Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-20 / 25. szám

1981. Jűnins 20.

SZABAD FÖLDMŰVES

ÉPÜL A VÍZLÉPCSŐRENDSZER

Sok éven át fceresztül-kasul Jártam a csallóközi rónát, s a Duna-mellék árteres erdeit, a terebélyes vadligeteket. A számtalan sziget csupa rövid életű puhafát terem. Egy cseppet sem kényesek a puhafák, ha pusztul a fa, hát pusztuljon, ám éljen és erödsödjön az erdő. Ilyenek ezek a nyárak, a füzek, és az égerek. Ebben rejlik győzedelmes erejük.

Csendesen csobog a vén Duna, nyaldossa a megkínzott partokat. Tehet-e róla, hogy épít, amikor rombolni akar?

A bölcselkedó elmélkedésen talán mosolyog a Duna. Ki tudja, talán nem is rontani, hanem építeni akart. Daloljanak a madarak, zöldelljenek a fák, hogy a Duna féltve őrizhesse, dajkálhassa őket, és új szigeteket alkothasson nekik. Erdőket nevelhessen a szarvasoknak és sűrűségeket a fácánoknak. Nélküle mi lenne belőlük?

Szalad az Idő, s nekem bár sosem volna más dolgom, mint örülni a szépnek, amit csak ilyenkor érek rá látni.

0 0 0

Két tábora van a Gabőfkovo— Nagymaros-l vízlépcsőrendszernek: a realisták — vagyis az építők és a természet-környezetvédők — s a biológusok tábora, akik aggódva figyelik a gigantikus mű alkotását, jó magam is figyelemmel kísérem a fejleményeket. Már három ízben fs jártam Bősön, hogy megnézzem a munkát. Érdeklődéssel olvasom a sajtót, rendszeresen hallgatom a híradót és nézem a televíziót. Bratislavában beszélgettem biológusokkal, Zvolenban pedik kutatókkal stb. Áttanulmányoztam a konferenciákon elhangzottak anyagát is. Most pedig lássuk a tényeket:

A DUNA NEMZETKÖZI

JELENTŐSEGE

A Duna és mellékfolyói mindig Jelentős szerepet töltöttek és töltenek be Európa ezen térségének társadalmi, gazdasági fejlődésében, az itt élő népek életkörülményeinek, történelmének alakulásában. A természet adta lehetőségek leghatékonyabb műszaki gazdasági kihasználása s ugyanakkor a károk hathatós elhárítása — így az árvízvédelem, a vízminőség javítása és megőrzése >— azonos érdekként kapcsolja össze a szomszédos országokat, s arra ösztönöz, hogy az azonos célt szolgáló gazdasági fejlesztést az érdekelt felek számára előnyös és átfogó terv alapján valósítják meg. A Duna Európa második leghosszabb folyója. Nyolc országon folyik keresztül és nyolcszáztizenhétezer négyzetkilométernyi vízgyűjtő területe térségében hetvenhatmillió ember él.

Vizének tervszerű és gyors hasznosítása a múlt században a hajózással indult meg. A hajózás forgalma és jelentősége ma fokozatosan növekedik, s a nyolcvanas években elkészülő Duna—Majna—Rajna csatorna a fejlődés újabb szakaszát nyitja meg. Az Európát átszelő, 3500 kilométer hosszú vízíút összeköti a Fekete-engert az Északi-tengerrel.

Századunk első felében kezdődött meg a folyam vízenergiájának a kihasználása. Előbb a nagyobb esésű felső szakaszon létesültek vízlépcsők, rajta erőművek, javítva a hajózási viszonyokat is, majd a folyó alsó szakaszán jugoszláv—román beruházással megépült és 1972-ben üzembe lépett a Vaskapu vízlépcső. A Dunán tervezett 27 vízierőműből húsz már üzemben van, és tervszerűen folyik a többiek megépítése Is.

Időszerűvé vált tehát a folyam középső szakaszának hasznosítása is. A Duna vizének esése Bratislava és Komárom között jelentősen csökken, a meder zátonyosodik, és akadályokat képez. A kisvizek Időszakában gyakran megbénult a folyamatos hajózás. A^ akadályok megszüntetésével, a zavarmentes nemzetközi hajózás létrehozásra, továbbá a vízenergia hasznosítására, az érdekelt állami szervek közös vízlépcső kiépítését határozták el. A vízlépcső további kihasználását és fejlesztési adottságait más ágazatok is kihasználhatják.

A VÍZLÉPCSŐ RENDELTETÉSE

A vízlépcső a Budapest és Bratislava közötti folyamszakasz tökéletesebb hasznosítására terjed ki. Ezen a szakaszon a Duna két ország határát képezi, s így a megállapodás szerint a vízlépcsőrendszer hasznosításából Csehszlovákia és Magyarország 50—50 százalékban részesedik, s ugyanilyen arányban oszlanak meg a költségek is. A többéves műszakigazdasági előkészítés alapján a két szomszédos ország legmagasabb gazdaság-politikai szervei 1977 szeptemberében írták alá a vízlépcsőrendszer közös megvalósítására vonatkozó államközi szerződést. A vízlépcső komplex hasznosításának eredményei az alábbiakra terjednek ki:

VILLAMOSENERGIA TERMELÉS

A vízlépcső évi átlagban 3675 GWH villamosenergiát termelhet. Erre 3,8 millió tonna barnaszenet, vagy egymillió tonna kőolajat kellene felhasználni. Csak növeli az energiatermelés értékét, hogy a napi tározás lehetőségét kihasználva mintegy 1510 GWH csúcsenergia termelhető évi átlagban, s ebből a bősi erőmű 92, a nagymarosi pedig 8 százalékot nyújthat. Ezen felül a bősi erőmű részt vehet az áramfeszültség ingadozásainak szabályozásában is.

A bősi erőmű a Győr—Pod. Biskupice közötti 400 kilowattos távvezeték felhasználásával csatlakozik a magyar és a csehszlovák villanyhálózathoz. Hazánkban azonban 110 kilowattos elágazások is létesülnek. A Nagymarosi Vízierőmű, a magyarországi hálózathoz Dorognál 220 kilowattal, a csehszlovák hálózathoz pedig Párkánynál (Štúrovo) 110 kilowattal csatlakozik.

NEMZETKÖZI HAJÖZÄS

A Duna középső folyásán a hajózás legszűkebb keresztmetszete a Bratislava—Gönyü közötti mintegy hetven kilométeres folyamszakasz, melynek hajóút paramétereit, forgalomátbocsátó képességét folyamszabályzó munkálatokkal már nem lehet lényegesen javítani. Az alatta levő folyamszakaszon a hajózást gátló, illetve zavaró akadályokat jórészt megszüntették. Az osztrák szakaszon folyamatosan épülnek a vízlépcsők. A nyolcvanas évek közepétől a teljes folyamszakaszon létrejönnek a zavartalan hajózás feltételei. Így a vízállástól független folyamatos hajózás utoló akadályát fogja megszüntetni a Gabőlkovo—Nagymaros-i vízlépcsőrendszer megépítése, mely ezen a szakaszon olyan hajózási feltételeket alakít ki, amilyenek megfelelnek a Duna-bizottság által támasztott követelményeknek, s kielégíti a távlati igényeket is. Az adatok szerint a Bratislava—Budapest közötti szakasz hajóforgalma évről-évre növelhető és fejlődési üteme az európai víziutakba való bekapcsolódással előreláthatóan felgyorsul. Ennek a lehetőségét a vízlépcső által létrehozott adottságok teremtik meg. A hajózás további előnyökkel is jár, mert mintegy negyven százalékkal növelhető a hasznos hajózási Időalap, húsz százalékkal pedig a hajópark szállítóképességének a kihasználása, a rakománytonnára jutó hajóteljesítmény11

igény 0,377 kW-ról 0,15-ra csökken s ugyanakkor lehetővé válik a legkorszerűbb hajózási módszerek alkalmazása is.

Árvízvédelem

A Duna és mellékfolyói mentén 'megépített töltések hazánkban több mint Kétszázezer, a Magyar Népköztársaságban pedig negyvenezer hektár területet védenek az árvíztől. A vízlépcsőrendszerrel érintett folyamszakaszon, főleg a felső folyáson az árvízvédelmi helyzet évről évre roszszabb, a hordalék lerakódása emeli a mederfeneket, s vele együtt a vízszintet is. A védögátak biztonsága ezáltal csökken. Az 1954-es árvíz Magyarországon, 1965-ben pedig hazánkban gátszakadással járt. A védelem pedig hatalmas munkát és nagy költséget igényelt.

A vízlépcső megépítésével megszűnik az árvízveszély és biztonságossá válik az árvizek levezetése. A tározó töltések mérete ugyanis teljes biztonságot nyújt, a vízlépcsők alatti medermélyítés pedig javítja a lefolyási viszonyokat, gabőikovoi vízlépcsőnél azzal is javul a helyzet, hogy az árvíz levonulása megoszlik az üzemcsatorna és a régi Duna-meder között.

folyamszabAlyozAs

A Duna Bratislava alatt a kis-Alföld síkterületére lép be, folyása csökken, hordalékát lerakja, a meder ágakra szakad és állandóan módosuló alakulatot képez. Ezen a Gönyüig tartó mintegy 70 kilométeres szakaszon folyamatos szabályozási és kotrási munkálatokkal kell fenntartani a hajóuíat és alakítani a mederfeneket. Kis vizek idején még így sem teljesen biztosíthatók a zavartalan hajózás feltételei. A vízlépcső megépülése után a lefolyási viszonyok sokkal kedvezőbbé válnak, megszűnnek a medertorzulások, és a kívánt hajóút Jön létre. Így elmaradnak az állandó és nagyon költséges mederszabályozási és fenntartási munkák,

TERÜLETFEJLESZTÉS

A vízlépcső megépítése után megváltoznak a víz lefolyási viszonyai, s átalakul a környezet is. Ezeknek a változásoknak a kedvezőtlen hatását, a tervbe vett munkálatok nemcsak ellensúlyozzák, hanem a fejlesztés egy magasabb fokát Is elérik. A kedvező hatások kihasználása pedig vonzást és potenciális lehetőséget nyújt a térség fejlődéséhez. A nagymarosi vízlépcső duzzasztást területén a csehszlovák oldalon nyolc, a magyar oldalon pedig hét öblözet segíti elő az árvízvédelmet, a belvízrendezést, a közlekedési hálózat sza-i bályozását stb.

A vízlépcső mentén mind a lakossági, mind az ipari vízellátás, tovább bá a mezőgazdasági területek öntözése is lehetővé válik. A tározók nagy vízterülete és rendezett környezete, a régi Duna-meder szabályozása és területövezetének védelme lehetővé teszi az üdülés, a vízisport s az idegenforgalom fellendülését, valamint a kedvező mikroklíma kialakulását. (Folytatjuk)

J. M. HABROVSKÝ

II

Í

ftegltenl a mezőgazdasági termelés fellendítését, \ hogy minél jobb hatásfokkal tehessen eleget a programban meghatározott célkitűzéseknek — ez : a szolgáltató partnervállalatok másokra át nem ruházható legfontosabb feladata. Ez egyre nagyobb hangsúlyt I kap, hiszen a termelés összpontosítása és szakosítása I kapcsán az állattenyésztési ágazat telepesítése jelentősen hozzájárulhat a termelés sokrétű fejlesztéséhez, s I ugyanúgy a költségek csökkentéséhez.

j Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) Nagy József épí- I tési technikus, az AGROSTAV vállalat Igazgatóhelyettese

I kedvezően nyilatkozott a mezőgazdasági tereprendezésben betöltött szerepükről.

— Először is rendet kellett teremtenünk a megkezdett, de be nem fejezett beruházásokkal. Leginkább a • nagy beruházási akciók sorsáról kellett döntenünk és I gondoskodnunk. Járásunkban négy, befejezést sürgető léj tesítményt tartottunk számon, mintegy 190 millió koroí na összértékben. A munkamenetet úgy sikerült szervez- 1 nünk, hogy az említettek közül kettőt már befejeztünk I és átadtunk, kettőt pedig az év végéig készítünk el * átadásra. A tartozás ezzel elintéződött. A későbbiek során arról is gondoskodunk, hogy minden megkezdett J létesítményt időterven belül elkészítsünk, és a beruhá- I zónák átadjuk — említette az igazgatóhelyettes.

♦

I Még az is hasznosnak minősíthető, hogy az eredetileg I hétezerhatszáz férőhelyesre tervezett üzemkőzi marhahizlaldát a beruházók kérésére, belső átalakításokkal I nyolcezer férőhelyesre bővítette az AGROSTAV. Ezzel I egyidejűleg a Felső-Csallóközben, vagyis Sárosfa (Blat-Íná) és Tejfalu (Mliečno) térségében nagy .hatósugarú öntözőrendszert építettek, s a nyugat-szlovákiaí kerület í több Járásában MGF és Bábolna típusú takarmányszárl! tókat is létesítettek.

A közelmúltban Nyárasdon (Topofníky) komplett ál- I lattartó telepet adott át az AGROSTAV hétszáz szar- i vasmarha elhelyezésére. Az építmény három egysége a tehenek részére készült, karuszell rendszerű fejőházzal, s a telephez tartozik egy borjúnevelde, egy I korszerű szociális létesítmény, állategészségügyi objek- 2 tűm, hűtőrendszerrel felszerelt tejház, amelybe a tej csőhálózaton Jut el a teljesen független termelőegységek- I bői. Így teljes mértékben biztosítottak a higiéniai köveí telmények. A nagy létesítmény megközelítőleg 19 és • fél millió korona összértékben kapcsolódik a vásárúti (Trhové Mýto) szövetkezet állóeszköz-alapjához. A telep I szerves része a hétezer köbméternyi takarmány tároj lására alkalmas silótelep is.

Felbáron (Horný Bar) 13 és félmillió koronás beru- I házással hasonló teleprendezésre került sor. Felújítot- i ták, illetve átépítették a régi telep épületeit, és két új termelőegységet is létesítettek. Itt azonban halszál• kás fejőrendszert sezereltek fel, s ehhez szorosan kap- I csolódik a szokványos szociális, állategészségügyi és tejí kezelő létesítmény. Az év második felében Gellén (Holíče) hasonló telep felújítására illetve rendezésére ke- I rülhet sor.

g Az AGROSTAV vállalat a következő évben a légi (Lehnice) szövetkezet állattartó telepét mintegy tiz!

i

♦

i

i

*

i

*

i

♦

i

a

i

♦

i

milliós beruházási értékben alkalmasabbá teszi a korszerű teremlésre, s ugyanakkor továbbépíti az Agrokémiai Vállalat létesítményeit is.

A kisebb horderejű feladatok között tartják napirenden a stabil silótelepek megépítését. Ehhez az építőelemeket az AGROSTAV saját típusterve szerint készíti, melyekből 4500 és 6500 köbméteres felszíni silók építhetők. A közeljövőben tizennégy komplett felszíni siló építésével számolnak a járásban. Ebből ötöt az Agro-Összefogásban az erő

stav munkaközössége, a többit pedig a mezőgazdasági üzemek építőcsoportjai készítenek, természetesen az építővállalat szakfelügyelete melett.

Ha figyelembe vesszük, hogy Csallóköz talajvizét a jogszabályok értelmében mindennemű szennyezéstől óvni kell, akkor láthatjuk csak, hogy itt nem is egyszerű a silótérségek létesítése. Emiatt az Agrostav tervezői munkaközösségének olyan komplett megoldását kellett kialakítania, melynek keretében teljesen biztonságos a szilázs tárolása, s az elfolyó lének az elvezetése úgy, hogy az altalajba ne szivároghasson. A szóban forgó silókat olyan módon készítik, hogy a felépítmény szigetelt alapra kerüljön és speciális csatornahálózat gyűjtse össze az elfolyó nedvet, s az egy szigetelt központi medencébe csoroghasson. Amint a folyadék szintje a medencében eléri az optimumot, egy speciális elektronikus jelölő berendezés figyelmezteti az illetékeseket, a folyadék mielőbbi elszállítására, különben az kifolyna és szennyezné a talajvizet.

Milyen Jelentőségük van a felszíni silóknak? Jelentőségük rendkívül nagy, hiszen a bennük tárolt takarmány minősége lényegesen jobb, mint a régi silókban volt, ugyanakkor teljesen megszűnik a tárolási veszteség és minden csepp takarmány hasznosítható. A gazdaságvezetők ezzel tisztában vannak.

Az Agrostav tervezői kifejlesztettek egy mezei trágyatelep-típust is. Az első ilyen telepet 1,8 milliós beruházási értékben a Mezőgazdasági Műszaki Középiskola búslaki gazdaságában építik. Feltételezhető, hogy az istállótrágya korszerű tárolása és ésszerűbb hasznosítása kapcsán az új megoldás a mezőgazdasági üzemekben is meghonosodik!

Az építési, kivitelezési fő tevékenység mellett az Agrostav különféle szerelési munkákkal Is segíti a Járás mezőgazdasági üzemeit. Ugyanakkor karbantartja és felújítja a meliorációs létesítményeket is.

I Az AGROPROGRESS vállalat által faanyagból gyártott ! és összeállított 1560 férőhelyes sertésistállók belső szet relési munkálatainak egy részét is az Agrostav munka- i csoportja végzi. Ezek az építmények főleg a kapaci-Ítás bővítésében kapnak hangsúlyt, s ami a legfontosabb szorosan kapcsolódnak a komplett állattartó telepekhez. I Manapság lényegesen nagyobb a járás építési igénye, i mint amennyire az^ Agrostav vállalat munkaközössége képes. Amennyiben a gazdaságok sokaságának számot- i tevő az építőkapacitása, s ezen a szakaszon elegendő I munkaerőt is foglalkoztatnak, az Agrostav saját keretében leginkább a szakipari ágazatokat fejleszti. Nagy J problémákat okoz nekik például az állandó kőműves- I hiány, valamint a fő ágazatban dolgozó más szakembe- I rek hiánya. Bonyolítja a helyzetet, hogy az Agrostav 1 eddig nem kapott lehetőséget szakmunkástanulók felvé- I telére és nevelésére. így az utánpótlás állandó prob- I léma.

Nagy nehézségek árán a jövő évben nyolc villanysze* relő és csőszerelő szakmunkástanuló felvételére kaptak I engedélyt. Úgy tűnik, hogy megtört a jégl Lehet, hogy a jövőben más szakmunkástanulók felvételére is enge- S délyt kapnak?

f Az Agrostavban is nagy a társadalmi mozgás. Jelentős í szerepet kapott a szocialista brigádmozgalom, jelenleg • harminckét brigáddal dolgoznak különféle munkaszakaszokon, a pártszervezet és a szakszervezet színvona- I las irányításával. Három brigád már bronzérmet szerzett. A többi pedig várományosként, ám becsülettel helytáll a munkában.

I Écsi István ős Husvéth József kőművescsoportja már j megszerezte a bronzérmet. A harmincegy tagból álló tervezőcsoport Botló Mihály vezetésével szintén bronzf érmes. Ez a csoport a jó minőségű és közhasznú típus- I tervek elkészítésével szerzett nagy tekintélyt, s jó hírnevet szlovákiai viszonylatban az Agrostavnak.

A hetedik ötéves tervidőszakban az Agrostav 55—56 4 millió koronás teljesítménnyel számol. A Dunai Vízierő- I mű építésével azonban szóba került, hogy az építés te* rületéről mintegy négymillió köbméter feltalajt kell elf szállítani a Járás gyönge minőségű földjeinek feljaví- I fásához. Ezt állítólag az Agrostav vállalatnak kellene í elvégeznie.

— Az igényes feladat a jelenlegi kapacitással meg- I oldható? — kérdezem az igazgatóhelyettest.

I — Ezzel a kapacitással semmiképpen. Szükségünk j lenne ehhez legalább ötven nagy kapacitású tehergépt kocsira, hat nagyteljesítményű rakodógépre, s legalább I hetven további dolgozóra. Ha ezt a feladatot ránk bíz- 1 zák, akkor a kerület Agrostav vállalatainak össze kell ! fogniuk, de a mezőgazdasági üzemeknek, mint beruhá- I zóknak gépekkel, emberekkel szintén segíteniük kell. j Tehát összefogással megoldható a jó minőségű feltalaj hasznosítása.

I A fentiek bizonyítják, hogy összefogásban van az erő. I A járásban már eddig is eszerint cselekedtek, hiszen a • szakosított állattartó telepek rendezése terén már nagyon kedvező helyzet alakult. Tehát e tekintetben is t az élvonalban vannak.

§ HOKSZA ISTVÁN

!

!

i

. ♦

!

i

i

■ «

i

*

!

t

*

«

i

s