Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. január 10. 12 H 0000000 BGLCOZÜ КЕВДЗВк emberírt Az állami gazdaságok voltak hazánkban a szocialista mezőgazdaság, a korszerűsödés útjára lépett nagyüzemek első képviselői. Elsőként próbálták ki a nagyüzemi gazdálkodás korszerű eszközeit, s erre alapozva alakították ki az üzem- és termelésszervezés sikeres módszereit: Elévülhetetlen érdemeket szereztek a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében. Pártunk agrárpolitikájának megfelelően — a tudományos-műszaki haladás követelményeivel összhangban — a mezőgazdasági termelés mind több ágazatában teremtődnek meg az iparszerűen szervezett termelés feltételei. Napjainkban — amikor egyre bővül a kiválóan gazdálkodó termelőszövetkezetek tábora — vajon miként alakul, módosul az állami gazdaságok szerepe és hivatása mezőgazdaságunkban? A gazdálkodás hatékonyságával kapcsolatos népgazdasági követelményekből eredő kérdésünkre az élenjáró mezőgazdasági' üzemek közé tartozó Nagyszarvai (Rohovce) Állami Gazdaságban kerestünk választ. MAGASABB SZÍNVONALON — A termelés és a gazdálkodás belső követelményeit — amelyekhez az élenjárók igazodnak — gazdaságunkban általánossá tettük. Ennek a gyors ütemű megvalósítása szükségessé tette a szakmai és vezetési színvonal további emelését, a belső rend megszilárdítását és a magas fokú szervezettség megvalósítását a termelés minden területén. Csak így tudtuk a gazdálkodás hatékonyságával kapcsolatos népgazdasági feladatainkat teljesíteni. A CSKP KB 18. ülésén is nagy hangsúlyt kapott a követelmény: Haladjunk gyorsabban a gazdálkodás minőségi mutatóinak javításával. Ez ez igény a mezőgazdaságra, s természetesen az állami gazdaságokra is érvényes. Mezőgazdaságunk csak a termelékenység erőteljes javításával, a ráfordításokkal arányos hozamnöveléssel, a munka- és eszközhatékonyság révén járulhat hozzá gazdasági életünk s ezen belül a mezőgazdaság fejlesztéséhez — fogalmazta meg a színvonalas és hatékony ' gazdálkodás összetevőit Borbély László, az üzemi pártszervezet elnöke. ■ Ilyen gazdag élettapasztalat birtokában miként értékeli mezőgazdaságunk szőkébb területét, saját gazdasága eredményeit? — Gazdaságunk jelenlegi méreteit 1964-ben a környező gyengén gazdálkodó szövetkezetek — Nagyszarva, Tárnok (Trnavka), Macháza (Macov), Kispaka (Malá Рака) — egyesítésével érte el. Mezőgazdasági területünk 1772 hektár, ebből 1768 hektár a szántó. Termőhelyi adottságaink (közepesek, s az öntözési gazdálkodást csak száz hektáron tudtuk megvalósítani. Gazdaságunkban több növény termelésével foglalkozunk. Ügy tűnik, hogy a nagy növényszám, illetve a szarvasmarha-, a sertés- és a juhágazat ellentmond a szakosodásnak. Ez az ellentmondás viszont nálunk relatív A szakosítás nem azt jelenti, hogy egy gazdaság kettő, maximum három növény termelésével és egy-két állati termék előállításával foglalkozik, hanem azt, hogy az adott termékek termelésének optimális műszaki és gazdasági feltételeit biztosítjuk. Gazdaságunkban a búza, a kukorica, a cukorrépa és a lucerna területi részesedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezeken a területeken jó hatásfokkal üzemeltethetők a legkorszerűbb gépek is. Búzából 6,1, árpából 5,9, cukorrépából 43, kukoricából 6,3 takarmányborsőhól pedig 5,3 tonnás hektáronkénti hozamokat értek el. Az elért eredményekkel alaposan túlszárnyalták a 6. ötéves tervidőszak utolsó évére előirányzott igényes célkitűzéseket. Az elért eredmények megalapozásában kiemelkedően fontos jelentőséget tulajdonítottak a földterület ésszerű hasznosításának és a talajállapothoz igazodó talajerő-visszapótlásnak. A termelési előirányzatok teljesítéséhez a tervezett gépeket, berendezéseket, vegyianyagokat és a szükséges energiát időben, szükséges mennyiségben és kifogástalan minőségben biztosították. A szarvasmarha- és sertéságazatokban a szaporulati, a felnevelési a takarmányhasznosulási és a hozammutatók a tervezettnél mérsékeltebben fejlődtek. Húseladási tervüket teljesítették, tejtermelésük — férőhely hiányában nem tudták biztosítani a tervezett darabszámot — viszont a tervezett alatt maradt. Pálffy László állattenyésztési ágazatvezető szerint, a gazdaság juhászata is eredményes évet zárt. A 839 darabot számláló juhállomány — ebből 648 az anyajuh — termelési számsorait nézegetve számunkra is kedvező kép alakult ki a gazdaság juhászati ágazatában. Sűrített elletéssel — kétévenként háromszori elletés — 380 jerke bárányt, valamint 2,7 tonna gyapjút értékesítettek. Ez a jövedelmezőség — ha sikerre vezetnek a gazdaság további tervei — hatékonyságban tovább javulhat, mivel a gazdasági udvarok feljavított gyepes területei ellátják a nagyobb állományt is, az olcsó töipegtakarmány, a szántóföldi melléktermékek legeltetéssel történő hasznosítása pedig továbbra is megalapozza az ágazat gazdaságosságát. KÖZÖS FELADAT - KÖZÖS FELELŐSSÉG — Magam sem hiszem, hogy gazdaságunk bármilyen vonatkozásban különleges helyzetben lenne, nem dicsekedhetünk különös rekordokkal sem. Az élenjárókhoz hasonlóak gazdasági eredményeink, ez a megállapítás érvényes üzemi pártszervezetünk munkájára, pártcsoportjaink helytállására is. Ezt nem az álszerénység, hanem az őszinte szó mondassa velem. Minden olyan érték : még a legkisebb is! — amellyel hozzájárulunk a népgazdaság közös erőfeszítéseihez, dolgozóink, köztük párttagságunk tiszteletet érdemlő munkájának, olykor áldozatvállalásának, példamutató helytállásának, politikai összeforrottságának a bizonyítéka — mondotta az üzemi szervezet elnöke. Csemi Benő, Pollák Ernő, Széllé Gyula, Rózsa Lajos és Labancz Gábor által irányított pártcsoportok nemcsak az utasításokra várnak, nemcsak a döntések megvalósítását segítik, hanem azok formálásának aktív részesei is. Munkájuk politikai és erkölcsi támogatást és biztonságot nyújt a gazdasági vezetőknek. És mert a gyakorlatban bizonyítva tapasztalják, hogy, ártatlanul „bűnbakok“ nem lehetnek, bátran kezdeményeznek, bonyolultabb feladatok vállalására is készek. ÉLENJÁRÓKHOZ MÉLTÓAN Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkavers^ny eredményesen segítette elő a termelési feladatok teljesítését. A szocialista verseny teljesítésében úttörő munkárá vállalkoztak a szocialista briwídok. A Mandlik Etela és Varga Béla áltál irányított ezüstérmes kollektívák, valamint a Farkas Mihály, Dobsa János, Horváth Ferenc, Ambrus Miklós és Kajdacsi Lajos által vezetett bronzérmes brigádok a verseny gazdasági céljai mellett a szocialista életmód és magatartás fokozott megvalósítására, az általános, politikai és szakmai képzésben való részvétel segítésében, valamint az egyéb versenyformák szervezésében is aktív részt vállaltak. Az egyének és a kollektívák versenyének eredményeit negyedévenként értékelték, az élenjárókat — a kollektív szerződéssel összhangban — anyagi és erkölcsi elismerésben részesítették. — Messzemenően megbecsülik vezetőink azt, amit csinálunk. Ha azt mondom, hogy ez a megbecsülés ösztönöz bennünket, nem mondok valótlant — fogalmazott az egyik bri-A cukorrépa gazdasági jelentősé” gét nem kell különösképpen hangsúlyozni, hiszen a cukrot nemcsak a lakosság közvetlen fogyasztásában és az élelmiszeriparban hasznosítjuk, hanem fontos kiviteli cikket is jelent. Ezen kívül a cukorrépa fontos takarmányforrásként is szerepel, főleg a tej- és hústermelésben. Például 40 tonnás átlagos gyökértermés és 35 tqhnás répafej-termés esetében a mezőgazdasági üzemekbe hektáronként 0,76 tonna emészthető fehérje, a melasszal együtt pedig tízezer keményítőegység kerül vissza répaszelet és répafej formájában. Az említettek alapján joggal mondhatjuk, hogy a cukorrépa-termelésnek rendkívüli figyelmet kell szentelnünk. A hatodik ötéves tervidőszakban nem teljesítettük a cukorrépa-termelésben a tervezett feladatokat.. Ez a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, a gyenge minőségű vetőmag használatával, a cukorrépa-termelésben használatos gépek hiányával, az alacsony színvonalú növényvédelemmel és tápanyagpótlással, továbbá a helytelen munkaszervezés és agrotechnika érvényesítésével, valamint a magas betakarítási veszteséggel Indokolható. A legújabb hazai és külföldi tudomá nyos kísérletek feltárják a nagy ho zamok állandósításának és a cukortartalom fokozásának lehetőségeit Ezzel a kérdéscsoporttal a CSKP KB 13. plenáris ülésen és az SZLKP 1979. évi plenáris ülésén is behatóan foglalkoztak. A hetedik ötéves tervidőszakban a cukorrépa terméshozamának és cukortartalmának fokozását nem a térmőterület nagyságának fokozásával, hanem a termesztés belterjesítésével kell megoldani. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszakban a termőterület nagysága a korábbi szín fonalon marad, ami évente 60 ezer hektárnak felel meg. Az átlagos terméshozamot az idei évi 38,3 tonnáról 1985-ig 41,7 tonnára kell növelni, ami gádvezető. A szucialista verseny keretében a gazdaság dolgozói 923 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. Állták szavukat: Vállalásukat 1 millió 150 ezer koronára teljesítették. ÖSZTÖNZŐ ÉRDEKELTSÉG Fennállásának egyik legeredményesebb évét zárta a Nagyszarvai Állami Gazdaság. Az 1980-as év számbavétele után a hetedik ötéves terv első évének igényes célkitűzéseire összpontosítják figyelmüket. A termelés bővítésének és a hatékonyság növelésésének előfeltételei mellett nagy figyelmet szentelnek a termelési tényezők összhangjának megteremtésére. Célkitűzéseik, új terveik már a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere alapján formálódnak: Véleményük szerint az új irányítási forma serkentőleg hat majd a dolgozókra, s vezetőt és beosztottat érdekeltebbé teszi a gazdasági mutatók és az ágazati feladatok teljesítésében. Bevezetésével könnyebbé válik az áttekintés, az irányítás, az idejében tett intézkedések nyomán pedig eredményesebbé válhat a gazdálkodás. Ösztönző érdekeltség ... Az új irányítási rendszer középpontjába tehát továbbra is az embert helyezik. A szocialista életforma formálása, a szocialista verseny, a szakképzettség növelése és a gazdálkodás hogyanja olyan témák, amelyek ebben a gazdaságban mind gyakrabban kerülnek napirendre a tervkészítés időszakában. „A dolgozó emberért, a dolgozó emberrel“ jelszó alatt alapozzák meg azt a munkát, amelyet szebb holnapjukért végeznek, amellyel mezőgazdaságunk szocialista haladását szolgálják. CSIBA LÄSZLÖ évente 2,3—2,5 millió tonna cukorrépa-termés elérését jelentheti. Az igényes feladatok maradéktalan teljesítése térdekében a cukorrépa esetében is bevezetjük a komplex termelési és betakarítási rendszereket, amelyek a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítésén keresztül hozzájárulnak a termelés intenzitásának és hatékonyságának fokozásához is. A termelési rendszerek bevezetésével célul tűztük, hogy: ■ a répatermelő körzetben öntözetlen viszonyok között 10 százalékkal nagyobb átlagos terméshozamot érünk el, mint ahogy azt a terv 15,6 százalékos átlagos cukortartalom mellett előírja; ■ a kukoricatermelő körzetben öntözéses feltételek között 15 százalékkal nagyobb átlagos terméshozamot érünk el, mint ahogy azt a terv 15,3 százalékos átlagos cukortartalom mellett előír; Ш a cukorrépa magtermelése során a többmagvú fajtáknál elérjük az 1,5, az egymagvú fajtáknál pedig a 0,8 tonnás átlagos terméshozamot hektáronként; ■ az új technológiák érvényesítésével eltávolítjuk a korábbi szubjektív okokat és fogyatékosságokat. A termelési rendszereket 200 hektáros alapterületre számítva dolgoztuk ki úgy, ahogy javasolva vannak azok a gépek és eszközök, melyek segítségével lehetőség nyílik az agro-Eredményes évet zártak A nagyölvedi (Veiké Ludince) Wilhelm Pieck Efsz a lévai (Levice) járás egyik legjobb gazdasága. Fennállása óta úgyszólván minden évben a legfőbb termelési feladatokat teljesítették. A munkaerőhiány fogalmát nem ismerik, s ami a tagság jutalmazását illeti, a járásban itt vannak a legjobb kereseti lehetőségek. Urbán Ferenc, a szövetkezet elnöke beszélgetésünk során az elmúlt esztendőben elért eredményeket értékelte: — Sok mindent átéltem a gazdaságban, de olyan szélsőséges időjárásra, mint tavaly volt, még nem emlékszem. Szinte egyetlen egy munkálatot sem tudtunk kellő időben elvégezni. A számos nehézség ellenére az előirányzott feladatokkal sikeresen megbirkóztunk. Tiszta számlával kezdhetjük nemcsak az idei évet, hanem a hetedik ötéves tervidőszakot is. Komoly feladatok megvalósítása áll előttünk, s ez jobb, minőségi munkát követel minden egyes tagtól. A szövetkezet 1856 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik.. A növénytermesztés szakaszán aránylag sikeres évet zártak. Hiszen gabonából hatvan mázsán felüli átlaghozamot érteit el. Elégedettek a takarmánytermesztés eredményeivel is. Cukorrépából több mint ötszáz mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek, s kukoricából is sikerült elérniük a tervezett 51 mázsa átlagtermést. Csupán a hosszú tenyészidejű és melegkedvelő növények — főleg a fűszerpaprika, a napraforgó, a szőlő és a cirok — termesztésében volt némi kiesés. Az előzetes felmérések alapján a növénytermesztésben a tervezett nyerstermelést több mint kétmillió, az áruforgalmazási tervet pedig több mint egymillió koronával teljesítették túl. Az állattenyésztés eredményei is kedvezően alakultak. Igv például elérték az évi tehenenkénti 3300 literes fejési átlagot, s száz tehéntől átlagban 96 borjút választottak el. A népgazdaságnak 7 ezer 840 mázsa húst és másfélmillió liter tejet adtak, ami jóval több az előző évhez viszonyítva. Végül essék néhány szó a közgazdasági iránymutatók teljesítéséről. A mezőgazdasági nyerstermelési és ez áruforgalmazási tervet jóval túlteljesítették. Az anyagköltségeket és az energiafogyasztást is csökkentették. Mindent összevetve a tervezett 9 millió 394 ezer korona nyereség helyett tízmillió hatszázezer koronát meghaladó nyereséggel zárták az évet. technikai határidők pontos betartására. Az összpontosítás mértékétől függően egy mezőgazdasági üzem átlagában 200, 400, illetve 600 hektáron javasoljuk a cukorrépát termeszteni. Magtermelés esetén 100, illetve 200 hektáros alapterület jöhet számításba. CUKORRÉPA-TERMELÉS ÖNTÜZETLEN FELTÉTELEK KÖZÖTT E termelési rendszer keretében a cukorrépát a répatermelő körzetben 12 ezer hektáron fogjuk termelni. Az alapterület nagysága 200 hektár. A termelési rendszerbe tartozó mezőgazdasági üzemekben el kell érni a 42 tonnás átlagos terméshozamot és a 15,6 százalékos cukortartalmat. A termesztési agrotechnika és a betakarítás is ebből indul ki. Megállapítást nyert, hogy néhány tényező jelentős mértékben befolyásolhatja a termésnagyság alakulását és a kézi munika szükségletét. Például a kései és nem negfelelő mélyszántás, a barázdafelü'etek elegyengetésének elmulasztása 1,6—8 tonnával csökkentheti az átlagos terméshozamot hektáronként. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy csapadékszegény feltételek közepette el kell érni a hektáronkénti 80—85 ezer egyedszámot. Jó minőségű talajok és megfelelő agrotechnika mellett pedig 15 cm-es tőtávolságot kell választani. A nagy terméshozam és a magas cukortartalom elérése csak akkor biztosított, ha 175—180 napos tenyészidő áll rendelkezésre. A cukorrépa trágyázásának alapját az érett Istállótrágya képezze. A legjobb termés akkor érhető el, ha a tápanyagokat (NPK) 1:0,71—1:1,2—1,6 arányban adagoljuk, úgy, hogy a nitrogén hatóanyag hektáronként ne haladja meg Borbély László az üzemi pártszervezet elnöke A Mandlik Etela (jobboldalt) vezette ezüstérmes szocialista brigád valóra váltotta felajánlását A gazdaság nyugdíjasait ma is megbecsülik: Rájuk is vonatkozik az ember ős a munka tisztelete Fotó: Ы. Abel Gábor аи—вит— ими ■■■ni—и—— ———дидеи— A cukorrépa-termelés
