Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
A kecsketenyésztés fellendítése népgazdasági érdek Hazánkban manapság a kacs keíenyésztés már csak kiegészítő állattenyésztési ágazatként szerepel. Ennek ellenére a kecsketenyésztésnek gazdag hagyománya van, hiszen hazánkban például 1945-ben még több mint 1 millió 595 ezer kecskét tenyésztettek. Sajnos az ötvenes években a kecskeállomány alaposan megfogyatkozott. Míg 1955-ben 889 ezer kecskét tartottunk nyilván, addig öt évvel később már csak 662 ezret, 1965-ben több mint 520 ezret, 1970-ben pedig mintegy 257 ezret. Az idén január elsejével mindössze hatvanháromezer darab volt a kecskeállomány. Ennek 84,6 százalékát a CSSZK-ban, 15,4 százalékát az SZSZK-ban tenyésztik. A szocialista szektorban az állománynak mindössze 9,35 százalékát tenyésztik, de azt is csak hagyományos — kistermelői módszerrel. Az állomány csökkenése ked vezőtlen hatást gyakorolt az árutermelésre. Egyébként' ha gyományosan magas színvonalé kecskefajtáink tejtermelése. Kecskefajtáinkra jellemző továbbá a koraérés és a nagyarányú szaporulat. E fontos haszontulajdonságok lehetővé teszik, hogy nagy mennyiségű fehérjedús kecskehúst és jelentős mennyiségű kiváló minőségű kecskebőrt nyerjünk. A kecske emésztőrendszere jő! hasznosítja az olyan takarmányokat is, amelyek egyébként kárba vesznének. Az említettek a kecskét a leghasznosabb gazdasági álla tok közé sorolják, mégsem tudjuk ezeket az előnyöket gazdaságilag értékelni. Ezidáig a kecsketenyésztésben a legnagyobb figyelmet a tejelékenységnek szenteltük és teljesen figyelmen kívül hagytuk a szaporaság kérdését, s ezáltal a hústermelést és a bőr nyerést is. Ha jobban kihasználnánk a kecske szaporaságát, tehát elérnénk, hogy két év alatt háromszor elljen, úgy egy anyára számítva négy-iitgidát nyerhetnénk. Ez évente mintegy nyolcvan száz kiló kecskehúst és jelentős menynyiségíí kecskebőrt jelentene a népgazdaságnak. Valahogy az eddigiek során nem fordítottunk kellő figyelmet a kecsketenyésztés termékeinek (hús, tej, bőr) alaposabb kihasználására. Ez elsősorban azzal indokolható, hogy a szocialista szektorban a kecsketenyésztés termékei nem szerepelnek mint tervmutatók, s a kecskéket csupán tejtermelés céljából tenyésztik. A tejet kizárólagosan a inalacnevelésben vagy a baromfitenyésztésben hasznosítják. A kecsketejből készített kiváló minőségű sajtok gyártása sem terjedt el hazánkban. A kecsketejnek emberi fagyasz kevés, hiszen például 1960 ban még több mint 630 ezret tudtak felvásárolni. A dobŕíši kesztyűgyárban a hazai nyersanyagok hiányát részben nem hagyományos nyersanyagokkal (borjú-, sertés- és marhabőr), részben pedig külföldi behozatallal (főleg a fejlődő országokból) pótolta. Oj technológiai eljárásokat vezettek be a termelésbe, amelyek eredményeként javult az üzem nyersanyaggal való ellátása. Az említett megoldás azonban arra kényszerit ben nőnket, hogy nagy mennyiségű kecskebőrt importáljunk. Tavaly például 1 millió 172 ezer kecskebőrt hoztunk be külföldtásra való egyéb hasznosítása sem valósult meg, ezért nem terjedt el a nagyüzemi kecsketenyésztés. A kecskehús és -tej nem szerepel a tervezett árutermelésben, ezért az állomány nagyarányú csökkenése nem halott kedvezőtlenül a lakosság ellátására. A kecskebőrökkel kapcsolatban azonban már más a helyzet. Népgazdaságunk ezeket a bőröket a Zberné suroviny n. v. által szerzi be. A kecskebűrböl készült kesztyűk és egyéb termékek olyan kiváló minőségűek, hogy azt külföldről behozott nyersanyaggal nem lehet pótolni. Korábban kecskebőrből készült kesztyűket is exportáltunk a tőkés országokba ... Sajnos manapság már csak mintegy 115 ezer kecskebőrt vásárol fel a Zberné suroviny n. v. évente, ami igen ről, több mint 92 millió korona értékben. A külföldi behozatal azonban egyre több problémába ütközik, mert kicsi a kínálat és rohamosan emelkednek az árak. Az említett hátrányos helyzeten csak azáltal tudnánk segíteni, ha növelésnek a hazai kecskeállományt, úgy, hogy az elérje legalább a korábbi színvonalat, tehát az 1 millió darabot. Sajno$ az előrejelzések éppen az elmondottak ellenkezőjéről tanúskodnak. Azzal szá molhat, hogy 1985-ben — hazai forrásokból — csak huszonhatezer, öt évvel később pedig mindössze 16 ezer kecskebőrt tudunk majd felvásárol ni. Ez a kényszerhelyzet továbbra is a nem hagyományos nyersanyagok felhasználását és a kecskebőr külföldi behozatalát igényli. Oj szakbolt Érsekújvár (Nové Zámky) és a környező falvak kisállattenyésztői örömmel nyugtázták, hogy a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságának Chovprodukt kereskedelmi vállalata szakboltot nyitott a járási székhelyen. — Elsődleges küldetésünk, hogy kielégítsük a díszmadarakat, illetve kanárikat tenyésztő, és az akvarisztikának hódoló kisállattenyésztők aránylag népes táborának Igényeit, — tájékoztatott Živojinov Vladimír boltvezető. — Ennek megfelelően zömmel madár- és haleledelt, továbbá szakkönyveket és különféle kellékeket árusítunk. Boltunkban természetesen más apróállatok számára forgalmazott tápokat és kiegészítő takarmányokat is vásárolhatnak a tenyésztők. A szakboltban az első naptól kezdve nagy a forgalom. Nem is csoda, hiszen csupán Érsekújvárott hatvan aktív tagja van az egzotikus madarakat, kanárikat és akváriumi halakat tenyésztők szakosított szervezetének. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a szakbolt már az első hónapban 28 ezer koronával túlteljesítette bevételi tervét. — Csehszlovákia aránylag sok díszmadarakat szállít a tőkés piacra — említette a boltvezető. — A kivitel ésszerű növeléséhez járásunk tenyésztői ezentúl még nagyobb mértékben szeretnének hozzájárulni. Most felvásárló központot szeretnénk nyitni, ahonnan nagy tételekben szállítanánk a madarakat a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) állategészségügyi központba. Ezzel lényegesen növelhetnénk a madarak szaporítása iránt érdeklődök kezdeményező kedvét, illetve az ország valuta-jövedelmét. PhDr. Hofer Lajos jelenleg évente mintegy 1 millió 200 ezer — 1 millió ,500 ezer darab kecskebör behozatalával számolunk. A kesztyűgyártás gazdaságosságára az árak szüntelen emelkedése kedvezőtlenül hat. Csak példaként említem, hogy míg 1977-ben a külföldi piacon egy kecskebőr ötvenhárom koronába került, addig ez az összeg a múlt évben már meghaladta a hetvennyolc koronát, az idén pedig előreláthatólag meghaladja a 82 koronát. A külföldi árak rohamos emelkedése lényegesen meghaladja a hazai kecskebőrök árát. A kereslet és a kínálat alapján azzal számolunk, hogy 1990-ben a kecskebőr világpiaci ára százhetven-száznyolcvan koronára emelkedik, ami a hazai kecskebörnek mintegy háromszorosát jelenti, itt még meg kell jegyezni azt, hogy a külföldi behozatal sem biztos. Az említett példákból egyértelműen arra következtethetünk, hogy a legolcsóbb módszernek a hazai kecsketenyésztés fellendítése bizonyul, ami egyúttal jelentős devízamegtakaritást is jeleníene népgazdaságunknak. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a külföldről vásárolt kecskebőrök minősége nem éri el a hazai nyersanyagét. Például a hazai nyersanyagból készített kesztyűket mintegy 20 százalékkal гоагаsabb áron értékesítjük külföldön, mint a külföldi nyersanyagokból gyártottakat. Á kecskebőr világpiaci árának emelkedésével párhuzamosan számolni kell a kesztyűk árának emelkedésével is. Tehát a hazai kecsketenyésztés njrafeliendítísézel lehetőség nyí’na nemcsak a hazai piac igényeinek jobb kielégítésére, de növelhetnénk a külföldre szállított kesztyűk mennyiségét is. A kecsketenyésztésben jelentős tartalékaink vannak a k’isáüattenyésztőknél. Aktivitásuk és igyekezetük fokozását a CSKP KB 13. plenáris ülése is szorgalmazta. A kecskeállomány fejlesztéséhez és állandósításához a bőr felvásárlási árának emelése is hozzájárulhat. Szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy a kecsketenyésztés az eddiginél jóval nagyobb propagálást érdemelne, elsősorban a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium, valamint a feldolgozói és kesztyűgyártói ipar részéről. A jelenlegi időszakban reálisnak tűnik a kecsketenyésztés fellendítése. Nálepkovo körzetében megpróbálkoznak a nagyüzemi kecsketenyésztéssel. A kidolgozott tervezet értelmében több mint háromszáz anyaállatot tartanak egy állományban. E tekintetben azonban még egész sor biológiai és technológiai kérdést kell tisztázni. Fr. HOPAK és J. ŠEFRANEK (Hospodárske noviny, 1989/ 35) ICSI I ж fejes saláta (Lactuca sati** va var. capitata) a legrövidebb tenyészidejű (60—90 nap) zöldségfajok egyike. A retekkel együtt a kora tavasszal leggyakrabban termesztett zöld ségfélék közé tartozik. C-vitaminban gazdag. A nagyüzemekben és a háztájiban egyaránt a Iiideghajta tásos termesztése bizonyult a leggazdaságosabbnak. Fűtött berendezésben csak akkor érdemes termelni, ha a fűtést olcsó termálvízzel tudjuk megoldani. Hideghajtatás esetén az idejében elvetett és edzett zsenge palántákat biztonsági fűléssel óvhatjuk a nagyobb hőingadozás káros hatásától. E célra Muck. A magot vetés előtt a Pithane M 45 és a Fundazol 1:1 arányú keverékével csávázzuk (egy gramm magra 3—4 gramm szer). Aki hideghajtatásra készül, január elején vesse el a magot, lehetőleg fertőtlenített magágyba, hogy elejét vegye a palántadőlésnek. Vetés után locsoljuk meg a földet és igyekezzünk biztosítani a 16—20 C-fokot. így a saláta 5—7 nap alatt kikel. Ne feledkezezzünk meg a jó fényviszonyok magteremtéséről. Ha palántadőlést észlelünk, a Fundazol 0,1 százalékos oldatával öntözzük be, majd szárítsuk meg a növényzetet. Az első valódi levelek két-Borús időben, amikor nem lehet szellőztetni, inkább ne öntözzünk. Az áttüzdelés után háromnégy hét múlva (kb. márius elején), amikor a palántáknak már hét-nyolc valódi levelük van, megkezdhetjük a kiültetést. A fóliát természetesen egy-két héttel korábban kell felhúzni, hogy alatta a talaj kellően felmelegedjen. A salátát gyakran károsítják a talajlakő kártevők (pl. a mocskospajor), Ezért a talaj fertőtlenítésére is gondolni kell. A szükséges Cererittel egyszerre négyzetméterenként 30—40 gramm Basudin 5 G vagy Furadan készítményt is dolgosunk be a földbe. A saláta hideghajtatása Az előkészített talajba (március első napjaiban) kiültethetjük ,a salátát, mégpedig 20X20 cm sor- és tőtávolságra. Ilyenkor még elég nedves a föld, elég egyszer-kétszer meglocsolni a növényzetet. Inkább ritkábban, de nagyobb vízadaggal öntözzünk, lehetőleg napsütétes időben, hogy enyhe szellőztetéssel felszáríthassuk a levelűről a nedvességet. A párás, nedves legevő kedvez a gombáknak, ezért kísérjük figyelemmel a növényzet fejlődését; ha gombás megbetegedést észlelünk, azonal permetezzünk. Felhasználható a Dithane M 45 0,2 százalékos, illetve a Fundazol 0,07 százalékos töménységű oldata. A saláta szereti a levegős talajt, ezért szükség szerint, legalább egyszer kapáljuk meg, lazítsuk fel a talajt. Amikor kezdetét veszi a fejesedés, már nem szükséges öntönzi, hiszen ilyenkor a saláta nem kívánja és nem Is szereti a vizet. Ha mégis locsolunk, a levelek között megáll, megreked a víz és rothadást okoz. Ezzel a módszerrel — az időjárástól függően — körülbelül április közepén nyerünk piacképes árut, amit két háromszori vágással elszállíthatunk. Utána még bőven van idő, hogy előkészítsük a fóliasátor földjét a tulajdonképpeni fő termény (paprika, paradicsom, uborka) hajtatásáho’’Huszár István, agrármérnök Ф Baromfiőrző gyöngytyúk. Megfigyelések bizonyítják, hogy a vidéki baromfiudvarokon, a fogoly- és fácántenyésztő telepeken nagyon jé szolgálatot tesz néhány gyöngytyúk. Kiáltozásukra a ragadozó madarak elengedik a zsákmányukat és fejvesztve menekülnek. Űjabb kísérletek szerint a gyöngytyúkok hangszalagra rögzített kiáltozásának lejátszásával ugyancsak jő eredményt lehet elérni az állomány ragadozó elleni védelmében. ф A kéródzési hajlam serkentése. Gyakori jelenség, hogy az emésztési zavarokkal küszködő juhok és kecskék nem kérődzenek. Ilyenkor szalmafonatot kell az állat szájába helyezni úgy, hogy a fonat két szárát a tarkón össze lehessen csomózni. így az állat nem tudja a szájából kilökni a szalmát s fokozatosan hozzászokik az állandó rágcsáláshoz, kérődzéshez, s ez sietteti az emésztési zavar elmúlását. # A macskaszőr veszélyes a kisgyermekre. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a pólyás babák és a kisgyermekek számára egyaránt nagy veszélyt jelent a macska, főleg ha erősen hullik a szőre. A belélegzett macskaszőr előidézheti a légző utó к gyulladását, de fertőzött is lehet, s akkor komoly betegséget okoz. Ezért javasolják, hogy a macska pe tartózkodjon a kisgyerekkel egy szobában vagy legalább a kisgyereket ne hagyják vele őrizetlenül. ф Felfúvódott nyulak gyógyítása — rummal. Tenyésztői gyakorlatom során má jó néhányszor előfordult, hogy egykét nyulam felfúvódott — írja a Chovatel című szaklapban. Már minden általam Ismert módszert kipróbáltam, de többnyire eredménytelenül. Itattam az állatokkal kamillateát, adtam nekik étolajat, keserűsöt, mésztejet, de hiába. Aztán eszembe jutott nagyapám sokat emlegetett gyógymódja, a rummal való itatás. A felnőtt nyulaknak egy kávéskanálnyit, a növendékeknek viszont csak egy fél kanálka rumot adtam be, óvatosan a szájuk szegletébe csöpögtetve az italt, hogy győzzék nyelni. A beteg nyulak többsége már az első kezelés után megkönnyebbült és a második napon teljesen meggyógyult. Komolyabb esetben naponta kétszer-háromszor is megismételtem a kezelést, nem Sajnáltam a rumot. Az eredmény sohasem maradt el! Az egyik erősen felfúvódott nőstényt egy hétig kezeltem, de megmenekült a pusztulástól. Persze, közben úgy megszokta a győgykúrát, hogy felgyógyulása után még két hétig várta a szokásos időben a rumadagját. A kettős fáliaborítású, fűtött hajtató-berendezésekben történő salátatermelés aránylag költséges és kockázatos vállalkozás, viszont a hideghajtatás általában meghozza a várt sikert. Arra azonban mindenkor ügyeljünk, hogy a növényzet ne szenvedjen fényhiányban: még külső borításra se használjunk öreg, tisztátalan fóliát, az árnyékoló hóréteget pedig lehetőleg azonnal távolítsuk el a sátrak tetejéről. Fotó: —bor I ______________________________________________________________________________ leginkább a nafta —■ vagy szénporkazánokkal történő légfűtés felel meg. A kazánok előnye, hogy kevés munkával üzemeltethetők, jól automatizálhatók és alkalmasak az egyenletes hőmérsékleti viszonyok megteremtésére A saláta fejlődése alacsony hőmérsékleten sem áll meg. A megfelelően edzett palánták kiüíetetés után a mínusz 4—5 C-fokos hideget is kibírják. Ezért elegendő, ha a zimankós éjszakákon a sátorban 3—5 C- fokon tudjuk tartani a hőmérsékletet. A saláta fejldődéséhez legkedvezőbb a 14—16 C-fokos hőmérsékletet. És persze a napfény, hiszen a saláta fényigényes növény. A korai hajtatásra legmegfelelőbb fajták: Kamýk, Smaragd, Ventura, Soroksári hajtató, három hót múlva jelennek meg. Ekkor kell sort keríteni a tűzdelésre. Hajtatásra szánt palántát kizárólag tápkockába érdemes tűzdelni. A tápkocka 4X4 vagy 5X5 cm-es lehet. Az áttüzdejt palántákat 15—18 C-fokos melegágyban, fűtött fóliasátorban vagy üvegházban neveljük tovább. A locsolással vigyázzunk! Első ízben a tűzdelést követő egy hét elmúltával szabad öntözni, amikorra az áttűzdelt palánták meggyökeresednek. Később is csak akkor locsoljunk, ha már halaszthatatlanul fontos, akkor is csak a napsütéses reggeli — délelőtti órákban (ha lehet, langyos vízzel), hogy napnyugtáig — mérsékelt szellőztetés mellett — megszáradjanak a növények. Semmiképpen se hagyjuk éjsza kára nedvesen a palántákat!
