Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 5. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA f 1981. IANUÄR 11. * 5. szám * XXXII. évfolyam * Ara 1.— Kčs A közelmúltban az egyik szövetkezet állattenyésztési ágazatvezetőjével beszélgettem. A szakember boldogan újságolta, hogy gazdaságukban több száz literrel meghaladja az egy tehénre jutó éves tejhozam a járási átlagot. Aztán ceruza és papfr került elő, s a számítások kimutatták, hogy a színvonalas termelés mellett null szaldó alakult ki: Azaz sem veszteség, sem nyereség. A további számítások és elemzések csakhamar rávezettek bennünket a „rejtély“ megoldására. Az említett szövetkezetben mértéktelen voll az abrakfelhasználás, korszerű technológiával felszerelt új farmot létesítettek, s kicserélték az állományt. Sajnos csak egyet nem korszerűsítettek, mégpedig a gondolkozásukat, amely az olcsóbb termelés irányába vinné gazdálkodásukat. A gyakorlat azt igazolja, hogy tovább sorolhatjuk a „színvonalas“ gazdálkodás negatív tapasztalatait. A sort folytathatjuk az ésszerűen energiagazdálkodással, a túlméretezett műtrágyafelhasználással, a termőtalajjal való hazárdírozással, a rétek és legelők elhanyagolásával, a melléktermékek elpocsékolásával. Néhány gazdaságunkban mindennapos gyakorlat, hogy a traktorosok nagy teljesítményű gépeikkel „utaznak“ lakásukig és vissza. Apróság? Látszólag az, de az elfogyasztott üzemanyag koronákkal növelheti az egy mázsa kukorica vagy búza termelési költségét. Napjainkban a gépek már nem járnak, hanem üzemelnek. A szót hamar eltanultuk az ipartól, de vajon milyen szót használunk akkor, ha a drágán vásárolt gépek és gépsorok éppen nem üzemelnek, vagy szervezési hibák következtében a nagy teljesítményű gépek kapacitását nem használjuk ki. Pótalkatrészhiány! A szót már szürkére koptattuk, s az egymásramutogatás közben, néha megfeledkezünk arról, hogy a műhelyek szakemberei az időszaki munkák alatt két műszakban dolgozzanak. Az okok listáján gyakran szerepel a túlméretezett műtrágyaadagolás. Itt a bizonyítványt szokványosán a mostoha termőhelyi adottságokkal magyarázzuk, s közben megfeledkezünk az istállótrágyáról, a takarékosságról és az előzetes talajelemzésről. Termőföld? Ha tudnék fotózni, nagyon hasznos téma lenne. Elhagyott majorok, foltosán kelt vetések, kopáran ásítozó kazalhelyek, bebetonozott hektárok. Az utóbbi egy iparilag fejlett országban még megmagyarázható. De mezőgazdasági üzemeinkben az éktelenkedő szeplőket vajon miért nem távolítják el? A közelmúltban egyik Ismerősöm a szememre vetette, hogy az újság csak Írja a melléktermékek ügyét, de vajon a gyakorlatban hogyan lehet azt megvalósítani? Az a véleményem, hogy a melléktermék értékes takarmány, s „megmentése“ érdekében nagyon sokat tehetnek a gazdaságok műhelyeiben dolgozó szakemberek. Ma már szinte becsületbeli ügyünk, hogy a sokat emlegetett rét- és legelőgazdálkodás terén is alapvető minőségi változást érjünk el. Termeljünk olcsóbban! Ennek megvalósításához természetesen segítséget vár a mezőgazdaság a szolgáltató ágazatoktól is. Tudatosan védekeznénk az elterjedt vadcirok ellen, ha lenne elegendő Eradicane, csökkentenénk a kukorica önköltségét, ha lennének korszerű gépsoraink, kihasználnánk az erőgépek teljesítőképességét ha rendelkezésünkre állnának a szükséges ekék. Összetett feladat tehát az olcsóbb termelésre való törekvés, amely arra figyelmeztet, hogy számolás, a költségek állandó ellenőrzése nélkül ma már nem lehet eredményesen gazdálkodni. Fejlett mezőgazdaságunk legnagyobb tartozéka továbbra is az ember. Képességével pótolható az anyagi-műszaki hiány, elsimíthatók a gépesítés gyakran előforduló buktatói. A gép ereje mellett kamatoztassuk bátrabban a szellem erejét is! CSIBA LÄSZLÖ ÖT GAZDAG ESZTENDŐ Kelet-szlovákiai szerkesztőnk a leleszi (Leles) községvezetőket, s a pártelnököt szólaltatja meg, hogy arról beszéljenek, mivel gazdagodott a község az elmúlt öt esztendő alatt azáltal, hogy teljesítették a Nemzeti Front választási időszakának munkatervét. A cikk az 5-ös oldalon található. FOGYÖKÜRA Világszerte nagyon sok fogyókúrás módszer terjedt el. Híveik igen hatásos módszernek tartják a helyes táplálkozást. A- mennyiben táplálkozáskor kevesebb kalóriát fogyasztunk, mint amennyire szervezetünknek szüksége van, a fogyás bekövetkezik. Erről olvashatunk lapunk 8. oldalán. NYULÄSZOKNAK Országszerte gyarapszik a háztáji nyúltenyésztők és a szerződéses pecsenyenyúl-előállítással foglalkozók száma. Megsegítésükre ez alkalommal a nyulak mikroklíma-igényéről szólunk a Kertészet és Kisállattenyésztés című szakrovatunkban. ÜMI Igazodjunk az adottságokhoz Ismeretesek a mezőgazdaságra vonatkozó határozatok és Igényes tervek. Köztudomású az is, hogy a 7. ötéves terv előirányzatai országos átlagokat fejeznek ki. Teljesítésük természetesen nem ugyanazokat a termelési, gazdálkodási döntéseket és megoldásokat teszi szükségessé minden gazdaságban. Tájanként — sőt gyakran gazdaságonként — lényeges eltéréseket mutatnak a természeti, a közgazdasági és egyéb fontos tényezők, amelyekhez Igazodniuk kell a szövetkezeteknek és az állami gaadaságoknak egyaránt. A témával öszszefüggésben három szövetkezeti szakembernek a véleményét kértük ki. ф Pölhös Károly agrármérnök, a Sőregi (Surice) Efsz elnöke, a CSKF Központi Bizottságának póttagja: — Szövetkezetünk a losonci (Lučenec) járás azon gazdaságai közé tartozik, amelyek mostoha természeti adottságok között gazdálkodnak. Mezőgazdasági területünk 1500 hektár, ebből hétszázötven hektár a szántó. A meredek domboldalakon elterülő szántóföldjeinken gyakran pusztít az erózió, rossz az egyébként is gyenge talaj vízgazdálkodása, nem megfelelő a csapadékelosztás, öntözési lehetőségeink nincsenek. Az elnök mindezt panaszkodási szándéktól mentesen mondta el. Sőregen és a gazdaságilag hozzátartozó Csornán (Camovce) olyan emberek laknak, akik a felszabadulás előtt megismerték a munkanélküliséget és a nyomort, a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépve viszont tudatosították, hogy a boldogulásért keményen tneg kell dolgozni. Szövetkezetük az állattenyésztésre, a szőlő-, a gyümölcs-, és a takarmánytenyésztésre szakosodott. Sertés- és juhtenyésztésük gazdaságos, marhahizlalásuk jövedelmezősége a járási átlag felett van. Növendékállataik az országos vásárokon és bonitálásokon is helytállnak, s a silókukoricára és a melléktermékekre alapozva takarmányozási gondjaik nincsenek. A 8. ötéves terv célkitűzéseit teljesítették, s a 7. ötéves tervidőszakban figyelmüket főleg két területre összpontosítják: Ф Beruházásaikat a hatékonyság növelése szolgálatába állítják. Ezért elsősorban rekonstrukciós és kor----------------------- szerüsítési beruházásokat terveznek, s nagy gondot fordítanak arra, hogy a pótlólagos befektetések arányban legyenek a termelés növekedésével. A termelést elsősorban a termésátlagok, a fajlagos hozamok javításával, a meglévő eszközök és állatférőhelyek jobb kihasználásával biztosítják. # A réteket és legelőket, a meglévő álló- és egyébb eszközöket a hatékonyság szolgálatába állítják, az ipari anyagok gazdaságosabb felhasználásával, a melléktermékek ésszerű hasznosításával csökkentik a fajlagos anyagköltségeket. A hatékonyságra való törekvéseiket összekapcsolják a szocialista versennyel. • Babík János a királyi (Kráľ) szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője. — A lelkiismeretes munkáért nálunk aránylag gazdagon fizet a föld. Szövetkezetünkben azt az elvet valljuk, hogy nem gazdaságos sok növénnyel foglalkozni: Ezért a gabonára, kukoricára és a cukorrépára szakosodtunk. Így sokkal olcsóbb a gépesítés és az anyagellátás. Tavaly búzából 5ö. árnából 53, cukorrépából pedig7 413 mázsás hektáronkénti hozamot értünk el. Ezzel az eredménynyel járási elsők lettünk, több olyan gazdaságot megelőzve, melyek sokkal jobb adottságok között gazdálkodnak. Babík elvtárs a továbbiakban el-------- ----- mondotta, hogy a hatékonyság növelésének egyik legfontosabb alapfeltétele az ember. A legképzettebb vezető és szakember is csak a Vele együtt dolgozó ember lelkiismeretes, fegyelmezett munkájával képes előbbre vivő eredményeket elérni. De csak- akkor, ha — miképpen 6 is hangsúlyozta — nem hiányzik a gyakran emlegetett, de nem minden gazdaságra jellemző jó légkör és közösségi szellem. S hogy ez az emberi tényező minden gazdaságban valóban erős „oldal“ legyen, azért észrevételeink szerint is a vezetők és az irányítók tehetnek a legtöbbet. *— Hanyag munkás nincs, csak rossz vezető — mondotta nyomatékos hangsúllyal az ágazatvezető, akit harmadszor hívtak vissza ebbe a beosztásba, s a magyar igazságnak megfelelően harmadszor Is bizonyított. # Dom In János agrármérnök, a nyényei (Nenince) Vörös Zászló Efsz alelnöke. t» A közgazdasági ábécé legfon* ........—■ .»».■ ........ KAPCSOLATOK A szivélyesebb partneri kapcsolatok feltételei című írás a MÉM, a vele együttműködő tárcák, valamint a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum keretében kialakult adás-vételi kapcsolatok továbbfejlesztésének' lehetőségét hozza felszínre. Erről olvashatunk lapunk 12. oldalán. Számtalan példa igazolja, hogy az emberek kezdeményező aktivitással válaszoltak a háztáji állattartás fellendítését szorgalmazó központi felhívásra. Hnojčík Benedikt, a Dunajská Lužná-i Virradat Efsz állatgondozója otthon nyúltenyésztéssel és borjúneveléssel foglalkozik. Tavaly háromszáztíz pecsenyenyulat adott el a nyitral Branko Közös Mezőgazdasági Vállalatnak, az előhasi üszők pedig a szövetkezet tehénállományát fogják gyarapítani. Kádek Gábor felvétele О tosabb és sarkalatos pontja az, hogy a gazdaság bevételei haladják meg a kiadásokat, hiszen csak így van mód a bővített újratermelésre. Ezért a termelés növelésének anyagi-, műszaki eszközeivel és természetesen a munkaerővel takarékosan kell bánni, s csak annyi anyagot és gépet szabad felhasználni, amennyi a szakszerű munka mellett megtérül. Az elmondottakat csak tudatos és átgondolt tervezőmunkával lehet megvalósítani. Az évi terveknek ezért feltétlenül tartalmazniuk kell a hatékonyság méréséhez fontos termelési érték alakulását. A szövetkezet alelnöke a továbbiakban elmondotta, hogy a hatékonyság •növelésének egyik alapfeltétele a jól -megválasztott termelési szerkezet, vagyis az ésszerű szakosodás. A céloknak megfelelően szövetkezetükben a természeti adottságoknak legjobban megfelelő növények termesztésére, és állatfajok tenyésztésére szakosodtak. A 3700 darabot számláló szarvasmarha-állományuk mellett sertésállományukat a 7. ötéves terv alatt tízezerre, tojástermelésüket pedig az emeletes ketrecek kiépítésével évente 12—15 millióra növelik. Növénytermesztésükben is az úgynevezett tájtermelés érvényesül. Mostoha termőhelyi adottságaik között, tavaly kukoricából 55, búzából 57, szólóból pedig 72 mázsás hektáronkénti hozamokat értek el. Távlatilag nagy tartalékot jelent számukra a csemegeszőlő termőterületének bővítése és a gyepgazdálkodás fejlesztése. A három gazdaság, mostoha termőhelyt adottságok között, öntözési lehetőségek nélkül is eredményesen zárta a 6. ötéves tervet. Sportnyelven szólva a rajtnál együtt kezdték a göröngyös táv taposását, majd alaposan „állva“ hagyták azokat a gazdaságokat, amelyek kedvezőtlen adottságaik mögé lapulva keveset tettek azért, hogy termelésüket a körülményekhez Igazítsák. — esi—< • Foto: Simon Géza
