Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
1981. január 10. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Megvalósult célok és fimiálóitó tervek A CSKP KB 1975. évi októberi plénumának irányelvei a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztésének társadalmi igényével egyetemben mélyrehatóan elemezték majd körvonalazták hazánk élelmiszeriparának sürgős teendőit is. A plénum kiemelte többek között a dolgozó nép élelmiszer igényei rugalmas kielégítésének a szükségszerűségét; az áruválaszték bővítésének s a minőség szüntelen javításának társadalmi jelentőségét; a konyhakész ételkészítmények forgalmazásának gyakorlati hasznát, továbbá azt is, hogy a feldolgozás során törekedjünk a nyersanyagok teljes beltartalmi minőségének a megőrzésére. Köztudott, hogy a CSKP XV. kongresszusa megerősítette a szóban forgó pártplénum irányelveinek jelentőségét, Ladislav Közel vezérigazgató és az élelmiszeripar fő feladatait „A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és társadalmi fejlődésének irányelvei“ című dokumentumban körvonalazta. Ennek keretében a Malom- és Sütőipari Tröszt, mint az élelmiszeripar egyik legnagyobb és legalapvetőbb ágazata, szintén nagy társadalmi horderejű feladatok megvalósítására kapott megbízatást. A közelmúltban Ladislav Xozel mérnököt, a Malom- és Sütőipari Tröszt vezérigazgatóját arra • kértük, hogy lapunk számára nyilatkozzék a hatodik ötéves tervfeladatok teljesítéséről, valamint arról, hogyan készültek fel a következő tervidőszak minden eddiginél igényesebb feladatait. — Mindenekelőtt tiszta vizet kell öntenünk a pohárba. Ennek érdekében Banská Bystricán nagyszabású aktivaértekezletet tartottunk. Bonckés alá vettük ötéves munkánk eredményeit. Természetes, hogy az értékelés során a CSKP XV. kongresszusának ránk vonatkozó irányelveiből indultunk ki. Nem kerülte el figyelmünket persze a CSKP KB 18. és az SZLKP KB plénumának társadalmunk fejlődését elemző dokumentuma sem, hiszen a hetedik ötéves tervidőszakban új tervek, új célok megvalósítása vár ránk is. Nem kerülhette el figyelmünket a pártplénumnak az a megnyilatkozása sem, hogy társadalmunk fejlődése során a munka minősége és hatékonysága nem érte el az utóbbi két pártkongresszus által meghatározott színvonalat, s ennek a következményei a jövő évi, sőt a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak az előkészítésére is kihatottak. Jellemző ez úgyszólván minden termelési-gazdasági egységre. Ez adott indítékot rá, hogy a vezérigazgatóság, a vállalatok és az üzemi pártszervezetek szintjén — a CSKP XV. kongresszusának a vetületében — átértékeljük munkánkat, beleértve a hetedik ötéves tervidőszak általunk javasolt tervezetét is. Ennek megfelelően minden vezető dolgozónk konkrét feladatot kapott, s ez garancia arra, hogy termelésigazdasági egységünk keretében helyes irányba terelődhetnek a dolgok — Az elemzés azt is megmutatta, hogy a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott tervmutatók zömét, a bevételek és az árutermelési érték kivételével tűlteljesítettük. Megbecsülendő, hogy a tervidőszakra előirányzott feladatokat a várakozásnak megfelelően teljesítette a Piešťany-i Malom és Tésztagyár munkaközössége. Bizonyos azonban, hogy a tervidőszak feladatait sokkal nehezebb körülmények között kellett megvalósítanunk, mint amilyen körülményekben a célokat korábban kitűztük. A nyersanyagok takarékos felhasználása, a külföldi behozatal mérséklése, az energiahordozók, az alapanyagok, az állóeszközök, valamint a pótalkatrészek áremelkedése jelentősen gátolta a termelési és a műszaki törekvések teljes kibontakoztatását. Ez kedvezőtlen hatással volt a termelés rugalmas fejlesztésére, illetve a megfelelő áruválaszték bővítésére. Szükségessé vált tehát az évi tervek pontosítása, s a rendelkezésre álló alapanyagok bázisán a fogyasztói piac igényeinek lehető legjobb kielégítése. Ez elég jó sikerrel járt, mert a malomipar termelése a hatodik ötéves tervidőszakban 12,7, a sütőipari termelés pedig 1,5 százalékkal növekedett. Az 1975-ös év valóságához képest 1980-ban a kenyér forgalmazása 4,4 százalékkal csökkent, azonban süteményekből 20,8 százalékkal több fogyott, mint korábban, s ezen belül a finom sütemény 18 százaléknyi többletet jelentett. A rendelkezésre álló alapanyagok gazdaságos, tehát ésszerű hasznosítása és forgalmazása érdekében a tésztagyártást 25,7, a tartós sütemények gyártását 26,6, a cukrászsütemények gyártását pedig 17,5 százalékkal növeltük. • Milyen eredményeket értek el a termékújításban és a tartalékok mozgósításában? — Termelési-gazdasági egységünk vállalataiban rendkívül jó eredmények születtek az áruminőség szüntelen javítása terén. Figyelmet érdemlő sikereket értünk el a termékújításban. Vállalataink munkaközösségei mind a minőség, mind a termékújítás vonatkozásában a fogyasztók igényeinek kielégítését tartották legfontosabbnak. Az 1975-ös év 71,7 pontjához viszonyítva 1980-ban 81,1 egységet értünk el, s az Állami Szabvány igényeit is jobban betartottuk, mint korábban. Vállalatainkban, üzemegységeinkben a minőségi irányítás komplex rendszerének ütemes meghonosítása alkalmával bíráló igényességgel átértékeltük a helyzetet és új eszmei fejlesztési tervezetet munkáltunk ki. A kimunkált rendszert 1979. januárjától a Bratislava! Malom- és Sütőipar elsőként léptette életbe. Utána meghososította a Piešťany-i Malom és Tésztagyár, a Banská Bystrica-i közép-szlovákiai Sütöde és Tésztaipar, a nitrai nyugat-szlovákiai sütöde, valamint a kassai (Košice) kelet-szlováikíai Cukrászda és Sütöde is. A múlt év novembere végén az eszmei fejlesztési program felölelte az egész iparág tevékenységét. A tervidőszak éveiben főleg a barnakenyér gyártás növekedésére törekedtünk. Amíg például 1975-ben a barnakenyér gyártása 25,3, addig 1980-ban már 33 százalékban részesedéit a kenyérforgalmazásban. Ebben a tekintetben persze még szolid tartalékokkal is rendelkezünk. Míg például a Banská Bystrica-i egység 63,5, a bratislavai pedig 48,1 százalékban részesedett a barnakenyér forgalmazásában, addig a Bratislavavidéke e téren csak 6,5; Svit 13,6; Komárom (Komárifo) pedig 20,3 százalékot ért el. A jövőben szükségessé válik a helyzet átértékelése. Persze az is figyelmet keltő, hogy amíg 1975-ben a 2—3 kilós kenyerek részaránya a sütetek 72, addig 1979-ben már csak 45 százalékot képezte. Növekedett az egy, továbbá az 1,5 kilós kenyerek részaránya. Sikereket értünk el a csomagolt termékek forgalmazásában is. Az 1975-ös évben a kenyérnek például csak 2,5 százaléka, a finomsütemények pedig 9,8 százaléka került forgalomba csomagoltan, 1980-ban azonban a kenyérnek 6, a finomsüteménynek pedig 18,8 százalékát csomagoltuk. E téren legjobb eredményeket a bratislavai és a kassal vállalataink mutatták fel. El kell azonban marasztalnunk a Banská Bystrica-i és a nyitrai vállalatainkat, ahol lemaradtak a csomagolt termékek forgalmazásával. Az utóbbi években sokat tettünk a friss áru napi többszöri szállítása érdekében is. A legnagyobb városokban s az ipari centrumokban bevezettük a sütemények napközbeni többszöri szállítását. Például Prešovban a napi süteményszállítmánynak 17,8, Zvolenban 17,3, Banská Bystricán 21,1, Bratislavában 24,7, Nitrán 28,1, Trenčínben 37,4, Prievidzán 29,8, Poprádon 27, Kassán pedig 36 százalékát visszük ki a bol tokba, napközben többször. Ezt azonban nem tartjuk végleges, vagyis le zárt megoldásnak. Tudjuk, hogy e téren is vannak tartalékaink. Arra tö rekedünk, hogy lehetőségeinkhez mérten a munkaszervezés és megosztás szüntelen javításával kerületi és járási székhelyeink napi péksüteményszállítmányának 40—50 százaléka napközben többszöri szállítmányként kerüljön a boltokba. — A hatodik ötéves tervidőszak a termékújítás tekintetében is eredményesnek mondható. Amíg például 1975-ben csak 10 új terméket hoztunk forgalomba, 852 tonna összmennyiségben, addig 1978-ban már 12 terméket (1845 tonna), 1979-ben pedig 14-et, összesen 3394 tonna mennyiségben. A tervidőszak négywévében 49 új terméket adtunk a fogyasztóknak.. Az 1980-as évben azonban már 25-öt hoztunk forgalomba. Mindamellett, hogy vállalataink a termékújításban eredményesen végezték a feladatot, mégis előnyösnek tűnik a már kifejlesztett áruválaszték nagyarányú elterjesztése. Ezen a téren jelentős sikereket értünk el. Például 46 új termékünkből Bratislavában és Nitrán 21, a Banská Bystrica-i és a kassai vállalatunk körzetében pedig 23 került forgalomba. Ezen készítmények között említhető a bevit, a kijevi, a širavan kenyér és egyebek. A pieštanyi vállalatunk a tervidőszak első éveiben nagy erőfeszítéseket tett a termékújításban, 1980-ban azonban kissé lemaradtak. Nem hozták forgalomba terv szerint az új készítményeket. О Érvényesült a gazdaságosság, a hatékonyság és a jövedelmezőség elve? — Termelési-gazdasági egységünkben pozitív jelenségnek minősíthető, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban az emberi szempontból munkaigényes teendők mellett a termelés és a forgalmazás többlete mintegy 90 százalék erejéig a munkatermelékenység növeléséből származott. Ez a bérek 12,2 százalékos növekedését is lehetővé tette. Őszintén meg kell azonban' mondanom, hogy így sem használtuk ki eléggé a munkaerőben rejlő tartalékokat. Problémát okozott a költségek aránytalan növekedése is, s ez befolyásolta a jövedelmezőséget. Az egyik oldalon a tekintélyes leírások, az energiahordozók, a fűtő- és más nyersanyagok drágulása, valamint a leterhelések, a másikon pedig az irányítás szubjektív jellegéből adódé foK ész ül a finomsütemény vezett időben. A lemaradás mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a munkaerőt más termelési-gazdasági egységek előnyben részesített beruhásaira irányították. A mi beruházásaink sajnos ilyen kivételezést nem élveznek. Mindamellett, hogy helyenként a feladatok rugalmas végzésében némi problémák mutatkoztak, a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott beruházási tervfeladatainkat 21,8 százalékkal túlszárnyaltuk, s ez a lényeges, ám a kedvező sikerek mellett, amint már említettem, problémák is adódtak. Nem sikerült tervezett határidőre üzembe helyezni például a rimaszombati (Rimavská Sobota) malmot, a malackyl sütődét és tésztagyárat, stb. Ezzel szemben tervezett időre elkészült az MNK-bóI behozott több kapacitásunk. Ezek közöt említhetem a dunasezardahelyi, továbbá a rozsnyói (Rožňava) sütődét is. Így a hatodik ötéves tervidőszakban kenyérgyártó kapacitásunk több mint ötvenkétezer, péksütemény-gyártó kapacitásunk több mint 19 ezer, cukrászsütemény-gyártó kapacitásunk pedig több mint 1300 tonnával bővült. • A tervek sikere érdekében a dolgozók között a szocialista verseny milyen formái bontakoztak ki? — A dolgozók kezdeményezőkészségének a kibontakoztatása fontos részét képezi a munkánknak. Ennek már jő hagyománya van vállalatainkban. Teljes mértékben segítik vállalataink az okos és hasznos kezdeményezéseket. A tervteljesítés minden fázisában oly módon számítunk a dolgozók segítségével, mint a politikai elkötelezettség magas fokú megnyilvánulásával. Dolgozóinknak tehát gyatékosságok idézték elő az aránytalanságokat. A jövőben az irányító munka célszerű szervezésére, továbbá a szállítóeszközök minőségi karbantartásának az ellenőrzésére is szükség lesz. A hatékonyság növelése cél jából mindent megteszünk azért, hogy megoldjuk a vállalatok és az üzemegységek közti termelési és gazdaságossági problémákat. Csak így küszöbölhetők ki az aránytalanságok. Erre ösztönözzük termelési-gazdasági egységeink minden vezető és más dolgozóját. Bonyolult helyzet alakult ki az energiahordozók korlátozott felhasználása és a termelés túlzott energiaigényessége miatt is. Ezen a téren nem minden vállalatunkban használták ki a lehetőségeket. Az energiahordozók felhasználásának célszerű csökkentése csak a termelés jelentős felfutásával, illetve a gyártókapacitás okos kihasználásával lehetséges. Ez szükségszerű feladat marad a jövőben is. Az 1980-as évben a műszaki fejlesztésre és az épületberuházásokra 222 millió koronát használtunk fel és a beruházási feladatokat sikeresen megvalósítottuk. Lehet, hogy szépek a sikerek, a műszaki fejlesztésben mégis akadnak hézagok. Néhány új üzemegységünk nem készült el a terKenyérsütési előkészület az ipolysági (Šahy) sütöde alagút kemencéjében több mint 92 százaléka bekapcsolódott a szocialista verseny valamelyik formájába. Ebben a tekintetben a nitrai vállalat jár az élen, ahol a dolgozóknak több mint 96 százaléka bekapcsolódott a versenybe. Termelésigazdasági egységünk vállalatainak, illetve üzemegységeinek a dolgozói több mint hatezer szocialista feljánlássál bizonyították politikai elkötelezettségüket, s ebből több mint 5500 egyéni, 492 kollektív, 5 vállalati, 17 pedig üzemközi vállalás voít. A brigádmozgalomban 286 munkaközösségünk több mint 6Б00 dolgozója vett részt. Ezen belül 36 dolgozónk a büszke cím arany-, 851 dolgozónk az ezüst-, 3100 dolgozónk pedig a bronzfokozatának tulajdonosa. Vállalatainkban 22 komplex ésszerűsítő brigád több mint 190 tagja fejt ki érdemdús, hasznos tevékenységet. Fiataljaink közül a Vörös Szegfű mozgalomban 20 közösség 450 taglétszámmal versenyez. Ugyanakkor a Szaratovi Mozgalom keretében, amely a minőség javításának fontos segítője, 100 kollektívánk vesz részt 1344 taglétszámmal. Így sorolhatnám a versenymozgalom többi változatainak a résztvevőit is. Termelési-gazdasági egységünkben tehát az elkötelezett dolgozók széles tömegeire támaszkodunk, s ez kifejezésre jut majd a CSKP XVI. kongreszszusa tiszteletére kibontakoztatott felajánlásokban is. 9 Hogyan készültek fel a minden korábbinál igényesebb hetedik ötéves tervfeladatok megvalósítására? — Tisztában vagyunk vele, hogy a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében le kellett raknunk a következő, vagyis a hetedik ötéves tervidőszak alapjait is. Az 1980-as év második felében elért áruforgalmazási eredmények mutatják, hogy a hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott némely tervmutatót tulajdonképpen már megvalósítottuk. Ez arra ösztönöz minket, hogy az 1981-es év feladatait lényegesen megszilárdítsuk. Jó feltételeink vannak erre. A soronlevő öt évben harmincezer tonna új termék forgalmazásával számolunk, összesen 195 millió korona értékben. Főleg finomsütemények és cukrászati termékek fejlesztésével kell számolnunk. így jobban hasznosíthatjuk az alapanyagokat, s egyben a pénzügyi helyzetünk is szilárdulhat. A termékújitás időmegtakarítást jelent a háztartásokban, de az üzemi étkezdékben is. Ezért törekedünk a fagyasztott tésztakészítmények, a különböző gyermektápszerek és más élelmiszerek gyártásának a kibővítésére. A hetedik ötéves tervidőszak végére a barnakenyér részaránya a teljes szállítmányokból eléri a negyven százalékot. Az egykilós kenyerek részaránya tizenhat, a csomagolt kenyereké 11, a finomsüteményeké huszonöt, a cukrászsütemények részaránya pedig huszonnyolc százalék körüli lesz. Ehhez vannak berendezéseink. A barnakenyér választéka terén számolunk a köménymagos és az öt-hét napig eltartható speciális kenyérváltozat forgalmazásával is. Távlatilag a moszkvai kenyér gyártását is programra tűzzük. Ehhez persze a Szovjetunióból gyártóvonalat kell beszereznünk. Ezzel párhuzamosan a tejfeldolgozóüzemek körzetében levő sütödéinkben számolunk az írős, a sörgyárak körzetében pedig a bevit kenyér forgalmazásával. A tervidőszak éveiben a bruttó termelés 5,5 százalékos növekedését tartjuk előnyösnek. A többlettermelést azonban az emberi munka igényessége mellett is teljes mérték^ ben a termelékenység szüntelen növekedésével fogjuk elérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre nagyobb figyelmet kell szentelnünk a szervezésre, mint korábban. Ehhez pedig jé alapokkal rendelkezünk. Jobban hasznosítanunk kell, például az új gyártókapacitásokat, az összpontosítás és a gyártásszakosítás adta lehetőségeket. Az új gépeket és vonalakat ésszerűbben fogjuk kihasználni, csökkentenünk kell azonban a nem produktív erők számát és a munkaidővel is észerűbben kell gazdálkodnunk. Tudjuk persze azt is, hogy a belépő nyersanyagok, az energiahordozók minden változata, a pótalkatrészek, a szolgáltatások, a beruházási és más eszközök ára gyorsabban növekedik, mint az általunk gyártott termékek forgalmazási ára. Emiatt a gazdaságosság, illetve a jövedelmezőség továbbra is gondot okoz részünkre. Magától értetődő, hogy már most azon fáradozunk, hogy a termelésben lemaradó egységeket minél előbb az élenjárók közé emeljük. Ezt mindenekelőtt a termelési, illetve a gyártási szerkezet tökéletesítésével és a költségek lényeges csökkentésével fogjuk megvalósítani. — A CSKP KB 18. ülésének a dokumentumai arra figyelmeztetnek, hogy a hetedik ötéves tervidőszak irányelveinek megvalósításában támaszkodjunk a pártszervezetek tagságára. Egyesítsük a gazdasági vezetés, a pártszervezet, a szakszervezet és a társadalmi szervezetek politikai erőfeszítéseit a formalizmustól mentes, de jő érzékkel irányított alkotói kezdeményezés széleskörű kibontakoztatására. Beszélgetett: Hoksza István
