Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-30 / 22. szám
! 1981. május 30. SZABAD FÖLDMŰVES S Szavazzunk a Nemzeti Front képviselőjelöltjeire! A népet szolgálni, a közjóért csatázni... Népének hű fia A Nemzeti Front képviselőjelöltjeinek bemutatkozó gyűlései már lezajlottak. Ezekről a népfórumokról többé-kevésbé elmondható: jobbára ünnepi jellegűek, színesek, amellett tartalmasak, nyiltak voltak; légkörük bizakodással, reménnyel, megannyi elvárással telítve. Érzékelni, majdhogynem tapintani lehetett: a képviselőjelöltek, a nép szolgálatába állók szinte valamennyien tudják, a közjóért sokat kell majd csatázni. Tudják: a népszolgálat nemes elhivatottság, amely társadalmi felelősséggel jár. Nem csupán a szocialista hazafiság fokmérője ez a tevékenység. Az átlagnál jóval több vállalás a példamutató helytállás igazi erőpróbája, vizsgatétele. Mi az, ami felszínre került ezeken a népfórumokon? Elsősorban a közösségi és társadalmi felelősségtudat. Leginkább abban nyilvánult meg, hogy a Nemzeti Front képviselőjelöltjei nem csupán az elismerésre méltó eredményekről szóltak hivalkodástól mentesen — amelyeket az utóbbi megbízatási időszakban közös összefogással elértek a község- és városfejlesztés, a környezetszépítés és a környezetvédelem területén, valamint a nevelőmunkában —, hanem a problémákat, fogyatékosságodat is feltárták, amelyek fékezőleg hatottak a fejlődsére, a közigazgatásra, a közszolgáltatásra, a tudatformálásra s egyébre. Beszéltek a képviselőjelűitek arról, hogy mennyire fontos a kölcsönös bizalom, az egység, a jobbító szándék és a hozzátársuló cselekvés a nemzetek és nemzetiségek, a képíviselők és a választók között. Hangsúlyt kapott, mennyire nélkülözhetetlen a szocialista típusú emberi magatartás, a lelkiismeretesség, a nagy fokú áldozatkészség, a rugalmas ügyintézés, az eredményeinket sokszorozó társadalmi munka, az értékes tapasztalatok általánosabb, jobb hasznosítása, az elvtársi segítőkészség, az értelmes, nyílt — de sosem bántó szándékú — szókimondás. Mert a hibák halmozása, .a problémák megoldásának halogatása lehet a bizalomvesztés egyik legfőbb kútforrása. „ERŰDBŐL KÉL A HOLNAP“ A galántai járás 81. számú választókörzete Vágfarkasdon (Vitany) csupán egy a három közül. Tehát a képviselőjelölteket bemutató gyűlésen a nagyközség választópolgrainak egyharmadát képviselték a jelenlevők. . Mindjárt elöljáróban hadd említsük, az igazán nívós, a CSKP 60. évfordulójához méltó kulturális műsor meghitt, ünnepi jelleget kölcsönzött a gyűlésnek, mintegy kihangsúlyozta a párt vezetőszerepét, s a további mondandók komolysága alaptónusát is megadta. Mindez a helyi szlovák és magyar pedagógusok fő érdeme. A jelenlevőket — a műsort követően — Kristóf Michal, a Nemzeti Front helyi szervének elnöke, iskolaigazgató köszöntötte. Méltatta a gyűlés jelentőségét. Utána vetített, felnagyított, színes fényképfelvételek keltették életre, hozták emberközelbe mindazt, amit a nagyközség lakossága, társadalmi összefogással és állami hozzájárulással az utóbbi öt évben mint közjót létrehozott. A nagyközség mai új arculatát jól érzékeltették a felnagyított felvételek: az új, villaszerű családi házak (64 épült belőlük a most záruló ötéves megbízatási időszakban!], az óvoda, a bölcsőde, a játszótér, az impozáns, 22 tantermes, korszerűen felszerelt iskola szívét melengető látványt nyújtott. Kézzelfoghatóan példázta, hogy csakis a szocialista társadalom képes a dolgozó nép igényeit ilyen magas színvonalon kielégíteni. A parkok, zöldövezetek smaragdzöld pázsitja, a virágágyások, az utak, járdák, az ifjú nemzedékek sportolását, honvédelmi felkészültségét előmozdító sportpályák mintegy hangsúlyt adtak annak, hogy az ifjúság messzemenően megkapja mindazt, ami testi és szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen. Ez a sokoldalú gondoskodás azonban kell, hogy megtérüljön, mégpedig az ifjú nemzedékek közösségi és társadalmi aktivitása révén. Remélhető: nem maradnak adósai elődeiknek és a társadalomnak! Annál inkább is nem, mert ők lépnek majd az idősebbek helyébe, átvéve a stafétabotot. AZ ELSŐ BEMUTATKOZÓ Miután Krištôf Michal, a gyűlésvezető sorra bemutatta Nemzeti Front képviselőjelöltjeit — akikre a körzet választópolgárai majd a szavazatukat adják —, elsőként Dr. Škula Jozef, a sellvei (Sala) kórház gazdasági felelőse (gondnoka], képviselőjelölt mutatkozott be (megválasztása esetén a Népek Kamarájában, a legfelsőbb népképviseleti szervek egyikében szolgálja majd a dolgozó népet). Dr. Skula érzékeltette azt a grandiózus programtervet, amelyet a XVI. pártkongresszus tárgyalt meg és hagyott jóvá az 1981—85 közötti időszakra. Többek között beszélt arról, mily nagy összegeket fordított államunk az utóbbi öt évben népjóléti célokra (egyharmaddal többet áldozott rá, mint az előző tervidőszakban!), valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Kitért a járás főbb ipari nagyüzemének népgazdasági jelentőségére, ezek további bővítését méltatva. Szólt arról, hogy a galántai járás dolgozóinak sikerült a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó népgazdasági feladatait 11 százalékkal túlteljesíteni. Csakis az ilyen serény, s eredményes munka alapozhatja meg például azt, hogy a járás nyugdíjasainak közétkeztetésére kétmillió korona jutott évente, s több millió koronával növekedhetett (az öt éve alatt) a Járásban a szociális járadék. Örömteljes tény az is, hogy a járás lakosságának a fele már egészséges, fertőzésmentes, hálózati ivóvízhez juthat; hogy 4660 lakás épült a járásban az utóbbi öt évben; hogy 10 százalékkal emelkedett a jelzett időszakban a mezőgazdasági termelés, továbbá „Z“ akció keretében a járás lakosai 160 millió korona értékű közjót hoztak létre. Dicséretre méltó az a versenyszellem, amely ilyen eredmény eléréséhez vezetett. Csakis ennek az áldozatkészségnek tudható be, hogy a nemzeit bizottságok versenyében a galántai járás — kerületi méretben — a nagyon megtisztelő III. helyet vívta ki. Dr. Skula képviselőjelölt megköszönte a társadalmi összefogás alapján született kiváló eredményeket, s további munkasikereket kívánt a megválasztandöknak, s a választópolgároknak, feladataik teljesítéséhez. MEGOSZTANI A FELADATOKAT Komlósi Ferenc képviselőjelölt (aki megválasztása esetén a járási nemzeti bizottság képviselőjeként fejti majd ki tevékenységét az új megbízatási időszakban) nagyon közérthetően, szép beszédstílussal azt vázolta, milyen feladatok várnak a jövő képviselőire. A képviselőknek a választópolgárokkal szorosan együtt kell működniük, s nemkülönben a társadalmi- és tömegszervezetekkel, intézményekkel, üzemekkel, vállalatokkal, hogy a Nemzeti Front ötéves cselekvési programja, sőt mi több, a vállalt kötelezettségek sorra teljesülhessenek, hiszen milliókat hoz a közösségeknek, a népgazdaságnak, a társadalomnak. Mindez a lakosság javát szolgálja közvetve vagy közvetlenül. Kiemelte annak jelentőségét, hogy az ötéves cselekvési program feladatainak teljesítése úgy szavatolható a legjobban, ha felosztják azt az üzem, a vállalat, az intézmény, a társadalmi- és tömegszervezetek, szabadidő-szervezetek között. Az ilyen szervezésmőd eredményesebb, fokozhatja a közösségi, társadalmi felelősségérzetet, kezdeményezésekre késztethet, a környezetvédelmet is szervezetebbé teheti. Azt sem hallgatta el, hogy többet kell tenni a közszolgáltatás fejlesztése, bővítése szakaszán, többet kell törődni a magánépítkezésekkel, a jobb élelmiszerellátással, több fegyelmet a nyitászárás területén . . . JOBB HOZZÁÁLLÁST! Mármint a helyi szövetkezet részéről, hiszen a tagság számottevő többsége a község lakosa. Ezeket a problémákat fejtegette Perecz elvtárs, a szövetkezet új elnöke. Ügy igaz, a közös gazd ";ág politikai-gazdasági talpraállításához nem elegendő a puszta jóakarat. Már hogyis lehetne elég, hiszen a tagságnak, például az idén a több, mint 500 hektárról 114 millió korona termelési értéket kell produkálnia. Ehhez sok-sok erőfeszítésre, tudatos fegyelemre, a lehetőségek maximális hasznosítására van szükség, fizikailag és szellemiekben egyaránt. Téve ezt azért is, hogy üzemeltetési hitelre ne szoruljanak — álljanak meg a saját lábukon! Ezért, s nem másért kell az egység, a kölcsönös bizalom, a hatványozott cselekvőkészség, a fokozott tudásgyarapítás, hogy a technika és a tudomány, eredményei a gyakorlatban gyorsabban hasznosulhassanak, előbbre lendítve a közös gazdaságot. Legyen mindannyiunk közös jelszava: kátyúból a kövesútra! Népszolgálat ez is, mégpedig a javából. N. Kovács István Állampolgáraink június 5-én és 6-án járulnak a szavazóurnák elé, hogy voksukat a Nemzeti Front képviselőjelöltjeire adják. Azokra, akik már az utóbbi hetekben napnál világosabb, jól átgondolt, céltudatos programot ismertettek városainkban és falvainkban a jelöltbemutató nyilvános gyűléseken. A bemutatkozók egyike Horváth István (a képen), a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag szövetkezet elnöke, akit a Szlovák Nemzeti Tanács jelölt a 22. számú választókörzetbe. Bemutatkozott már Feketenyéken (Čierna Voda], Vízkeleten (Čierny Brod), Diőszegen (Sládkovičovo), Nagymácsédon (Veľká Mača) és másutt. Program-beszámolójában többek között elmondta, hogy a 7. ötéves tervidőszakban arányosan továbbfejlődik népgazdaságunk, erősödik és korszerűsödik az ország anyagi-műszaki bázisa, a termelésben széleskörűen érvényesül majd a tudomány és technika, s ily módon javul a nép kulturális és életszínvonala. A galántai járás döntő fontosságú építkezései közül kiemelte a vágsellyei (Šaľa) DUSLO Vegyikombinát további bővítését, a vágkirályfai (Kráľova nad Váhom) duzzasztót és vízmüvet (ebből a víztárolóból már a tervidőszak utolsó évében 65 ezer hektár szántő válik öntözbetővé), továbbfejlesztik a MILEX seredi üzemét. A képviselőjelölt bővebben tájékoztatta a jelenlevőket a lakásépítésről: a mostani ötéves tervidőszakban például 4600 új lakás épül majd fel. — A termőföld céltudatos és ésszerű hasznosítása — mondotta képviselőjelölt — egyik legfőbb népgazdasági feladat. — Egyben rámutatott arra is, hogy a termőföld más célokra kisajátítása ellen kemény harcot kell folytatni, a termőföldvédelemre vonatkozó szigorú intézkedéseknek érvényt kell szerezni. Horváth elvtárs megemlítette, hogy a gazdagabb termés betakarítását államunk azáltal is jócskán elősegíti, hogy a jelen tervidőszakban az országban ISO ezer hektár öntözési és 290 ezer hektár vizenyős terület lecsapolási lehetőségeit teremti meg. A választópolgárok mindenütt nagy érdeklődéssel kísérték Horváth István képviselőjelölt tartalmas beszámolóját. A jelenlevők különböző kérdéseire értelmesen, meggyőzően válaszolt. Krajcsovics F.„ Galánta (A szerző felvétele) 1П1ММШ1 A losonci (Lučenec) járásnak gazdag a forradalmi munkásmozgalmi' múltja. Erről *tanúskodnak a levéltári anyagok, dokumentumok. Járásunkban, illetve Losoncon a dolgozók már az 1890-es években felemelték szavukat jogaik védelmében. A későbbi években a losonci és a környékbeli ipartelepeken, nagybirtokokon több bérsztrájkra, tömegmegmozdulásra került sor. Különösen erőteljes megmozdulások voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására, az 1917—19-es években, majd az ezt követő időszakban. A losonci proletárok több alkalommal forradalmi tetteikkel hívták fel magukra nemcsak a járás, de Dél-Szlovákia munkásainak a figyelmét is. Így volt ez 60 évvel ezelőtt is, 1921-ben. A losonci proletárok küldöttei ott voltak Lubochiíán, majd később májusban Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja alakuló kongresszusán. A küldöttség, melyet dr. Herz Sándor vezetett, hazatérte után, Losoncon, 1921. május 25-én megalakította a CSKP városi szervezetét. Annak első elnökévé az alakuló taggyűlés jelenlevői egyhangúlag a járás munkásmozgalmának vezéregyéniségét, dr. Herz Sándor fogorvost választotta. A pártszervezet hatósugara nemcsak Losoncra és a környékbeli ipartelepekre hatott ki, hanem a szomszédos járásokra is. Azt is mondhatjuk: azidőtájt s a későbbi évek folyamán „területi“ szervként dolgozott. Erről tanúskodnak a levéltári anyagok (rendőrségi, csendőrségi jelentések), amelyekben olvasható, hogy a losonci kommunisták a szomszédos járásokban is tevékenykedtek. Az elnyomó uralkodó osztály „kommunista ügynökökként“ emlegette őket. A losonci levéltárban őrzött bizalmas rendőrségi jelentések közül röviden ismertetek egyet a hitelesség kedvéért, melyet az akkori megyei hivatal Turč. Svätý Martinból küldött 1923. október 11-én, a járási parancsnokoknak. „Dr. Herz Sándor fogorvos, a losonci kommunisták elnöke gyakran utazik Prágába konferenciákra és a pártközpontba. Onnan hordja az utasításokat. A megfigyelések alapján a nevezett az alábbi vonalon tartja a Nem kommunistákkal a kapcsolatot: Losonc, Űzd, Prága, Berlin, Moszíkva. Továbbá kapcsolatban áll a Magyarországi Kommunisták Pártja Becsben élő, emigráns vezetőivel.. Az idézett bizalmas levél megnevezi a további személyeket is, akik aktívan részt vettek a párt munkájában azokban az években: Vojtáš Ladislav párttitkár, Šacher Aladár, Léderer Antal, Gerő László a csehszlovák Komszomol-szervezet losonci titkára, Grünbaum (Nógrády) Sándor, akik nagyon közkedveltek voltak az ifjúság körében, s a prágai központtal is szoros kapcsolatot tartottak. A jelentés továbbá megemlíti, hogy Losoncon titkos kommunista iskola létezett „Proletkult“ név alatt. Tény, a Herz Sándor vezette kommunistáik az állandó politikai harcon kívül a munkásság és az ifjúság megnyerésére, főleg azok politikai nevelésére fordítottak fő figyelmet. Ennek köszönhető, hogy a későbbi nehéz években a letartóztatott, tapasztalt kommunista vezetők helyébe léptek azok a munkások, fiatalok, akik a „Zöldfa“ nevű munkásotthonban kijárták a kommunisták iskoláját. így volt ez lÜ39-ben is, a Horthy-megszállás éveiben. A magyar rendőrség, csendőrség hajtővadászatot indított a kommunista párt tagjai és főleg annak vezetői ellen. Losoncon ekkor 38 személyt letartóztattak, további 60 személyt pedig állandó rendőrségi megfigyelés alá helyeztek. Betiltották a kommunista párt tevékenységét, de a párt „élt“ tovább. Illegalitásba vonult. Rendezte sorait, szervezte a harcot a fasizmus ellen. A bebörtönzött kommunista vezetők helyébe többségében azok léptek, akik a „Zöldfa“-ban tanulták a marxizmusleninizmus tanait. Hét bátor kommunista — Keleti Ferenc, Denkmayer Ernő, Domán Tibor, Zimmer Manó, Meithner Jakab, Mojzis György és Kohn Béla — elhatározta, hogy újjászervezi a pártot, s annak vezetőségét. Elhatározásukat valóra is váltották: széleskörű szervező-nevelő tevékenységet fejtettek ki Kassától (Košice) Érsekújvárig (Nové Zámky)* a Magyarországi Kommunisták Pártja budapesti központjával közreműködve. Sajnos, akadtak „júdások“, akik, mint a rendőrség emberei, beépültek a pártmozgalomba, s ezek révén a rendőrség és a katonai kémelhárítás 1940-ben leleplezte a komunisták már jól kiépített szervezetét. A kommunista párt losonci és füleki (Fiľakovo) vezetőit 1940. május 9-én tartóztatták le, majd a budapesti, Markó utcai fogházba szállították őket. Ott folytatták a kihallgatásukat, elkülönítve a fülekiektől; ez a bírósági eljárás több mint egy évig tartott, mert a rendőrség nehezen tudta — elfogadható bizonyítékok híján — az ellenük emelt vádakat bizonyítani. A adták fel a vádlottak pedig nem voltak hajlandók vallomást tenni, pedig nem bántak velük kesztyűs kézzel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Kohn Béla belehalt a kegyetlen kínvallatásba. A letartóztatott losonci kommunisták főtárgyalására 1941. január 27-én, Budapesten került sor. Ellenük a vádemelést Baróthy Pál, a Budapesti Királyi Ügyészség elnöke terjesztette elő. Idézet a hivatalos vádemelésből: „Keleti Ferencet, Denkmayer Ernőt, Domán Tibort és Zinner Manót az 1921. évi III. t. c. 1. paragrafusának harcot első bekezdése alá eső, az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett miatt vádolom azzal, hogy a kommunista uralom és • a szovjet rendszer megvalósítására, tehát az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, a munkásosztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat és szervezkedést kezdeményeztek és vezettek azáltal, hogy Losoncon 1939 május havától kezdődően 1940. év április haváig tartott tevékenységükkel megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártjának előkészítésével foglakozó helyi bizottságot, üléseket tartottak, azokon a pártalakításra vonatkozó feltételek és a szervezés módozatait megbeszélték. Edéimen Dávid, Pollák Nándor és egy Béla nevű személy (u. i. kassai személyek) útján, a központi kommunista szervekkel összeköttetést tartottak. Szervezési utasításokat szereztek be, megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártja losonci szervezetét, meghatározták a központi szervek által hozzájuk juttatott kommunista sajtótermékek terjesztésének módját és korlátáit, Rimaszombat, Fülek és Érsekújvár városokban kommunista kapcsolatot kerestek és teremtettek ...“ Az ügyész a továbbiakban különkülön is részletesen ismerteti a vádlottak kommunista tevékenységét. A kommunisták nem árulták el sem a társaikat, sem a mozgalmat, nem vallottak egymás ellen. Ezért sokan megúszták a fegyházat, az internálótábort, legfeljebb kisebb büntetést kaptak. A füleki letartóztatott kommunisták ügyét a bíróság külön tárj gyalta. Ki él a losonci, meghurcolt, bebörtönzött kommunisták közül? Már csak Denkmayer Ernő Losoncon, aki 1945- ben szabadult az internálótáborbóL 0 volt az összekötő személy, aki, mint utazó kereskedelmi ügynök, a párt felsőbb szervének utasítására kapcsolatot tartott a rimaszombati, a füleki, az érsekújvári és más városok-községek kommunista szervezetével. Visszaemlékezése szerint Érsekújváron egy Oszvald nevű kőművessel tartotta a kapcsolatot, illetve rajta keresztül a pártsejtekkel. A losonci, füleki kommunisták tárgyalásának elég nagy teret szentelt az akkori magyar sajtó. Például a Kassai „Felvidéki Újság“ 1941. október 2-i számában. A bíróság a vádlottak nagy többségét több évi fegyházbüntetésre ítélte, utána pedig internálta. Sajnos, többen közülük nem érhették meg a felszabadulást. Nem lehettek cselekvő részesei a szocialista rendszer megvalósításának, amiért harcoltak — és életüket áldozták. Akik a börtönt, a kínzásokat, az internálótáborokat túlélték, a felszabadulás után kommunistákhoz méltóan vették ki részüket az új társadalom építéséből. Csák István, Losonc (Lučenec)
