Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
az szszk mezögazdasAgi és Élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1981. JANUÁR 17. 3. szám XXXII. évfolyam Ага 1,— Kčs Zárszámadások előtt Más lesz ez a mostani, rövidesen sorra kerüld zárszámadás szövetkezeteinkben, mint az előbbiek. Mondhatnánk úgy is, hogy rangosabb, jelentősebb, felelősségteljesebb. Ennek nem is annyira külsejében, Unnepiességében, mint belső tartalmában kell különböznie az előző évek mérlegvonásától, zárszámadásától. Hiszen nemcsak az elmúlt gazdasági év eredményeit, esetleges kudarcait kell számbavenni, a tanulságokat levonni, új tervfeladatokat célul tűzni, s az egész tagság — vagy az azt képviselő küldöttek — által jóváhagyni.. A már lezárult ötéves tervidőszak sok hasznos ismerettel, tapasztalattal és tanulsággal gazdagította a közös gazdaságok vezető-, szakember- és műszaki gárdáját, valamint egész tagságát, amit bűn lenne, ki nem használni a közösség javára, az új tervfeladatok kitűzése, majd azok végrehajtása közepette. Miért kell jelentősebbnek, rangosabbnak lennie, s tartalmában is különböznie a hamarosan sorra kerülő zárszámadásoknak? Mert az új, 7. ötéves tervidőszak Indulásával párhuzamosan, új korszak vatta kezdetét. Olyan új fejlődési szakasz, amelyben megváltozott körülmények között váltható valóra a szövetségi kormánv és a CSKP KB 18. ülése által jóváhagyott új ötéves népgazdasági terv első évének gazdasági programja. S ehhez épp a CSKP XVf. kongreszszusa előtti időszakban kezdünk hozzá. Szövetkezeti parasztságunktól Is minden eddiginél nagyobb ecőfeszítéseket követel az éves népgazdasági terv teljesítéséhez való hozzájárulás. Remélhető: ezzel nem Is marad adós. Mindenekelőtt a célt kell világosan látni, amit a párt kitűzött. Vagyis minden erőforrás — anyagi és szellemi — hatékonyabb hasznosításáról, a takarékosabb gazdálkodás irányelveinek még következetesebb realizálásáról, a minőség és a hatékonyság előtérbe helyezéséről van szó, nemcsak a termelésben, hanem a gazdaságirányítás valamennyi szakaszán. Ha az éves termelési-áruértékesítési terv ennek figyelembevételével készül, az élenjáró munkaközöségek, szocialista brigádok kezdeményező-készsége, véleménynyilvánítása, józan Ítélőképessége, megannyi jó ötlete, meglátása érvényesül, a járási mezőgazdasági Igazgatóság illetékes szerveinek megértésével találkozik, párosul. A jelzett, kiemelt feladatok részleteire, kollektívákra, s azokon belül egyénekre bontása elengedhetetlen. A szövetkezeti termelőegységek vezetői „ lépten-nyomon megbizonyosodhatnak arról, hogy az eddigi út már csak részben járható. Üj „csapásokat“ kell felfedni, amelyeken biztonságosabb lehet az előrehaladás. A kevésbé kitaposott út, bár göröngyösebb, kevesebb kockázatvállalással lesz járhatóbb. Még közérthetőbben: a tudományosműszaki ismeretek sokkal rugalmasabb hasznosításának, az újító-ésszerűsítő mozgalom kibontakoztatásának létjogot kell nyernie az éves tervben, ami nemcsak a termelést, hanem a gazdaságirányítást is elősegítheti, tökéletesítheti. Persze, nem önmagában! Emberek kellenek hozzá, mégpedig újszerűén gondolkozók, akik képesek nemcsak megérteni, hanem a gyakorlati életben alkalmazni a még kevésbé közismert, de a cél elérésének szolgálatába állítható módszereket, eljárásokat, rendszereket. Igenis, legyen szó a zárszámadó küldött-, avagy tagsági gyűléseken a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésének hogyanjáról, mikéntjéről, az Uzemközi társulások nyújtotta lehetőségeket is számba véve, mérlegelve. Még akkor is, ha problémáktól, nehézségektől ez sem mentes. De előbbre mozdíthatja a fejlődés kerekét, gyorsíthatja az ütemet, ami társadalmi elvárás, követelmény. Egyre gyakrabban hallhatják, olvashatják: minőség, hatékonyság —< kulcsfeladat. Teljesítéséhez nélkülözhetetlen a szocialista verseny. De nem a formális! Oj tartalommal kell telíteni azt, a megváltozott körülményekhez igazítva. Ezekután, mi lehet a legfontosabb? A versenyfeltételek meghatározása elsősorban ne a menynyiségre, hanem a minőségre, a termelés hatékonyságának fokozására kell, hogy irányuljon. Ha viszont továbbra is a megszokott, merev formák érvényesítése kap zöld utat — a mezőgazdasági üzemek vezetői célt tévesztenek. A CSKP XVI. kongresszusa és a pártalapítás 80. évfordulója tiszteletére kibontakozó, széleskörű vállalási mozgalom úgy segítheti a legteljesebben a 7. ötéves tervidőszak első esztendejére kitűzött tervfeladatok hatékony teljesítését, ha a vállalások a kulcsfeladatokra irányulnak. Az eddigi gyyakorlat alapján megszoktuk, hogy koronákban fejeztük ki a kötelezettségvállalások teljesítésének értékét. Az új körülmények közepette nem ez a lényeges. Annál inkább az, ami a komplex intézkedések gyakorlati megvalósítását eredményezheti. Ha a megváltozott, bonyolultabb termelési adottságok nagyobb szakavatottságot, hozzáértést követelnek, akkor miért ne irányulhatna egy-egy vállalás — csupán példát mondunk —« a szakmai ismeretgyarapítósra, rövldebb időtartamú tanfolyam sikeres elvégzésére? Avagy: szellemi vetélkedő megszervezésére és sikeres lebonyolítására? Ez határozottan az önművelés járható útja. A mezőgazdasági szakirodalom nagyobb megbecsülése, gyakoribb tanulmányozása még sok kívánni valót hagy maga mögött. A példamutatást, a kezdeményezőkészséget elsősorban a szocialista brigádoktól várjuk. A kongresszusi versenyvállalások legyenek részükről újszerűek, az új célok elérését jól szolgálók. A formális, semmitmondó, ellenőrizhetetlen vállalás fabatkát sem ér. S ne csak a vállalás legyen a legfőbb, hanem a teljesítése isi A vállalás-teljesítés: becsület dolga. Az ellenőrzéséről azonban lemondani annyi, mint fegyvert a vetésbe dobni. Azokban a mezőgazdasági nagyüzemekben, ahol a párt vezető szerepe maradéktalanul érvényesül, a tömegpolitikai nevelőmunka általában eredményes, a káderpolitika jó úton halad. Nemcsak azzal törődnek a vezetők, hogy rábízzák — a tagság jóváhagyásával — a dolgozók egyikéremásikára a felelős tisztségek betöltését, hanem lépten-nyomon segítik is azokat, hogy helytállhassanak — jótanáccsal, tapasztalatszerzéssel, erkölcsi támogatással. Vagyis: nem hagyják őket magukra. Az ilyen káderek, ha fiatalok is, rendszerint —, ahogy mondani szokás — „gyökeret eresztenek“, igyekeznek megfelelni a közösség elvárásainak. Mivel csaknem minden járásban, ha nem is általánosan, tisztújításra kerül sor a szövetkezetekben, alaposan fontolják meg —, mielőtt a tagságot kézfelnyújtásra szólítanák fel —, fejlődőképes-e az illető, s képes-e majd eleget tenni a megbízatásnak. Mert, könnyű a kart felnyújtani, sokszor gépiesen, de a magára-hagyottság, a vele nem törődés többnyire kudarcot szül. Tehát a szükséges előfeltételeket is teremtsük meg ahhoz, hogy az új posztra állított — valóban betölthesse tisztét, úgy, ahogy a tagság elvárja, ahogy az egyre fokozódó követelmények megszabják. Az embernevelésre fordítódjék minden eddiginél nagyobb figyelem. Szó sincs ■ vezércikk keretében holmi „világmegváltásról“, csupán az új, az eddigieknél jóval nehezebb körülményekhez való igazodásról. A tökéletesített gazdaságirányítás nagyon is összetett, aminek elsősorban az ABC-jével kell ismerkedni. A zárszámadó taggyűlés és a szövetkezeti felnőttoktatásra fordított idő is, legyen alkalom erre ezen ABC elsajítására, nehogy méregdrága legyen a későbbi tandíj. Eredményes tanácskozást! N. KOVÁCS ISTVÁN Az élőnyúl befogásának nagy vadgazdálkodási és népgazdasági jelentősége van. A befogott vadat a vadászterületek betelepítésére és vérfrissítésre használjuk, ezenkívül sok vadat előnyös feltételek mellett külföldre szállítunk. Fotó: archív Magas a mérce? ♦ Ötezerötszáz literes fejési átlagot akarnak elérni a CSKP XVI. kongresszusa és a párt megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére ♦ Példamutatásuk követőkre talál ф Kelet-Szlovákiában a Valalikyi Állami Gazdaság tehenészetéről hírneves. A mintegy 1800 tehéntől az éves fejési átlag tavaly 3700 liter körül mozgott. Az Idén a gazdaság ettől száz literrel többet tűzött maga elé: ez ötszáz literrel több a járási átlagnál. Az, hogy ilyen magas fejési átlagot tűzhetnek ki, jórészt a tejtermelési szocialista munkaverseny eredményességének Is köszönhetik. Itt kollektíva, kolelktívával versenyez. Például a Lešková Mária, Dulová Anna, Tokarčiková Margita által Irányított fejőcsoportok a múlt évben 4000—4500 liter közötti fejési átlagot értek el. De ettől még jobb a Balia Margit vezette szocialista fejőbrigád, amely a gazdaság kokšov—bakšai telepén 110 tehenet gondoz és fej. A nyolc tagú brigád éves terve nagyon merésznek, szinte fantasztikusnak tűnt. Meg is kérdeztem, nem magas-e az általuk állítot mérce. Egyáltalán, hol a felső határ a tejtermelésben? Miként válaszolt a brigádvezető? — Ügy, körülbelül kétszáz literrel túlteljesítjük előreláthatólag ezt a fejési átlag-tervet. S mennyi az ebrakfelhasználás literenként? »— Pontosan megmondhatom: huszonöt deka. De a magas fejési átlag titka nem csupán az abrakl Nagyon közrejátszik az egyedi takarmányozás, a lelkiismeretes bánásmód a tehenekkel, a rendszeres, pontos fejés, a tiszta környezet, a végzett munka iránti felelősség. Természetesen, nem szálltam vitába Balia Margit brigádvezetővel. Ök tudják jobban, milyen tényezők segítik elő a kiváló eredmények elérését. Ezért jelenthette ki oly magabiztosan: — Brigádunk a kongresszusi munkaverseny országos sikeréhez úgy járul hozá, hogy а XVI. pártkongreszszus tiszteletére vállalja a 5500 literes fejési átlag elérését. Nagy örömünkre szolgálna, ha egy év múlva azt hallanánk: vállalt kötelezettségüket mind egy literig teljesítették. Úgy legyen! XXX Jóleső érzés, hogy más példás fejőkollektívák is akadnak a kerületben. Többek között a Tornaváraljai (Turnlanské Podhradie) Állami Gazdaság, a zsarnói (Žarnov) telepén levő, Kerekes József zootechnikus által Irányitott fejőcsoportja, amely tavaly 5355 liter fejési átlagot ért el. Ez a fejőkollektíva is arra kötelezte magát — a pártkongresszus tiszteletére — 4 hogy a Balla-fejőbri^ádhoz Hasonlóan 5500 literes fejési átlaggal örvendezteti meg á gazdaság vezetőit, dolgozóit Iván Sándor, Kassa (Košice) A termelés fellendítését szolgálja Dolgozó népünk élelmezésének szüntelen javítása egyre jobban előtérbe helyezi a mezőgazdasági szempontból hasznosítható földterületek termőerejének növelését. Szükségszerű és fontos feladat ez, mert hazánkban a termőtalaj egyre kevesebb, a népesség pedig évről-évre nagyobb. Jgy területegységenként több élelmiszeripari nyersanyagot és piackész terméket kell előteremtenünk. Csak jól szervezett munkával elégíthetjük ki a vásárlók sokaságának igényeit. A mezőgazdaságban már évtizedekkel ezelőtt Ismerték a talajok eltérő minőségét, s aszerint csoportosították a földeket. Igyekeztek úgy művelni, gondozni és trágyázni a talajokat, hogy az adott feltételek között optimális termésátlagot érhessenek el. ETa, az iparszerű, nagyüzemi, tudományos alapokra támaszkodó termelés időszakában már olyan megbízható adatanyag áll rendelkezésünkre, amely támpontként szolgálhat a kis terméshozamot nyújtó területek termöerejének javításában Is. Szocialista rendszerünk néhány évtizedében a mezőgazdasági tudományok széleskörű fejlődésével és közvetlen támogatásával a mezőgazdasági termelés is nagy lendületet kapott. A tudományos kutatás közreműködésével az ismeretanyagok alapul szolgálhatnak a termelés fellendítésében s a hatékonyság növelésében. Az ismeretanyag nagy tartalékok feltárását feltételezi. Azt Is megmutatja, hogy Csehszlovákia mezőgazdaságilag hasznosítható földterületéből egymillió négyszázezer hektár termésátlaga azért nem megfelelő, mert a földek nem jutnak elegendő természetes csapadékhoz. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek a földek az ország legtermékenyebb körzeteiben, tehát a Csallóközben, a Délmorva-síkságon és Kelet-Szlovákiában terülnek el, arra kell gondolnunk, hogy ezt nem hagyhatjuk csak ennyiben. A CSKP tudományos Ismeretekre alapozott termelés fejlesztési irányelvei korábban Is arra figyelmeztettek, bogy a természetes csapadék hiánya esetén folyamodjunk az emberi beavatkozáshoz. így lényegesen növelhető a talajok termésátlaga. A népgazdaság irányítási rendszer Irányelvei kihangsúlyozzák a tudományos alapokra épülő termelés tervszerűségét. Ez azt jelenti, hogy a korábbinál szilárdabb fegyelemmel, elkötelezettebb helytállással kell megvalósítanunk, a tervekben megfogalmazott társadalmi horderejű feladatokat. A tudományos Ismeretekre támaszkodó népgazdasági terv többek között a beruházások terjedelmét is meghatározza. Köztudott, hogy a korábbi tervidőszak éveiben éppen a beruházások okozták a legnagyobb gondot. A hetedik ötéves tervidőszakban tehát csak olyan beruházási akciók kerülnek napirendre, amelyek segíthetik a mezőgazdasági termelés fellendítését, a piacok rugalmas ellátását, s ugyanakkor a beruházott összeg minél hamarább visszatérülhet. A mezőgazdaságilag hasznosítható föld köztudottan alapvető termelőeszközünk, ezért gondoskodnunk kell termőerejének fokozásáról. Ennek megfelelően a népgazdaságfejlesztési terv számol vele, hogy a soron lévő öt évben a CSSZK-ban további negyvenezer, az SZSZK- ban pedig 120 ezer hektáron új öntözőrendszert kell létesíteni, hogy ellensúlyozhassuk a természetes csapadék hiányának nem kívánatos következményeit, és lényegesen növelhessük ezen területek termésátlagát. Ez azt jelenti, hogy a soron lévő öt évben megfeszített munka vár mindazon intézményekre, és vállalatokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az új öntözőhálózat építésében, s az ehhez szükséges beruházások, illetve berendezések elkészítésében. Társadalmunk erre a célra közel ötmilliárd koronát irányzott elő. Szükséges tehát, hogy a Sigma Termelési Gazdasági Egység vállalatai, valamint az Állami Meliorációs Igazgatóság üzemegységei, ^ a további segédvállalkozók az új helyzethez igazodva4 mindent megtegyenek a kiemelt társadalmi horderejű feladat rugalmas megvalósítása érdekében, (boksza) *
