Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 3. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. Január Vf. Ä mezőgazdaság egyik kulcsfontos­ságú ágazata a népgazdaságnak. Ter­mékei mennyiségétől függ, hogy mi­lyen mértékben tudja kielégíteni a lakosság élelmiszer-ellátását, mennyi kenyér, hús és egyéb mezőgazdasági termék jut a fogyasztók asztalára. A tudományos-műszaki fejlődés a mezőgazdasági dolgozóktól is évről­­évre igényesebb feladatok — maga­sabb hektárhozamok a hús- és tej­termelés növelése — teljesítését kö­veteli meg. A szocialista mezőgazda­ság további sokoldalú fejlődését csak úgy tudjuk biztosítani, ha a dolgozók megfelelő szakképzettségre, rutinra tesznek szert. Itt azonban még hiá­nyosságok mutatkoznak, amit bizonyí­tanak a járási mezőgazdasági igazga­tóságok kimutatásai is. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 13. és 15. ülé­se és az efsz-ek IX. kongresszusa fel­adatul adta a járási mezőgazdasági intézményeknek a tömegpolitikai munka, a szocialista életmód és a szövetkezeti dolgozók szakképzettsé­gének intenzivebb elmélyítését. Csak jó szervezéssel, és megfelelő hozzáértéssel lehet biztosítani az in­tenzív termelést. Ezért a járási mező­­gazdasági igazgatóságok feladatul kapták, hogy 1985-ig a mezőgazdasági dolgozók ötven százalékának megfe­lelő szakképzettséget kell szereznie. Ennek egyik bevált formája a szövet­kezeti munkaiskola. Elősegíti a hall­gatók politikai és szakmai tudásszint­jének emelkedését és lényegesen hoz­zájárul a munkakezdeményezés ki­bontakoztatásához. Hogy ezt milyen formában csinálják és milyen tapasz­talatokat szereztek az előző évek fo­lyamán, ebből a célból meglátogattam a közép-szlovákiai kerület három déli járását. XXX A nagykürtös! (Veľtký Krtís) a ke­rület legkisebb és legfiatalabb járása. Milan Laurík mérnök, az SZFSZ já­rási bizottságának titkára tájékozta­tott erről. Szerinte a szövetkezeti munkaiskolák egyre nagyobb népsze­rűségre és látogatottságra tesznek szert. A hallgatók szakképzettséget szereznek növénytermesztésből, állat­­gondozásból és gépesítésből. Az isko­lázásnak kezdetben csak formális jel­lege volt, sokan kényszernek vették a részvételt, ami talán a rossz szerve­zéssel és a szövetkezeti vezetők hely­telen hozzáállásával magyarázható. Ennek következtében még ma is csak a dolgozók 11 százaléka rendelkezik szakképzettséggel. Az idén javulás ta­pasztalható. A szövetkezeti dolgozók Halami miniig Ш Egy jó üzemgazdászra lenne most szükségem, — mondta a terebest (TrebiSov) járás egyik jól menő szö­vetkezetének elnöke, amikor néhány éve a szövetkezetek egyesítése élén­ken foglalkoztatta a gazdasági veze­tőket. Ugyanez az elnök később jo­gászt keresett, majd a szövetkezet üzemi konyhájára főszakácsot. Valami mindig kell, valami mindig hiányzik, és erre azt lehet mondani, 28—30 évvel a mezőgazdaság nagy átszervezése után „még mindig itt tar­tunk?" Nem! Helyesebb és pontosabb fogalmazás: már itt tartunk. Most ez a szövetkezet' elnöke orvost keres. Nem múltak el nyomtalanul az évek. Nemcsak modern gépeket vásároltak, és nemcsak szakosított tehenészeti SO,7 százaléka vesz részt az iskolázá­sokon. Ezért köszönet jár a vezetőség jó szervezésének és a hallgatók meg­értésének. A legjobb eredményeket az ipolybalogi (Balog nad Ipfom) és az ipolynyéki (Vinica) efsz-ben érik el, ahol folyamatosan növénytermesztési, állatgondozási, gépjavitási szakokta­tást tartanak. Sajnos, vannak olyan szövetkezetek is, ahol nem fordíta­nak megfelelő gondot a szakmai to­vábbképzésre, mint például Suché Brezovón. XXX A losonci (Lučenec) járásban 1972- től szervezik a szövetkezeti munka­iskolát — mondja Bolkarská elv­társnő a SZFSZ járási bizottságának politikai dolgozója. — Az idén hu­szonhárom iskola működik, és ebbe a tevékenységbe a járás szövetkezeti dolgozóinak 51,9 százaléka kapcsoló­dott be. Mi is bevezettük a szakokta­tást. A legjobb eredményeket ott érik el, ahol a szövetkezet vezetősége is pozitívan értékeli ezt a kezdemé­nyezést, mint például a kalinovoi, a poltári, a mýtnái és a sőregi (Surice) efsz-ben. Ezek a legjobbak, de van­nak olyan kis efsz-ek, ahol a vezető­ség kevés figyelmet fordít a felsőbb párt- és állami szervek utasításainak realizálására, mint a látkyi, a rátkai és a holišai efsz-ben, ahol eddig igen alacsony színvonalon működött a szö­vetkezeti munkaiskola. XXX A szövetkezeti munkaiskolával kap« csolatosan jó tapasztalataink vann; c, mondja J a k u b elvtárs, a rima­szombati (Rimavská Sobota) SZFSZ járási bizottságának titkára. Ez jó bi­zonyítéka annak, hogy az efsz-ek ve­zetősége nagy jelentőséget tulajdo­nít a szakképzettség növelésének. A szerzett tapasztalatok gyakorlati al­kalmazása csak a termelés növekedé­sét segítheti elő. Ennek egyik bizo­nyítéka az, hogy a járás fennállása óta ebben az évben érték el a legma­gasabb hektárhozamot gabonafélék­ből. Az átlagos hektárhozam 43,7 q volt. A járás egyik legjobb szövetke­zete a Králi Efsz, ahol a szövetkezeti munkaiskola igen jól működik, és a termelés minden szakaszán jó ered­ményeket tudnak felmutatni. A szövetkezeti munkaiskola a szak­­képzettség megszerzésének egyik ha­tékony formája. Megfelelő előadók biztosításával jelentősen lehet bőví­teni a hallgatók szakismereteit, ami a rohamos fejlődés elengedhetetlen ve­lejárója. Petrezsőly László Közös ünnep Néhány héttel ezelőtt kedves ünnepség színhelye volt az Alsópôteri (Dolný Pc.er) kultúrház nagyterme. A hnb mellett működő polgári ügyek testületé hagyo­mányosan az idén is megrendezte a 25. és 50. házassági évfordulójukat ünneplő házaspárok ezüst- és aranylako­dalmát. Az ünnepség kezdetén megllletódve *-« lélekben biz­tosan az első közös lépésre gondolva — a nászinduló halk dallamának kíséretében bevonult az ünnepi díszbe öltözött terembe tizenegy emberpár, hogy ismét fel­újítsa egymásnak tett ígéretét. Kovács Károly, a hnb elnöke szívhez szóló ünnepi be­szédében méltatta az aranylakodalmasok közös életút­ját, mely nem mindig volt olyan sima, mint ma, mégis kitartottak, jóban, rosszban hűek maradtak egymáshoz. Az ezüstlakodalmas házaspárokat Vldovenec Ondrej, a testület elnöke köszöntötte szlovák nyelven, majd Kovács Károly hnb elnök magyar nyelven. Megköszön­ték példás helytállásukat mind a Családi, mind a tár­sadalmi életben. A köszöntők után az ünnepeltek beírták nevüket a hnb emlékkönyvébe. Majd következtek a gratulációk, apró figyelmességek átadása a testülettől, a helyi szö­­kezettől, más munkaadóktól, családtagoktól. A forró kéz­­szorítások, szíből jövő jókívánságok, gyengéd ölelések, jóleső érzéssel töltötték el az ünnepeiteket. Azokat a házaspárokat, akik nem jelenhettek meg a ■közös ünnepségen, a püt tagjai, valamint a szövetkezet .megbízottai otthonukban köszöntötték, s adták át jó­kívánságaik mellé ajándékaikat. A testületnek csakis dicséretére válik, hogy ilyen csa­ládias hangulatú, de ugyanakkor a szocialista ember for­málásában is nagy szerepet betöltő rendezvények meg­szervezésére vállalkozik. Reméljük, hogy munkájukat a Jövőben is siker koronázza, elismerés nyugtázza, hiszen sokrétű munkájukban elsőrendű céljuk, hogy embertár­saiknak űrörmet szerezzenek. Havran Erzsébet AV\\\\\\V\\\\\VtVI< HM* WIW\V ччУЧУ|»1>МаМЛ\\У\\\УО telepeket, hizlaldákat, tyúkfarmokat, szárítókat építettek a szövetkezetek, de működik már tizenkét szövetkezeti étterem, van üzemi óvoda, üzemorvosi rendelő is. A terebest járás szövetkezeteiből az idén 828-an üdültek — 379 felnőtt és 449 pionír, hétszázkilencen az ország különböző részein és száztizenktlen­­cen külföldön, és jut pénz mindenütt sportra, művelődésre. A 7. ötéves terv éveire a szövet­­kezetek szerényebb, a megszokottnál kisebb ütemü fejlesztést terveznek. Vonatkozik ez a termelő beruházások­ra és a szociális ellátás fejlesztésére egyaránt. Gazdasági helyzetünk isme­retében jogos ez a visszafogás, de ez nem azt eredményezi, hogy megál­lunk a fejlődésben. Minden bizonnyal jövőre és azt követően is épülnek ebédlők, új szövetkezeti orvosi rende­lők, óvodák és még több lesz azoknak a száma, akik üdülhetnek, akik élvez­hetik a jó gazdálkodásból eredő szó-* ciális juttatásokat, (illés) A lévai (Levice) járás mezőgazda­sági üzemel dolgozóinak 504 gyerme­ke idehaza, 125 pedig külföldön töl­tötte Idei nyári szünidejének egy ré­szét. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottsága értékelte a nyári pionírtáborok megszervezését és lebonyolítását. A résztvevők azt az egységes következtetést vonták le, hogy a gyerekek szervezett üdültetése teljesítette küldetését. A sikerben elsősorban a 7 táborve­zető és ugyancsak 7 egészségügyi nő­vér, valamint 34 csapatvezető oszto­zik, . akik gondoskodtak a fiúk és lányok zavartalan vakációjáról. Festőt környezetben pihenhettek és szórakozhattak a pionírok a csehor­szági Radhošťon. A vezetők gazdag sport- és kulturális programot bizto­sítottak számukra. A 136 gyerek meg­látogatta a Tatra Kopfivnice gyár autómuzeumát, az ostraval állatkertet, a zbašovl barlangot és a Teplice nad Bečvou-i fürdőt. A Dolný Kubfn mellett üdülő 144 fiatal sem unatkozott Naponta meg­csodálhatták az árvái duzzasztót, fel­kereshették az árvái várat és néhány múzeumot. Felejthetetlen élmény volt számukra a Mária Medvecká akadé­miai festőművésszel való találkozás. A tábori járá^egyik autó-kemping­jében 148 gyermeík üdült. Számukra talán a legmaradandóbb emléket a prágai várban tett látogatás Jelen* tette. Nem panaszkodhatnak azok a pioní­rok sem, akik a Liptovský M.ikuláš-1 Járásbell gyerekekkel közösen Köböl­­kúton (Gbelce) töltöttek néhány szép napot. A 76 gyermek naponta lubic­kolhatott a fürdó meleg vizében, kü­lönféle versenyeiken mérte össze tu­dását, meglátogatta a bratislavai ál­latkertet, valamint a nyltrai várat és a mezőgazdasági múzeumot. Mint az a bevezetőben említettük, 125 gyermek külföldi jutalomüdülés­ben részesült, konkrétan a Balaton mellett, Jugoszláviában, Bulgáriában és az NDK-ban. A pionirtáborok teljes mértékben teljesítették küldetésüket. A résztve­vők mindamellett, hogy a környék történelmével és jelenével Ismerked­tek, barátságot kötöttek egymás kö­zött, s ami talán a legfontosabb, so­kat tartózkodtak és mozogtak a sza­badban, friss levegőn. ABEL GABOR A4\\\^VW«eiW«»»\\\\\\V,\\\V,\VÄVft\\\\W\\\X'\\X\V*XWW\\\WWW\W'X^\\VV\VW>»A\VR\\,\\\\\\v\\\w.v\\\\\\\\W\vvW.4x44V44X Szezon ntán a čalovói termálfürdőben Valamiről megfetteztak A gépjavítás te­rületén tevékeny­kedő szocialista brigádokra jelenleg nagy feladatok vár­nak. A kemény ősz alaposan megvisel­te a gépeket, me­lyek jóformán egy­­től-egyig orvoslás­ra várnak. Felvéte­lünk a galántai (Galanta) szövet­kezetben készült: Egy „fagyos“ szán­tás alkalmával „ki­készült“ vontatú motorját emelik ki az erőgépből. Foto: t=lta=s Jóformán meg sem állt az autóm a nagymegyeri (Calovo) termál-fürdő nyárt pénztára előtt, máris ott ter­mett egy idősebb férfi. Leszakított két jegyet és kivágta“: ,flégy koronát fizet!" Ennek hallatára alig kaptam leve­gőt, de mégis megmagyaráztam neki, hogy nem állok a megszokott parkoló helyen, és ha jól emlékszem a szezón kellős közepén sem fizettem többet mint két koronát a parkolásért. Akkor szezón után mi okból emelték a tak­sát négyre? — Nekem hiába beszél, Erről én nem tehetek! Fizettem, és távoztam. Az igazi meglepetés bent ért. Mivel négyen voltunk, húsz koronát vettem elő. A pénztárosnő rámnézett, majd az ősz­­szegre, i— Ez kevés, —• mondta. Miért, csak négyen vagyunk, mon­dom én. —- Pont ezért fizet 32 koronát. De nyáron bent a fedett meden­cében és kint a szabadban is négy koronás belépődíjért fürödhettünk. De most csak a fedettbe megyünk. — Éppen ezért, nyolc korona sze­mélyenként. Mi mást tehet egy termálvízre éhes, fürödnivágyő halandó, mint hogy be­fizeti az összeget. De az igazi megle­petés csak ezután következett. A me­dencében ugyanis csak ketten füröd­­tek. Megkérdezem tőlük, hogy miért is nem jürödnek a többiek? — Hogy miért? Csak föjjön, maga sem lesz itt sokáig. Valóban, a víz csupán 20—Ž2 “C volt. Hogy miért?. Megkaptam a vá­laszt Is. A helyt szövetkezet először kifütt a húsz darab fóliasátrát, majd ezt az energiaszegény vizet pumpálják a medencébe. Tehát itt van a kutya elásvaI Nem tudom, „hol szedték" a nyolc koronás belépődíjat. Ennyiért ugyanis a világhírű PteStanyban is lehet fü­rödni, ahol belépéskor fürdőlepedőt nyomnak a vendég kezébe, majd für­dés után, húsz percre be is takarják az embert. Ez Nagymegyeren nincs, s ne is várja el tőlük senki. Emellett PteStanyban „nyolc koronáért“ meleg a víz, Nagymegyeren pedig hideg, s ez bizony nagy különbség. S ha már szóltam a parkolási díj­­ről, még megkérdezem. Szezón után, hétköznap, melyik fürdő melletti par­kolóhelyen teljesítenek szolgálatot? Én ügy érzem, hogy csak a nagyme­gyerinél. S hogy ez mégis — rentábi­lis legyen — ottjártunkkor csupán három autó állt a parkolóhelyen —< megduplázzák a „vámot". Krajcsovics Ferdinánd A dolgozókról való komplex ** gondoskodásnak szerves ré­szét képezi az — ekonómiailag is gazdaságos —> üzemi étkeztétés. Ennek fő küldetése a dolgozók napi kalóriaszükségletének bizto­sítása annak érdekében, hogy a munkamegterhelés ne legyen káros hatással az ember szervezetére. Emellett persze nagy szerepe van a jobb munka- és szabadidő-ki­használás területén is, ami főleg a többgyermekes családanyáknál lényeges kérdés. Az üzemi étkezte­tés más szociális küldetést is be­tölt: Például nagyon sok nyugdí­jasnak oldódnak meg az étkezési gondjai azáltal, hogy módja van üzemi konyhán étkezni. A jelenlegi helyzet az üzemi konyhán való étkezők számával kapcsolatban korántsem kielégítő. Ez természe­tesen vonatkozik a mezőgazdaság­ra is. Statisztikai kimutatások bi­zonyítják, hogy a dolgozók túlnyo­mó többsége még ma is otthon étkezik, még hozzá munkaidő után. Ez egészségi szempontból egyálta­lán nem kielégítő. Másik hiányos­ság az, hogy habár a szövetkezeti konyhákon főleg kalőriadús étele­ket főznek, emellett nem respek­tálják a gyontorbántalmakban szenvedők Igényeit. Ojabb statisz­tikai adatokra hivatkozva: Az 1980-as év első hat hónapjában összevetve 1 millió 776 ezer 846 Üzemi étkeztetés mezőgazdaságban nap kiesés mutatkozott betegségek miatt. Az orvosi jelentések viszont arról tanúskodnak, hogy az emész­tőszervi megbetegedések száma a­­ránylag magas. Ezeknek a nem éppen pozitív tényeknek az ismer­tetése után helyénvaló a kérdés: Mit is teszünk annak érdekében, hogy ezeket a hiányosságokat megoldjuk? Az SZFSZ járási szer­vei komoly ellenőrző tevékenysé­get fejtenek ki a helyzet javítása érdekében. Természetesen emellett különböző szintű tárgyalásokat folytat állami és gazdasági szerve­zetekkel, irányítja és tanácsokkal látja el a szövetkezetek szociális bizottságait és konkrét intézkedé­seket hoz az üzemi étkeztetés fej­lesztése érdekében. Szlovákiában jelenleg hatszáz­negyvenöt szövetkezet tevékenyke­dik, melyből négyszáznyolcvanöt állandó Üzemelésű, nyolcvanegy vi­szont szezón jellegű konyhával rendelkezik. Ezek a létesítményeik összesen ötvenezer ember étkezte­téséről gondoskodnak. Ezen kívül hétezer dolgozó étkezik a fogyasz­tási szövetkezet vagy más egysé­gek éttermeiben. » A mezőgazdasági üzemek jelen­legi étkeztetési kapacitása — húsz­ezer székkel rendelkeznek a szó­­banforgó éttermek — jóval na­gyobb, mint az étkezés iránti Igény. Ezen- a vonalon tehát még nagy munka vár az SZFSZ-re és a többi illetékes szervre. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége 1980 utolsó negyedévében továbbképzési tanfolyamokat ren­dezett olyan szövetkezetekben, a-* hol az üzemi étkeztetés valóban színvonalas. Ezeken a szemináriu­mokon jeles szakembereik — orvo­sok, gasztronómusok — tartottak előadásokat a helyes étkezéssel, ax üzemi étkezés szervezést és öko­nómiai kérdéseivel kapcsolatban. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága úgy döntött, hogy az Ilyen Iskolá­zásokat a Jövőben rendszeressé kell tenni, mely fórumok kellő se­gítségül szolgálhatnak majd az üzemi étkezés színvonalának eme­lése területén. . ч JOZEF PROKES mérnök Több, szakképzett dolgozót a mezOgazdaságrak

Next

/
Oldalképek
Tartalom