Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-23 / 21. szám
1981. május 23. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Az országot járva lépten-nyomon tapasztalja az ember, hogy mind nagyobb tömegek kerülnek a kultúra vonzásába, egymást érik a rangosabbnál rangosabb művészeti események, nő az írók és képzőművészek alkotókedve, s a közlési lehetőségek egyre jobban szélesednek. Kulturális életünk palettáján élénk színfoltot jelent az Irodalom, amely hatékonyan szolgálja a nagy olvasóhagyományokkal rendelkező ország igényeit. A statisztikai évkönyvek szerint hazánkban évente átlagosan 22 ezer színházi előadást tartanak, s az előadások nézőszáma meghaladja a 9 milliót. A zenélni tudó és zeneszerető polgártársaink egy év alatt három és fél ezer komoly zenei hangversenyt hallgatnak végig, s 22 szimfonikus zenekart tartunk fenn. Negyven jelentősebb képtár és kétszázhatvan múzeum várja a látogatókat. Az évenkénti látogatók száma azonos hazánk lakosságának számával, ami nemzetközi összehasonlításban is jeles eredmény. Azöknak a száma, akiknek műkedvelői szinten kedvük telik a színjátszásban, a néptáncban, a bábjátszásban, s a munka utáni rajzolásban és festészetben, ma már több százezer. A népművelést jól szervezett könyvtári hálózat segíti, s a népkönyvtárak könyvállománya meghaladja a 40 milliós példányszámot. Nemcsak az Unesco, hanem a hazánkba látogató külföldi turisták is elismerik, hogy hazánk kivételes gondot fordít a kulturális emlékek és a műemlékek ápolására. Több mint 32 ezer régi művészeti érték — többségében kép — van a múzeumok és a restaurátorok gondozásában, s 125 középkori várat és kastélyt tekinthet meg a látogató szimbolikus belépődíj ellenében. ♦♦♦♦ Az utóbbi évtized dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődése ugrásszerűen megnövelte a szórakozási igényt, illetve meghozta a szórakoztató műfajok reneszánszát. Megelevenedtek — főképpen az ifjúság körében — a szocializmusra valló közösségi szórakozási formák. Nagy befolyással rendelkező szórakoztatási fórummá vált a rádió és a televízió, amelyek új formákat keresve a cselekvő szórakoztatásra törekszenek. Erősödött a népzenére alapozott könnyűzene, s a klubokban, a falusi művelődési házakban is egyre népszerűbbé vált az irodalmi és a zenés irodalmi műfaj. Az igazság azonban az, amit e relatív eredmények számbavétele mellett a CSKP Központi Bizottságának 15- plénuma és a XVI. pártkongreszszus is leszögezett, hogy a szórakozás és a szórakoztatás minősége gyakran elmarad társadalmunk mai lehetőségeitől, illetve a népművelés követelményeitől. Kétségtelen, hogy a szórakoztatásban .— mint kispolgári szemlélet — még gyakran érvényesül a giccs, az álművészet, az esztétikai és morális ízléstelenség és az alantasra való rájátszás. Falvaínkban a szórakozás bizonyos részét még napjainkban is a népmulatságok és a majálisok képezik. Ezek a rendezvények — körültekintő szervezéssel és kulturált környezet megteremtésével — bizonyos mértékig — betölthetnék a szórakozás és a szórakoztatás szerepét. Gyakorlati tapasztalataink viszont azt igazolják, hogy ezek a rendezvények — sosem halunk meg alapon — tartalmatlan mulatozássá, italozássá, az alkohol és a dohányzás fertőzött fészkévé válnak. Szükségesnek tartjuk Itt megjegyezni, hogy Szlovákia az alkoholfogyasztás és a dohányzás terén világviszonylatban is az „élcsoporthoz“ zárkózott fel. A kulturális élet irányítóinak tudatosítaniuk kell, hogy a kultúra és a népművelés fejlődése a szórakozás rangját is emeli. Ezért olyan szórakozási kultúra kialakítását kell célul kitűzni, amely eszközeiben, tartalmában szocialista életmódunkkal, társadalmi törekvéseinkkel összhangban van, amely kimondott szórakoztató szerepét betöltve sem mond ellent a kultúrának és a művészetek befogadásának, illetve művelésének. ♦ ♦♦♦ A mezőgazdaságban megvalósuló tudományos-műszaki haladás következtében egyre nagyobb problémaként jelentkezik a falvak kulturális életének fejlődése. A kultúra területén — főleg annak módszereiben — sajátos problémák jelentkeznek, amelyek megfelelő elemzésre szorulnak, s erőteljes intézkedéseket igényelnek. A hagyományos kultúrházak közé a szövetkezetek által létesített klubok is fokozatosan feliratkoznak. A mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi években Szlovákiában közel kétszáz klubot hoztak létre. A kulturális létesítmények gyarapodásával párhuzamban, sajnos a falun élő emberek többsége „ez az én házam, ez az én várain“ alapelvet vallva elzárkózik, s főleg csak a tömegkommunikációs eszközök közvetítésével jut kulturális értékhez. A tömegkommunikációs eszközök által biztosított szórakozásnak és „művelődésnek“ — a számtalan előny mellett —> dezaktivizáló jellege is dolgozói állítják össze egyéni elképzeléseik alapján. Ott, ahol a tervek kidolgozása nem kollektív munka eredménye, gyakran hiányzik a népművelési tevékenységben részt vevő szervezők megnevezése, a rendezvények pénzügyi biztosítása stb. A vázolt hiányosságok leginkább abban mutatkoznak meg, hogy a népművelési munkából kivonják magukat a társadalmi tömegszervezetek. Leggyakrabban már a tervekből hiányoznak olyan fontos népművelési feladatok, mint a világnézeti nevelés, a honvédelmi, jogi és gazdasági propaganda, a polgári ügyeket intéző testületek, munkássága, a szemléltető agitáció és propaganda stb. A tudományos-műszaki haladás korában élünk, s falusi művelődési házainkban bizony csak elvétve működnek műszaki szakkörök. Szlovákiában például fehér hollónak számít az olyan fontos szakkör, mint az ifjú újítók és feltalálók köre. Kulturális intézményeink terveiben a szükségesnél kevesebb szó esik a világnézeti nevelésről. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a fiataloknak az életre való felkészítése, formálása, szocialista emberré tétele, a marxista-leninista világnézet fejlesztése bonyolult időigényes folyamat. Az emberformáló tevékenység .közben türelemre, rendszerességre, céltudatosságra van szükség. Ezért a kulturális intézmények terveiben mutatkozó fogyatékosságokat minél előbb ki kell küszöbölni, mivel a vi-Az esztétikai nevelés legcélravezetőbb intézményei a képtárak van. A rádió és a televízió műsorainak tartalma és formája között szükségszerűen egy érdekes összefüggés található: A magányba belopakodó módszerből kifolyólag a kulturális értékek alkotói tulajdonképpen ismeretlen közönséghez szólnak, míg például a képzőművészet, a zenei és színházi művészet alkotói közvetlen, a hagyományos módszerekkel terjesztik alkotásaikat. A hivatásos alkotókon kívül tehát egyre nagyobb jelentőségűvé válik a műkedvelő szinten folytatott kulturális tevékenység. A Nemzeti Frontba tömörült tömegszervezetek közül elsősorban a Nőszövetség, a SZISZ, a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség és a Vöröskereszt helyi szervezetei aktivizálódnak a kulturális élet irányítása terén. Országos viszonylatban a lakosságnak csak a három százaléka kapcsolódik be a műkedvelői szinten folytatott kulturális tevékenységbe, s ez a mutató messze elmarad attól a célkitűzéstől, amely a lakosság tíz százalékának az aktivizálását szorgalmazza. A’hiányosságok gyökerét elsősorban a kulturális népművelési tevékenység tervezési problémáiban látjuk. A tervek gyakran formálisak, s a terveket a népművelési házak A kultúra iránti vonzalmat már óvodás korban meg kell alapozni lágnézeti nevelés — a legfontosabb nevelési tényezők egyike. A hangosanbeszélőt — mint a falu legfontosabb tömegtájékoztató eszközét — a legtöbb helyen csak közérdekű tájékoztatások közlésére alkalmazzák. A legtöbb faluban stagnálnak a híradós-szakkörök, melyek — az államünnepek és évfordulók alkalmából összeállított műsorokkal, a szocialista vállalások teljesítéséről, a falufejlesztésben elért eredményekről, a szövetkezetek, a tömegszervezetek életéből készített beszámolókkal — nevelő ráhatást gyakorolnának az emberekre. ♦ ♦♦♦ Az ideológiai, a népművelési és a kulturális tevékenység egyre inkább az előrehaladás fő tényezőinek egyikévé válik, így a lakosság műveltségi, eszmei és erkölcsi színvonalának fokozása egýre inkább előtérbe kerül: A kultúra a szocialista társadalomban mindinkább meghatározó tényezővé válik. Az elmondottakból kiindulva nem lehetünk elégedettek a kulturális és népművelési munkát irányító dolgozók szakképzettségével sem. A népművelő kulturális munkát például a Bratislava-vidéki (Bratislava-vidiek) A művészeti népiskolák szerepe egyre fontosabbá válik járásban 158, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) 120, a komáromiban (Komárno) 162, a lévaiban (Levice) 200, az érsekújváriban (Nové Zámky) pedig 219 kulturális dolgozó irányítja. Szervezéslleg a legjobb eredmények a Bratislava-vidéki, a komáromi és az érsekújvári járásokban tapasztalhatók. Szakképzettség tekintetében — szlovákiai viszonylatban — első helyen a nitrai járás áll, a galántai és a dunaszerdahelyi járásokban viszont ezen a téren lemaradás van. A Népművelési Intézet Továbbképző Központja 1972 óta biztosítja a kulturális dolgozók továbbképzését. Az intézmény keretében szervezési, felnőttoktatási pedagógiai, pszichológiai és esztétikai-művészeti tanszék működik! Sajnos, a továbbképzésre nagyon kevesen szánják rá magukat. Sokan az elfoglaltságra, vagy a munkahelyi túlterheltségre hivatkoznak. Nyilvánvaló, hogy ez gyenge érv, mivel a munka és a továbbképzés nem áll egymással ellentétben, s a továbbképzés nemcsak a személy, hanem a munkahely és a társadalom javára történik. ♦ ♦♦♦ A művészeti népiskolák létezésük óta bizonyították szükségességüket, s iskolarendszerünk szerves részévé váltak. Érdemük elsősorban abban nyilvánul meg, hogy diákjaik nagyobb felkészültséggel rendelkezzenek, ha tanulmányainkat konzervatóriumban, művészeti szakközépiskolában, vagy művészeti főiskolán folytatják. Tanulóik nagymértékben hozzájárulnak a falvak és városok kulturális életének a felvirágoztatásához. A művészeti népiskolák új koncepcióját 1980-tól vezetik be fokozatosan. Ehhez persze új tantervek, tankönyvek és módszertani segédkönyvek szükségesek. Ezen a téren viszont nehézségek mutatkoznak, mivel a kiadóvállalatok és a nyomdák eddig nem foglalkoztak hasonló kiadványokkal. Külön gondot Jelent, hogy a szlovákiai művészeti népiskolák nem fejlődtek arányosan. Míg Bratislavában az általános iskolások tíz százaléka látogatja a művészeti népiskolát, addig a többi kerületben a százalékarány öt körül mozog. Mélyen az átlagon alul van a Kassa-vidéki, a galántai és az érsekújvári járás, ahol a látogatottság két-négy százalék között ingadozik. Meglepő a tagozatok és a tantárgyak közötti arány is. A zenei tagozatot a tanulók hetven, a képzőművészetit húsz, a tánctagozatot hat, a színjátszó-tagozatot pedig csak a tanulók két százaléka látogatja. Ezen a téren nagy gondot okoz a pedagógus, s több esetben pedig az épülethiány. Példaképül a Léván végrehajtott átépítés és a sumorjai (Samorín) új művészeti népiskola építése szolgálhat. ♦ ♦♦♦ Nemzetiségi kultúránk szervezője és irányítója a CSEMADOK, melynek szervezetei a kulturális tevékenység sokrétű lehetőségeit biztosítják. Fotó: Kontár Gyula A gazdasági élet internaclonalizálási folyamata megszabta hazánkban a nemzetek és a nemzetiségek szellemi és kulturális életének az internacionalizálását is. Szocialista társadalmunk teret és lehetőséget teremtett a nemzetiségi kultúrák közeledésére és kölcsönös gazdagítására: Ennek szembetűnő bizonyítéka a műkedvelői szinten folytatott szakköri tevékenység gazdagodása. A hazánkban élő nemzetiségek kultúrmunkáját a CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (KZUP) hangolja össze és irányítja. A CSEMADOK-szervezetek ötszázötvennyolc, a KZUP szervezetei pedig százhetvenhat kultúrcsoport és népművészeti együttes számára biztosítják a módszertani és a szakmai támogatást. Ezeknek az együtteseknek a tevékenysége — a társadalmi és a nevelő küldetésen túlmenően — a népművészet gyöngyszemeinek a védelmére és továbbfejlesztésére irányul. A különböző rendezvényeken való szereplés, mint például a helyi jellegű fesztiválok, de főleg a magyar dolgozók Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélye, az Ukrán Dolgozók Svidníky Dal- és Táncünnepélye, a Zselizi Népművészeti Fesztivál, a medzilaborcei kulturális és sportfesztivál, ß Jókai-napok keretében a Komáromban megrendezésre kerülő magyar színjátszó együttesek, szavalók, prózamondók és irodalmi színpadok seregszemléje, az ukrán színjátszók, szavalók és prózamondók Medzilaborcén rendezett fesztiválja, annak a bizonyítéka, hogy a nemzetiségi népművészet és a népművészeti csoportok és együttesek megértik jelentős (küldetésüket a csehszlovák államiság, hazafiasság és a proletár nemzetköziség szellemében való nevelés terén. A műkedvelő szinten folytatott nemzetiségi kulturális tevékenység egyetemes szocialista kultúránk szerves részét képezi, s fejlődése törvényszerűen szocialista társadalmunk kultúrpolitikájának szellemében realizálódik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar és az ukrán dolgozók kulturális tevékenységének elsősorban ideológiai és társadalmi célokat kell követnie. A hazánkban élő nemzetiségek kulturális tevékenységének fő irányvonalát továbbra is az eszmei és társadalmi elkötelezettség elmélyítésében látjuk. Ez azt jelenti,’ hogy a nemzetiségi-kulturális szövetségek továbbra is azokra a területekre és szakokra helyezik a fő hangsúlyt, amelyek a szocialista kultúra és a népművészet hagyományaira épülnek, amelyeknek tömegalapja van, amelyek eszmei és az esztétikai nevelés szempontjából a leghatásosabbak. ♦ ♦♦♦ Hogy a szocialista társadalom fejlesztésével összefüggő feladatokat maradéktalanul megoldhassuk, hogy közelebb jussunk a kommunizmushoz, feltétlenül szükséges az eszmei tevékenység sokoldalú fejlesztése és tökéletesítése, az elmélet, a propaganda, a mindennapos tömegpolitikai munka, a nevelő, a népművelő és a kulturális intézmények területén egyaránt. Pártunk az ideológia egész területén arra törekszik, hogy népünk magáénak tekintse a tudományos világnézetet, hogy számára ez a társadalmi fejlődés tendenciái — a tudományos meggyőződés alapján — lehetővé tegyék, hogy dolgozóink hatékonyan részt vállalhassanak a kommunizmus történelmi jelentőségű építésében. Döntő tényező tehát az emberek —i főképpen az ifjúság — céltudatos és rendszeres nevelése. Ügy véljük, hogy ez a kulturális és eszmei-nevelési irányvonal konkrét feladatainak a meghatározásához megbízható alapot nyújt. Megfelelő útmutatást ad az adekvát formák, módszerek és eszközök megvalósításához a szocialista kultúra terén is. i— csiba—* Szocialista kultúránk időszerű kérdéséi У * ▼ i
