Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-30 / 22. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN A kései fagyok sok helyütt jelentős kárt okoztak a gyü­mölcsösökben. Leginkább a me­legigényes barackosok károsod­tak, de az alma- és a körte­fák is megsínylették a kedve­zőtlen tavaszi időjárást. így csak elvétve kell majd sort ke­ríteni a gyümölcsritkításra. Vi­szont előfordulhat, hogy a ké­sőbb nyílé virágok mind meg­termékenyülnek s az alma- és a körtefákon egy csokorban esetleg öt gyümölcsöt is talá­lunk. Javasoljuk, hogy ilyen esetben legalább két gyümölcs­képződményt ollóval vágjanak le, hogy a megmaradó gyü­mölcsök szépen kifejlődjenek és beérjenek. Természetesen a meddő fákat sem szabad elha­nyagolni. Elsősorban ellensú­lyozzuk a túlzott vegetatív haj­­tásnövekedést, vonjuk meg az esedékes tavaszi nitrogén-ada­got és ritkábban öntözzük eze­ket a fákat. Nem árt, ha a meddő fákon elvégezzük a zöld­­metszést. Az idősebb fákat eset­leg meggyürűzhetjük, hogy serkentsük a virágrügy-képző­­dést. A felhelyezett, 2—2,5 mm vastag drótból készült gyűrű­ket augusztus végén kell le­venni. A gyümölccsel rendesen be­rakodott fákat havonta leg­alább egyszer kiadósán meg­öntözzük (40—60 mm). A gyümölcsfákon leggyakrab­ban a vashiány oko.z klorőzist. Ilyenkor a koronagyűrűbe jut­tatott öntözővízbe vasgálicot, Chiorofént vagy Flórán táp­szert kell adagolni. A ma­gyar gyártmányú Wuxal lomb­­trágya is tartalmaz vasat. A nálunk forgalmazott Harmavit növekedési hormonon kívül csak rezet, cinket, mangánt, kobaltot, molibdént és bórt tar­talmaz, vasat nem. Azt is jó tudni róla, hogy bordói lével és Sulkával nem keverhető! Június első napjaiban esedé­kes az almamoly első nemze­déke elleni permetezés. Szá­molni kell a kaliforniai pajzs­­tetű, az almailonca, a liszthar­mat és a varasodás kártételé­vel is. A hónap elejére ezért a következő szerkombinációt ajánljuk: 0,1 °/o Fundazol + 0,2 % Metation + Harmavit és tapadást segítő Citowett. A hó­nap végén (20—25-e között) viszont a következő kombiná­ciót használják: 0,08—0,1 % Topsin + Bi 58 0,1 %, esetleg 0,1 % Plictran az atkák el­len. Ezzel a permetlével a kör­te, szilva és a későn érő bo­gyósok is kezelhetők. Ahol évente károsít a varasodás, ott Dithane M-45-öt is ajánlatos tenni a permetlébe, hiszen a varasodás számára a májusi­júniusi időjárás a legkedve­zőbb. • A kajszibarackot érés előtt 2—3 héttel permetezzük (0,4% Perozin és Bi 58 0,1 %) a pajzstetű, a barackmoly és a monllia ellen. Az őszibarackot a hónap elején (pajzstetű, le­­véltetvek, levéllikasztó gomba) Perozin és Bi 58 keverékével, a hónap végén (barackmoly, keleti gyümölcsmoly) pedig Perozin vagy Dithane és Méta­­tlon (0,1 %) oldatával kezel­jük. A cseresznyét és a meggyet a kaliforniai pajzstetű, a fekete cseresznye-levéltetű, a cse­resznyelégy, a monllia és a füs­tösszárnyú ievéldarázs károsít­ja. A szívó- és rágókártevőket a Metation 0,2 %-os, az Anthio 0,15 vagy a Lebaycid 0,1 %-os oldatával irthatjuk, a gombák ellen pedig a Perozin vagy a Dithane nyújt védelmet. Az élelmezés-egészségügyi várako­zási idő esetenként 20 nap. Szüret idején kíméljük a fát, fel, gondoskodjunk új indák be­iskolázásáról, hogy később le­gyen mit telepítenünk. A gyümölcsfák alatt rendsze­resen porhanyósítsuk a földet, irtsuk a gyomot, illetve kaszál­juk a füvet s a levágott zöl­det használjuk fel talajtakarás­ra. A gyümölcstárolóban ke­rítsünk sort az idény utáni nagytakarításra. BELUCZ JÄhJOS, agrármér­nök, a mezőg. tudomá­nyok kandidátusa A SZŐLŐBEN Júniusban már mindenütt idő­szerű a kötözés. A hajtások elrendezésével, rögzítésével elő­tennivalók ne tördeljük le az ágakat, a segítjük a helyes irányú növe­­termőgallyakat, a fa alól taka- kedést, megelőzzük a szélkárt rítsuk el a lehullott, esetleg és csökkentjük a peronoszpóra férges cseresznyét. fellépésének veszélyét. A haj-A szamóca virágzás utáni és tásokat és a leveleket úgy iga­szüret előtti vegyszeres védel- zítsuk el, hogy lehetőleg a mét elsősorban a szürkerotha- fény felé .forduljanak. A ka­­dás elleni kezelésre összponto- rós szőlő hajtásait lazán karol­­sítjuk. Felhasználásra ajánljuk juk át és szorítás nélkül kös­­az Euparen 0,25 százalékos, il- sük a karóhoz. Ha nyolcas lelve a Fundazol vagy a Ben- alakban kötünk, elejét vehet­­late 0,05 százalékos töménysé- jük a kötés lecsúszásának. Jú­­gű oldatát. A várakozási idő nius végén, amikor a hajtások minden esetben 7 nap. Az el- elérik a 80—90 cm-es hosszú terülő levelek és gyümölcsök Ságot, sort kerítünk a második alá terítsünk fóliát, szalmát kötözésre. Ez már szorosabb vagy forgácsot s óvakodjunk a legyen, mint az első. A kor­lombozat öntözésétől. Szüret donművelésű szőlőben a hajtá­­után a hároméves vagy annál sokat az ikerhuzalok közé igá­­öregebb szamúcást számoljuk zítjuk, esetleg kötéssel rögzít-Faluhelyen is egyre többen érdeklődnek a patisz­­szon iránt. Helyrevetését legkésőbb június végéig kell elvégezni, hogy a fagyokig teljes termést ad­jon. Fészekvetést alkalmazzunk (3—4 mag) 100X 100 vagy 80X80 em-es térállásban. hetjük is őket. Kötözőanyagot a fóliatasakokból, műtrágyás zsákokból vagy a lecserélt fó­­liapalástból is készíthetünk, feldarabolással. A fóliacsíkok előnye, hogy rugalmasak, nem vágnak bele a vesszőbe, ráadá­sul pénzbe sem kerülnek. A hu­zalos támberendezésű, szálvesz­­szős vagy Sylvoz metszéssel ala­kított szőlőkben a vesszőkön fejlődő hajtásokat ne hagyjuk szabadon lógni, inkább legye­­zőszerüen kötözzük fel őket. így a tőke minden részét egyenletesen éri a napfény. Most már feltétlenül végez­zük el a hajtásválogatást, mert a nagyobb hajtások eltávolítá­sával nagy tápanyagveszteséget okozhatunk. A hónap végén már általában időszerű a hö­­naljazás. A legfrisebb tapasz­talatok igazolják, hogy a hó­­naljhajtásnk serkentik az asszi­milációt és elősegítik az átte- Iclő rügyek, illetve a fürtök fejlődését. Ezért javaslom, hogy a hónaljhajtásokat a kertész­­kedők ne úgy törjék ki, mint eddig, hanem a második vagy a harmadik levél fölöttt csíp­jék el (a fiatal és a termő tő­kék esetében egyaránt). Az új telepítésekben és a fiatal szőlőkben a kapálás, sa­­rabolás akalmával fokozatosan koptassuk el a földkupacokat. Ha az oltványon több hajtás is fejlődött, csak a két legerő­sebbet hagyjuk meg, s kötöz­zük karóhoz őket, nehogy a szél lecsavarja az oltványról. A nyulak nagyon kedvelik a szőlő zsenge hajtásait. Ha a területet nem áll módunkban bekeríteni, legalább az oltvá­nyokat védjük (drótháló, ka­rókra erősített fólia). A por­­hanyitást rendszeresítsük, s tartós szárazság esetén alapo­san öntözzük meg az oltványo­kat. A vízhiányban szenvedő növények fejlődése megakad, gyakran a már megeredt olt­vány is elhal. A szőlő legveszélyesebb be­tegségei a peronoszpóra, liszt­harmat és a szürkepenész, kár­tevői közül pedig a keresztes és a nyerges szőlőmolyt kell megemlíteni. Ha a hajtások már elérték a 20—25 cm-es hosszúságot, feltétlenül perme­tezni kell. Peronoszpóra ellen a Dithane 0,25 százalékos (2,5 dkg szer 10 liter vízhez), liszt­­harmat ellen a Sulikol-K vagy a Pol-Sulkol 0,4 százalékos, szőlőmolyok ellen pedig a Bi 58 0,12 százalékos (1,2 cl szer tíz liter vízbe) oldata nyújt védelmet. A szereket kombinált permetlében is kijuttathatjuk. Virágzás előtt a következő kombinációt alkalmazhatjuk: 0,25 % Dithane + 0,12 Fun­dazol vagy Topsin + 0,3 % Soldep. Tavaly sok helyütt nagy kárt okoztak a molyok. Ha most erősebb rajzásra van kilátás, akkor csak a Ultracid vagy az Unden 0,15 százalékos tömény* ségű oldatától remélhetünk ha* tékony védelmet. Ahol viszont a lisztharmat-fertőzés volt erős ОШЖЕЕЙ tennivalók a múlt évben, ott az idén a Bayleton 0,25 százalékos olda­tát kéne hasznosítani. Közvet­lenül virágzás után a rothadás ellen is permetezni kell (az Orthophaltan 0,25 %-os oldatát ajánljuk, mert a peronoszpóra ellen is jó hatású). Kombinált permedé alkalmazásakor: 0,12 százalékos Fundazol vagy Top­sin, Illetve 0,25 % Euparen használata javasolható. Csapadékos, meleg, fülledt időben, jelentékeny liarmatk’ép­­ződés esetén a peronoszpóra gyorsan terjed. A száraz, me­leg idő inkább a lisztharmat­nak kedvez, főleg a lapos, zárt katlanokban. Ezért rendszere­sen ellenőrizzük a növényzet egészségi állapotát és szükség szerint azonnal permetezzünk. Zivatar, jégverés után azon­nal permetezzünk a szürkerot­hadás elleni szerek valamelyi­kével. Csapadékos idő esetén permetezni nem lehet, de po­rozni igen. Peronoszpóra ellen a Niroxid, lisztharmat ellen pe­dig a kénpor használható, tíz árra 3—4 kg mennyiségben. Szürkerothadás ellen az Ort­hophaltan porozó szer hatásos, hasonló mennyiségben. A beiskolázott oltványokat árasztással öntözzük, majd ta­lajlazítás és fejtrágyázás kö­vetkezzen. S a talpgyökerek fejlődését fékező harmatgyöke­rek eltávolítására Is gondol­junk. Az oltványiskolát hetente permetezzük a gombabetegsé­gek ellen. A pincében rendszeresen el­lenőrizzük a bort, hogy idejé­ben észrevegyük az esetleges utóerjedést. A pince hőmérsék­letének felmelegedését éjszakai vagy kora hajnali szellőztetés­sel megakadályozhatjuk. VARGA JÓZSEF A ZÖLDSÉGESKERTBEN A harmadik és negyedik vi­rágfürt kifejlődése után a haj­tatott paradicsomot négyzetmé­­terenként 2,5 dkg ammőnium­­nitráttal fejtrágyázzuk, hetente két alkalommal (mindig a dé­li órákban) locsoljuk. A papri­kát folyamatosan szedjük és szükség szerint permetezzük. A szabadföldi paprikát négy­zetméterenként 1,5 dkg ammó­­niumnitráttal és 0,7 dkg szu­perfoszfáttal fejtrágyázzuk s ha a talaj hőmérséklete 20 C- fokos fölé emelkedett, 30—60 mm vízadaggal locsoljuk. A paradicsomon és paprikán Bi 58 segítségével Irtjuk a le­­véltetveket. A szer az atkákat is pusztítja. Ha a levelek már beborítják a talajt, az uborkát ne kapál­juk, viszont rendszeresen lo­csoljuk (20 mm), és legalább kétnaponként szedjük, hogy na­vényeket egy évig cserépben vagy szaporítóládában kell ne­velni. A helybeveiett nyári virágok most kezdenek megerősödni. Ha a növényzet túl sűrű, ritkítsuk ki. A hobbiházban elvethetjük a jövő évre szánt kétnyáriak (harangvirág, árvácska, nefe­lejcs, törökszegfű, sárga vio* la, mályvarózsa, papucsvirág, szarkaláb, gyűszűvirág stb.) magját. Júniusban vagy jú­liusban kell sort kerítenünk az orgona szemzésére (alvó­­gzemzés). Díszcserjéinket (sós­kaborbolya, japánbirs, aranyfa, tűzeső, mályvacserje, jázmin, aranyeső, labdarózsa) zölddug­ványról vagy feltöltéses bujtás­­sal szaporíthatjuk . Ne feledkezzünk meg a szo­­banövényeinkről sem. Inkább ritkán és nagyobb adagokkal, mint gyakran és kevés vízzel öntözzük őket. A cserepes ka­méliát tegyük ki a szabadba; cseréppel együtt a kert leve­gős, a déli erős napsütéstől vé* dett, félárnyékos részén ágyaz­zuk a földbe. A mikulásvirág hajtásait vág­juk vissza, hogy ne legyen túl magas a növény. A visszavá* gással a bokrosodást is ser­kentjük. Ne felejtsük, hogy csak a teljesen napfényben ne­velt növény fog szépen fejlőd­ni és virágozni. A mikulás­­virágot tehát a kert legna­posabb részén kell elhelyezni. HUSZAR MARGIT, agrármérnök gyobb legyen a termés. Víz­hiány esetén az uborka kese­redik. A görögdinnye erőteljesen fejlődő hajtásait igazítsuk el és egy kapavágásnyi nedves földdel rögzítsük. A karfiol rózsáját néhány le­vél összekötésével vagy megtö­résével óvjuk a tüzű naptól, nehogy megbámuljon. A korai fejeskáposztát, kelt és vörös­káposztát még szedhetjük, ugyanakkor a szabadföldi pa­lántanevelő ágyba már ideje elvetni az őszi káposztafélék magját. A zöldborsó különösen virág­zás idején igényel sok ned­vességet, ennek tudatában vé­gezzük a locsolást. A borsót akár naponta szedhetjük. A pa­tisszont viszont csak akkor ér­demes levenni, ha már leg­alább 3—12 átmérőjűre nőtt. A kisebbek savanyítva, a na­gyobbak rántva, sütve, hús­pótlóként is hasznosíthatók. ■ A sóskának adjunk 20—30 mm vizet, a talaját pedig por­­hanyősítsuk. A káposztaféléket óvjuk a kü­lönböző lepkefajok hernyóinak kártételétől. Erre alkalmasabb a Bi 58 oldata, de ügyeljünk *a kötelező élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő megtartá­sára. Nedves, csapadékos időjárás esetén az uborkát betegségek károsítják. A szögletes levél­foltosság tüneteinek észlelése­kor Kupríkollal, peronoszpóra és mézgás varasodás esetén Dithane M 45-tel permetezzünk. A vöröshagymát Dithane és Bi 58 kombinált oldatával ke­zeljük (peronoszpóra és hagy­malégy). A dinnyeféléket indaképződés idején termésfoltosság és pero­noszpóra ellen kell kezelni (Dithane M 45). A burgonyát — szükség ese­tén a paradicsomot is — a Sol­dep oldatával óvhatjuk a bur­gonyabogár kártételétől. A permetezések számát a szükséges minimumra kell kor­látozni. A permetlé elkészítése­kor legyünk óvatosak: a vegy­szereket mindig szélvédett he­lyen vagy legalább a szélnek hátat fordítva töltsük ki és a palackot vagy dobozt azonnal zárjuk le. Ha a szerből mégis a testünkre jutna egy kevés, azonnal mossuk le bő vízzel. Ha vegyszerekkel dolgozunk, soha ne igyunk, ne együnk és ne dohányozzunk! Huszár István agrármérnök A dupla fóliával borított palántanevelőt uhorkahajtatással lehet hasznosítani, ha a palánták már kikerüllek belőle. Fotók: —bor öntözéssel és trágyázással ser­kenthetjük. Legfontosabb táp­anyag a kálium. Az elvirágzott évelő szarka­láb és zergeboglár szárát a föld felett kb. 15 cm-re vágjuk vissza, így új hajtásokat nevel­nek kedvező időjárás esetén még egyszer kivirulnak. A kú­szónövények gyorsan fejlődő hajtásait támasztékhoz rögzít­jük, nehogy összekuszálódjanak vagy meggyökeresedjenek a földben. júniusban felszedhetjük a vi­­rághagyniákat. A korán virág­zó krókusszal és nárcisszal kezdjük a sort, ne várjuk meg amíg a szár teljesen elszárad. Amint a hagyma héja bámulni kezd, ássuk ki, szárítsuk meg és száraz, szellős helyen tá­roljuk. A hagymákat elég 3—4 évenként felszedni. Ha most ültetünk kardvirá­got, ősz elején értékes virágot nyerünk. Ilyenkor azonban csakis nagy gumókat érdemes ültetni. Ha szükséges, ősszel fóliával óvhatjuk növényeinket az időjárás viszontagságaitól. Az eltelepített előhajtatott kánná és dália igen érzékeny, éjszakára ajánlatos papírsüveg­gel vagy fóliával letakarni. Л: VIRÁGOK KÖRÜL A gyepet szükség szerint lo­csoljuk és kaszáljuk, a róžsán és a díszcserjéken szívogató levél tetveket rendszeresen irt­suk (Plrimor). A rózsa elher­vadt virágait azonnal vágjuk le, hogy a következő virágot hozó hajtás gyorsabban fejlőd­hessen. A folyamatos virágzást Még ültethetünk gyökeres krizantémot, közvetlenül a sza­badba vagy földbe ágyazott cserépbe. Az utóbbi módszer előnye, hogy a növény ősszel nem sínyli meg a felszedést. Most már feltétlenül ültessük be az erkélyládákat is, hogy szebbé tegyük környezetünket, otthonunkat. Az iriszfélék most virágoz­nak. Elnyllás után tőosztással szaporíthatók. Az így nyert no-

Next

/
Oldalképek
Tartalom