Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-16 / 20. szám
4 * SZABAD FÖLDMŰVES 1981. május 16. □ A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata szerint: jól szervezett nevelömunkával mindig több fiatalt kell bevonni az újftómozgalomba A szerző felvétele Az űjítómozgalom fellendítéséért Szlovákia Kommunista Pártjának 33. ülésén határozatba foglalták: Mivel az elkövetkezendő időszakban a népgazdaság fejlődését hathatósan befolyásolja majd a tudományos-technikai fejlődés színvonala, milyensége, a termelésbe közvetlenül résztvevő dolgozókat fokozottabban kell bevonni — újítások, javaslatok révén — a fejlesztésbe. Ezeket az irányelveket erősítette meg és bővítette ki a XVI. pártkongresszus is. Az itt született határozatok kimondják, hogy főleg az eddig fennálló szervezési gondokat kell megoldani, emellett mindig több és több szakembert szükséges bevonni az újítók táborába. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium konkrét programot dolgozott ki az ötéves tervidőszakra, az újító mozgalom továbbfejlesztésének érdekében. A tervek kidolgozásakor figyelembe vették azokat az eredményeket, melyek az elmúlt öt évben születtek: ez alatt az Időszak alatt a mezőgazdaság vonalán háromszáz találmányt és 34 ezer 760 újítást fogadtak el és hasznosítottak, melynek pénzben kifejezett értéke 870 millió korona. Természetesen a bevált, jó módszerek támogatása mellett nem feledkeztek meg a hiányosságok elemzéséről sem, ugyanis ezek kiküszöbölése minőségi változásokat hozhat az elkövetkezendő években. Probléma ezen a vonalon is akad bőven: Habár az 1979—80-as évet összehasonlítva nőtt a realizált újítások száma, még ma is vannak olyan járásaink, ahol csupán 0,33 százalék újítás jut egy dolgozóra. Mtg a trnavai 156, és a Bratlslava-vidéki járás üzemei 117 újítást nyújtottak be, addig a komáromi (Komárno) csupán 33-at, a rozsnyói (Rožňava) járás mindössze négyet. A minisztérium — összegezve a felméréseket — az újító mozgalom fellendítésének érdekében a következő határozatokat hozta: ф A jövőben nagyobb figyelmet szentelnek majd azokra az újításokra, melyek a takarékossági program érdekeit képviselik. Ez a határozat természetesen nem „véletlenül“ született. Ugyanis megállapítást nyert a* a tény, hogy számos olyan újítás „süllyedt“ el az íróasztalok fiókjaiban, ami határozottan elősegítette volna az energiatakarékoskodást. A mezőgazdasági igazgatóságok feladatul kapták, hogy az említett célokat követő újításokra állandóan felhívják a figyelmet. • A tematikai feladatok számának növelése a továbbiakban Is cél marad. A szövetkezetek gépesítési részlegei vezetőinek fokozottabb figyelmet kell szentelniük arra, hogy felfedjék a mechanizáciő vonalán levő hiányosságokat, majd javaslataikat a jmi gépesítési osztályára terjesszék. • Az elkövetkezendő időszakban több járásban is ki kell építeni a központi fejlesztési műhelyt. A lévai (Levice) és a kassai (Košice) példák azt igazolják, hogy ezeknek az újítási központoknak jövőjük van. Itt ugyanis a járás mezőgazdasági üzemei számára kis szériákban olyan egyszerű gépeket is — rugalmasan — legyárthatnak, amire nagyüzemileg csak évek folytán kerülhet sor. Figyelembe véve az anyag- és alkatrész-takarékosságot, ezekben a műhelyekben olyan kiselejtezett gépeket is a mezőgazdaság szolgálatába állíthatnak, melyek másutt nem alkalmerkodhatők. Jó példa erre a következő: a lévai járás mezőgazdasági igazgatóságának fejlesztési műhelyében eddig kilenc darab kiselejtezett — csőrlővel ellátott — katonai V—3S terepjáró teherautót alakítottak át szalmagyűjtő berendezéssé. О Ugyanúgy mint a termelés más vonalán, a káderképzést itt is feladatul tűzték ki. Azokat a fiatalokat, akik hajlandóságot mutatnak az új, a termelés korszerűsítése iránt, különböző iskolások segítségével, idősebb, tapasztalt újítók útmutatása révén kívánják bevezetni az újító mozgalomba. Ez a munka természetesen nem hárulthat csak a jmi-re. A szövetkezeti vezetők, gépesítési ágazatvezetők, tapasztaltabb szakemberek összefogására van szükség ahhoz, hogy már ma kialakuljon a jövó — újításokkal, fejlesztéssel foglalkozó >— szakembergárdája. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemeink értékeljék, betartsák ezeket az új intézkedéseket, a mezőgazdasági minisztérium illetékes szervei felmérik, egyben ellenőrzik az említett szakaszon kifejtett munkát, tevékenységet. A minisztérium megbízásából ilyen „szúrópróbát“ végzett a nitrai Agrokomplex mellett működő mezőgazdasági találmányi és újítási hivatal, melynek képviselői néhány olyan járásban látogatak el, ahol a korábbi jó eredmények — az 1979— 1980-as években — elmaradtak. Az érsekújvári járásban például az udvardi (Dvory nad Zitavou) közös baromfitenyésztő üzem dolgozói 1979- ben hat újítást nyújtottak be, 1980- ban viszont már egyet sem. Nem jobb a helyzet a Šurany! efsz-ben sem, ahol a múlt évben csupán két kisebb jelentőségű újítást nyújtottak' be. Tehát összegezve az eredményeket: az említett járásban — ahol az újítómozgalom korábban jó eredményeket tudott felmutatni — 1977-ben százötven újítást nyújtottak be, 1979-ben már csak százhatot, 1980-ban ettól is kevesebbett. Az említett hivatal képviselői meglátogatták a humennéi és a svtdnlki járások mezőgazdasági igazgatóságait, ezek alapegységeit, ahol „szánalmas“ állapotokra bukkantak. A Svidníky járásban 1979-ben mindössze nyolc újítást nyújtottak be. A breznicat szövetkezet, amelyik a szúrópróba egyik „áldozata“ volt, egyetlen egy újítást sem nyújtott be az 1979-es 1980-as években. Ettól lényegesen jobban szerepelt a stropkovl szövetkezet, amelyiknek gépszerelői négy újítást nyújtottak be. A humennéi járásban az ellenőrző szervek felmérései szerint a helyzet egyenesen „katasztrófális“. 1979-ben ugyanis a tervezett negyvennyolc helyett csupán két újítást nyújtottak be. 1980-ban ez a szám háromra növekedett. Az ellenőrzést végző szervek megállapították, hogy számos szövetkezetben — amelyik hivatalosan nem nyújt be újítást, — a gazdaságon belül nagyszámú újítás található. Ezek persze „házon belül“ maradnak. Tehát amint a példák is bizonyítják, az új intézkedések bevezetése komoly változásokat hozhat az újító mozgalomban. » Habár számtalanszor elhangzott a tétel, az új ötéves terv kezdő évében szintén meg kell ismételni: az újító mozgalom szerepe évről évre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Ezt követelt meg a köz, a népgazdasági érdek. KALITA GABOR ♦I* »2» »2» »I» »2» »2» *2» »2» »2* »2* »2» »2» •** *** СИ в П beszélnek 1 Kibontakozó kezdeményezés A fejlett szocialista társadalom építőse elképzelhetetlen az emberek, a dolgozók széles körű, alkotó kezdeményezése, áldozatkészsége, elszántsága és öntudatossága, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a gyakorlatban való érvényesítése nélkül. Szocialista társadalmunk nagy előnye, gazdagsága, hogy az újftúk, feltalálók alkotó kezdeményezésére támaszkodhatunk, akiknek nagy érdemeik vannak a termelés hatékonyságának fokozásában, a munka minőségének javításában és az intenzív termelési formák gyorsabb ♦2» »2» ♦> «5* <£♦ «J* »2» «;• ♦> «2* «5* *2» »2* *2* <& ütemű bevezetésében, ügyszólván ez egész népgazdaságban. örvendetes, hogy a feltaláló és ú|ítómozgalom hazánkban a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős előrehaladást ért el. Ezt az alábbi adatok is bizonyítják: Míg 1976-ban — a CSSZSZK-ban — az előterjesztett találmányok száma 6574, az újftási javaslatok száma több mint 261 ezer volt és a megvalósításukból származó társadalmi haszon meghaladta a 6 milliárd 120 millió korona értéket, addig 1980-ban az előterjesztett találmányok száma 7600-ra, az újítási javaslatok száma több mint 310 ezerre, a társadalmi haszon pedig 6 milliárd 470 millió koronára növekedett. A hatodik Ötéves tervidőszak éveiben megvalósított találmányok és újítások népgazdaságunknak tObb mint 36 milliárd 600 millió korona értékű társadalmi hasznot jelentettek. A megvalósított találmányok és újítások nagymértékben hozzájárultak az új műszaki és technológiai megoldások széles kürü érvényesítéséhez, a munka- és életkőrnyezet szüntelen javításához, a társadalmi munkatermeiéit» »2» »2» »2* »2* »I» »2* »2» »2» kenység fokozáséhoz, a nyersanyagok és energiaforrások takarékos felhasználásához, a kiviteli cikkek versenyképességének és minőségének javításához, és még így sorolhatnánk tovább. A tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb ütemű érvényesítését, az újítók, feltalálók alkotó kezdeményezőkészségének kibontakozását a CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai is szorgalmazzák. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések fő értelme a népgazdaság intenzifikálása, a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek érvényesítése, a hatékony, jé minőségű munka hathatósabb ösztönzése és a lehető legkedvezőbb feltételek megteremtése az emberek sokoldalú alkotó kezdeményezésének kibontakoztatásához. A hetedik ötéves tervidőszakban ezért fejleszteni kell a kollektívák és az egyének, főleg a komplex racionalizáló brigádok, a szocialista brigádok, az élenjáró munkások, műszaki dolgozók, újitók és feltalálók széles körű kezdeményezését. (blm) Tapasztalatok az alkoholfogyasztásról Az adatok elrettentőek, a pénzbeli kiadósok tíz- és százmillió koronákról beszélnek, az alkohol nagyméretű fogyasztása által keletkezett egészségi és erkölcsi károk, elrontott családi életek áldozatainak, tönkretett gyermekeknek a száma felbecsülhetetlen. A Zb. 120/ 1962. számú törvény kimondja — az alkoholizmus fékezi a szocialista együttélés szilárdítását és fejlődését, társadalmi, gazdasági, erkölcsi és egészségi károkat okoz, s fékezi a fejlett szocialista társadalom építését. A Kassa-vidékt (Košice-vidlek) járás lakosai az alkohol fogyasztásban a „középutat“ járják. Ügy mondjuk mi ezt, nem sokat — nem keveset, de eleget iszunk. Sajnos! A kimutatás szerint minden lakosunk évente — beleértve a csecsemőket is — elfogyaszt 11 liter tömény italt, négy liter bort és 80 liter sört. Az „ivászatra“ nem hajlamos családok és egyének bizonyára sokszor felteszik a kérdést — vajon hogyan alakulnának ezek a számok, ha ml is innánk? Az egy fő által elfogyasztott szeszesital értéke kb. 1500 korona, ami havonta 125 koronát jelent egyénenként. Ennyit szoktam adni havonta főiskolás és -középiskolás fiaimnaik zsebpénzt. Az „átlagember“ ezt leereszti a garaton. A nem átlagember semmit — vagy dupláját, három vagy négyszeresét. Járásunk lakosainak száma 98 928 személy. Ezt beszorozva 1500 koronával, 148 milliő korona értéket kapunk. Tehát ez az évi kiadás a szeszesitalra. Évente kb. hatszáz családi lakóházat építünk önsegély alapon, s úgy számoljuk, hogy 250 ezer koronából egy ilyen épületet fel lehet építeni. A hatszáz korszerű lakásra tehát 150 milliő koronát adunk ki — annyit mint a szeszesitalra! Nem elgondolkoztató dolog ez? Persze ebbe nincsen beleszámítva az a szeszesital, amelyet az emberek tény, hogy gyakori az eset — amikor Opátkától kezdve (ez egy 89 lakosú kisközség járásunkban) egészen Prágáig, a társadalom pénzéből is iszunk. Minden vállalatnál, üzemnél, hnb-nél, Efsz-nél, AG-nál stb. van — reprezentációs alap — rovására azután bizony csak felöntünk a garatra. Nem az enyémből — de a miénkből. Sőt egyéb pénzforrások is akadnak, leginkább a törvények megsértésével, de nem esik jól a feketekávé, vagy az üdítőital, „kemény“ nélkül. Igaz, sok azoknak is a száma, akik az előleg vagy fizetés helyett csak a szeszgőzt viszik, vagy vihetik haza, illetve a kijőzanodőba, s a családnak meg kell elégedni pénz helyett az „megint eláztam“ szókapcsolattal. Sajnos, szólni kell arról is, hogy járásunkban 326 alkoholistát tartunk nyilván, ezekből 29 a nők száma. Igen, az egyenjogúság ezen a szakaszon Is töri az utat előre. Én azt hiszem azért, hogy ez a „rózsás“ statisztikai adat világra jött, mindannyian felelősek vagyunk. A nemzeti bizottságok nem alkalmazzák hatékonyan a 120/ 1962 Zb. számú — az alkoholizmus elleni harcra kiadott törvényt. A társadalmi szervezetek — a nevelést illetően — nem gyakorolnak kellő hatást a tagokra, az orvosok rendelőikben keveset beszélnek az alkohol káros hatásáról. A tanítók többsége rendszerint nem lakik a munkahelyén, s komolyabban nem tud hatni a fiatalságra. Bár csaknem 1800 képviselőnk van, nevelési propagáciős tevékenységet kevesen fejtenek ki, és teljesen hátat fordítanak a nevelésnek, az embernek a tervteljesítése a lényeges — prémium, a többi számukra nem érdekes. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy alkohol elleni neveléssel, agttácíóval, propagáciőval csak az foglalkozhat, léphet a tömegek elé, szólhat az ittashoz, — akinek ezen a téren tiszta a lelkiismerete. Mondjuk egy olyan oszíályvezető, aki a napot alkohollal kezdi és alkohollal végzi, nehezen tud pár józan szót összekovácsolni az alkohol ellen. Az új ötéves terv teljesítése rendet, fegyelmet követel. Tehát cél az, hogy munkaidő alatt ne legyenek telve alko“Aki ilyen házat épít, nem költhet túl sok pénzt alkoholra, bizonyára ideje sincs a kocsmában való üldögélésre odahaza készítenek. Ez a „szokás“ az utóbbi években mindig nagyobb méreteket ölt. Sajnos, a „túlszervezettség“ folytán az almát, körtét, cseresznyét, szilvát nincsen aki felvásárolja — így hát be a hordóba, hadd erjedjen. A gyümölcs aztán erjed — mt mást csinálhat — pálinkává, borrá változik. Annak idején a víz vált borrá, most a gyümölcs válik — alkohollá! Az illetékes szerveknek — a gyümölcsöt fel nem vásárlóknak a hibájából. Elgondolkoztat sokszor az a holt vásárló emberekkel a vendéglátóipar üzemei, hogy a vezetőemberek most már első helyre tegyék az emberekkel valő törődést, hogy a társadalom rámutasson azokra; akik helytelen életmódot folytatnak, akik költséges szanatóriumi kezeléseken vesznek részt csak azért, hogy alkohollal mérgezett májukat gyógyíttassák. Nem lesz egyszerű, de el kell kezdenünk. Az emberek egészségi és erkölcsi fejlődése, a békés családi élet kialakítása, az évi 150 millió korona (hatszáz családi lakóház értéke) nemesebb célokra való fordítása mindnyájunktól ezt követeli megl IVÄN SÁNDOR
