biztosították. asztalra Nem véletlennek köszönhetik az el­ért eredményeket. Mezőgazdasági ü­­zemetnk intenzívebben foglalkoztaka talajvédelemmel. Míg a hatodik öt­éves tervidőszak kezdetén a szántó­földeknek csak 18 százalékára jutott istállótrágya, ez az arány tavaly már 24 százalékra változott. Fokozottab­ban használták fel a műtrágyát is. Ezer hektár kevésbé, illetve egyálta­lán nem használt földterületet fogtak belterjes művelés alá. fijabh terüle­tekre terjesztették ki az öntözést. A beszámolót követő vitában Č i г ö elvtárs, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság főállattenyésztője a szar­vasmarha-tenyésztés időszerű kérdé­seivel foglalkozott. Ennek fokozását és jövedelmezőségének elérését min­den egyes üzem tartsa fő feladatá­nak. Evégett növelni kell a szálas­takarmány réti és legelői termelését. Nagyobb teret kell adni az alapál­lományhoz szükséges növendéküszők­nek. A gépesítés kérdéseiről szólott Prštek elvtárs gépüzemelésf főága­­zatvezető. A komplex gépsorokhoz képzett szakemberek kellenek, külön­ben a gépek gyakrabban hibásodnak meg és így az alkatrészfogyasztás is nagyobb. Mezőgazdasági gépeinkhez pótalkatrészek abszolűt mennyiség­ben kaphatók, viszont egyes üzemek helytelenül nagy tételben vásárolják és tartalékolják az alkatrészeket, e­­miatt keletkezik máshol hiány. En­nek megakadályzására jövőre a nyit­­rai járásban próbaként központi rak­tárból irányítják majd az alkatrész­­ellátást. A gyűlés végén elfogadott határo­zat konkrét feladatokat tűzött ki, és egyes tagok névre szóló megbízatáso­kat kaptak. Knotek elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság mezőgazdasági titkára felszólalásában elismeréssel szólt az eredményekről, majd a kö­zeljövő feladatait domborította ki. A cél eléréséért ki kell használnunk műszaki vívmányainkat, tudományos kutatóbázisunkat is, s főként a mun­kaszervezést kell tökéletesítenünk, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban összefogva többet tegyünk a közös asztalra. HORVATH LAJOS Kommunisták az élen A nagyfödémesi (Veiké Olany) Bé­ke Efsz pártalapszervezete Ondrej Sálingnek, a galántai járási pártbi­zottság vezető titkárának jelenlété­ben tartotta meg évzáró taggyűlését. A kommunisták tevékenységüket ér­tékelve, kitűzték idei feladataikat. Hangoztatták, hogy az elért eredmé­nyek hátterében a pártszervezet ve­zető szerepét és a kommunisták kez­deményezését kell látni, amely a szö­vetkezet tevékenységének valamennyi szakaszán érvényesült. A gazdasági vezetéssel szemben is helyesen érvé­nyesítették ellenőrzési jogukat. Az alapszervezet jó munkája abban is megnyilvánul, hogy javul a tagsági bázis. A 110 tagú szervezetben sok lelkes fiatal tag működik. Olyan fon­tos probléma megoldásával is fog­lalkoztak, mint például: megkövetel­ték a gazdasági vezetésben dolgozó kommunistáktól, törődjenek a felada­tok egyenletes teljesítésével, s ne fe­ledkezzenek meg a termelési tervek napi teljesítéséről. A termelési feladatokkal kapcso­latban a kommunisták megállapítot­ták, hogy a szövetkezet két-három évvel ezelőtt a járás lemaradói közé tartozott, s éppen a pártszervezet, a szövetkezet vezetőségével együtt ol­dotta meg a jobb munkaszervezést, ragaszkodott az agrotechnika pontos betartásához, a tudományos és mű­szaki ismeretek jobb hasznosításához. Jobb szervezőmunkával már tavaly jó termelési eredményeket ért el a szö­vetkezet. Fennállása óta első ízben érte el az eddigi legnagyobb hektár­­hozamokat gabonából, kukoricából és takarmányfélékből. Ezért a szövetke­zet tavaly terven felül 37,8 tonna vá­gósertést és 66 ezer liter tejet for­galmazhatott. Jó gazdasági eredmények elérésé­hez az is hozzájárul, hogy a párt­­alapszervezet rendszeresen figyeli a termelés irányítását, törődik a gyors és hatékony anyagi-műszaki fejlesz­téssel, a szociális program teljesíté­sével, a kommunisták és a szövetke­zeti tagok politikai és szakmai szín­vonalának emelésével. Mint a beszámolóban Takács Mi­hály pártelnök hangsúlyozta, a kom­munisták részlegenkénti arányos meg­oszlása jó feltételeket teremt a párt vezető szerepének érvényesítésére. A pártszervezet kellő befolyást gyako­rol a szövetkezet döntő szerveiben, emellett nagy figyelmet szentel a pártéletnek, valamint a termelés irá­nyításának és szervezetének, és ter­mészetesen a szövetkezeti távlati fej­lesztésnek is, amint ez a XV. párt­­kongresszus és a központi bizottsági ülések határozataiból következik. A kommunisták feladatokat tűztek ki a tömegpolitikai munka, a munka­aktivitás és kezdeményezőkészség, a szocialista munkaverseny fejlesztésé­ben, főként azonban a feladatok tel­jesítésének biztosításában a hetedik ötéves terv első évébep, s ezeknek szerves része a gazdasági irányítás rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedések fokozatos élet­be léptetése. K. F. Egy a küldőnek A galántai járá­si pártkonferen­­ciát február 14— 15-én tartják. A küldöttek között lesz Farkas Pál is, a Nyugat-szlo­vákiai Húsfeldol­gozó Üzem seredi részlegének dolgo­zója, az üzemi pártbizottság el­nöke. Gyermekko­ra óta munkás volt, most üzemrendész. majd elmondja, hogyan teljesítette ü­­zemük a XV. pártkongresszus hatá­rozatait. Üzemükből kerül ki a jő minőségű sonka meg a téglalap ala­kú vadászszalámí. Bírálnivaló is van. Az üzem mellett 32 millió koronás költségvetéssel konzervgyár épül, a­­melynek azonban már tavaly termel­nie kellett volna, de a Nyitrai Ma­gasépítési Vállalat nem tartotta he szavát, hogy 1979 végéig átadja ren­deltetésének az új üzemet. KRAJCSOVICS FERDINAND Farkas Pál A konferencián В ártunk központi bizottságának ■ tavalyi ülései nemegyszer hang­súlyozták a gazdasági tennivalókkal kapcsolatban, hogy minden vonalon íó követelményként érvényesülnie kell a hatékonyságnak, a gazdaságos­ságnak, a jó minőségnek, az ésszerű­ségnek. Ezzel összefüggésben e gaz­dasági kérdés-komplexum erkölcsi és jogi vonatkozásairól is szó esett, ar­ról, hogy egy termelőüzem vezetősége és munkaközössége nemcsak erköl­csileg felelős azért, milyen termékek kerülnek tőlük a fogyasztókhoz, ha­nem a minőség kérdésének jogi vo­natkozásai is vannak. Ez persze nem­csak a termelőüzemekre, hanem az értékesítő szervezetekre, az üzletek­re is vonatkozik, melyek az áruellá­tás fontos láncszemét alkotják. A rossz minőségű áru eladásából származó erkölcsi kár nem lebecsü­lendő valami, sokszor nehezebb ki­számítani, mint a konkrét anyagi kárt, következményei pedig sokszor súlyosabbak, mert a fogyasztók, azaz a dolgozók elégedettsége nagyon fon­tos tényező abból a szempontból, hogy pártunk gazdasági és egyéb előirányzatai az egész társadalom ér­dekében valóra is váljanak. Ettől függetlenül lássuk a kérdést anyagi oldaláról, ugyanis a szlová­kiai főügyészség munkaterve kereté­ben fermérést végzett, hogyan érvé­nyesítik jogkörüket a vállalatok és szervezetek vezetői a selejtgyártók­­kal szemben, milyen szankciókat al­kalmaznak, hiszen a rossz áru el­adásából kifolyólag tetemes kár éri a fogyasztókat. A felmérés 66 eset­ben gyakorolt ellenőrzés megállapí­tásaira épült, s azt bizonyította, hogy a termelési és gazdasági vezetők ко rántsem merítik ki a törvény adta lehetőségeket a bajok orvoslására. Arról van szó, hogy az Illetékes felelős személyek korántsem tesznek eleget a törvényes követelményeknek, túl elnézőek a munkafegyelml és egyéb kérdésekben, nem vonják kel­lőképpen felelősségre a rossz minő­ségű termékért felelős dolgozókat. A Munkatörvénykönyv értelmében kártérítést követelhetnek a felelős személytől, éspedig a munkabérrend­szer szerint díjazott dolgozó átlagos havi bérének a feléig terjedő összegű kárért felelős, ha hanyagságával o­­kozta a selejtet. A kárt itt a bér- és anyagköltségek jelentik. Az ilyen ese­tekben a selejtképződésre kiható va­lamennyi körülményt jegyzőkönyvi­leg rögzíteni kell. Ezt azonban sok üzemben elhanyagolják, s így aztán nehezebb a kártérítés megállapítása, illetve behajtása. Az építkezéseken és a termelőüzemekben vonatkozik ez az ún. belső selejt miatti kárté­rítés érvényesítésére is. Előfordult olyasmi, hogy a svitl Chemosvit ti­zemben a selejtlistán könyveltek el 1160 koronás kárt, amelyet a tech­nológus helytelen anyagkiírással oko­zott. Megállapítást nyert, hogy az Ilyen belső selejtekért nem élnek a kártérítés igényével olyan üzemek­ben, mint a kassai (Košice] Hydro­­stav, a bratislavat Nyugat-szlovákiai Bútorgyár stb. Egyes szervezetek ugyanis tévesen magarázzák azt a selejtgyártással kapcsolatos eljárási utasítást, hogy a könyvelési nyilvántartásban csak a megszabott határt túllépő vesztesége­ket kell feltüntetni. így fordul elő, hogy az érintett szervezetek csak kés­ve kezdenek foglalkozni a selejtgyár­­tás eseteinek kivizsgálásával, aminek folytán sokszor „névtelenné“ válik a vétkes. gyakori kibúvót jelent a felelős­­ség alól az is, amikor Indoko­latlanul a kollektív felelősség elvét érvényesítik bizonyos viszonylagos mutatókkal érvelve, vagy egyszerűen bizonyos közösség vezetői elképzelé­seinek engedve. így történik, hogy ha már kártérítést kötelesek követel­ni, rendszerint ún. jelképes kártérí­téshez folyamodnak, amely alacso­nyabb a törvényben a kár egyharma­­dának, Illetve az átlagos havi kere­set egyhatodának megfelelő, határ­ként megszabott minimális összegnél. Ez szinte általános tünet, s természe­tesen e módszer eleve kizárja, hogy bármilyen nevelő hatása legyen, oku­lásul szolgáljon. A felelősség alóli kibúvás gyakori eseteivel találkozhatunk akkor, ami­kor a rosszabb minőség miatt a se­lejtes termék árengedménye, vagy teljes árának megtérítése okozta ká­rok megtérítéséről van sző. A törvé­nyes rendelkezés szerint ugyanis a dolgozó nem felel a keze alól kike­rült selejtes gyártmányért, illetve az emiatt okozott károkért, az üzletek-FELELŐSSÉG ÉS SZÁMONKÉRÉS HADVEZÉR ES POimKUS KLIMENT V0R0SIL0V - NÉPÉNEK HŰ FIA _______ 1981. Január 31» Kliment Jefremovics Vorosilov, a rettenthetetlen bolsevik, a polgár­­háború legendás harcosa, a Szovjet­unió egyik első marsallja, a Vörös Hadsereg építője, e neves szovjet po­litikus és államférfi születésének szá­zadik évfordulójára emlékezünk. Vo­­rosilov nagyon jelentős, valóban tör­ténelmi szerepet játszott a Szovjet­unió történetében. 1881. február 4-én vasutascsaládban született Volcsejarovka- közelében. Nagyon korán megismerkedett a nyo­morral. „Egy alkalommal, amikor apám munkanélküli volt, húgommal koldulni jártunk, hogy legyen egy darab kenyerünk. Hat-hétéves korom­ban munkába álltam — a piritet sze­meltem ki a bányában napi 10 kope­két,“ — írja visszaemlékezéseiben. A Vorosilov család megélhetést ke­resve gyakran változtatott lakhelyet. Sorsa, mint minden munkáscsaládé, mindenütt egyforma volt: nyomorú­ságos tengődés. Klíma barátságos, kíváncsi fiúvá cseperedett fel. Tanítója, Szemjon Martinovics Rizskov megkedvelte a fiúcskát és így emlékezett rá vissza: „Mindig igazat mondott, sohasem tit­kolta el csínytevéseit, a maga tet­teit nem fogta másokra, nem hazu­dott, nem is hízelgett jobb sorsú osz­tálytársainak __ Elénk, barátságos, nagyon tanulékony, szegénysége el­lenére vidám fiúcska, jó barát és ta­nuló volt.“ A falusi iskolát 1895-ben eredmé­nyesen elvégezte. Nagyon szeretett volna tovább tanulni, egész életén végigkísérte az iskolában kiváltott tudásszomja. Továbbtanulásra azon­ban nem gondolhatott, mert különösen nehéz idők nehezedtek; a családra. Ezért Klim munkába lépett a Do­­nyeck-Jurjevl Kohéipari Társaságnál, melynek nagy üzemét 1896-ban Al­­csevszkben kezdték építeni. Rövide­sen segéddarukezelövé tették meg a vasöntőben, aztán önálló öntési mun­kakörrel bízták meg. Ez sem fordult gyakran elő. Vorosilov jelentős személyiséggé vált az üzemben és a városban. Te­kintélye nőttön nőtt a fiatal munká­sok körében. Az ifjúság gyakori ta­lálkozói nem kerülték el a helyi rendőrség figyelmét. Grekov rendőr­biztos az üzemben azzal vádolta meg Vorosilovot, hogy „tiszteletlen a ha­tósági személlyel“ szemben, mert nem köszönt neki. Lecsukták, de másnap kiengedték. Am, azóta rendszeres és erélyes zaklatás kísérte Vorosilov éle­tét. 1903-ban belépett a szociáldemokra­ta munkás pártba, s már az első orosz forradalom idején, 1905 és 1907 között részt vett a forradalmi meg­mozdulásokban, illegális pártmunkát irányított Bakuban, Petrográdban és Cariclnben. Ezt a tevékenységét 1917-ben a hibás termékek kötelező ki­cseréléséért stb., ha hibájának meg­állapítása és felrovása után nem rendelték el a terméken végzett to­vábbi munka beszüntetését, vagy ha a minőségi ellenőr megfelelőként át­engedte a terméket. AJibás gyakorlat megnyilvánulása továbbá az is, hogy az észlelt fogyatékosságokat objektív okokkal próbálják magyarázni és igazolni, ám sok esetben ezzel a személyes fele­lősséget palástolják. A felmérés fő megállapítása az, hogy a szocialista szervezetekben jobban kell érvényesülniük a törvé­nyes előírásoknak, következetesebben felelősségre kell vonni a selejtekért vétkes dolgozókat, súlyosabb esetek­ben fegyelmi eljárások megindításá­tól sem szabad visszariadniuk. A fel­mérés megállapította, hogy a gazda­sági vezetők vonakodnak ennek a hivatalos kötelességnek a teljesítésé­től, s csak a legkirívóbb esetekben tesznek lépéseket. 1979 elsó felében 65 megvizsgált szervezet közül csak 19-ben foganatosították fegyelmi in­tézkedéseket. A főügyészség említett munkacso­portjának tevékenysége segítséget nyújt a gazdasági életünkben mutat­kozó nehézségek és nem kívánatos jelenségek kiküszözöléséhez. Itt első­sorban szubjektív jellegű negatív je­lenségekről van sző, melyeket a vo­natkozó törvényes rendelkezések ér­telmében, jó tömegpolitikai munká­val és ráhatással támogatva is ki lehet küszöbölni, ez pedig szervesen összefügg az év elejétől fokozatosan bevezetendő irányítástökéletesitésére irányuló komplex intézkedésekkel. Nemcsak gazdasági vagy jogi kérdés­ről van szó, hanem felette fontos, politikai kihatású lépésekről. Lórincz László lg folytatta, közben többször volt bőr« tönben ée száműzetésben. 1917 no­vemberében a Donyeck-medencében harcolt a szovjethatalomért, a polgár­­háború idején pedig különböző front­szakaszokon volt hadseregparancs­nok. 1921 óta tagja volt az- SZKP Köz­ponti Bizottságának, 1926 óta pedig Politikai Bizottságának is. 1952 és 1960 körött az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja és szá­mos pártkongresszus küldötte volt. 1925-ben a hadsereg és a haditenge­részet népbiztosává, a Szovjetunió Forradalmi Katonatanácsának elnöké­vé nevezték ki. 1934 és 1940 között a Szovjetunió honvédelmi népbiztosa volt, 1940-ben pedig a Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettesévé és a mellette alakult honvédelmi bizottság elnökévé nevezték ki. A Nagy Honvédő Háború Idején Vorosilov az Állami Honvédelmi Bi­zottság tagja volt. Odaadásával és fáradhatatlan munkásságával segítet­te a szovjet népet a német fasiszták legyőzésében mindenütt, ahová ezek­ben az években a párt és a kormány küldte őt. A háború éveiben végre­hajtott hőstetteiért magas kitüntetés­ben részesült — I. fokozatú Szuvo­­rov-renddel tisztelték meg. A Nagy Honvédő Háború után is­mét a párt és az állam vezetői kö­zött találjuk, ismét jelentős felada­tokat teljesít, melyekkel a párt köz­ponti bizottsága és a szovjet kor­mány őt megbízza. A Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese­ként a szovjet népgazdaság háború utáni helyreállításának egyik fő szer­vezője. Vorosilovot 1953-ban a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökévé választották, s ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, amikoris felmentését kérte. Kliment jefremovics Vorosilovot még 1935-ben a Szovjetunió marsall­­jává nevezték ki. Kétszer tüntették k! a Szovjetunió Hőse címmel, nyolcszor Lenín-renddel, hatszor Vörös Zászló Renddel, s további szovjet és külföldi kitüntetéseket adományoztak neki. Vorosilov marsall emléke úgy ma­rad meg örökké a haladó emberiség tudatában, hogy Lenin egyik leghí­vebb fegyvertársa és követője volt, életével a munkásosztály és vala­mennyi dolgozó érdekeiért, a békéért és a népek barátságéért, a kommu­nizmus győzelméért küzdő rettenthe­tetlen és önzetlen harcos vonzó pél­dáját mutatta. 1969. december 3-án, életének 89. évében halt meg. A Vö­rös téren a Kreml falánál temették el. -jmé-Újszerűén a bérezésben A hetedik ötéves tervidőszakban megvalósításra váró feladatokkal kap­csolatban a bérrendszer hatékonysá­gának fokozására készülő intézkedé­sekről, tájékoztatták az újságírókat a Munkaügyi és Népjóléti Miniszté­­rinm vezető munkatársai. Szocialista társadaimnnk gazdasági fejlődésének igényes feltételei megkövetelik, hogy újszerűén közelítsük meg a bérezés­nek a kollektív és személyes anyagi érdekeltséggel kapcsolatos részét. Ezt a célt szolgálja a bérrendszernek több szakaszban megvalósuló racio­nalizálása is. Az első szakasz a legbonyolultabb lesz, mert ebben rendezik a normá­kat, újakat vezetnek be. Nőni fog a normák szerint a dolgozók arányszá­ma. További feladat a bértarifák fe­lülvizsgálása úgy, hogy a dolgozók besorolása jobban megfeleljen a vég­zett munka Intenzitásának, eredmé­nyességének és társadalmi jelentősé­gének. Fontos követelmény, hogy a munkaközösségek és az egyének ér­dekeltebbé váljanak a társadalmi munkatermelékenység fokozásában, mégpedig jobb munkaerőgazdálkndás révén. Gazdasági szükségszerűséggé vált ez, amit a szövetségi kormány intézkedéseinek is elő kell segíte­niük. , A gazdaságirányítást tökéletesítő komplex Intézkedésekkel összhang­ban, anyagilag is ösztönzik a válla­latokat, üzemeket munkaerő-megta­karításra. A megtakarításukkal nyert anyagi eszközöket, az előző gyakor­lattól eltérően, az ezt elősegítő és kiváló munkateljesítményeket nyújtó dolgozók anyagi ösztönzésére hasz­nálhatjuk fel. A társadalmi munka­termelékenység fokozódását jó mun­kájukkal elősegítő munkaközösségek és személyek így előnyösebb helyzet­be jutnak. A jelszó tehát: kevesebb munkaerővel többet és jobbat! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom