Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-18 / 16. szám

1S81. április 18. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Partneri viszonyod-Ilii Ä szocialista termelési viszonyok fejlődése a nép­gazdaság minden ágazatában szükségessé tette a szer­kezettel összefüggő szemléletváltást. Korszerűsödött a termelés, s ehhez kellett idomítani a szervezeti felépí­tést, tehát az egész munkamegosztást. A mezőgazdasági vállalati termelési szerkezetben az ntóbbi évek során lényeges módosulásnak lehettünk szemtanúi. A vertikális vállalati szerkezet kialakításával az ágazatok szakosítása és egymáshoz való kapcsoló­dása lehetővé tette a termelés racionális módszereink éryénvesülését. Ez azonban az adás-vételi viszony el­mélyülését is igényelte. Köztudott, hogy mezőgazdasági termelésünk sok te­kintetben teljesítette, sőt túlszárnyalta a társadalom elvárásait, és ez nagy eredmény. Az elvárások és a le­hetőségek között azonban lényeges az eltérés. Társadalmunk a messzemenőkig támogatja a termelés sokrétű fejlesztését, ezt azonban nem minden járásban és vállalatban fogják fel egyformán jól, s emiatt héza­gok mutatkoznak a termelésben. Egyesek ennek az okát a partneri viszonyok lazaságában vagy legalábbis rugal­matlanságában látják. Mások viszont, pozitívnak érté­kelik a kapcsolatokat. A napokban Győri Lászlóval, a lakszakállasi (Sokolce) szövetkezet elnökhelyettesével erről beszél­gettünk, hogyan értékelik a partneri munkát, a kapcso­latok során milyen pozitív vagy negatív jelenségekkel találkoztak. Öröm volt hallani, hogy a szövetkezet vezető dol­gozója a munka lázában helyenként még előforduló apróbb problémáktól. eltekintve nagyon jónak, és szí­vélyesnek ítéli az adás-vételi viszonyokat. A vállalat vezetősége a vertikális szerkezetet gondo­san kimunkálta és kezdettől fogva arra törekedett, hogy az elágazó termeléssel szinte párhuzamban időt sza­­. kítson a belső és külső jó viszonyok kialakítására is. A belüzemi szervezés során arra törekedtek, hogy a növénytermesztési ágazat minőségi élelmiszeripari nyersanyagokból és piackész végtermékekből minél na­gyobb mennyiséget teremtsen elő, és az állattenyésztés takarmányigényét is teljes mértékben kielégítse. Ugyan­akkor az állattenyésztési ágazatban azt tartják fontos­nak, hogy a rendelkezésre álló takarmányalap gazda­ságos felhasználásával optimalizálják az állatok hasz­nosságát és rugalmasan teljesítsék a partnerekkel kötött szerződés feltételeit. Például vágómarhából 450, vágó­sertésből 2150, zöldségfélékből 2300 tonnát (ebből 1500 tonna a vöröshagyma), tejből pedig 3 millió litert jut­tatnak társadalmunknak. Jelentős mértékben csökkenti a partnerek egymás közti súrlódását az a tény, hogy például a gabona tel­jes készletét kitisztított állapotban adják el a felvásár­lónak. Ha járási és szövetkezeti viszonylatban akad némi probléma, az a gabona elhelyezése miatt van, mert nincs elegendő, a célnak megfelelő tárház. A gabona elhelyezésére kénytelenek felhasználni a gépszíneket, a gépek meg a szabadban áznak és rosdásodnak. Ebben a szövetkezetben, de a körzet többi gazdasá­gaiban is szilárd helye van a kukoricának a vetésszer­kezetben. Nem kevesebb, mint 1170 hektáron termelnek szemes kukoricát. Ez indokoltá tenné, hogy a jó vető­magválaszték, a komplex fajta-agrotechnika, a gépe­sített terménybegyüjtés és más lényeges tényező mellett megfelelő szárítókapacitás is rendelkezésre álljon, mert a program csak így lehet teljes. Egy-egy láncszem ki­esése felbecsülhetetlen károkat okozhat a minőségben. A kukoricatermesztésben olyan komplex technológia ki­választása szükséges, mely elősegítené a beltartalmi jó minőség megőrzését. Begyűjtés után úgy kellene fel­dolgozni és tárolni a szemtermést, hogy az a tápokat valóban gazdagítsa. Nemcsak ebben a szövetkezetben, hanem országos viszonylatban is problémát jelent a kukoricaszár be­gyűjtése. Nnincs hozzá alkalmas gép. Házilag ugyan összebütyköltek egy begyűjtőberendezést, ez azonban félmegoldásnak sem tekinthető. Halaszthatatlanul szük­séges, hogy a mezőgépipar koinpletizálja a kukorica­termesztő és begyűjtőgépsort, vagy pedig az AGRO­TECHNIKA nemzeti vállalat az MNK-ból beszerezzen néhány begyűjtő gépsort. Az MNK-ban ugyanis már létezik egy univerzális gép­típus, amely felhasználható a kukoricaszár, de a har­minc százalékos nedvességtartalmú lucerna begyűjté­sére is. A hasznos géptípus beszerzésével nálunk is kompletté válhatna a töinegtakarmányok begyűjtése. Napi tízórás üzemeléssel mintegy 60—70 tonna takar­mányt gyűjthetnek be a gépsorral. A berendezés előnye mellett szól, hogy a takarmányt petrencébe gyűjti, s azt a föld végén lerakja. A begyűjtés után, amikor a pet­­rencék anyaga megülepedett, azokat egy tömegben újra felszedheti és odaszállíthatja ahová szükséges. A pet­­rencékből, rakodó berendezéssel kazlak is készíthetők. A lakszakállasi szövetkezetben a lucerna jelentős mennyiségéből takarmánylisztet és pelletet készítenek. Mintegy hétszáz tonna szénát helyeznek el főleg fedett tárolóban. Ügy tűnik, hogy az energiahordozók drágu­lása és a keretek stabilizálása miatt újra szükségessé válik a lucerna természetes, vagyis renden történő szá­rítása, hiszen a liszt száz kg-jának a gyártására 145 Kés összköltség szükséges, míg ugyanannyi szénát 45 korona költséggel előteremthetnek. A szövetkezetben tehát ese­dékessé válik mintegy kétezer tonna lucernaszéna be­készítése, ami előtérbe helyezi újabb, vagyis gépesített szénatárolók építését is. Győri elvtárs elgondolása szerint előnyösnek mutat­kozna az 500 tonna széna befogadására méretezett fe­dett, gépesített tárolék építése. Nagyobb tömeg tárolása tűzbiztonsági szempontból nem tanácsos. Ilyen tárolók építése azonban keret hiánýa miatt csak a jövő zenéje. A szövetkezet fizikai egységben évente mintegy hat­ezer tonna NPK-műtrágyát használ fel. Választék tekin­tetében persze nem mindig rugalmas a szállítás. A ku­korica földekre például ősszel kellett volna bedolgozni az alaptrágyát, de az nem érkezett meg. Ezzel szem­ben a télen gondot okozott a szállítmányok kirakása, de főleg a károsodás nélküli raktározása. A járásban már van agrokémiai vállalat. Ennek a kompletizálása azonban még néhány évig is eltarthat. Amíg elkészülnek az agrokémiai vállalat körzeti köz­pontjai és tárolói, addig a szövetkezeteket nagy vesz­teség érheti, mert nincs hová tenni a műtrágyát. A lakszakállasi szövetkezetben ezért egy műtrágyatár­ház gyors ütemű felépítését szorgalmazzák. Ha pedig az agkrokémiai vállalat a körzetben megépíti saját táro­lóját, és átveszi a műtrágya tárolását és talajba dol­gozását, akkor a szövetkezet más célra, például me­zőgépek és gabona elhelyezésére hasznosíthatja saját építményét. Mind a Zeleninával, mind a hús- és tejiparral nagyon jó kapcsolata van a szövetkezetnek. Nem fordulnak elő problémák a termék átvétele, de minősítése során sem. A vágóálltatokat már huzamos idő óta kivágási súly­­százalék szerint értékesítik. így a kilónkénti többlet­­haszon 20—25 fillér körüli, tehát jobb, mint a régi súly szerinti forgalmazás idején. A múlt évben a tej 84 százalékát az első minőségi osztályban értékesítették. A rendelkezésre álló hűtőgé­pek azonban már nem felelnek meg a korszerű gazdál­kodás feltételeinek. A gépek üzemképességének fenn­tartására nincs elegendő megfelelő pótalkatrész. Igaz, hogy a karbantartási munkákra szerződést kötöttek a gépállomással, azonban ők is képtelenek a pótalkat­részek beszerzésére. A közelmúltban úgy oldották meg a problémát, hogy három hűtőberendezésből kettőt ké­szítettek. Csak így tehették azokat üzemképessé, és nem egyszer hasonló a helyzet az erőgépekkel és más gépi berendezésekkel is. Amint látjuk, a partnerek közötti viszony szívélyes, jó, mondhatnánk példamutató. Adódnak azonban esetek, amikor a szerződő felek egyformán tehetetlenek. Mert honnan adna a például a gépállomás a hűtők kijaví­tásához pótalkatrészt, amikor neki sincs, mert hiába rendelt, nem kapott. Vagy pedig honnan adjon a ter­­ánényfelvásárló és ellátó vállalat műtrágyát, ha va­lamilyen okból a vegyipartól nem kapott. Ezeket a problémákat nem lent, hanem másutt kellene érdem­ben, közmegelégedésre megoldani. ' HOKSZA ISTVÄN ШШ01ПП AZ IPÍIÍiMAK! A közelmúltban D. Orfánus mérnök építésügyi miniszterhelyettesétől hal­lottam, hogy a népgazdaság-fejlesztési terv ebben az évben az épületberuhá­zások hatszázalékos növekedésével számol. A hangsúly tehát továbbra is a köz­pontilag ellenőrzött, népgazdasági szempontból nélkülözhetetlen beru­házások rugalmas kivitelezésén van Ebben a csoportban előnyt élveznek az energetikai és a fűtőanyagbázis beruházásai. Az építés terjedelme ugyan a múlt év valóságához képest nem módosul, a szerkezetváltás azon­ban minden korábbinál nagyobb len­dületet kíván az építőktől. A szóban­­forgó beruházások közé sorolhatók például a Tranzit Gázvezeték nagyon Igényes munkálatai, de a dunai víz­erőmű és a mohi (Mohovce) atomerő­mű építése is. Az említett beruházások kivitelező seben időszerű feladatnak kell tekin­teni a rugalmasságot és a folyamatos­ságot. Nehezíti a helyzetet, és nagy­ban zpvarja a munka ütemét az acél és más szerkezetek vontatott szállí­tása. A kiemelt feladatok közé sorolható továbbá a CSSZSZK fővárosának, Prá­gának, továbbá az SZSZK fővárosá­nak, Bratislavának és az észak-cseh­országi kerület épületberuházásainak a kivitelezése is. Rendkívüli módon nehezíti a helyzetet az a tény, hogy ebben a háromszögben a kivitelezést építőkapacitás-átcsoportosítással lehet csak megoldani. A lakásépítés tekintetében a nép­gazdaság-fejlesztést terv az Idén 28 ezer 075 lakás átadásával, vagyis 15 százalékkal kevesebb elkészítésével számol, mint tavaly. A szerződések betartásának és megvalósításának a vizsgálata során az illetékesek átér­tékelték a helyzetet, s megállapítot­ták, hogy kpvés remény van több mint kilencszáz lakásegység Időterv szerinti átadására. Továbbá az is be­bizonyosodott, hogy mintegy hétszer lakásegység átadása a felvonók és a fűtőtestek tervezett szállításának el­odázása miatt veszélyben van. A hetedik ötéves tervidőszakban Szlovákiában kétszáztizenegyezer la­kásegység átadásával számolnak. Eb­ből az önsegélyes szövetkezeti lakás­építés ötezer, a magánépítés pedig 63 ezer lakásegység elkészítésével számol. A társadalmi tulajdonban le­vő régebbi lakások közül nyolcezer­nek a korszerűsítése lesz soron. A hetedik ötéves tervidőszak irány­elvei számolnak a döntő fontossággal bíró épületberuházások kivitelezésé­nek felgyorsulásával is. Ennek kedve­ző feltételét a tervező, valamint a központi beruházási szervekkel való együttműködésben hozták létre. Közös erőfeszítéssel kidolgozták az úgyne­vezett lassító: tervezetet is, amely nagyjából 120 beruházás kivitelezési ütemének lassítására, vagy a megkez­dés idejének az elhalasztására vonat­kozik. Ezzel tulajdonképpen jelentő; kapacitás szabadni fel és azok fel­használhatók a népgazdasági fontos­sággal bíró építkezéseken. így a tár­ca keretében mintegy hatezer dolgo­zót, sok gépet és berendezést csopor­tosíthatnak át a központi beruházá sokra, hogy az ütemtervet sikeresen megvalósíthassák. Ehhez idomították’ az anyagszálítási programot Is. Ahhoz azonban, hogy az építés üteme lénye­gesen felgyorsuljon, az építőiparnak legalább 16 ezer új munkaerőre lenne szüksége. Ha persze figyelembe veszsük, hogy a rendelkezésre álló munkaerő racio­nális kihasználása legéegtőbb problé­mája az építőiparnak, akkor ez a vál­lalatok, a párt és a szakszervezeti bizottságok, valamint más szakaszok vezetőit arra figyelmezteti, hogy te­gyenek meg mindent a munkaerő és a kapacitás jobb kihasználása érdeké­ben. Tarthatatlan ugyanis az olyan álla­pot, hogy némely építkezéseken a munkaidő csupán háromnapos. Ez a gyakorlat ellenkezik az ötnapos mun­kahetet meghatározó jogszabályokkal. Szükséges tehát, hogy az Illetékesek minden munkahelyen vizsgálják meg a helyzetet, távolítsák el a fogyaté­kosságokat és teremtsék meg a dol­gozók alkotó kezdeményezését kibon­takoztató legkedvezőbb feltételeket és a terv teljesítése, valamint túlszár* nyalása legyen az irányadó. Teremt­sék meg a tervek sikeres teljesítésé­nek kedvező légkörét, s ehhez hasz­nálják fel az erkölcsi és az anyagi ösztönzés minden jól bevált eszközét és módszerét. Gondoskodni kellene még arról is, hogy júniustól szeptemberig, amikor a legjobb ütemben kellene dolgozni, necsak néhányan lézengjenek az épít­kezéseken. Az is bizonyított, hogy a nyári idénymunkaerő csak számbeli­leg szépíti a helyzetet, a munkater­melékenység azonban nem javul. Tulajdonképpen helyes lenne, ha á népgazdasági szempontból fontos be­ruházásokon megszakítás nélküli, te­hát több műszakos munkát vezetné­nek be. Ez nagyot lendíthetne a kivi­telezés ütemén, de az is segíthetne, ha az építő vállalatok közös szocia­lista vállalás keretében gondoskodná­nak az ütem felgyorsításáról, vagyis a beruházások időtervének betartásá­ról, esetleg lerövidítéséről. Az építőiparban időszerű még az alapeszközök és az üzemanyag opti­mális kihasználása is. Nem a véletlen műve, hogy ezzel a népgazdaság-fej­lesztési terv Is számol. Helytelen és tarthatatlan az az állapot, hogy pél­dául egy buldozér pár négyzetméte­res terepen alapgázra állítva hetekig vesztegeljen, s vezetője meg tekinté­lyes bérért, tehát a társadalom költ­ségén a kocsmában lebzseljen. Ez csak a laza ellenőrzés következmé­nye. így történt Bratislvában is, az árokközi lakótelep építésén és Ides­tova kilenc éve már, de a telep In­frastruktúrája még mindig nem komp­lett. Persze azt is tudatosítani kellene, hogy a kiterjedt építőanyagipar, a­­mely olyan tekintélyes kapacitással rendelkezik, mint más irányzatú ipari vállalatok, munkaerőhiányra hivat­kozva nem korlátozhatja termelését. E téren tehát segítségre szorulna, mert jó minőségű építőanyagok for­galmazása csak úgy várható, ha a gyártókapacitást megfelelő létszámú dolgozó egyenletes tempóban üzemel­tetve kihasználja. — hai-* 1П«тнм»мишн1И1НМПМ*(«1П11ми1 Gömörpanyit (Gemerská Panica) utcáit járva, az első pillanat­ban megragadja az embert a tisztaság, a rendezettség, az új házak sokasága. A gyalogjárók mellett mjn­­denütt zöld sávok húzódnak, külön­böző díszbokrokkal. Dobos Sándorral, a helyi nemzeti bizottság elnökével jártuk a napsugaras falut és beszél­gettünk a község fejlődéséről, a jele­néről és a jövő terveiről. Őszintén bevallom, hogy sok ha­sonló községben jártam, de a rende­zettség, a tisztaság s a sok virág ke­vés helyen volt rám ilyen benyomás­— A lehetőségek mindenütt meg­vannak, csak nem mindenütt élnek ezekkel — jegyezte meg az elnök. — Községünk polgárainak • többsége a csinosítást, a környezet rendezését magától értetődőnek tartja, és így is áll a munkához. Nem nehéz meggyőz­ni až embereket a környezet szépsé­gének jelentőségéről, s így aztán meg is látszik az eredmény. Hogy csak a múlt évet említsem: 700 díszbokrot, 900 rózsafát, a temetőbe 500 fenyő­fát, a zöldsávokba 1800 különböző dísz- és gyümölcsfát ültettünk ki, te­hát 1320 négyzetméterrel bővítettük a zöldövezetet. — Ha minden téren ilyen szép eredményeket érnek ei, akkor boldo­gok lehetnek az itt élő emberek. De vajon, milyen a helyzet a közellátás és a köszoigáltatás területén? >— Nyugodt lelkiismerettel állítha­tom, hogy a közellátás színvonalával a község lakosai elégedettek. A köz­ségnek 960 lakosa van, a közigazga­tásilag ide tartozó Beretkének (Bret­­ka) pedig 390. Beretkén a bolt tíz évvel ezelőtt „Z“ akcióban épült. Az áruválaszték jónak mondható. Sajnos, van egy hiba is. Nincs mélyhűtője a boltnak, ami ma már nélkülözhetet­len. Konyhakész árut vagy húst tárol­ni nem tudnak. Ez természetesen nagy gond a háztartást vezető nők­nek, hiszen ezek többsége már állan­dó munkaviszonyban van, így keve­sebb idő jut a főzésre. Üjabban a konyhakész áruk iránti érdeklődés megsokszorozódott. Bízom benne, hogy a Jednota fogyasztási szövetke­zet a boltba rövidesen mélyhűtőt sze­rel, és ezzel megkönnyíti a tárolási gondokat. Pár évvel ezelőtt még a kellő mennyiségű és minőségű hús eljuttatása is gondot okozott. A húst szállító „mozgó bolt“ eléggé rend­­szertelenül jelent meg, s emiatt a vá­sárlók joggal panaszkodtak. Sikedüll elérnünk, hogy a vásárlók Igényeinek megfelelő pontossággal hozzák a húst és a hentesárut. Gömörpanylton jobb a helyzet, mert Itt négy boltunk van: az élelmiszer, a textil, a tej- és pék­áru, valamint a háztartási cikkek boltja. Az áruválaszték s nem utolsó sorban az igény növekedésével a ház­tartási cikket és a textilt árusító bolt már kicsi. A közeljövőben úgy segí­tünk ezen, hogy a tej- és pékáru bolt melletti részt raktárnak alakítjuk át, s így a boltok eladó területe bővül­het. — A hálózatban legfontosabb az élelmiszerbolt. Milyen az ellátottság, tehát az áruválaszték? — Ennek meg­válaszolására legilletékesebb a bolt vezetője, Kiss Erzsébet. Lassan zár­óra, és így lesz ideje válaszolni a kérdésre. — Az ellátottság s az áruválaszték nagyon jónak mondható. Másképp nem érhetnénk el 190—200 ezer ko­ronás havi forgalmat. Az alapfontos­ságú élelmiszerek, mint például a cu­kor, a liszt, a só, a rizs és így sorol­hatnám tovább a többit, még sohasem fogytak el a polcokról. A közhangu­latból ítélve elégedettek az emberek. Itt, falun mindenki Ismerős. így köz­vetlenebbül mondják el a véleménye­ket. Természetesen, a ml boltunk sem varázspálcára működik. Nálunk is vannak még hiánycikkek. Néhány hé­ten keresztül a vásárlók hiába keres­ték például a zsírt. Többszöri sürge­tésre sem érkezett meg a kért szállít­mány. Végül a hnb elnöke oldotta meg a problémát. Nem tudom, hogyan csinálta, de másnap már meg is ér­kezett a zsír. A hiánycikkek (közé sorolom még a kakaót (negyedéven­ként nyolc kilót kapunk), a BB-pudin­­got, a mazsolát, a földi mogyorót és a mandulát is. Ezekből sokkal na­gyobb az igény, mint amennyit ka­punk, mégis elmondhatom, hogy az ellátotság és a választék kielégíti az Igényeket. A bolt vezetőjével folytatott beszél­getés után a hnb elnökével a közszol­gáltatás színvonalára tereltük a szót. — Községünkben csupán egy cipész végez közszolgáltató munkát. Egy időben a háztartási gépeket javító szakember rendszeresen járt közsé­günkbe. Az Igények azonban minimá­lisak voltak, így a kiszállítás nem volt (kifizetődő, ezért megszüntettük. Jelenleg a Javítók bejelentésére ház­hoz Járnak. A kisebb hibákat a hely* színen kijavítják. A legnagyobb prob­lémát a háztartási hulladék, tehát a szemét központi tárolása okozza. Saj­nos, a tornaijai (Šafárikovo) műszaki szolgáltatásokat nyújtó vállalat kép­telen megoldani a szemét elszállítás sát. Ezért egy telepet kellett kijelöl-* ni, ahol a szemetet, tehát a hulladé­kot lerakhatjuk. Sajnos, a falunkban is vannak felelőtlen emberek. Így a szemét sokszor nem a kijelölt helyre kerül. Másik gondunk pedig a rava­talozó építése körüli huzavona. SaJ- nos, keret hiánya miatt ez a követ* kező választási programba se fér be­le. Pedig oka van a sürgetésnek. Gö* mörpanyit az 50-es főút két oldalán fekszik; nagy az áthaladó forgalom. Amíg a halottat kísérők a falun ke­resztül kiérnek a temetőbe, ez bizony nem percek kérdései Már Illetékes helyen is említettem, hogy a község­ben összegyűjtjük az építéshez szük­séges pénzt, megvesszük az anyagot, és teljes mértékben önerőből elkészít­jük a ravatalozót... BeszélgtésUnk utolsó szakaszában tovább szilárdult bennem s gondolat, hogy ennek a községnek van irányí­tója, vezetője. Dobos Sándor határo­zottsága is hozzájárul ahhoz, hogy Gömörpanyiton az emberek a közel­­látást dicsérő jelzőkkel illetik. GARAI FERENC Elégedett emberek»..

Next

/
Oldalképek
Tartalom