Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-30 / 22. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981« Május 3d, 6 .. £ ГЯГГТ' ÉKMÍI У menyek adják a rangét A közelmúltban Bauer Péterrel, a Honvédelmi Szövetség Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottsága tit­kárával beszélgettem, aki a HSZ munkáját értékelte. Többek között elmondotta, hogy a HSZ járási bizott­sága a munka szervezése során а XV. pártkongresszus, valamint a Honvé­delmi Szövetség VI. kongresszusán kitűzött feladatokból indult ikl. fez az irányvonal képezte az alapszerveze­tek munkájának szervezését is. A Honvédelmi Szövetség járási bi­zottsága rendszeresen tanfolyamokat rendez, s ezeken az alapszervezeti el­nökök és alelnökök veszneik részt, akikkel alaposan elemzik a szerveze­tek politikai, nevelő és ideológiai munkáját. A HSZ tagjait szocialista hazafiságra, a párt iránti hűségre,, a proletár nemzetkö­ziségre, a Szovjet­unió és a többi szocialista ország iránti szeretette nevelik, de nagy gondot fordítanak a szakoktatásra is. Az oktatásokat és a beszélgetéseket leggyakrabban vi­zuális hatást gya­korló filmvetítéssel kötik össze. Az alapszervezetekben folyó eszitíe-politi­­kai munkát a HSZ járási bizottságá­nak ideológiai bi­zottsága tervezi és értékeli Viliam Lu­­káb alezredessel az élen. Az ideológiai bizottság a HSZ járási bizottsága részére hatvanegy, az alapszervezetek részére pedig 94 propagandistát ké­pez ki évente. Az előadásokon és a propaganda tevékenységen kívül politikai jelleg­gel bíró honvédelmi és sportnapokat, s kiállításokat is szerveznek az alap­szervezetek. A legeredményesebb munka ezen a téren a párkányi (Štú­rovo) Papír és Cellulózgyári, a köböl­kúti (Gbelce), a surányi, a bánovi, a máúai, a palárikovói, a tardoskeddi (Tvrdošovce), az érsekújvári és a muzslai alapszervezetekben folyik. A nevelő tevékenységben fontos szere­pet tölt be a szocialista verseny, a­­melybe a járás minden alapszervezete bekapcsolódik. XXX A sorköteles fiatalok katonai szol­gálatra való felkészítése képezi a já­rási bizottság legfontosabb feladatát. A sorkötelesek képzésében jó ered­ményeket érnek el, s kerületi vi­szonylatban Is az élenjáró járások közé tartoznak. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az aktivisták és a hivatásos politikai dolgozók lelkiis­meretes munkát végeznek. A regru­tákkal foglalkozó politikai dolgozók közül elsősorban Molnár Tibor, Jeli­nek Jenő, Sopkó František, Bartovics Ottó, Petráš Péter és Hurta József neve érdemel említést. A tisztek és tiszthelyettesek 13 klubja működik 468 taggal. A klubok fő feladata a politikai nevelésre és a szakmai továbbképzésre irányul. Ta­valy például 36 előadást és vitadél­utánt rendeztek, s a katonai és a honvédelmi jellegű vetélkedőkön is jó eredményeket értek el. A HSZ alapszervezeteiben jelentős szerepet tölt be a sportlövészet. A járásban 108 ilyen szakkör ténykedik, melyek több mint négyezer tagot tö­mörítenék. Lövészversenyben az utób­bi két évben 4300 versenyző vett A közelmúltban sikeres esztrád­­műsorral jelentkezett a CSE­­MADOK tardoskeddi (Tvrdo­šovce) alapszervezete. A jól, ízlése­sen megválasztott jelenetek, táncok, szavalatok és énekszámok elnyerték a közönség elismerését, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy mind­két előadás telt ház előtt /zajlott. Az esztrádműsor rendezője a helyi alap­­szervezet kultúr felelőse, SANTA MÁ­RIA tanítónő volt, aki a lelkes sze­replőgárdával felülmúlva önmagát: si­keres, színes műsort vitt színre. A gyakran felcsattanó kacaj és vas­taps bizonyította, hogy a közönség hálás minden jó teljesítményért. Az előadás bizonyságot adott arról, hogy az alapszervezet már sikeresen ol dotta meg a generációs problémákat, az idősebbek rutinja mellett üdén hatott a fiatalok temperamentuma, ügyessége. Elismerést érdemelnek a színjátszó csoport és tánccsoport tag­jai, de a többiek szereplése is él ményszámba ment. Nagy sikert ara­tott a „Tardoskeddi váskatánc“, a­részt; közülük huszonheten első* 55-en második, százhuszan pedig har­madik osztályú minősítést szereztek. Az országos légpuska-bajnokságon az ifjúságiak kategóriájában Racsek Ma­rian a második, Petrányi Péter (a ju­niorok kategóriájában) a tizedik, Ju­­rík Juraj sportmester pedig a negye­dik helyen végzett. A HSZ járási bizottsága gyümölcsö­ző együttműködést folytat a járási nemzeti bizottság közlekedésügyi osz­tályával, a közbiztonsági szervek köz­lekedésügyi felügyelőségével, és a HSZ autőiskoláival. Tavaly például több mint huszonhatezer gépkocsive­zető vett részt a HSZ által rendezett iskolázásokon. A honvédelmi Jellegű sportágak és sportversenyek a legnépszerűbbek. A duklai-versenyen és a honvédelmi rá­­termettségi versenyeken például több mint huszonötezer versenyző vett részt. A műszaki jellegű sportágak közül legnagyobb tömegeket a modellezés vonzza. A modellező szakkörök 480 fiatalt foglalkoztatnak. A rádióamatőrök munkájának ered­ményességét bizonyítja, hogy a rádió­amatőrök országos versenyének lebo­nyolításával az érsekújvári járást bíz­ták meg a felső szervek. A rádió­amatőrök munkáját Ostrožlík Peter irányítja és hangolja össze. Legigé­nyesebbnek a búvárszakkör munkája minősíthető. Pillanatnyilag a járásban egy ilyen klub működik, az ELITEX Šurany alapszervezeténél. A klub munkáját Podhorec elvtárs Irányítja, s tevékenységük a búvár-úszásra és a vízalatti tájékozódásra összponto­sul. A sportrepülés 151 tagot foglalkoz­tat. A felhők lovagjai közül legjelen­tősebb eredményt a motoros repülés­ben Dana HolCková érte el, aki a szlovákiai bajnokságon az előkelő harmadik helyen végzett. Dicséretet érdemel Tatjana Gajdošová is, aki a Bulgáriában rendezett világbajnoksá­gon bronzérmet szerzett országos vá­logatott tagja volt. Kovács Eleonóra főképpen az ejtőernyős versenyeken öregbíti az érsekújvári sportrepülés jó hírnevét. Bauer Péter örömmel mutatta azo­kat az okleveleket, melyeket a HSZ Központi Bizottsága adományozott, munkájuk elismeréseként. — A munkával elért eredmények adják az elismerést és a rangot — mondotta búcsúzáskor a titkár. Mi osztjuk véleményét. PhDr. Hofer Lajos A gyermekfesztiválra készülnek A Szenei (Senec) Magyar Tannyelvű Általános Isko­lában nagy munka folyik. Csuka Gyuláné tanítónő ve­zetésével a diákok két színművel készülnek az idei színjátszóversenyre, a Dunamenti Tavaszra. A kicsik, Debreceni Tibor „Ludas Matyiját“ játsszák, a nagyob­bak pedig a „Dzsungel könyvével“ léptek színre. A szín­játszók közöt sok a tehetséges gyerek. Ludas Matyit Csuka Gyuszi alakítja, a gazdag Döbrögi szerepében pedig Csuka Attilával találkozunk. A behízelgő Tabakit Bíró Zoltán, a félelmetps Sir-Kánt pedig Kvetko Richard alakítja. Velük áll szemben Maugli szerepében Ruman Attila. Mindkét darabot Csuka Gyuláné rendezte, a Ludas Matyit több gyermekverssel, vásári kiáltásokkal, népdal lókkal tarkította: A Csiribiri csoportot is vezeti. A kis másodikosok nagyon élvezik a népszokásokat és a gyer­mekjátékokat. A járási szemlén sikeresen szerepeltek« Közülük került a Ludas Matyibe Balajti Csilla és Pár­kány Antónia, akik kitűnően alakítják a vásári kofákat« A közönség a Dzsungel könyvét is nagyon jónak ta-i lálta, sajnos mindkét csoport nem juthat el a Duna-i menti Tavaszra. A Pöttyömszínház tavaly alakult, s el is jutott az országos versenyre. A gyerekek szorgalmasan készülnek Dunaszerdahelyre. Reméljük, hogy természe­tes játékukkal elnyerik a gyermekközönség, tetszését. t—CSj—ч Egy emberként fognak össze Kevés olyan lelkes műkedvelő szín­játszó csoportunk van, mint a CSE­­MADOK lévai (Levice) helyi szerve­zetének tagjaiból verbuválódott tizen­öt tagú együttes, mely az elmúlt év­tized során szép eredményeket ért el. A lévai színjátszók minden évben betanulnak és bemutatnak egy-egy színművet. Az utóbbi években többek (között a Kolduskomédiát, a Kutyaszo­rítót, a Majomszeretetet, a Ki ölte meg Szommer Linát, a Boszorkányok pedig nincsenek és a Kék szilvafák című színművekkel szerepeltek, ame­lyeket Nagy László és Cúth László rendezett. Az együttes a felsorolt műveket nemcsak Léván mutatta be, hanem a járás környező falvaiban is, s majd­nem minden alkalommal részt vettek Komáromban a Jókai-napokon. Elő­ször 1971-ben a Kolduskomédiával, másodszor pedig 1974-ben Tóth Mik­lós Kutyaszorító című bárom felvoná­­sos vígjátékával arattak nagy sikert. Ekkor ez a fiatal együttes elnyerte a fesztivál nagydíját, a legjobb női ala­kítás díjával pedig Marcsek Erzsébe­tet tüntették (ki. Az elmúlt évtizedben az együttes­ben sokan szerepeltek. Természetesen nincs rá mód, hogy mindenkit felso­roljunk, a legaktívabbak közül azon­ban okvetlenül meg kell említeni azo­kat, akiknek a nevéhez, munkásságá­hoz az elmúlt évek sikerei fűződnek. Ezek közé tartozik Martinovszkv Er­zsébet, Jóba József, Forgács Miklós, Mészáros Zoltán, Vaszilovcsík Éva, no és maga a rendező, a színlátszó csoport megalakítója és szervezője, a harminckét éves Cúth László. Itt álljunk meg egy pillanatra: a tehetséges Cúth László, aki csoport­jával szép sikereket ért el, rövid időre megvált az amatőr színjátszás­tól. Веке Sándor rendező tanácsára a kassai Tháliához szegődött s itt tevé­kenykedett három évig. Míg 6 távol volt, a színjátszó csoport főképpen esztrádműsorokkal szórakoztatta a közönséget, holott a vidék az ismert színjátszóktól mást várt. Cúth László „keleten“ is hallott az általa alakított csoport „pangásáról“, s talán ezért vagy a szülőföld szeretete miatt, bú­csút mondott a Thália Színpadnak, s hazatért szülővárosába, Lévára. Szabadidejét a gyermekeknek áldoz­ta: az általános iskola tanulóival kez­dett foglalkozni s a gyerekeik rövide­sen előadták a Hamupipőkét. Közben 6 maga is játszott, például a Ki ölte meg Szommer Linát című színműben egy rendezőt alakított. Felkai Ferenc Boszorkányok pedig nincsenek című zenés bohózatában — melyet Nagy László rendezett — a bohócot alakí­totta. Az utóbbi történelmi vígjáték­kal szintén eljutottak a Jókai-napok­­ra, de a műsorválasztás miatt nem volt sikerük. A CSEMADOK lévai szervezetének színjátszói tavaly Lovicsek Béla idő­szerű, társadalmi problémákat tár­gyaló Kék szilvafák című színművé­vel próbálkoztak, -melyet Cúth László rendezett. A színmű néhány drama­turgiai fogyatékosságát sajnos Cúth László ötletes rendezésének sem si­került kiküszöbölnie, de a csoport bátor vállalkozása mindenképpen el­ismerést érdemelt. Ezt a színművet sokszor előadták a környező közsé­gekben is, mindenütt nagy sikerük volt. Vaszilovcsík Éva, aki ebben a színműben Jolánt, és Nagy Dezsőné, aiki nagyanyót alakította, bizonyítot­ták tehetségüket, színészi rátermett­ségüket, bár a tavalyi Jókai-napokon szereplésük nem nyerte el a zsűri tetszését. — A lévai színjátszó csoport cél­tudatos munkája révén rövid idő alatt a legjobb együttesek közé ke­rült. Az említett színmű megválasztá­sa ezúttal kérdőjeleket is felvetett, ön szerint miért? — Örömmel gondolok vissza a Jó­­kaí-napokra; a sikerekre, a sikerte­lenségekre, a közönségre, a fesztivál hangulatára és a szakemberek érté­kelésére. Örvendetes az a célkitűzés, hogy a műkedvelő színjátszó mozgal­munk színvonalát magasabbra kell emelni. Mi, műkedvelő rendezők és SIKERES RENDEZVÉNY... imMiiiiiniHHMminMinmminnHnHH'nMiM'»11 melynek helyi jellegű néprajzi voná­sai vannak, de sikeres volt a női és a férfi énekkar szereplése is. A sze­replők között több olyan tehetség bukkant fel, akik szereplése a jövőben záloga lehet a sikeres rendezvények­nek. Az előadás zárószavában Sánta Má­ria tanítónő köszönte meg a szerep­lőknek a szép teljesítményt, majd a közönséghez fordult azzal a kéréssel, aki tehetséget, lelkesedést érez magá­ban álljon a szervezet soraiba, ahol szíveden fogadnak minden új tagot. Reméljük ez a felhívás meghallgatás­ra talált, és egyre többen fogják majd megtalálni az utat a szervezeti élet felé. A nézők és szereplők taps­sal búcsúztak egymástól, bizonyítva, hogy a CSEMADOK tardoskeddi szer­vezete jó útra lépett a néphagyomá­nyok és kultúra ápolása terén, nem marad más hátra, mint remélni, hogy ez a lelkesedés, akarás és a szép si­ker további jó munkára ösztönzi majd a szervezet vezetőségét, tagságát. Bencze István színjátszók szívügyünknek tartjuk a csehszlovákiai magyar kultúra fej­lesztését, ápolását. Mozaikszerűen rakjuk össze tudásunk javát, így sze­retnénk az élvonalba kerülni. Egy emberként fogunk össze a csoporto­kon belül, és ez mindennél többet ér. Ezt a lelkesedést nem lehet megtaní­tani — mondotta a rendező, majd hozzáfűzte. — Jómagam 1975-től a lévai Jed­nota ökonómiai osztályán dolgozom. Munkahelyemen megbecsülnek, sőt lehetőséget adnak egy-egy kultúrmű­sor megrendezésére is, ami számom­ra örömet jelent. Azonban teljes mér­tékű támogatást, segítséget, megér­tést itt sem várhatok, mert munka­köröm más irányba tereli érdeklődé­semet. Nem marad más hátra, mint a szabadidőm, amit sokszor családomtól kell megvonnom. Feleségemmel együtt szeretünk színházba járni, érdekel a rendezőik hozzáállása, egyénisége, mely akarva-akaratlanul ott lebeg az előadás felett. — 1969-től foglalkozom rendszere­sen színjátszással. Azóta szabadidőm nagy részét ez tölti ki. Játszom, dísz­letet tervezek, rendezek és kilincse­lek egyik hivatalból a másikba. A tizenöt tagú színjátszó csoporttal elégedett vagyok, önzetlenül, mond­hatnám fáradhatatlanul végzik a rá­juk bízott feladatot. Egy nagy össze­tartó család tagjaival dolgozom együtt, csinálni ezért érdemes. Nagy Jolán, Vaszilovcsík Éva, Halász Erzsé­bet, Urbán Gabriella, Mátyás Katalin, Mészáros Zoltán, Urbán Zoltán, Szabó Imre, Forgács Miklós már több alka­lommal »zonyították tehetségüket a közönség előtt. Tenniakarásuk annál inkább értékelendő, mert szabadide­jüket áldozzák fel, s volt idő, amikor, ha színpadra akartunk lépni, hat-hét kilométert kellett utaznunk a legkö­zelebbi faluba próbákra. Szerencsére ez az áldatlan helyzet már megszűnt, az új művelődési házban rendszere­sen próbálhatunk. — További terveik? — A kudarc nem keserített el ben­nünket, újabb színdarab betanulására vállalkoztunk, s most J. Solovič: Ez aztán a meglepetés című színművé­vel próbálkozunk. Egyelőre ezt a színművet csak Léván szándékozunk bemutatni. Eleinte úgy gondoltuk, hogy újra szerencsét próbálunk a Jó­kai-napokon, de mivel a színmű beta­nulását elég későn kezdtük, vélemé­nyem szerint, nem eléggé kiforrott ahhoz, hogy ezen a seregszemlén méltóképpen szerepelhetnénk. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy a színda­rabot csupán Léván és a környező falvakban fogjuk bemutatni. A közel­jövőben viszont Sarkad! Imre: Az el­veszett paradicsom című színművet szeretnénk betanulni s bemutatni. Meg kell, hogy jegyezzem; munkánk­ban sokat segít Kender János bácsi, a CSEMADOK lévai szervezetének el­nöke. Figyelemmel kíséri a csoport munkáját, rámutat a hibákra, bírál és dicsér. Tiszteljük és szeretjük őt. De ne csak a CSEMADOK tekintse magáénak e nemes feladatot s ne ők, az ő lelkesedésük jelentse a színját­szó csoport éltető erejét, hanem az illetékes járási szervek is tűzzék na­pirendre ezt a sokakat foglalkoztató kérdést. Mi teljes mértékben egyetértünk az elkötelezett kultúrmunkás, a lelkes rendező véleményével. Nagy Teréz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom