Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-20 / 25. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1981. június 20. A talajvédelem össztársadalmi érdek A fala}, a terweföin, a mezőgazdaság nélkülözhetetlen termelőeszköze, mégis sokszor mostohán bánunk vele. Megfontolatlanul gazdálkodunk a rendelkezésünkre állő földalappal. Pedig minden egyes hektár szántóterület elvonása a mezőgazdasági termelésből pótolhatatlan veszteséget jelent népgazdaságunk számára. Szlovákiában az elmúlt tizenöt évben háromszázezer hektárral, az utóbbi öt évben pedig száznyolcvanezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület. A számok intőként jelzik, hogy végre meg kell fékezni a földdel való hazárdírozást. Igaz, az Iparosítási és a városoöásl folyamat jelentős területek elvonását igényli. De gyakran a legértékesebb terület, a szántóföld rovására. A föld védelméről szóló törvény, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések sokszor hatástalanok az illetékes szervezetek képviselőinek felelőtlen hozzáállása, a törvény és az előírások megszegése miatt De nemcsak a talajvédelemről van szó, hanem ennek ésszerű kihasználásáról Is. A parlag földek területe több ezer hektárt tesz ki. Sokszor maguk a mezőgazdasági üzemek sem használják ki kellőképpen a tulajdonukban levő földet. Számtalan esetben a gazdasági udvarok, az állattartó telepek szabad területei rendezetlenek, a gyommagvak gócai. Arna Is akad példa, hogy a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok következtében egyes parcellák gazdátlanok. A CSKP XVI. kongresszusának Irányelvei nyomatékosan utalnak a termőföld védelmére és az egész megművelhető terület maradéktalan kihasználására. Nyomatékosan hangsúlyozták: egy talpalatnyi terület sem maradhat kihasználatlanul. • A talaj védelméről és kihasználásáról évek éta beszélünk, de vajon történtek-e konkrét intézkedések ennek érdekében? — tettem fel a kérdést František Carman mérnöknek, a Nitra! Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági, valamint erdő- és vízgazdálkodási osztálya vezetőjének. — A rendelkezésünkre álló földalap óriási népgazdasági jelentőségéből kiindulva a hatodik ötéves terv Időszakéban fokozott figyelmet szenteltünk a talaj nyilvántartásának pontosítására, védelmére és termőképességének fokozására. Az elmúlt öt évben valamennyi községben felülvizsgáltuk a talaj nyilvántartását, s ezt a valóságos helyzettel hasonlítottuk össze. Ma már valamennyi mezőgazdasági üzem saját talajnyilvántartást vezet. Miden üzemben egy dolgozó a nyilvántartás vezetéséért és kiegészítéséért felel. Tavaly részletes leltározást végeztünk a mezőgazdasági üzemek tulajdonéban levő földterület nyilvántartásának pontosítása érdekében. A széles körű akelő keretében több módosításra, talejátcsoportosftásra került sor. Múlt év végéig rátek és legelők felszántásával, valamint kihasználatlan kertek és egyéb területek átcsoportosításával a mezőgazdasági nagyüzemek összesen kétszáznegyven hektár szántőt nyertek. A nem mezőgazdasági területek megművelésével és feljavításával további hetvenkét hektár szántóterület került a gazdaságok birtokába. ф Gyakran előfordul, hogy a beruházó vállalatok megszegik a talajvédelmi törvényt, s mezőgazdasági területen építkeznek. E tekintetben miképpen alakult a helyzet járásukban? — A talaj védelméért felelős szervezetek, vagyis a járási nemzeti bizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság teljes felelősséggel a mezőgazdasági termelés védelmére Irányította tevékenységét. Fokozott mértékben ügyeltünk a talaj védelméről szóló törvény betartására. A beruházó vállalatokat már az építkezési telkek kijelölésekor arra vezettük, hogy a nem mezőgazdasági területeiken végezzék a tervezett építkezéseket. Szükség esetén pedig csak a kevésbé értékes mezőgazdasági területeket vegyék igénybe. Tekintettel a járás gazdasági fejlesztésének szükségletére a körültekintő Intézkedések ellenére — a mezőgazdasági őrület A szabályozatlan folyópartok mentén jelentős területek kárba vesznek О Az idén milyen intézkedéseket foganatosítottak a talaj maximális kihasználása érdekében? — A járási mezőgazdasági igazgaj tőséggel karöltve politikai-szervezési intézkedéseket tettünk az összes földterület megművelése érdekében. lgyeikeztek elkövetni mindent a talaj védelme és ésszerű kihasználása érdekében. Erről tanúskodik a parlagföldek felszámolásában tanúsított aktivitásuk is. Remélhető, hogy ez az aktivitás a jövőben sem lankad. A talajvédelem tartós feladat! Ahhoz, hogy a párthatározatok által kijelölt stratégiai vonalat, vagyis az élelmiszereikből való önellátottság fokozatos növelését lehetővé tegyük, minden talpalatnyi területet maradéktalanul ki kell használni a belterjesltö tényezők teljes mértékű érvényesítésével. KLAMARCSIK MARIA A meszezés jelentősége Ahhoz, hogy a műtrágyázás esetleges káros hatását elkerüljük, nemcsak a talaj fizikai állapotát, hanem kémhatását is ismernünk kell. A talajok kémhatása szoros összefüggésben van a talaj másztartalmával. Ha a talajban nincs elegendő mész, amely a talajsavakat közömbösíti, akkor a talajoldat savas kémhatású lesz. Köztudott, hogy vannak lúgos, semleges és savanyú kémhatású talajok. Régóta ismeretes, hogy a növények fejlődése szempontjából a semleges vagy a lúgos hatású talajok a legkedvezőbbek. Ugyanis a mészszegény, savanyú kémhatású talajok kedvezőtlen fizikai tulajdonságuk következtében nehezen müvelhetők. E- zeken a talajokon az igényesebb növények mint például a lucerna, a vöröshere, a cukorrépa, a gabonafélék közül pedig az árpa sikerrel aligha termeszthetők. A termésük bizonytalan, de az is előfordul, hogy a növények teljesen kipusztulnak. A talajsevanyodással szemben kevésbé érzékeny a rozs, a zab és a burgonya. Különösen tartós hideg és csapadékos időjárás esetén halmozódnak fel a mészszegény talajokon a talajsavak. Ilyenkor káros hatások fokozott mértékben érvényesül. A helytelen műtrágyázás vagy az egyes tápanyagok — főleg a nitrogén — túladagolása talajsavanyodáshoz vezethet. Ennek káros hatása meszezéssel tompítható. Ezért főleg a kilúgozott, savanyú kémhatósú talajokon nagy jelentősége van a rendszeres talajjavító meszezésnek. Ladislav Kmoško agrármérnök A TUDOMÁNY ÉS;;TECHNIKA ЛtUdgAb&LL. Napenergiával szárított szálastakarmányok A képen láthatóhoz hasonló parlagföldek több ezernyi hektárt tesznek ki, holott hazánkban nem bővelkedünk termőföldben évente hozzávetőlegesen hatvan-hatvanöt hektárral csökkent. Azonban pozitívan értékelhető az a tény, hogy a szántóföld összterülete nem csökkent, sót az elmúlt öt évben több mint ötszáz hektárral bővült. 9 A termőföld hatékony kihasználásában igen fontos szerepet töltőnek be a talajjavító munkálatok. Hiszen a termelés szempontjából nem lehet közömbös, hogy milyen a talaj termőképessége és a terület rendezettsége. •-* E tekintetben Is Jelentős előrehaladás történt. A hatodik ötéves tervidőszakban talajjavító munkálatokra több mint százhatvanegymilltö koronát fordítottunk. Ezáltal több mint tizenkétezer hektárnyi terület termőképességét növeltük, s hozzávetőlegesen kilencszáz hektáron öntözőberendezéseket építettünk. Úgyszólván huszonnyolc kilométeres szakaszon Szabályoztuk a folyókat, s huszonhat kilométernek megfelelő hosszúságban szilárdítottuk a mezei utakat- Több víztárolót Is építettünk. Az elért eredménnyel korántsem lehetünk elégedettek. A tavaly végrehajtott leltározás során megállapítottuk, hogy több mint négyszáz hektár mezőgazdasági területen — ebből kétszázhűsz hektár szántón — talajjavító munkálatokat kell elvégezni. E munkálatok végrehajtását a Jml rekultivációs tervekbe iktatta. Az elhanyagolt területek nemcsak jelentős terméstől fosztják meg a mezőgazdaságot, hanem a másodlagos elgyomosodásnak is szüntelen forrásai Fotó: Bar£ák A Nemzeti Front szervezeteinek bevonásával bizottságokat létesítettünk az eddig ki nem használt területek felkutatáséra, a községek kül- és beltelkeln egyaránt. Ebben e községek lakói is aktívan részesednek. Gyakran érkezik bejelentés, hogy ezen vagy azon a helyen kihasználatlan terület, elhanyagolt, gondozatlan kert vagy parlagföld található. A felkutatott pralagföldekról pontos nyilvántartást vezetünk, s azonnali hasznosításuk érdekében az illetékes helyi nemzeti bizottságok intézkednek. Az akció keretében további hetvenöt hektárnyi területet nyertünk, amelyet — a hasznosítási lehetőségektől függően — részben a mezőgazdasági üzemek, részben pedig a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége szervezeteinek rendelkezésére bocsájtjuk. О A talajvédelemnek és a termőföld hatékony hasznosításának ugyancsak fontos tényezője a gyomirtás. •— Ennek a kérdésnek is megkülönböztetett figyelmet szentelünk. Járási szinten egy külön bizottság Irányítja és ellenőrzi a gyomirtás végrehajtását. Valamennyi szervezet felelős a gyomirtás rendszeres elvégzéséért a hatáskörébe tartozó területen. Erre a célra külön tervet dolgoztak ki. A gyomirtás maradéktalan elvégzése nem csekély feladat, egyrészt azért, mert egybeesik a takarmányok begyűjtésével, másrészt pedig jelentős területről van sző. A nem mezőgazdasági területeiken több mint ezerkétszáz hektáron, a réteken és legelőkön pedig ötszázhatvan hektáron rendszeresen el kell végezni a gyomtalanítást. Ezt a terület jelentős hányadán mechanikailag végezzük. Továbbá kaszálással és — ott, ahol nem veszélyezteti a környezetet — vegyszerezéssel Irtjuk a gyomokat. A gyomok elleni harcra mozgósítottunk a községek és a városok lakosságát is. A vállalatok és intézmények többsége felelősségteljesen végzi ezt a feladatot. Sajnos, ez nem mondható el az építkezést vállalatokról. Sokszor jóval az építkezési munkálatok megkezdése előtt lefoglalják a kijelölt területeket s tovább már nem törődnek velük. Így nemcsak hogy számottevő terület parlagon hever, de az egész környék elgyomosodásániak szüntelen forrása le. Míg ezek a vállalatok vezetői nem tudatosítják a gyomirtás fontosságát, az intézkedéseink hatástalanok. Az elmondottak arra engednek következtetni, hogy a nítrai járásban A takarmányok mesterséges szárításét évtizedek óta a szántóföldi szénakészítés kockázatának kiküszöbölésére, valamint az Iparszerű takarmánylisztkészitmények nagyüzemi gyártásához alkalmazták. Az energiahordozók árának folytonos emelkedése azonban újabban megkérdőjelezi a meleg kezelést igényló szárítási technológiák gazdaságosságát. E problémán a kutatók úgy kívánnak úrrá lenni, hogy új energiaforrások feltárásával küszöböljék ki — vagy legalábbis csökkentsék — a folyékony szénhidrogének fogyasztását. E törekvést elégíti ki pl. a napenergia felhasználása a takarmánynövények szárítására. Olaszországban a milánói egyetem landrlanói kísérleti gazdaságában létesítettek egy melegvíz előállítására alkalmas, napenergiát hasznosító majori telepet. Egymás mögé 4 db á 50 mm* felületű, egyenként 30-db 0,6X3 m méretű alumínium kollektorelemböl összeállított napenergiagyűjtő felületet állítottak fel 45°-os hajlásszögben a talaj síkjához viszonyítva. Az egyes felületeket párhuzamos csőkapcsolással csatlakoztatták a főcirkulációs hálózathoz. A felmelegedett vizet a kapcsolóház közelében 10 m3-es gyűjtötartélyba vezették be. A kollektorok útján nyert melegvizes hóenergiát a kővetkező egységek hasznosítják: — az istállóban rendelkezésre álló 500 literes melegvíztartály, mely hókicseróló útján csatlakozik a melegvízhálózathoz; —. a Sabina rendszerű termikus melegvíz-levegő hőkicseréló telep, mely a szénaszárltó részére szolgáltat 15 000—30 000 m3/h meleglevegóáramot. Egy másik, sorozatgyártásra is alkalmas berendezést építettek a milánói egyetem kísérleti gazdaságában. Ez napenergiával víz helyett levegőt melegít. A berendezés lényege a levegőcsatorna, amelybe a napsugarak által felhevltett fekete alaplemezek és a föléjük húzott átlátszó vékony réteg közé folyamatosan áramoltatják a takarmánytömegre. Egy ezzel azonos elvi működésű nagy teljesítményű levegőmelegítő berendezést terveznek. A 30 elemből összeállított egész felület 120 m2, a jobb felső sarokban kilépő, és a szálastakarmányba ventillátorral bevezetett levegő hőmérséklete — a napsugárzás Intenzitásától függően — 10 —30 C°-al magasabb, mint a körzeti levegőé. A legmagasabb hőmérsékletkülönbség esetén a rendszer maximálisan 250 MJ/h hőt képes a levegőnek átadni. Mibe kerül a növényvédelem? Az egész világon 1954-ben 40 millió, 1977-ben már 7000 millió dollár értékű növényvédőszer fogyott. Az évi növekedési ráta 11 százalék volt. A legnagyobb növényvédőszer-fogyasztók Észak-Amerika, Nyugat- Európa, Japán, Közép- és Dél-Amerika, valamint Közép-Európa és a Szovjetunió. Ausztrália és Oj-Zéland együttes növényvédőszer-fogyasztása kisebb, mint az Egyesült Királyságé. Az egyes növényvédőszerek közül a herbicidekre esik az össztermelés 45 százaléka, a rovarirtószerekre 34 százaléka, a fungicidekre 18 százaléka. A regulátorok jelentősége alárendelt. Az évente piacra dobott új termékek száma a 60-as évek végéig emelkedett, azóta azonban rohamosan csökken. Ennek oka, az új szerek kutatásának és tesztelésének egyre fokozódó drágulása. Hatásos és a kereskedelmbe kerülő új növényvédőszer általában csak minden 10 000 megvizsgált vegyületből lesz (1972-es adat). 1956-ban egy új szer kutatásénak és kifejlesztésének költsége 1,2 millió dollár volt; 1972-re ez az öszszeg elérte a 10 millió dollúrt. A költségek növekedése elsősorban a toxieitás, a szermaradvány és a környezetszennyezési hatás kutatására eső rész növekedéséből származik. Ennek következményeként 5—7 évre hosszabbodott az új termékek bevezetésének átfutási ideje is. A kutatás és a tesztelés költségei mellett a gyártási és a kereskedelmi költségek is egyre nőnek. Valamely új szerre nézve a kiadások a szer felfedezésétől számított 9—10. évben a ICI tapasztalatai szerint 35—40 millió dollárra is rúghatnak, a befektetés csak ezután kezd kamatozni, de a szabadalom lejáratáig (17 év) nem térül viszsa teljesen. Ilyen körülmények között csak a legnagyobb növényvédőszer-gyártó vállalatok engedhetik meg maguknak az új termékek kutatását és gyártását. Az emelkedő költségek és az új szerekkel szemben támasztott fokozott követelmények felvetik a kérdést: megér-i? A világ élelmiszer-szükségletének állandó növekedése a termelési veszte* ségek minimálisra csökkentését követeli meg, ez pedig bármennyire tudatában is vagyunk a természetes védekezés (rezisztens fajták, biológiai védekezés, megfelelő agrotechnika) előnyeinek — növényvédőszerek nélkül egyelőre nem lehetséges. Mezőgazdasági Világirodalom
