Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-30 / 22. szám

I 1981. május 30. .SZABAD FÖLDMŰVES. Fontos döntések A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron kővetkező 35. ülés­szaka előtt fontos döntések születtek a KGST végrehajtó bizottságának most megtartott 99. ülésén. A kiadott közlemény értelmében az ülésen részt vetek a tagállamokat képviselő mi­niszterelnök-helyettesek, továbbá Ju­goszlávia KGST melletti állandó kép­viselője. Jelen volt Nyikolaj Faggye­­jev, a KGST titkára. Az ülésen An­drej Lukanov, Bulgária képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta azokat a beszámolókat, amelyeket a tanács soron következő 35. ülésszaka elé terjesztenek. Jóvá­hagyta azt a beszámolót, amely a komplex program megvalósításával, a KGST-államok együttműködésének elmélyítésével és korszerűsítésének a nyolcvanas évekre szóló feladataival és programjával foglalkozik. Ugyan­csak az ülésszak elé terjesztette a KGST-nek a 34. és 3S. ülésszak kö­zött végzett tevékenységéről szóló beszámolót. Beszámoló készült arról, milyen eredménnyel egyeztették a ta­nács tagállamai 1981—1985. évekre szóló népgazdasági terveit, és milyen tervet dolgoztak ki az egyeztetett sokoldalú integrációs vállalkozások megvalósítására. A tanács ülésszaka elé beszámolót terjesztettek arról, hogyan korszerűsítik a tagállamok tudományos-műszaki együttműködését a legkorszerűbb technológia, technika és új anyagok előállításának és a ter­melésben történő alkalmazásának meggyorsítására. A tanács 34. ülésszakának megfe­lelően a végrehajtó bizottság áttekin­tette, hogyan haladnak azok a közös intézkedések, amelyeknek célja a ter­melési folyamatok új, perspektivikus Irányító berendezéseinek, egységes elektronikus elemekből álló bázis­­alkatrészeinek, az elektronikus be­rendezéseknek, a külszíni fejtésre szolgáló korszerű technikának, a cső­vezetékek építésének, valamint a fű­tőanyag és energia ésszerű és taka­rékos felhasználásának célját szolgá­ló gépeknek és berendezéseknek sza­kosított és kooperációban megvalósu­ló, az ilyen eszközök kidolgozását és a gyártás megszervezését szolgáló in­tézkedések megvalósítása. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása nagy fontosságú a tagálla­mok gazdaságának intenzifikálása te­kintetében. Ezért aláhúzta: meg kell gyorsítani a megfelelő közös megállapodások előkészítését, különö­sen az egységes elektronikus elemek bázisának létrehozásában, a számító­gépekhez szükséges mikroelektroni­­kus alkatrészek közös kidolgozásában és előállításában. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azokat az intézkedéseket, köztük a tudomány és technika területén meg­valósuló intézkedéseket is, amelyek célja, hogy meggyorsítsák a Vietnami Szocialista Köztársaság népgazdaságá­nak fejlődését, a mezőgazdaság haté­konyságának növelését. A KGST tag­államai gazdasági és tudományos­technikai eszközökkel segítik elő, hogy a Vietnami Szocialista Köztár­saság számára fontos területeken, így például a mezőgazdaságban, a geoló­giai kutatásokban, a közlekedésben, az energetikában, az orvostudomány­ban, a kutatóintézetek és intézmé­nyek felszerelésében, a tudományos és műszaki szakemberek felkészítésé­ben, szakmai képesítésének növelésé­ben megvalósuljanak ezek az intéz­kedések. Az ülésen áttekintették a gazdasági és a tudományos-műszaki együttmű­ködés néhány más kérdését is. A végrehajtó bizottság a barátság és az elvtársi, kölcsönös megértés légköré­ben végezte munkáját. Eleget tettek megbízatásuknak GALÄNTÄN KIEGYENSÜLYOZOTT MÉRLEGGEL KÉSZÜLNEK A VÄLASZTÄSOKRA Országszerte döntő szakaszba érkeztek a választási előké­születek. Folynak a választási gyűlések, amelyeken a nemzeti bizottságok számot adnak a Nemzeti Front választási prog­ramjainak teljesítéséről, bemutatkoznak a Nemzeti Front új képviselőjelöltjei, hogy elnyerjék a választók támogatását, és természetesen kifejtik saját elképzeléseiket, hogyan akarnak megválasztásuk után hozzájárulni az új választási programok megvalósításához. Ezeken a gyűléseken lényegében átveszik választóik társadalmi megrendelését. InteraacionaN'sta kapcsolataink ápolása A múlt héten vendégünk volt a hi­vatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnö­ke és az általa vezetett párt- és álla­mi küldöttség. A küldöttség látogatá­sa alkalmával lerótta kegyeletét Kle­ment Gottwald sírjánál, s megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona sírját, emlékműveket tekintett meg, és ipari üzemekbe, valamint egy efsz-be láto­gatott el. A prágai Kulturális Palotá­ban rendezett csehszlovák-román ba­rátság nagygyűlésen Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu elvtárs beszédet mondott. A látogatás alkalmából mindkét vezető és az általuk vezetett küldött­ségek szívélyes légkörben, a barátság, bizalom, a kölcsönös megértés és tisz­telet jegyében megbeszéléseket foly­tattak. A tárgyalások során tájékoz­tatták egymást a CSKP XVI., illetve az RKP XII. kongresszusa határoza­tainak teljesítéséről. Nagyra értékel­ték népeink jelentős eredményeit, me­lyeket kommunista pártjaik vezetésé­vel érnek el a fejlett szocialista tár­sadalom további építésében. Megivtatták a csehszlovák-román kétoldalú kapcsolatokat, valamint a két testvérpárt, állam és nép barátsá­ga és sokoldalú együttműködése to­vábbfejlesztésének fő irányait. A küldöttségek kicserélték vélemé­nyüket a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom időszerű kulcskérdéseiről. A tárgyalások befejeztével Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu Közös nyilatkozatot írt alá a CSKP és az RKP, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Román Szocialista Köz­társaság testvéri barátságáréi és sok­oldalú együttműködéséről, továbbá Programmegáliapodást írt alá a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság hosz­­szú távú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködése fejlesztésé­nek alapvető irányairól. A román párt- és állami küldöttség ceehszlovákial látogatása alkalmából aláírták továbbá a két ország kormá­nyának az 1981—1985. évi kereske­delmi és árucsereforgalmi megállapo­dását. A csehszlovák és a román párt- és állami küldöttség vezetői megelége­dettségüket fejezték ki a látogatás és a tárgyalások.eredményeivel kap­csolatban. A tárgyalások szívélyes, elvtársi és baráti légkörben folytak, és a megvitatott kérdések többségé­ben alapvető nézetazonosságot bizo­nyítottak. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország párt- és állami vezetőinek ez a találkozója, az alá­írt megállapodások és a tárgyalások eredményei újabb ösztönző erővel hatnak majd a CSKP és az RKP, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság barátságának megszilárdítására és együttműködésének kibontakoztatásá­ra a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom egységének és együttműködésének megszilárdulása, a béke és a társa­dalmi világhaladás biztosítása érde­kében. Nicolae Ceausescu elvtárs hivatalos baráti látogatásra hívta meg Gustáv Husák elvtársat és az általa vezeten­dő csehszlovák párt- és állami kül­döttséget. A meghívást köszönettel elfogadták. Pozitív kicsengésű a galántai járás mérlege is. Megállapították, hogy a letelt megbízatási időszakban megva­lósított választási program hatásos eszköznek bizonyult-a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére. Természetesen, senki se gondolja, hogy az elképzelések valóra váltása itt is simán, különösebb gondok nél­kül történt. Nem idealizáljuk a hely­zetet: a nemzetközi viszonylatban is bonyolultabbá vált helyzet kihatása helyi és regionális viszonylatban is érezhető volt, de a választási progra­mok teljesítésére mozgósított dolgo­zók derekasan megküzdöttek velük. Nagy erősséget jelentettek a társadal­mi tömegszervezetek, melyek szerző­déseket kötöttek a nemzeti bizottsá­gokkal arra vonatkozóan, miként vesznek részt a programok együttes megvalósításában. A feladatok igényessége mindenek­előtt a gazdasági tevékenységben, itt is főként a beruházások terén jelent­kezett. Olyan létesítményekről van szó, amelyek közül soknak az építése már az ötödik ötéves tervidőszakban megkezdődött. A központi irányítású gazdaság vonalán eredetileg 178 léte­sítményre számítottak, de időközben módosításokat eszközöltek a választá­si programban, a változó helyzetnek megfelelően határozták meg a létesít­mények elsődlegességét is. E téren a legfontosabb beruházások között em­líthető a vágsellyei (Šaľa) Dusio vegyipari vállalat bővítése, a seredi Nikkelkohómű korszerűsítése, a Nyu­gat-szlovákiai Bútorgyár további rész­legeinek kiépítése, a MILEX bővítése stb. A járás életében igen fontos szere­pet játszik a helyi ipar. Azért is, mert hozzájárul a lakosság létfontos­ságú szükségleteinek kielégítéséhez, s a közszolgáltatásokkal együtt a dolgozók elégedettségének egyik fő biztosítója. Ezen a vonalon is gondot okoztak bizonyos anyagellátási nehéz­ségek, főként a pótalkatrészek hiá­nya. A statisztikai számadatokból ki­tűnik, hogy fele-, sőt háromnegyed­részben nagyobb teljesítményeket ér­tek el a hely ipar olyan szolgáltatási ágai, mint a rádió- és televíziós ké­szülékek, villanyfogyasztók javítása, autójavítás, a mosodák és ruhatisztí­tók. Emellett a választási program értelmében állandóan bővült a lakos­sági szolgáltatások hálózata. A helyi építőipar különösen kivette részét a beruházási feladatok teljesí­téséből, sőt kapacitásának egy részét Bratislava mint szlovákiai főváros fejlesztése végett rendelkezésre bo­csátotta. A járási ipar alkotásai kö­zött sorolhatjuk fel Vágfarkasd és 'Negyed (Vlčany—Neded) községek 22 tantermes alapiskoláját, a galántai Kulturális és Művészeti Otthont, a seredi és a vágsellyei kisegítő isko­lát, valamint a diószegi (Sládkovičo­vo) alapiskola tornatermét, stb. A mérleg pozitív oldalaként kell említenünk még a lakosság ivóvízel­látási programjának megvalósításában elért eredményeket, hiszen a járás­ban a befejeződött ötéves tervidőszak­ban 24 vízvezeték épült, további négy pedig az új időszakban fejeződik be, s tavaly már a lakosság 52,4 száza­léka kapott kifogástalan ivóvizet a nyilvános vízvezetékrendszerből. Jelentős sikereket értek el a járás­ban a komplex lakásépítésben. E té­ren különösen érvényesült a helyi kezdeményezés, összefogás, ám hiá­nyosságként mutatkozik — ez pedig szinte országos jelenség — a járulé­kos építkezés lemaradása, a közmű­vesítésben stb. mutatkozó fogyatékos­ságok. Egyébként a komplex lakás­építés keretében építettek fel és ad­ták át rendeltetésének Galántán, Se­reden és Vágsellyén 4 óvodát, Galán­tán pedig hozzáépítéssel tantermet nyert az iskola. Több iskolai építke­zés a hetedik ötéves tervidőszakban fejeződik be. Általában a városfejlesztési Z-akció keretében 197 létesítmény szerepel a galántai járás mérlegében, melyek mintegy 176 és fél millió korona ér­téket képviselnek. Köztük van 570 gyermek befogadására alkalmas nyolc (19 tantermes) óvoda, két napközi otthon, három gyászszertartási ház, három üzlet és ugyanannyi bevásárló központ, egy közétkeztetési üzem stb. A választási programon túl valósult meg még 45 létesítmény, köztük ját­szóterek, víz- és gázvezeték, kiépült a deáki (Diakovce) termálfürdő. Mindez csakis úgy vált lehetséges­sé, hogy a Nemzeti Front társadalmi szervezetei és a lakosság tömegesen részt vettek a fejlesztési tervek meg­valósításában. Mindegyik szervezet a hozzá legközelebb álló szakaszon fej­tette ki a legnagyobb aktivitást, így például a SZISZ az iskolák vonalán, a Nőszövetség tagjai a szociális prog­ram megvalósítása terén és a környe­zetvédelemben stb. serénykedtek. Az egyes üzemek anyagi segítségét is külön ki kell emelni. E téren vala­mivel passzívabbak voltak a mezőgaz­dasági üzemek, a vágfarkasdi és a nádszegi (TrsticeJ szövetkezet kivéte­lével, melyek aktívan hozzájárultak az iskola- és óvodaépítéshez. A galántai járás a lakosság aktivi­zálódása terén is példamutató. Mutat­ja ezt bekapcsolódása a Z-akció prog­ramjainak megvalósításába. Például a beruházási rész keretében öt év alatt 228 millió 433 ezer korona, a nem beruházási részben pedig 688 millió 238 ezer korona értékű művet alkottak, a társadalmi munkával le­dolgozott órák számát tekintve pedig elérték a 25 milliós nagyságot, ebből az ifjúság négy és fél millió órát dol­gozott le. A lakosság aktivitásának és kezde­ményezésének további mutatója a szo­cialista vállalások alakulása. A hato­dik ötéves tervidőszak valamennyi évében 48 helység vett részt a szo­cialista versenyben, melynek kereté­ben öt év alatt 3774 kollektív és 120 573 egyéni szocialista felajánlás született, több mint 540 millió koro­na értéket képviselve. A vállalásokat 169,7 százalékra túlteljesítették s az így létrehozott művek összértéke meghaladta a 916 millió koronát. A dióhéjban említett és felsorolt sikerek a társadalom életének csupán anyagi részére vonatkoztak. A galán­tai járásban nem kevésbé jelentős si­kereket értek el a felépítmény terén, az eszmei-nevelő és kulturális felvilá­gosító tevékenységben is, bár ezt nem lehet koronában kimutatni. Ebben nagy részt vállalt a járási népműve­lési központ, a járási könyvtár, a já­rási honismereti múzeum, 23 szakosí­tott könyvtár, 15 nemzeti bizottsági igazgatású filmszínház, a Járási veze­tékes rádió, a járási csillagászati ka­binet, önkéntes népművelési dolgozók 25 köre, 33 népkönyvtár stb. Ki kell emelnünk még a szakszervezeti és ifjúsági klubok tevékenységét is, mellyel nagyban hozzájárultak a dol­gozók neveléséhez. Természetesen a politikai és állampolgári öntudat fo­kozódásában, mely konkrét ország­­építő és egyéb cselekedetekben jutott kifejezésre, benne 205 hívatásos, füg-' getlenített népművelési és kulturális dolgozónak, valamint 13 764 agitátor­nak is az áldozatos ténykedése. Kö­zös célt szolgáltak a különféle szak­körök, műkedvelő csoportok, fotókö­rök, s mellettük különösen a lakosság világnézeti nevelésében sokat tettek a polgári ügyek testületet, melyek az új ember formálásában fejtettek ki érdemdús tevékenységet. Megállapíthatjuk . tehát, hogy a Nemzeti Front választási programjait az elmúlt megbízatási időszakban minden nehézség, objektív és szub­jektív akadályok ellenére általában jól teljesítették, a konkrét gazdasági építőmunka, valamint a szocialista eszmei-politikai munka terén sok jó tapasztalatot szereztek megvalósítá­sukban, újszerű megközelítéseket dol­goztak ki, s mindezt a pozitívumot az új választási programok teljesítése során is kamatoztatni fogják a járás­ban. LÖRINCZ LÄSZLÖ KOMMENTÁRUNK Alkotminyas játék vaov próSiatéiel? к ét héttel ezelőtt népszavazás ját­szódott le Olaszorságban. A tör­vényhozásnak ez az intézménye viszonylag gyakran jut szerephez. Ez ízben már ötödször szólították a vá­lasztókat az urnák elé, foglaljanak állást szavazataikkal a készülő fon­tos törvénytervezetekkel kapcsolat­ban. Vitatható, hogy ez a népakarat­nak abszolút kifejezési módja-e, mert a különféle manipulációk jegyében lezajlott népszavazás hátterében a politikai erők polarizálódása húzó­dott. A kedélyeket leginkább felkavaró két törvénytervezet az abortusztör­vénnyel függött össze. Az olasz pap­ság mint politikai vagy befolyásos társadalmi erő ezzel kapcsolatban lé­pett színre. Természetesen a befolyá­sos vatikáni körökre gondolunk. Mi­vel röviddel a népszavazás előtt me­rényletet követtek el II. János Pál pápa ellen, egyes megfigyelők hajla­mosak voltak a történteket kapcso­latba hozni a pápa előző megnyilat­kozásaival. Az egyik törvényjavaslat így szólt: fenntartsák-e az 1978-ban hosszú po­litikai küzdelem után hozott abor­tusztörvényt, mely az anya akaratától tette függővé a terhesség megszakí­tását. A népes Olaszországban a szo­ciális körülmények és az emberi jo­gok szempontjából ennek nagy jelen tősége volt, ám a jobboldal és a ka tolikus egyház minduntalan támadtí a már szentesített törvényt. A dön tésre felszólított választók az egy szerű ember számára nehezen „meg emészthető“ jobboldali érvek áttanul mányozása után járultak az urnái elé. Megjegyzendő, a pápa és az egy házi körök hagyományos, szigorú hit elvekből indultak ki, amikor ellenez­ték az abortusztörvény érvényben ha gyását, viszont a jobboldali pártok köztük a Kereszténydemokrata Pári a nőket társadalmi és jogi függőség­ben visszatartó kötelmek fenntartása vagy visszaállítása mellett kardoskod­tak. Az, eredményt a választók töme­gei mondták ki, noha a múlttal szem­ben kevesebben vettek részt a nép­szavazáson. Az abortusztörvény fenn­tartása mellett 67,9 százalékuk fog­lalt állást, ellene mintegy harmad­részük. [A kommunisták és a szocia­listák ezt támogatták.) A törvény ab­szolút liberalizására vonatkozó radi­kális párti javaslatot azonban 88 és fél százalékuk elvetette. A további törvényjavaslat az 1979-ÉSZAK-ATLANTI ben, a Moro-gyilkosságot követőn Ijo­­zott antiterrorista törvény (különle­ges hatósági felhatalmazás) fenntar­tására vagy eltörlésére vonatkozott- A választók (a kommunisták állás­pontját támogatva) az előbbi mellett döntöttek, ami az ország jelenlegi közállapotában megfontolt, nagy je­lentőségű döntésnek tűnik. Am a ra­dikálisok olyan indítványa, mint ka­tonai személyek kivételével a fegy­verviselés teljes betiltása (még a va­dászfegyvereké is!) kudarcot vallott- Az életfogytiglani börtönbüntetés el­törlésére vonatkozó szavazatok ts nagy kisebbséget mutattak. Amikor a kommunisták ezt a javaslatot támo­gatták abból indultak ki, hogy Olasz­országban, ahol nem létezik halál­­büntetés, a terrorizmus elleni harc­nak nem az élethosszig tartó börtön­­büntetés a leghatásosabb formája. A népszavazás jelentősége nem be­csülhető fel, inkább játék a demokrá­ciával a burzsoázia színrevitelében, A népszavazásra jogosultak bizonyos passzivitása ellenére is mindazonáltal igazolta az olasz dolgozók demokra­tizálódási akaratát, mely a közeljövő­ben a községtanácsi részleges válasz­tásokon kifejezettebben nyilvánulhat meg. A népszavazás eredményei azt mindenesetre félreérthetetlenül bizo­nyították, hogy az olasz nép nem kér a fasizmusból és nem kíván tétlen szemlélője, még kevésbé áldozata lenni a burzsoá pártok politikai özei­méinek. Lőricz László Washingtonnak a legutóbbi NATO- ianácskozáson si­került a tagorszá­gokkal elfogadtat­nia azt a követe­lését, hogy növel­jék fegyverzetüket, és évente 3 száza­lékkal emeljék ka­tonai költségveté­süket. (V. Volkov rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom