Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 3. szám

2 SZABAD FOLDMOVES 1981. fanufir 17, A társadalom Szocialista társadalmunkban nem egy asszony cáfolta meg aktív mun­kájával azt a régi hiedelmet, hogy az asszony helye a konyhában van. A nők egyre többen bizonyítják, hogy egyenrangúak a férfiakkal. A nők is fejlődnek politikailag és ideológiai­lag, szakmailag képezik magukat, a családi teendők és a gyermeknevelési feladatok ellátása mellett is alkalma­sak fontos politikai és társadalmi tisztségek betöltésére. Ilyenek közé tar­tozik Irena Farka­šová, a Košická Be­­lá-i Hnb függetle­nített titkára. Pár­tunk tagja, rég el­kötelezte magát a társadalomnak. E- redetileg a peda­gógusi hivatást vá­lasztotta, igazgató­­helyettes is volt az Iskolában, de „ki* nőtt“ és tapasztat latal alkalmassá tették közéleti .tiszt-* ségek betöltésére. Nehéz irolna felsorolni a pártban, a szakszervezetben, a CSSZBSZ-ben, a Szocialista Akadémiában, s egyéb szervezetekben betöltött tisztségeit: 15 éven át a művelődési otthon vezetője, 18 éven át hnb-képviselő volt, a har­madik megbízatási időszakban tevé­kenykedik a járási nemzeti bizottság képviselőjeként, tanácsának is tagja volt, most pedig a helyi gazdálkodási bizottság elnöke. Falujában nemcsak függetlenrtet hnb-titkár, hanem párt­­megbízatásokat is teljesít — a társa­dalmi szervezetekben, a Nőszövetség alapszervezetében tevékenykedik és a polgári ügyek testületében is lelkiis­meretesen intézi az ügyeket. Fő jellemvonása a felelősségérzet és a politikai kiállás. Egyike a jnb legtevékenyebb képviselőinek. Részt vállal a határozati javaslatok előké­szítésében és a határozatok végrehaj­tásában. Része van abban is, hogy a falu állandóan fejlődik. Košická Bélában a felszabadulás óta pormentes utak létesültek, hatvan új családi lakóház, illetve villa épült, korszerűsítettek régi házakat, új is­kolát és hat tanítói lakást adtak át rendeltetésének, berendezték az isko­lai étkezdét, rendbehozták az óvodát, elkötelezettje postahivatalt és húsboltot létesítettek. Fokozatosan elkészült a községi vízvezeték, több célt szolgáló épüle­tet emeltek, sportpályát létesítettek. Tavaly az orvosi rendelőintézet fel­építésére összpontosították törekvésü­ket, s a létesítményt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójá­nak előestéjén át is adták rendelte­tésének. A lakosság önsegélyző ala­pon járult hozzá az említett létesít­mények megvalósításához. A titkár asszony most képviselő tár­saival azon fáradozik, hogy létrejöj­jön az üdülő tábor a ružíni vízmű közelében, rendet teremtsenek a ví­­kendházak elhelyezésében és fejlesz­­szék a szolgáltatásokat. A községben már berendezték a szemléltető, agitáció éá propaganda központját* 'A község tavalyelőtt az elsők között teljesítette szocialista vállalásait* Irena Farkašová olyan tisztségvi­selő, aki magánéletét háttérbe szorít­va, csak a közért él. Igyekszik min­denben érvényt szerezni a községi pártszervezet határozatainak, a hnb elnökével együtt felelősségtudattal, átgondoltan és célravezetőén szervezi a plenáris és bizottsági ülések mun­káját, irányítja a 19 képviselő mun­káját is, melynek érdeméből jár el a község lakossága szinte mind egy szálig a helyi nemzeti bizottság ple­náris üléseire. Az emberekkel való foglalkozás mindig megéri — ez a felismerés vezérli Irena Farkašovát munkájában. Együttérez az emberek­kel, érzékenyen reagál gondjaikra, kívánságaikra, s általában osztály­szempontból szemléli » problémákat. Irena Farkašová bebizonyította, hogy egyenrangú a férfiakkal. A munka mérlegén slkertöbblettel fejezi be Je­lenlegi megbízatási Időszakát. IVAN SÁNDOR A második világháború Idején a ** Szovjetunióban létrejött és a szovjet hadsereg oldalán a hitleristák ellen harcolt csehszlovák katonai egy­ségek elválaszthatatlan részét alkotta a csehszlovák légierő is — előbb a Szovjetunióban megalakult 1. cseh­szlovák vadászrepülő-ezred, majd a* 1. csehszlovák vegyes légihadosztály. Amikor az 1. csehszlovák vadász­­repiiiő-ezred a Szlovák Nemzeti Fel­kelés idején eredményesen teljesítette harci feladatait, a Szovjetunió terüle­tén létrejöttek egy nagyobb légi egy­ség megalakulásának feltételei. Ezt jogossá tette az a tény, hogy 1944 augusztusának elején a Szovjetunió területén tartózkodott a 22 pilótából álló, kiképzett és megszervezett 1. csehszlovák vadászrepülő-ezred, to­vábbi húsz repülő kiképzése pedig a vjaznyiki szovjet repülőiskolában ép­pen akkor fejeződött be, mintegy 90 kiszemelt harcost pedig a Szovjetunió területén létrejött 1. csehszlovák had­test szárazföldi alakulataitól vezé­nyeltek át a tyeiavi pilótaiskolába, hogy ott kapjanak légi alapkiképzést. Kiképzésük folyamán Szlovákiában elkeseredett harcok bontakoztak ki. A fasiszták ellen felkelő csapatokat az 1. csehszlovák vadászrepülő-ezred harcosai és az ún. kombinált légiegy­ség pilótái is támogatták. Szlovákiá­ban azonban még sok pilóta volt, aki­nek repülőgéphiány miatt sorkatona­ként fegyverrel a kezében kellett har­colnia. Ezért vették fontolóra ezeknek a pilótáknak átképzését szovjet légi technikára. Elévü Ehetetlen harci hagyományok Szovjet és csehszlovák vezetők to­vábbi tárgyalása alapján döntés szü­letett, hogy az összes szlovák pilótá­kat a Tri Duby repülőtéren összpon­tosítják, és szállítógépeken mielőbb a Szovjetunió területére juttatják őket. A szlovák repülők mindkét csoportja azután a przemysli repülőtéren talál­kozott, itt egy csoportban egyesültek, mely 1944 október közepétől Kiképző­­központ néven szerepeit A vadászrepülő-ezred visszatérése és a szovjet pilótaiskolákban kikép­zett repülők megérkezése után ezek az egységek szovjet szárazföldi keze­lőszemélyzettel kiegészülve, annak a csehszlovák légi csoportnak- szerves részét alkották, amely 1945. január 25-én az 1. csehszlovák vegyes légi­hadosztállyá alakult át. Ez La—5 FN bevált típusú repülőgépekkel felsze­relt két vadászezredből és egy IL—2 csatagépekkel rendelkező harci ezred­ből állott. Tagjai lelkesen készültek a fasizmus elleni küzdelemre. A hadosztály 1. vadász- és 3. harci ezredét harci kiképzésük befejezése után 1945. április 14-én vetették be a 4. Ukrán Front csapatainak támogatá-Igény a jobb munka Számadások Idejét éljük. Jogos a kérdés most, az évzáró párttaggyfllé­­sek időszakában, hogyan dolgozott az Agrostav Egyesült Mezőgazdasági Vál­lalat pártalapszervezete az elmúlt év­ben? A pártszervezet közelmúltban meg­tartott évzáró taggyűlésén bíráló igé­nyességgel és kommunista felelősség­­tudatai értékelték az alapszervezet és valamennyi kommunista munkáját. A pártbizottság tavaly a felsőbb párt­szervek útmutatásai alapján irányítot­ta a szervezet munkáját. A határoza­tokat lebontva konkrétan kijelölték minden egyes tag feladatait. A 127 tagból és 13 tagjelöltből állő pártszervezet sokat tett azért, hogy a vállalat eredményekkel zárja az el­múlt évet. A vállalat már december 19-én teljesítette évi tervét, a hatodik ötéves tervben megszabott feladatait pedig 94 millió korona értékben túl­teljesítette. / A pártalapszerv-ezet jelenleg egyik fontos Időszerű feladatának az ifjú­ság kommunista nevelését tartja. Ezt szolgálja a pártoktatás Is, mely itt alap- és középfokon folyik. A párt­tagok közül többen a marxizmus— leninizmus esti egyetemen tanulnak. Az évzáró taggyűlésen elfogadott munkaterv és határozat az eddiginél pontosabban és odaadóbb munkára buzdítja a tagokat. Maguk döntöttek, hogy jobban fognak dolgozni, mint a m íl 1 tha n sára az ostravai hadművelet «órán* A 2. vadászezrednél éppen akkor fe­jeződött be a kiképzés. A csehszlovák pilóták a dicső szovjet légierő olda­lán ismét bebizonyították, hogy töké­letesen kezelik a gépeket és kiváló harcerkölcsről tettek tanúbizonyságot Nagy veszteségeket okoztak a fasisz­táknak. A főparancsnok parancsában kétszer is megnevezte őket a hadmű­velet sikeres lefolyása terén szerzett érdemeik elismeréseként. A prágai hadműveletbe már nem avatkozott be az egység. Az 1. csehszlovák vegyes légihad­osztály az új csehszlovák légierő alapját alkotta, amikor megkezdődött építése a nemzeti és demokratikus forradalom szellemében. Megalakulá­sával és harci tevékenységével na­gyon hozzájárult a csehszlovák—szov­jet harci szövetség hagyományainak, népeink kölcsönös barátságának és háború utáni együttműködésének fej­lesztéséhez. Ha visszapillantunk a csehszlovák katonai légierő történetébe, újra tu-* datosítjuk és felidézzük, hogy az el­ért sikerek azoknak harci és munka­hősiességében rejlenek, akik mindeb­ben közvetlenül részt vettek, minden erejükkel, értelmi képességükkel, ügyességükkel légierőnk születését és építését szolgálták. Egyszersmind tu­datosítjuk, hogy a csehszlovák légierő sikerei csakúgy, mint a múltban, ma is elválaszhatatlanul és sokoldalúan összekapcsolódnak a Szovjetunió ön­zetlen, valóban testvéri segítségével* Az elmúlt időszakban teljes mér­tékben igazolódott a CSKP politikájá­nak helyessége. A légierő harcosai hálásak a párt állandó gondoskodá­sáért és figyelmességéért, amellyel hadseregünket, légierőnket és repülő­iparunkat körülveszi. A párt minden­napi törődése, politikai és nevelő rá­hatása nélkül légierőnk sohasem érte volna el harckészségének és politikai érettségének jelenlegi színvonalát. JÄN MICATEK Az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma a legutóbbi pártkong­resszusok határozataival összhangban arra késztette az irányító munkát végző ügyosztályokat és a nemzeti bizottságokat, hogy használjanak ki szá­mos olyan tényezőt, amely pozitívan befolyásolja az ésszerű munkaerő-gaz­dálkodást, a tervezett bérfejlesztést, a szocialista díjazási elvek sziiárdu­­lását, a dolgozókról való vállalati gondoskodás fejlődését, és törődött a tökélesített társadalombiztosítási rendszer érvényesítésével. A rendelkezésre álló adatok szerint Szlovákiában a tervhez képest gyor­sabban alakult a foglalkoztatottság i— a tervezett 148 ezerhez képest a munkaerők 170 ezer személlyel tör­tént gyarapodása várható. Ezt a nö­vekedést a produktív életkorú nők fokozott gazdasági tevékenysége és ugyancsak a tetterős életkorú lakos­ság fokozottabb bekapcsolódása be­folyásolta. Sikerült biztosítanunk a foglalkoztatottság tervezett alakulását a döntően fontos ágazatokban, a gép­iparban, az energetikában, a közieke* désben stb. MUNKAERŐ GAZDÄLKODÄS Szlovákiában a foglalkoztatottság általános fejlődése minőségileg maga­sabb színvonalú volt, mivel a munka­­erőpőtlás 84,4 százalékban , szakkép­zett erővel történt. A munkafolyamat­ba 4 ezer főiskolai diplomás, 93 ezer végzett középiskolás és mintegy 200 ezer szakmunkás kapcsolódott be. Ám nagyon nyugtalanít miniket, hogy mindez nem eléggé éreztette hatását a népgazdaság hatékonyságának foko­zódásában és a nemzeti jövedelem gyarapodásában. Termelési vonatko­zásban ezek a tényezők nem eléggé hatottak ki a termelés növekedésére, az állőalapok jobb kihasználására a műszakszám növelésével, valamint a munkatermelékenység emelkedése ter­vezett dinamikájának biztosítására, a terciáris övezetben pedig, ahol első­sorban nő a foglalkoztatottság, nem bővültek megfelelően a szolgáltatá­sok, és nem javult kellőképpen a mi­nőségük. Ilyen körülmények között beszélhe­tünk-e munkaerőhiányról? Általában nem, mert mindenekelőtt a munka­erőnek a termelékenység fokozódása szempontjából történő ésszerű fel­­használása a fontos. TARTALÉKOK A foglalkoztatottság fejlődésében tapasztalt fogyatékosságokat a hete­dik ötéves tervidőszakban az irányí­tás tökéletesítését célzó komplex in­tézkedésekkel összhangban a foglal­koztatottság egységes szabályozása, a munkaerők és a tanulóifjúság elosz­tása új rendszerének következetes ér­vényesítésével fogjuk megoldani. In­tézkedéseink arra Is irányulnak, hogy elsősorban a fűtőanyagiparban és az energetikában, progresszív kohóipari, gépipari ágakban és a vasúti közleke­désben fedezzük a mnnkaerőszükség­­letet. Tekintette! a produktív életkorú személyek munkába kapcsolódására, a minimumra zsugorodik a mozgósít­ható munkaerőforrások terjedelme, így aztán előtérbe lép az a köve­telmény, hogy tudományos-műszaki bázisunk munkája lényegesen na­gyobb hatásfokot érjen el, s a terme­lésben gyorsabban érvényesüljenek a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyei. Ez a feltétele, hogy a tudomá­nyos-műszaki bázis szakaszán javul­jon a képzett tudományos dolgozók összetétele, növekedjen kihasználásuk és munkájuk hatékonysága. A munkaerők felhasználásának má­sik része a szaktudatás kihasználása. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a szervezetek személyzeti munkájuk javításával összhangot téremtsenek a minősítési követelmények képzettsége között. Mivel a munkatermelékenység fo­kozásának egyik alapvető tényezője a meglevő műszaki bázis jobb kihasz­nálása, szorgalmazni fogjuk, hogy fő­ként az emberi tényezőn keresztül intenzívebben használják ki a mun­katermelékenység emelésének nem beruházási jellegű tényezőit, mert ezen a téren nagy tartalékaink van­nak. Fő a termelés- és munkaszerve­zés tökéletesítése, a dolgozók össze­tételének javítása, az anyagi és er­kölcsi érdekeltség hatékonyabb érvé­nyesítése. A munkaidő Jobb kihasználásában rejlő tartalékainkat az iparban 15, az építőiparban pedig 30 százalékra be­csülik. A legnagyobb idővesztesége­ket betegségek és balesetek, napokig tartó kiesések, igazolatlan munkamu­lasztás okozza. Csak 1979-ben 207 725 munkanap esett ikl az Iparban és 144 830 az építőiparban igazolatlan munkamulasztás miatt. Az említett ágazatokban az egész napig tartó veszteglések 54 362 munkanapot, az egyes szervezetek által engedélyezett fizetett és fizetetlen szabad napok pedig 875 111 munkanapot tettek И. Az egésznapos munkamulasztás befo­lyásolható összetevői mintegy ötezer munkás évi munkájának és mintegy 900 millió korona termékveszteségnek felelnek meg. A munkaidő jobb kihasználása vé­gett minden munkahelyen objektiven elemezni kpll e veszteségek okait, s ennek alapján Intézkedéseket kell foganatosítani a munkaszervezésnek, a vállalati és egyéb szolgáltatásoknak, egészségügyi ellátásnak, az üzemi ét­keztetésnek javítására, s így lényege­sen fokozni kell a munkaidő műsza­kon belüli kihasználását. A Munkatörvénykönyv értelmében megalkuvást nem ismerve, fegyelmi Intézkedéseket kell foganatosítani a munkafegyelmet rendszeresen meg­sértőkkel szemben, valamint azokkal a vezetőkkel szemben Is, akik enge­dékenyen Ítélik meg a munkaidőnek szubjektív okokból történt ki nem használását, sőt, emellett még a túl­órázást is engedélyezik. BÉRPOLITIKA A munka további ésszerűsítése so­rán a munkatevékenységek fejlesztése és tökéletesítése, valamint a munka normázásának következetes kihaszná­lása lesz a fontos. A bérrendszer gazdasági hatékonyságának készülő fokozásával kapcsolatban elengedhe­tetlenül szükséges lesz, hogy 1981— 1983 folyamán fokozatosan felülvizs­gálják az érvényes munkaszükségleti normákat és bázisukat úgy bővítsék, hogy határozottan csökkenjen azok­nak a dolgozóknak a száma, akiknek teljesítményét nem támasztják alá jó normák. A felülvizsgált normák szol­gáljanak aztán a munkaközösségek és egyének teljesítőképességének és ér­demeinek, s így díjazásuknak, jutal­mazásuknak mértékfokául. A hetedik ötéves tervidőszakban határozott intézkedések történnek a munka értékelésében, főként a bér­­eszközök képzésében, az alapbér és a bér ösztönző része volumenében. A szervezetek és a munkaközösségek anyagi érdekeltsége a jelenhez ké­pest lényegesen nagyobb mértékben fog kötődni a minőség javulásához, a hatékonyság fokozódásához, a nyers­anyaggal, energiával és élő munkával folytatott ésszerű gazdálkodáshoz, mi­vel a béreszközök általános volume­nének 80 százaléka a „módosított tel­jesítmények“ mutatójához kötődik, to­vábbi húsz százalékának feltétele pe­dig a termelést alapokkal vagy más megkülönböztetett mutatókkal kapcso­latban meghatározott jövedelmezőségi szint betartása lesz. A vállalat belső alakulataiban kö­vetkezetesen érvényt kell szerezni a munkaközösségek és egyének közötti kereseti differenciálódásnak aszerint, milyen érdemeik vannak az elért munka- és gazdálkodási eredmények­ben. így kell a dolgozók tudatába vésni a nagyfokú Igényességet a tel­jesítmény, a munkaminőség és a munkaidő-kihasználás terén. A bérpolitika Igényes feladatai a következő Időszakban megkövetelik, hogy a szervezetek megváltoztassák az eddig érvényes prémiumrendsze­rek és jutalmazást szabályok többsé­gét, s így fokozzák motívumaik hatá­sosságát. Az átlagbérek kisebb ará­nyú emelkedésének feltételei között is határozottabb differenciálódást ikell. érvényesíteni az elért munkateljesít­ménytől és minőségtől függő jutalma­zásban. Emellett anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel kell támogatni a nagy teljesítményeket elérő munkásokat és alkotó műszaki-gazdasági dolgozókat, akik kezdeményezően teljesítik a rá* Juk bízott feladatokat és hosszabb tá* von állandó jellegű nagy teljesít* ményt nyújtanak, jó munkát végeznek és érdemeket szereznek munkaerő* megtakarításban. A premizálásra megszabott, egyéni­leg konkretizált mutatókban vissza kell tükröződniük a minőségre, gaz­daságosságra, minden egyes munka* közösség és egyén feladatainak telje* sítéséért valő nagyobb személyi fele* lősségre és igényességre irányuló tö* rekvésnek. SZOCIÁLIS ellátás Ä társadalmi biztosításról szőlő tör« vényből és egyéb dokumentumokból eredően a gazdasági szervezetekre háruló feladatok színvonalát is emel­ni Ikell, jobban kell teljesíteni e fel­adatokat. Így például a rokkantellá­tás terén kívánatos az egészségügyi és szociális gondozó szervek és intéz* mények együtthatásának elmélyítése a gyógy- és munkarehabilltáció meg* szervezésében. Emellett biztosítani kell az egységes eljárást az egészségi állapot és a rokkantság komplex meg­ítélésében, intenzív tevékenységet kell kifejteni a csökkent munkaképességű dolgozók alkalmas munkahelyeinek megválasztásában. A minisztérium ez irányban hatni fog a nemzeti bizott­ságokra. A szociális gondozás szolgáltatásai* .nak fejlesztésében és javításában ki* emeljük az Ilyen jellegű Intézetek anyagi-műszaki bázisának a fejlesztő* sét Is. Ezért ráhatunk a nemzeti bi­zottságokra, hogy erre a probléma­körre fordítsanak nagyobb figyelmet a következő időszakban is, megváló* sítva a hetedik ötéves tervidőszakra kidolgozott koncepciót. így a súlyo* san rokkant fiatalok és felnőttek szá* mára három és fél ezer hely létesült, ebből kétezer a gondozói szolgálattal ellátott nyugdíjasotthonokban, melyek a kommunális lakásépítés keretében létesültek. A vonatkozó párthatározatokkal összhangban a minisztérium is maxi­málisan hozzá kíván járulni pártunk stratégiai Irányvonalának érvényesí­téséhez, hogy meggyorsuljon a népgaz* daság hatékonyságának fokozódása, mert csakis ennek a gyorsabb dina* miikája tészl tehetővé a lakosság egy* re növekvő anyagi és kulturális szűk* ségleteinek kielégítését. Foglalkoztatottság és népjólét eredmények és távlatok A HETEDIK ÖTÉVES TERV KÜSZÖBÉN

Next

/
Oldalképek
Tartalom